Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-10 / 107. szám
2 1051 MÁJUS 10, CSÜTÖRTÖK PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A tag- és Rákosi Mátyás elv társ mondotta Pártunk Kongresszusán: „Az előttünk álló nagy célok megkövetelik ..., hogy figyelmünket újra pártszervezeteink megerősítésére, pártkádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk:' Szükséges, hogy pártszervezeteink megerősítése érdekében alaposan megvizsgáljuk a tag- és tagjelöltfelvétel munkáját s megjelöljük e téren is a feladatokat megyénk fennálló viszonyainak megfelelően. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde előtt egyik legelhanyagoltabb területe volt pátmunkánknak a tag-és tagjelölt felvétel. Általában nem törekedtek pártszervezeteink arra, hogy a becsületes, élenjáró dolgozó parasztokat felvegyék Pártunkba. Erre az Időszakra jellemző volt a bürokratikus, számszerű kiparcellázás. Számos helyen bűnös hanyagsággal fektették el a tag- és tagjelöltfelvételi kérelmeket, elhanyagolták a fiatalok és nők felvételét. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde után megjavult a munka, a fordulat azonban nem volt kielégítő. Vonatkozik ez elsősorban falusi párt- szervezeteinkre. Több, mint 10.000 dolgozó paraszt teljesítette me- fyénkben 200 százalékon felül begyűjtési kötelezettségét, sokezer dolgozó paraszt vett részt lelkesen a tanácsválasztások, békekölcsönjegyzés munkájában. Pártunk befolyásának növekedésével azonban nem volt párhuzamos a szervezeti erősödés megyénkben. A kisvárdal járásban például olyan káros nézet alakult ki, hogy „aki nem tszcs, tag, az nem érett a tagjelöltségre”. Még mindig rá lehetett bukkanni a bürokráciára. A nyíregyházi, IV. kerületi alapszervezet sokoidalas önéletrajzot követelt a tagjelöltséget kérőktől több példányban. Tiszabezdéden, Komorón, Pátrohán hónapokig fektették a kérelmeket. Súlyos hiba volt az építőipari pártszervezeteknél Is a tagás tagjelöltfelvétel elhanyagolása. Ugyanakkor a nyíregyházi MÁV. fűtőházban is csak 3 elvtársat vettek fel egy év alatt. Komoly fordulatot Rákosi elvtárs október 27-i beszéde hozott. Rákosi elvtárs rámutatott: „A mi pártszervezeteink, amelyekben tavaly nyárig tagzárlat volt, ahe- lyet, hogy igyekeztek volna a sok tagj elöltfelvételi új erőnek Pártunkba való bevonására, nem tartották fontosnak a tagfelvételt és inkább gátolták, mint elősegítették Pártunknak az új tagokkal való felfrissítését, különösen falun.” A feladatokat is megjelölte népünk tanítója: fokozott mértékben kell felvenni Pártunkba a középparasztokat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szocialista szektor dolgozóit vlsz- sza.szorítsuk. Ugyanakkor a termelésben kítünteket, ifjakat, nőket, az építőmunkások, a technikai értelmiségiek legjobbjait is be kell vonni a Pártba. Rákosi elvtárs beszéde után Járási Pártbizottságaink fokozottabb mértékben törődtek a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésével, alapszervezeteink nagyrésze helyesen vonta le a következtetéseket Rákosi elvtárs útmutatásaiból. Növekedett a Pártba felvett agrárproletárok, középparasztok száma, javult a szociális összetétel. Különösen tapasztalható az, eredményes pártépítési munka a kisvárdal Járási Pártbizottságnál. Az eredmények azonban nem azt jelentik, hogy úrrá lehessen rajtunk az önteltség, amely ismét a pártépítési munka lebecsüléséhez vezet. Számos hibát tapasztalhatunk még megyénkben a pártépf- tés terén. Hiba az, hogy a tagfelvétel messze elmaradt a tagjelöltfelvétel mögött. Ugyanakkor nem fordítanak elég gondot pártszervezeteink a szociális összetétel állandó javítására, aránytalanul sok a nem közvetlenül termelőmunkában dolgozók felvételének, alkalmazottak felvéletének száma. A tagfelvétel elmaradása azt bizonyítja, hogy Járási Pártbizottságaink és párt- szervezteink nem fordítanak kellő gondot a tagjelöltek nevelésére. Nem bízzák meg a tagjelölteket pártmunkával, nem kísérik gonddal fejlődésüket s nem léptetik elő őket merészen. A fehérgyarmati járásban például többszáz az olyan tagjelöltek száma, akiknek tagje- löltségi Ideje meghaladja az egy esztendőt. Nem kivétel a kisvár- dai, kemecsel járás, Nyíregyháza város sem. A felsősima! termelőszövetkezeti csoportban, az újfehértói tszcs-ben, a büdszentmlhályi, dózsapusztal, nagykállől gépállomáson, Panyolán, Szatmárcsekén, Tiszabecsen ugyanez tapasztalható. munkáról A fenti hiba arra figyelmeztet bennünket, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk a tagjelöltek nevelésére, oktatására, aktivizálására! Járási Pártbizottságaink, alapszerveink fokozottabb mértékben állítsák előtérbe a tagfelvételi munkát. Meg kell javítani a tagjelöltfelvételi munkát is. Egy pillanatra se tévesszük el szemünk elől Rákosi elvtárs kongresszusi útmutatását: „Fel kell erősíteni falusi szervezeteinket új tagokkal, a szocialista szektorban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szolgálatában, a termelésben és helyeslik szövetkezeti politikánkat.” Még mindig nagy a lemaradás az építőmunkások felvételénél. A legjobb munkások mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk a legjobb műszaki értelmiségi dolgozókról sem. Szakadatlanul törekedni kell a szociális összetétel állandó javítására. Javítani kell a nők és ifjak felvételének arányszámát is. Különösen nagy gondot kell fordítani azokra a termelőszövetkezeti csoportjainkra, ahol a kellő tag, tagjelölt hiányában eddig nem tudtuk létrehozni az üzemi pártszervezeteket. A tervszerű tag- és tag- jslöltfelvétellel biztosítsuk ezeken a helyeken a pártszervezet megalakításának előfeltételeit. Nagy segítséget jelent általában a pártépítési munkában a pártcsoportok létrehozása, amelyek még szorosabbra vonják a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot, még nagyobb mértékben törődhetnek a párttagok és tagjelöltek nevelésével. Meg kell értenie, minden Járási Pártbizottságnak és alapszervezetnek, hogy a tag- és tagjeiöltfelvétel nem valami kampánymunka, hanem, állandó feladat Pártunk erősítése érdekében. Járási Pártbizottságaink általában rendszeresen foglalkoznak ezzel a kérdéssel a kezd kialakulni a kollektív munka, azonban egyes helyeken nagy az aránytalanság a tagfelvétel és tagjelöltfelvétel között. így van ez a tiszalökl és baktalórántházi járásban is. Fontos az, hogy a rendszeres ellenőrzéssel, segítségadással alapszervezeteinknél is rendszeressé, tervszerűvé tegyük a pártépítés munkáját. Biztosítani kell az egyéni elbírálást, meg kell javítani a politikai felvilágosító munkát. Minden Járási Pártbizottság havonta értékelje ki a tagfelvétel munkáját. A falu szocialista átalakításának elengedhetetlen előfeltétele falusi pártszervezeteink megerősítése. Ahol rossz a pártépítés munkája, ott rosszul megy a tszcs, fejlesztési mozgalom, rosszul megy a begyűjtés s minden termelő- munka. A nagykállói járás példája világosan bizonyítja ezt. Pártunk sorait meg kell erősíteni a termelésben élenjárókkal, a legjobb dolgozókkal, akik magukkal ragadják a pártonkívüli tömegeket a szocialista haza építésében. Kádár elvtárs mondotta a Pártkongresszuson: „Meg kell érteni, hogy lehetetlenség vezető pártszervezeteink.' helyes határozatait a pdrtépltésröl megvalósítani, a, Pártot egészségesen növelni, ha a tagfelvételt a Párt és a tömegek mindennapi tevékenységét képező termelési, tö- megfelvildgosttási, politikai és kulturális feladatok megoldáséitól függetlenül és azoktól elválasztva próbálják megoldani. Vezető pártszerveink egy sor határozatban világosan leszögezték is utasításokat adtak a pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezetek számára,. hogy a Párt egészséges növekedését éppen a nagy országópitö feladatokban kitűnt legjobb pártonkívüli dolgozók, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, ifjak és nők legjobbjainak a párttagság soraiba való bevonásával kell biztosítani.” Egyetlen egy tanácstag se zárkózzon el a nép elől Én, mint tanácstag, úgy dolgozom, hogy méltó legyek a nép bizalmára. Állandóan a dol- jíOiZók között járok s így jó népnevelőmunkát is tudok végezni. Már ismernek jól a dol- zók, bátran kitárják előttem: mi fáj, minek örülnek. Azzal is elősegítem a dolgozó néppel való találkozásomat, hogy minden héten fogadónapot is tartok. Nem egyszer van úgy, hogy sok-sok félrevezetett becsületes embernek magyarázom meg a való helyzetet. Ha ilyen félrevezetett emberrel nem beszélünk türelmesen, nem adunk alkalmat arra, hogy kiöntse a szívét, akkor magában bosszankodik, morgolódik. így van például a begyűjtésnél, a tojásbe- adásnál, A kulákgk nem késlekednek, hogy félremagyarázzák a begyűjtési rendeletet. De azért vagyunk mi tanácstagok hogy megmagyarázzuk az igazságot, a Párt, az állam igazságát. A tanácstagoknak mindenütt népnevelőmunkát kell végezni. Az utcán, a mezőn, a tanácsháznál. Én gyakran meglátogatom a tanácsházat. Megnézem, hogyan dolgozik napközben a Végrehajtó Bizottság, hogyan intézi a nép ügyeit, Minden tanácstagnak ez a kötelessége. Egyellen tanácstag se zárkózzon el a nép elől. Legyen mindig a dolgozók között és serkentse a dolgozókat jobb munkára a béke megvédése érdekében. Pénzes Mihály megyei éfi községi tanácstag Mátészalka A legjobb fizetni és tei*lileii kulíeírcsopoi’tok szerepeljek pünkösd két napján a Sóstón Pünkösd két napján rendezi meg a népművelési állandó bizottság szabolcs-szatmámegyei imltárversenyét az üzemi és területi csoportok számára. A megye legjobb területi és üzemi színjátszói, tánccsopcrtjai, énekkarai és zenekarai lépnek lel a Sóstón. Felejthetetlen népünnepély lesz ez a két nap. Nemcsak kultúrbeimitatók lesznek, hanem: vasárnap délelőtt az úttörők rendeznek sportversenyeket, ügyességi versenyeket, népi játékokat, hétfőn délelőtt a sportbizottság rendez MHK- próbákat, céllövészetet, modellező versenyt, sakkversenvt, asztali tenisz, ökölvívó, bemutatót. Ugyanakkor rövid fiímeiőadá- sok lesznek dekemení filmekből. Könyv- és karikatúrakiállítá- sokat állítanak fel. Előkészítő bizottság alakult Tunyogmatolcson Nincs olyan dolgozó paraszt Tunyogmatolcson sem, akit ne foglalkoztatna minden nap a szövetkezeti gazdálkodás dolga. Gyűléseken, esténként csoportokba gyűlve beszélgetnek, újra és újra felvetődik a föld társas művelésének kérdése. Számolgatnak, mérlegük, miként lenne jobb. Meglévő ter- melőcsoportjaink eddigi eredményei, különösképp a tavaszi munkákban elért sikerek, még közelebb hozzák a kívülálló dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Tunyogmatolcson is így van. Az ottani termelőcsoport és a kívülállók szoros kapcsolatának eredményeként az elmúlt vasárnap 12 dolgozó parasztcsalád 80 hold- nyi területtel, előkészítő bizottságot alakított, az új termelőcsoport magját. A 12 csa Iádból nyolcban kommunista a családfő. Példájukkal mutatják az irányt társaiknak. Bihari Antal tíz hold földdel, Szarka Bertalan ugyancsak tízzel, Baracsi Jenő pedig kilenc holddal lépett az előkészítő bizottságba. Tekintélyes, az egész községben szorgalmas, becsületes embernek ismert középparaszt, Kelemennél. Tizenhárom holdja van, földjét a jó gazda Gondosságával művelte meg mindig, az állam iránti kötelezettségeinek legelsők közt tett eleget. Sokszor látnak szakkönyveket a kezében. Tanul szorgalmasan. Nem is csoda, hogy őt választották az előkészítő bizottság elnökének. Nagy esemény is volt életében az, hogy dolgozó paraszttársai már az első lépésnél megbíztak benne. Most még nagyobb esemény előtt áll, élete legszebbje előtt. A Pártba jelentkezett, tagjelöltnek. Az előkészítő bizottság megalakulásakor Ígéretet tett: felvilágosításukkal még több dolgozó paraszttársukat vezetik a szövetkezés útjára. ígéretük nem maradt puszta szó. Erről ad bizonyságot az a hír, amelyik legutóbb jött Tunyogma- tolcsról. Az egyik kisgyülésen, ahol a begyűjtés dolgát vitatták a dolgozó parasztok, felszólalt Kozma Endre 13 holdas középparaszt is. Elmondotta, helyesli a szövetkezeti gazdálkodást, s csatlakozik az előkészítő bizottsághoz. Ősszel szövetkezetté alakulnak át. s még többet fognak termelni földjeiken, többet adnak a hazának. Még azon a kisgyülésen négy középparaszt lépett az előkészítő bizottságba Kozma Endre felszólalása után. Ajlrbosílány nyerte az ásványolajipari üzemek váadorzászlaját Mindnyájunk kötelessége, hogy eredményesen dolgozzunk, bogy a Pártkongresszus határozatait végrehajtsuk. Ez a cél vezette üzemünket is, mikor az ország ásványolajfeldolgozó üzemei között megindult a versenv. Mi nyertük el a vándorzászlót. örülünk mindnyájan ennek az eredménynek. Azt aícarjuk, bogy itt maradjon nálunk a zászló, a versenv legjobbjának jutalma. Hogyan is lehettünk elsők? Üzemünkben még nem is olyan régen nem volt állandó a verseny, nem volt tapasztalatátadás. Csak a Pártkongresszus tiszteletére tudtunk javítani munkánkon és egyben tanultunk is a tapasztaltakból. Ma már üzemünk valamennyi dolgozója versenyez és megkötötte a hosszúlejáratú versenyszerződést. Nemcsak egyes dolgozók, hanem egész üzemrészek érnek el mind szebb eredményeket és egymással versenyezve törekednek a jobb munkára. A versenyben jelenleg első helyezést a nyersolajlefeitő csoport ért el 127 százalékos átlageredményével. A toronydesztiiláció és olajfinomító rész dolgozóinak 'is emelkedik a termelékenysége. Az állandó szakmai továbbképzésnek meglátszik az eredménye nemcsak a csoporteredmények emelkedésén, hanem a dolgozók százalékán is. Gaál Béla 128, Lakatos Menyhért pedig 123 százalékos eredményt ért el a nyersolajlefejtö csoportban. Farkas László sztahánovista (és most már másodszor a „szakma legjobb dolgozója") a szivattyúnál állandóan segíti, tanítja társait. Márton István szivattyús tanítója eredményét közelítette meg 132 százalékával. Az olajfinomításnál Poór Sándor élmunkás helyes munka- módszerátadásáí bizonyítja Ko- lozsi György 109 és Gégény Mihály 106 százalékos eredménye. Simon Sándor a Nyírbogdánví Ásványolajipar! Vállalat levelezője. f i l n HOG YAN KÉSZÜLT „EZ TÖRTÉNT SZA KENBEN“ IETA: SZANISZLIVA. A GRÚZ KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE Egyes könyvek azonnal megnyerik az olvasók rokonszenvét. Ezekhez tartozik Georgij Gulia „Tavasz Szakenben“ című regénye. Gulia bensőségesen, egyszerűen és közvetlenül mesél a távoli Abhaszki hegyi falu éle téről és arról, hogyan győzik le a természetet szívós munkával a Kaukázus szovjet emberei. Georgij Gubát ezért a regényéért Sztálin-díjjal tüntették ki. Néhány baráti találkozás és beszélgetés zajlott le Gulia é: köztem, majd hozzáfogtam a forgatókönyv megírásához. A cselekménybe több drimaias- ságot és lendületet vittem. Ez megváltoztatta ugyan valameny- nyire a témát, de a mü alapgondolata, szereplői, illetve azok jelleme, lényegileg változatlan maradt. Árra törekedtem, hogy a szovjet filmművészet hagyományainak megfelelően művészien filmesítsem meg az irodalmi alkotást és ne csupán gépiesen írjam át a film nyelvére, A filmet Abhazia hegyvidékein Szakén közelében, illetve magában Szakenben fényképeztük. Jelenet az „Ez történt Szakenben“ című filmből. Filmünk befejező jelenele egy nagy népünnepély, az aratás befejezésének örömére. Az abha- ,ziai falvakban ezek az ünnepnapok lovasmérkőzések és játékok jegyében zajlanak le. Filmünk e jelenetében fellépnek Abhazia lovasai is Lakerbaj ismert lovas vezetésével.
