Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-12 / 109. szám
Váltsuk valóra a tanácsüléseken elhangzott verseny vállalásokat A májusi tanácsülések az előbbieknél még jobban bizonyították ' azt, hogy ebben az országban, a nép hazájában az egyén érdeke elválaszthatatlan a közösség érdekeitől s ezt dolgozó parasztságunk is mind jobban felismeri. Áz állam vezetésének, az országos kérdések megoldásának ügye : az egész nép ügye ! A tanácsülések hü kifejezői voltak annak, hogy dolgozó népünk öntudatosan, örömmel vesz részt az ország ügyeinek intézésében. A tanácstagok túlnyomó többsége megjelent a tanácsüléseken, sőt eljöttek a tanácsba be nem választott dolgozók, amikor arról volt szó ezeken az üléseken: a község hogyan harcol az ötéves terv sikeréért, a béke megőrzéséért. Általában a járási tanácsok is nagyobb gondot fordítottak az előkészítő munkákra. Az egyes járási tanácsok felelősöket küldtek ki egy-egy falúba s' ott közvetlen támogatást nyújtottak a tanácselnöknek a gyűlés megszervezése, a beszámoló összeállítása érdekében. A megyei tanács munkatársai úgyszintén felkeresték a községeket. Az ülések résztvevőit eltöl- töt-te a szocializmus építése és a béke ügye iránti lelkesedés. Megértették a tanácstagok azt, hogy nekik nemcsak jogaik vannak, hanem kötelességeik äs. S ez a kötelezettség az, hogy a tanácstagok példát mutassanak dolgozó népünknek, dolgozó parasztságunknak, Versenykihívások hangzottak el számos tanácstag részéröl A kopócsapáti tanácstagok például vállalták azt, hogy négyszer kapálnak. Tunyogmatolcs versenyre dlívta ki Fehérgyarmatot a növényápolási munkák, valamint az aratás, cséplés, hordás sikere érdekében. Mindjobban felismerik tanácsaink azt is, hogy a tömegek bevonása nélkül lehetetlen a feladatokat megoldani. Helyesen tette Szakoly mezőgazdasági állandó bizottsága, amikor versenyt kezdeményezett a járás valamennyi mező- gazdasági állandó bizottsága között. A növényápolást ^munkák mellett az új begyűjtési rendelet megtárgyalása állott a tanácsülések napirendiének középpontjában, Balogh Józsefné lunyogmatolcsi tanácstag mondotta el a begyűjtési rendelettel kapcsolatban: „A kulak-rémhírek, hazugságok miatt először nem láttam tisztán, aztán tanulmányoztam az úi begyűjtési íendeletet s ligv találom: jó és igazságos. Nemcsak teljesíteni -lehet, hanem túl is lehet teljesíteni, Ez minden tanácstag elsőrendű kötelessége a haza és a békelábor iránt". Ez a kötelességtudat serkenteti e tanácstagjainkat, amikor egymás után tették meg versenykihívásukat a begyűjtés : sikere érdekében. Dögé dolgozói a tanácsülésen elhatározták, hogy begyűjtési ütemtervüket 150 százalékra teljesítik. Nyírtéten Ciba elvtárs tanácstag versenyre hívta Boor tanácstagot: teljesítsék begyűjtési kötelezettségüket 150 százalékosan. Cérna István r agy kallói tanácstag, aki már 100 százalékosan teljesítette tojásbeadási kötelezettségét, versenyre hívta a község valamennyi dolgozó parasztját. Tímár köaség dolgozói Vencsellöt szólították versenyre: , „teljesítsük beadási kötelezettségünket 15 nappal a határidő előtt '. Tunyogmatolcs tanácstagjai, dolgozói pedig vállalták hogy a cséplés, szedés, törés után számított öt napon belül eleget tesznek beadási kötelezettségüknek! Lelkesítő ígéretek ezek s bizonyítékai annak, hogy dolgozó parasztságunk is liarcba- száll a.z örszágépítő ötéves terv alkotásainak megv-alcsításáért. Azonban minden ígéret csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A növényápolási munkálatok nem folynak a kellő lendülettel s a takarmánybeadásánál még van lemaradás a megyében. Szc'cs tömegmozgalommá kell fejleszteni a versenyt. Hogyan? Azzal, hogy a falu kommunistái, tanácstagjai élenjáró harcosokként végezzék munkájukat, teljesítsék ál- lamíránti kötelezettségüket. Azzal, hogy az állandó bizottságok mind szélesebb tömegeket vonnak be az ellenőrzés és végrehajtás munkájába. Azzal, hogy tanácsaink megalkuvás nélkül harcolnak az osztályellenség ellen. Néhány tanácsülésen súlyos ébertclenségre derült fény, A vá.mosoroszi tanácsülésen résztvett Borbély József kulák, ak-i befurakodott a tanácstagok megtisztelő soraiba. Ez a gyalázatos ellenség a munkás-paraszt szövetség ellen próbálta uszítani a dolgozó parasztokat. Rápolton bejutott a tanácsülésre Nagy Zsigmond kulák, aki a begyűjtés ellen lazított és hazugságokkal igyekezett a maga oldalára vonni a dolgozó parasztokat. _ Ebből a két példából tanulnia kell minden tanácsnak, minden tanácstagnak! Az osztály- ellenség nem válogatva az eszközöket próbálja gyengíteni a nép hazáját, a béke táborát. Az amerikai gyermekgyilkosok belső ügynökei szemérmetlenül, ádáz gyűlölettel igyekeznek gátat vetni népünk felemelkedésének. A tanácsok: szocializmust építő államunk alapjai. Ezt a sziklaszilárd alapot szeretnék felrobbantani a befurakodott kulákok, horthysta elemek. Tanácsaink és tanácstagjaink ne feledjék el sohasem: csak akkor tudunk sikereket, elérni a feladatok megoldása terén, ha kíméletlen harcot folytatunk az osztályellenség ellen, Tanácstagjaink leplezzék lé a kuláko- kat, akik uszítanak a terrnény- begyüjtés ellen, akik útjába állanak a növényápolási munkák, aratási, cséplés! előkészületek sikerének, - Személyes példamutatással, igaz hazafias maga- tartással serkentsék dolgozó parasztjainkat jó munkára. Váltsuk valóra a tanácsüléseken elhangzott verseny vállalásokat. A hékeharcoiiak foátcirsáfgn megdönti a lt£ke- minflen ellenfelének erejét Értelmiségi gyűlés a, Zeneakadémia nagytermében Az'Országos Béketanács, a Magyar Újságírók Országos : Szövetsége és a Magyar írók Szövetsége a Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti végreliajtóbizottságt ülése alkalmából pénteken délután a Zeneakadémia nagytermében értelmiségi gyűlést rendezett. A békegyülést Mihályit Ernő nyitotta meg. Ebben a teremben a világsajtó legkiválóbb]ai találkoznak a. néppel összeforrott magyar értelmiség- gél — mondotta. A gyűlés első szónoka J. M. Her- mann, a Nemzetközi Újságíró Szövetség elnöke volt. — A szabadság ügye — mondotta. — égy a béke ügyével, A háború, az. ember megbecsülésével együtt elpusztítja a civilizáció minden erkölcsi értékét. A háborúra való készülődés máris párosul a nyomorral, az . elnyomással. A francia nép most újból megismeri a holnap bizonytalanságát, a munkanélküliséget, a rendőri elnyomást, a diktatúra; veszélyét. — Magyar barátaim! — folytatta — a ti sikereitek megerősítik a ml hitünket is és segítenek bennünket harcunkban. Ezután Konsztantyin Szimonov lépett a mikrofon elé. SZIMONOV ELVTÁRS a nagygyűlésen tolmácsolta a szovjet újságírók baráti, testvéri üdvözletét, majd rámutatott arra. hogy a magyar fővárosba összese, reglett demokratikus újságíróknak áz. a véleménye, hogy az embereknek nem szabad elpusztulniok egy új háborúban. Az a véleményük, hogy minden embernek kötelessége igazat mondani és kétszeresen kötelessége ez annak gz embernek, aki annyi ezer és millió más embernek szánja a mondanivalóját. — Igazat kell mondani az embereknek — folytatta Szimonov, — vagyis becsületesnek kell lenni és ezt a kérdést mi összekapcsoljuk a békéért folyó harc kérdésével. Becsületes újságíró nem hirdethet háborút. Szimonov a továbbiakban rámutatott arra, hogy az új háborút népszerűsítő újságírók rekedtre kiabálják . magukat, követeli-e a háború mihamarabbi megindítását. Ezek az újságírók úgy igyekeznek feltüntetni a dolgot, mintha a béke hívei azért védelmeznék a békét, mert félnek a kardcsörtetéstől. ügy ,vélem — folytatta Szimo- noy —, hogy' amikor egy valóban erős és.nagy ország többszáz újságja naponta rekedtté ordítja magát arról, hogy ez az ország óriási és újra óriási, erői hatalmasak és újra hatalmasak, s hogy ez az ország-senkitől sem. fél. mindenkit legyőz, - szétver-, porrázúz -és meghódítja a világot, akkor ez a Sikoltozás npni is annyira, a bátorság jele. mint inkább a gyávaságé és a jövöfől való félelemé.---E/- így is van. Az új háború .propagandistái valóban félnek tőlünk, au béke híveitől. Veszélyt je-, lentönk a számukra. Azzal fényé- getjük okét, hogy " nem engedjük meg ezt a háborút. Azzal fenyegetjük az új háború gyujtogatóit, hogy terveik összeomlanak, hogy háborús jövedelmeik nem fognak befolyni, hogy nem sikerül nekik fegyverrel elárasztani - és vérbebo- rítarii földünket.' — A liarehoz mindig bátorság kell. A békeharc is harc, ezért bátorság' kell hozzá -- mondotta a továbbiakban Szimonov —, majd hangsúlyozta, hogy a békeharcosölf bátorsága, megdönti a béke ellenségeinek minden erejét., ■■— Öle háborút akarnak ránk erőszakolni, mi rájuk erőszakoljuk a í békét. Ez így lesz, mert ml erősebbek' vagyunk,. s azért vagyunk erősebbek, mert mi vagyunk az emberiség, mert minden anya és minden apa világszerte 'a jövőre, gyermeké jövőjére gondol, áld bennünket, a béke híveit és átkozza őket a háború gyujtogatóit. — Bátorságunk legyen a biztosíték arra, hogy mi győzünk a békéért folyó harcban. .— fejezte be beszédét Szimonov elvtárs. Beszéde után magyarul szólalt meg: „Éljen, a béke az egész világon I'1 — mondotta s szavai nyomán minden eddiginél magasabbra csapott a lelkesedés. - Ezután ALBERT KORDES mondotta el beszédét. Olyan népnek vagyok a küldötte, amelynek majatartása döntően befolyásolja, hogy a harmadik világháború kitörését meg tudjuk a akadályozni, vagy nem. Amerikának és német segédtisztjeinek célkitűzései ellentmondásba kerültek magának a nyiigat:némst lakosságnak az akaratával, nem szólva a Német Demokratikus Köztársaság néptömegeiről. Számos üzemben, kerületben, faluban, sőt nyugat-német egyetemen megejtett szavazás alkalmával a résztvevők 80—90 százaléka, az újrafelfegyvérzés ellen és a Németországgal még ez évben kötendő békeszerződés mellett szavazott. A népszavazást az újra felfegyverzés ellen a tilalom ellenére keresztülyisszük. A gyűlés utolsó szónoka DESMOND BUCKLE, ' délafrikai újságíró volt. Buckle megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította.' be, hogy az angol imperialisták a demokrácia megcsúfolásával az , Aranyparton kíméletlenül folytatják embertelen politikájukat. Részletesen ismertette a Dél-Afrikában hatalomra, került Malan-féle fasizmus gaztetteit. .... Az értelmiségi gyűlést Mihályfi Ernő zárta be. Újabb nagyjelentőségű szovjet javaslat a külügyminiszterhelycttesek értekezletén A külügyminiszterhelyettesek május 10-én tartott, 48. ülésén Gro- mikő elvtárs, a Szovjetunió képviselője, fontos nyilatkozatot lett. Bevezetőül emlékeztetett a három nyugati hatalom képviselői által, május 2-án beterjesztett javaslatokra. Rámutatott fa javaslatok mindhárom változata azt a célt szolgálta, hogy vagy egyáltalán lehetetlenné tegye a fegyverzet és fegyveres erők csökkentése kérdésének megvizsgálását, vagy a semmivel tegye egyenlővé a megvizsgálás JeJé kezdeti eredmények mutatkoznak « a növényápolásban a naményL ssalkai és kisvárdai járásokban magkender és kukorica sarabolásá- hoz is. Legtöbbhelyütt az égyeselés munkája is- folyik. A szövetkezetek jó példája lelkesíti áz egyénileg dolgozó parasztokat is. A járás A vásárosnaményi járásban nemrég fejeződött be a tavaszi szántásvetés. 11b, Gemzsé, Kopócsapáti, Nagy varsán}-, Kisvarsány dolgozó parasztjai a járásban legelőbb láttak a növényápoláshoz. Ahogy a föld kívánta. Nem hagyták elbur- jánzani a gyomokat, megkezdték a sarábolást, adatolást, s máris igen szép eredményekről adnak hirt. A mátészalkai járásban a termelőszövetkezetek és csoportok a vetés után most a növényápolásnál is jó példát állítanak a dolgozó parasztok elé. A hodászi, papos!, nyírcsa- höíyi, kocsordi szövetkezetek jól végzik a cukorrépa, mák, napraforgó sarabolását. Hozsáfó|tak a minden községében megkezdték a mák, cukorrépa és napraforgó sarabolását. •A .kisvárdai járásban is ugyancsak ftiinden községben jól halad á cukorrépa sarabofása, a mákegye- lés. A korai burgonya első kapálása is folyik, a tavaszi kalászosokat acatolják. ■ Megkezdődött a búza rozsolása, a dohánypalánták kiiiltetés?. — A három járás falvai .legelsők közt/ igyekszenek haladni a növényápolás 'munkáiban. lentőségét, kétértelmű megfogalma. zásával. A Szovjetunió képviselője a továbbiakban összefoglalta a tanácskozások eddigi menetét, ' hangsúlyozta a Szovjetunió következetes békepolitikáját' és rámutatott arra, hogy a nyugat} hatalmak tovább szándékoznak folytatni a fegyverkezési versenyt. A szovjet küldöttség — folytatta Grömikó elvtárs —.tekintetbe veszi a tanácskozások során felmerült, nehézségeket, megegyezésre törekszik a napirend kérdésében és biztosítani kívánja a miniszterek tanácsának összehívását s ezért beleegyezik. hogy az első -napirendi pontnak' azt a részét, a mely a fegyverzet és fegys-ereserők csökkentésével kapcsolatos, két fogalmazásban adják át a külügyminiszterek tanácsának. A szovjet küldöttség ugyancsak javasolja, hogy tűzzék napirendre megegyezéssel meg nem állapított, formában. a következő pontot: ..Az Atlanti egyezmény és az Angliában, Norvégiában, Izlandon, valamint más európai, illetve közel- keleti országokban fekvő amerikai támaszpontok kérdése’’. A szovjet küldöttség a napirend többi pontjait kész a Francia- ország, az USA és Nagybgitannia május 2.-1 alternatív javaslata „B” változatában, foglalt megfogalmazásban elfogadni azzal a feltétellel, hogy a fent említett kérdésekben megegyezés jön létre, JgHf <Vitaq ptohfnHtti pqtfesiihyfek! ^ • lL^J mffiiA^1 [jgj ,,F *jgg* 1 k VI r. ÉVFOLYAM. 100. i-ZÁM_____________________________
