Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-11 / 108. szám

1951 MÁJUS 11, PÉNTEK •Jobb munkával köszönik meg it Szovjetunió segítségét a záhonyi átrakómunkások A záhonyi pályaudvaron szénnel, koksszal, kőszénkátránnyal, gépek­kel megrakott vonatok várnak az átrakásra. A Szovjetunióból jöttek. Segítség a. szocializmus építésében. A toronydaru valamennyi emelője munkában van, a kézi lapátos mun- . kások is egymással versenyre kel­ve hányják, a szenet, a csúszdáról is haitik a kocsifelvonó kötél csi­korgása és Miku Béla brigádvezető hangja: — Feljebb!... Még egy méter­nyit!... Hadd jöjjön!... — Elég! Hadd álljon!... A nggy hátiján tonnás szovjet ko. esi megáll, mintha leragadtak vol­na a kerekei. A brigádtagok már nyitják is az oldalajtókat és öm­lik a lefolyó nyilasokba a fekete koksz. Mikor a kocsi kiürült, újra hangzik a brigádvezető kiáltása: — Ereszd meg!... János, akassz i kötélre egy másik kocsit, így megy ez egész nap. Akik itt dolgoznak, azoknak nem feltűnő már ez a sietség. Tudják, hogy min­den kiürített ' kocsi helyére tíz, vagy annál is több kocsi vár. A Tisza-híd felől egyre gyakrabban hangzik fel egy-egy jelzéstadó vonatfütty. Jön a segítség, jön szakadatlan. Akik régen itt dolgoz­nak, azok már a mozdony távoli köhögéséből megmondják, mit hoz. Lázár János azt szokta mondani, ha szép, hosszú tele kocsisort lát jönni a határ felől: —TJgy jön, mintha as udvaromra jönne! Igaza van, hiszen ez az ország a dolgozók udvara, hazája, ügy is dolgozik a brigád, ahogyan az ud­var gazdájához illik. Lázár János még nem is olyan régen, csak pár évvel ezelőtt, azt tudta csak magáé­nál:, amit kis udvarára rakhatott. Harmadába kapált krumplit és kukoricát. Kis szekérre elfért, amit ősszel a magáénak mondhatott. 4 brigád többi tagja is ilyesmire gondol, meg arra, amit mostaná­ban terveznek: kerékpár vásárlás­ra, rádióra, ha gyapotszállitó vo­nat jön, kis fiúk ruhácskájára, amit ebből a gyapotból csinálnak majd. A vágyak és tervek maguktól nem valósulnak meg. Tudja ezt itt minden munkás, azért dolgoznak, igyekeznek. A május elseje tisztele. téré indított versenyben is megmu­tatták, hogy segítik országunkat, fejlődő gyáriparunkat. Faragó Sándor hattagú átrakó brigádja 220 százalékos eredményt ért el, Rodák elvtárs brigádja 'pedig 176 százalékot. Miku Béláék sem voltak egészen hátul, most az a tervük, hogy először Roddékat, az­tán Faragóikat érik utol. A munka meggyorsítása mindennapos vita tárgya. Ritka, az a reggel, olyan ebédidő és este, hogy szóba ne ke­rülne. Akármin is kezdik a beszé­det, csak a versenyhez jutnak. Ma, délben is erről folyik a vita. Ma Lázár János kezdte. — Nehéz kocsink volt ma. Jól megrakták, akik küldték, — Olyan volt a mienk a multhé- ten. Mondtam is, ha nem akar két ajtón kifolyni, majd kifolyik ha kinyitom mind a négyet... Ki is gyűrtük 'egy-kettőre — bizonyltja Szabó János. — Meg kell találni a módját, hogy hogyan kell kirakni. Úgy gon­dolom, hogy jobb lenne, ha más­képpen osztanánk be a munkát. Eddig ki hol érte, olt fogta. Ez­után beosztjuk eaymáskczött a munkát. Ahol nehéz munka van, oda erősebbet, ahol gyorsabban kell mozogni, szaladgálni, oda fia­talabbat teszünk — avatkozott a beszédbe a brigádvezető is. — Az oldalajtókat is gyorsabban lehetne nyitni. Ha gyorsabban fo­lyik két oldalról, akkor magával viszi azt is, anii a kocsi közepén van. Kevesebbet kell lapátolni — mondta Király Zoltán is. Ebédidő után csörömpölni kezd­tek a toronydaru emelői, és csikor­gón a felhúzó kötél. Újra felhang­zott a brigádvezető hangja: — Huuuzd meg!... Előőőre!.,. A Faragó-brigádnak valóban igyekezni kell, ha nem akarják, hogy Mikuék utólérjék. (6-. Oy-.) A CSAHOLCI GÉPÁLLOMÁSON ALAKULÓ PÁRTCSOPORTOK FELADATAI Másfél héttel ezelőtt vették át a csahold gépállomás dolgozói az or­szág legjobb gépállomását megil­lető vándorzászlót. Büszkén őrzik most a Megyei Pártbizottság Kon­gresszusi zászlajával együtt. Az átadási ünnepségen Győré József elvtárs, Pártunk megyei titkára felhívta figyelmüket, hogy az ed­digi eredményeiket csak úgy bizto­síthatják továbbra is, ha felszámol­ják a politikai nevelőmunka terén tapasztalható lemaradást, az üzemi pártszervezet hiányosságait. Erre tett ígéretet Ferkő elvtárs, a gépál­lomás politikai felelőse, Ferkő elvtárs a napokban tért haza kéthónapos pártiskcláról. Sok egyéb mellett foglalkoztak ott a Párt szervezeti életével és a Bolse­vik Párt tapasztalatai alapján a pártcsoportok szerepével Is. Ferkó elvtárs már akkor látta, hogy a gépállomások politikai munkájának megjavításában különösen NAGY JELENTŐSÉGE VAN A SZILÁRD PAItTCSOPORTOK MEGALAKÍTÁSÁNAK Ennek segítségével biztosíthatják a brigádok szervezeti életét nagy munkák idején is. Rengeteg hasz­nos útmutatást kapott a Pártépítés kiskönyvtára füzetéből, N. Ma­karov : „Az üzemi pártcsoport” c. munkájából, „A Pártcsoportban a politikai képzés sikerét a. munka jó meg­szervezése és a tanulás fölötti rendszeres ellenőrzés biztosítja." A gépállomás meglehetősen elma­radt a tavaszi tervteljesitésben, amit főként az állandó esőzés, a felázott talaj okozott. Nem kis sze­repet játszottak azonban a munka megszervezése és a dolgozók öntu­data körül tapasztandó hiányos­ságok. Télen a szakmai tanulás mellett teljesen háttérbe szorult a politikai oktatás, a tavaszi munka indulása után pedig lehetetlennek tartották a brigádokon belüli ne­velőmunkát. A brigádvezetők sem képezték tovább ínagukat és ez visszahatott a brigád munkájára is. Nem fejlő­dött ki kellőképpen a helytállás, a nehézségekkel való szembeszállás szelleme, nem törekedtek eléggé az elvtársak a lehetőségek teljes ki­használására, a terv teljesítésére. Ma Is akad a brigádvezetők között, aki azt tartja: lehetetlen 100 szá­zalékig teljesíteni az idénytervet. Az elmúlt hetek rossz időjárása mellett arra hivatkoznak az elv­társak, hogy kevés a munkaerő. Akad pedig ezen a téren is tartalék. A központban tartózkodik legtöbb­ször feleslegesen 6—7 munkagép­kezelő, akiket igénybevehetnének a brigádvezetők, A. meglévő brigádtagok nevelése, mozgósítása terén is nehézségekre hivatkoznak a brigádvezetők. „Nagyrészük új. csak 2—3 hónapja ismerte meg a gépet, nem elég ön­tudatosak’ — tartják róluk. Nem egyszer indokolatlanul elmaradnak a munkából. A „Micsurin” brigád egyik erőgépéhez nem gondoskod­tak kellő időben üzemanyagból és az kedd estére elfogyott. A trakto­rista hazament Túrricsére és más­nap reggel sem tért vissza, üzem­anyag volt akkora, de trakto­rista nem ,aki tovább szántson. „Rudakov, elvtárs (a pártcsoport szervezője) abban látja legfőbb feladatát,, hogy beoltsa az újoncba a termeléshez való kedvet, szere­tet et ébresszen az üzem és saját műhelye iránt, belenevelje a rábí­zott munka fontosságának és fele­lőségének tudatába” — írja többek közt N. Makarov elvtárs. A brigádok vezetői, kommunistái gyakran megfeledkeznek arról, hogy nemrégiben saját maguk is újoncként kezdték ezt a munkát és fejlődésüket az idősebbek támoga- tása segítette elő. Ez a nevelő­munka lesz a brigádokon belül ala­kuló pártcsoportok vezetőinek fő­feladata. 42 TAGJA ÉS TAGJELÖLTJE van a gépállomás üzemi pártszer­vezetének és az első feladat, hogy a brigádokon belül egyenlően legye­nek szétosztva a kommunisták. Legfontosabb a pártcsoportbizalmi személyének megválasztása, hiszen az ő feladatuk a brigádtagok poli­tikai nevelése, összefogása, gon­doskodnia kell a szakmai nevelés­ről és arról, hogy megfelelő se­gítséget nyújtsanak a körzetükbe tartozó termelőesoportok szilárdí­tásához, az egyéniek neveléséhez, ez osztályellenség támadásainak kíméletlen leleplezéséhez. Olyan kommunisták felelnek meg erre a feladatra, mint Csere­pes elvtárs a „Micsurin” brigádból, aki első a gépállomás dolgozói kö­zött 164 százalékos idényterv-tei;<- sítésével, aki állandóan neveli be­osztottjait és aki megértve a ter­melőszövetkezeti mozgalom jelentő­ségét. n legnagyobb eredményt érte el a fejlesztés során. A brigádok általában eddig al­kalomszerűen tartottak brigádmeg- beszéléséket termelési kérdésekről, egyes esetekben sajtóbeszámolóval kötötték össze, azonban A PÁRTOKTATÁSRÓL , ­----.-------------------------------■ f teljesen megfeledkeztek. A napok­ban megalakuló pártcsoportok bi­zalmijai hetenként egyszer mégha, tározott időben összehívják a bri­gádtagokat és a brigádszálláson tartanák szemináriumot. A gépál­lomás politikai felelőse hetenként segítséget nyújt ehhez. A követ­kező hetekben a Pártkongresszus anyagát tanulmányozzák, összeköt, ve saját feladataikkal. A pártcsoportokon belüli állandó nevelőmunkával megszűnik a tag- és tagjelöltfelvétel eddigi mechani­kus formája is. „lg élenjáró mun­kások fokozatosan a kommunisták színvonalára emelkednek, már nem­csak a pártszervezet vezetése alatt akarnak dolgozni, hanem soraiban." Elősegíteni a pártonkíyiiliek fejlő­dését, megkönnyíteni a Párthoz való közeledésüket — a pártcsoport kommunistáinak fontos feladata. Harc a tavaszi munka 100 szá­zalékos teljesítéséért, ez a legköze­lebbi feladat, amit a megalakuló pártcsoportok maguk elé tűzuek. Az Albán Népköztársaság tiltakozó jegyzékei a titoistákés a görög monarcho-fasiszták provokációi ellen Az Albán Népköztársaság külügy­minisztere tiltakozó jegyzékében hívta fel a jugoszláv kormány fi­gyelmét arra, hogy a jugoszláv fegyveres erők 1951 április 2 és április 30 között nyolc esetben sér­tették meg az Albán Népköztársa­ság légiterét, területi integritását és felségvizeit. A jegyzék rámutatott, hogy jugo­szláv bárkák a skodrai tavon két ízben behatoltak Albánia felségvi­zeire, egyízben tűzharcba bocsájt- koztak az albán határőrökkel. Jugoszláv katonák — és kísére­tükben polgári személyek — öt eset­ben hatoltak be albán területre és nyitottak tüzet az albán határőrök­re. Április 23-án két jugoszláv repü­lőgép megsértette az Albán Népköz- társaság légiterét és 15 percen át körözött Kukcsz város felett, A jegyzék így folytatódik: „A jugoszláv fegyveres erők újabb agresszív és banditizmussal egyenértékű tettei ismételten bébi- onyitják, hogy a belgrádi fasiszta kormány — az Albán Népköztár­saság kormányának tiltakozása■ el­lenére — folytatja provokatív, az Albán Népköztársaság területi in- tegritásúnak. mer)sértésére irányuló ‘politikáját és így szolgálja az an­gol-amerikai imperialista liáhorús uszítók bűnös terveit. Az Albán Népköztársaság kormá­nya a legerélyesebben tiltakozik a belgrádi fasiszta kormány — az an- gól-amerikai háborús uszitók hűsé­ge^ lakája — aljas, agresszív pro-i vokációi ellen és ismételten köve­teli, hogy a betgrúdi kormány ves­sen véget ennek — a háború ki­robbantására irányuló — tevékeny­ségnek”, Mihail Prifti, az Albán Népköz- társaság külügyminiszterhelyettese az ENSZ titkárságához intézett jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy az athéni inonarchö-fasiszta kor­mány fegyveres erői 1951 április 1 és április 30. között tizenkilenc esetben megsértették az Albán Nép- köztársaság légiterét és területi integritását. A jegyzék a többi között rámuta­tott, hogy a görög monnrchöfasisz- ta katonák és görög polgári sze­mélyek a határon elhelyezkedve, több esetben gépfegyverekkel és ak­navetőkkel tüzeltek az albán terü­leten szolgálatot teljesítő albán ha­tárőrökre. Más esetekben a görög monarcho- fasiszta katonák behatoltak albán területre és ott terrorcselekmények végrehajtását kísérelték meg. Görögországból jövő repülőgépek, tíz esetben sértették meg az Albán Népköztársaság légiterét, felderítő tevékenységet .végezve albán váro­sok és falvak felett. „ismételten követetem — fejező- dik be a jegyzék —, hogy az ENSZ tegye meg a szükséges intézkedése­ket, hogy az athéni monarchof a sisz- ta kormány megszüntesse a béke- szerető népek ellen irányuló, az amerikai háborús uszítok és csatló­saik érdekét szolgáló bűnös tevé­kenységet”. A nemzetközi békchai'c hírei Sanghájban eddig 3,160.000' május 1-ig 8,311.055 ember írta békealáírást gyűjtöttek. Koreá-' alá az öt nagyhatalom hóké­ban összesen 2,254.000 aláírás egyezményét követelő felhívást, gyűlt össze a Béke Világtanács Toscana olasz tartományban felhívásának támogatására. több mint 300.000 békealáírár A Román Népköztársaságban gyűlt össze. A pártcsoport gyűléseinek jelentős a befőTyásuk a pártszervezet életé­re és fokozzák a kommunisták ak­tivitását, mert jól előkészítették és aktívan folynak lé. Rudakov párt- csoportszervező állhatatosan harcol az elfogadott határozatok hatásos­ságáért. Szigorúan megtartja azt a szabályt, hogy minden gyűlésen be­számol a korábban hozott határoza tok '-teljesítéséről. Hogy a pártcsoport gyűléseit élénkítse és szakszerűvé tegye őket, a pártszervező a gyűlésekre gyak­ran hív meg szakembereket, akik segíthetnek egyik, vagy másik kér­dést jobban megoldani. Egyszer a pártcsoport azt a kér­dést vitatta 'iiieg, hogy a könnyű kalapács munkaszakasza nem telje­síti a tervét. A beszédet a munka- szakasz főnöke, Romanyenko tar­totta. Pa naszkodott, hogy néhány­szor segítségért fordult a műhely mechanikusához és a technikai rész­leghez, de ezek nem intézkedtek, hogy a kalapácsot idejében megja­vítsák. Ennek eredményeképpen a kalapács sokáig vesztegelt. A pártcsoport gyűlése elítélte, hogy Romanyenko elvtárs nem tett Intézkedéseket és ajánlotta a párt- csoportszervezőnek, foglalkozzék ez­zel a kérdéssel. A gyűlés után Rudakov, Roma- nyenkóval elindult a kovácsműhely főnökéhez. Kihívták a műhely tech­nikai részlegének főnökét és me­chanikusát. Az üggyel megismer­kedve, a kovácsmühely, főnöke pa­rancsot adott, hogy teremtsenek rendet a kalapács megjavítása kö­rül. Romanyenko hibája mindenek­előtt az volt, hogy nem volt eléggé állhatatos és nem ment maga a mű­hely főnökéhez. A pártcsoport nem hagy megja­vítás nélkül egyetlen, a munka és technikai fegyelmet megzavaró esetet sem. A váltás bevégzése után a csoport gyakran összegyűlik 15—20 percre, hogy operativen, sorrendben megvitassa a halaszt­hatatlan ügyeket. Az első részleg kommunistái azért dolgoznak jól, mert a párt­csoport egész Idő alatt tevékenyen működik. A pártcsoport éberen őr­ködik afelett, hogy ezeket a köte­lezettségeket teljesítsék és afelett, hogyan dolgozik és viselkedik min­den kommunista. . A részlegben brigádmunka folyik: bárki abbahagyja a munkát, azon­nal észrevehető: a' többieknek ne­hezebb lesz a munka, megzavarja az ütemet. Egyszer Ozerszkij elvtárs ittasan ment munkába. Rudakov a váltás után összegyűjtötte a pártcsopor­tot és felvetette Ozerszkij viselke­dését. Ez erős hatással volt rá és szavát adta, hogy Ilyen ballépés nem ismétlődik meg többé. Ozersz­kij elvtárs megtartotta a szavát. 1948 júniusában a pártcsoport gyűlésén Rudakov elvtúrs a kommu­nisták élcsapat-szerepéről tartott előadást. Előadásában elmondotta, hogy a kommunistáknak élen kell járniuk, maguk után kell vonniok a pártonkívülieket, az élenjáró kezdeményezések előharcosainak kell lenniük, példát kell mututniok a munkafegyelemben. Rudakov elv­társ a kommunista Uslakovot emlí­tette meg, aki a termelésben az él­csapatszerep betöltésére példát mu­tat. A pártszervező ugyanakkor megemlített néhány kommunistát, akik megfeledkeznek arról, hogy a bolsevik párttag kitüntető elmét viselik. Szemin például 30 perccel hamarabb fejezte be munkáját. A kommunisták felindultan vet­ték tudomásul elvtársuk méltatlan magatartását. Szeminnek arra a kísérletére, hogy mentegesse magát, éles kritikával illették annak a kommunistának a viselkedését, aki egyéni érdekeit a közösségi érdek fölé helyezte. Erről beszéltek Hromilin, Pusz- tovalov, Remorcsuk és más párt­tagok. Sok példát hoztak fel a ko­vácsok hősies munkájáról a háború idején. Az éles elvtársi birálat hatolt Szeminre. A gyűlés végén nyilatko­zatot tett, hogy beismert hibáját és megígéri, hogy sztahánovista munkával teszi jóvá hibáját a pártszervezet és a dolgozók előtt. így az operativ munkát az embe­rekre gyakorolt állandó nevelőha­tással összekapcsolva, a pártcsoport megszilárdítja a kollektíva saját erejében vetett hitét, a vágyát, hogy a haza javára dolgozzék. PÁRTCSOPORTGYŰLÉS A MOSZKVAI AUTÓGYÁR EGYIK MŰHELYÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents