Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-09 / 106. szám

19T.1 M.UU.1 fi.. SZERDA :í lermelőszövetkezeti napra készül a nagyecsedi „Vörös Csillag“ „Megyénk legtöbb temelícsoportja jól állta meg a próbát a tavaszi munkák idején. Tanulva az elmúlt év hibáiból, a legtöbb termelőcso- portnál megszervezték a brigádo­kat és munkacsapatokat, s számuk­ra jegyzőkönyvileg adták át azt a területet, melyen egész éven dol­goznak. A jó munkaszervezés, a munkaerő jó elosztása, az állandó területek kijelölése megszilárdítot­ta az egyéni felelősséget, jó vi- szonyt teremtett a közös vagyonhoz termelőcsoportjainknál. S éppen ennek lett az eredménye az, hogy száz és száz kívülálló dolgozó pa­raszt érdeklődik ismét a szövetke- zeti gazdálkodás felől. Vasárnap és hétfőn szerte a me­gyében szövetkezeti gyűlések lesz­nek. A megye szövetkezetei és cso­portjai eddigi sikereik és hibáik ta­nulságaival indulnak további harc. ba. Lelkesen, s a tavaszi növény­ápolási munkák jobb végzésével ké­szülnek erre a napra a csoport­beliek. A nagyocsedt „Vörös csillag" termelőszövetkezet tagjai Is az el­múlt napokban beszélték meg, rög­zítették le a szövetkezeti nap mű- sorát. Lesz miről beszámolni a termelőszövetkezet elnökének. Jól állnak már a növényápolással. 20 hold cukorrépát, 20 hold takar­mányrépát és 6 hold mákot sara- boltak meg. Ezen kívül 10 hold napraforgót is megkapáltak. A te­rületet nemcsak brigádok és mun- kacsapatok, cL az egyének között is felosztották, s így a családtago­kat is be tudták vonni a mun­kába. Vasárnap a kocsordi termelőcso- port tagjait, mint versenytársat látják vendégül. De nemcsak a ter­melőszövetkezetek, hanem a kívül­álló dolgozó parasztok is nagy számmal készülnek Ivocsordről Nagyeesedre. Kétszer tartottak már határjárást. Most úgy állapod- tak meg, hogy a szövetkezeti nap keretében újra megtekintik a ter­melőszövetkezet veteményest, kicse­rélik tapasztalataikat. A határjá­rás után a termelőszövetkezet elnö­ke beszámol az eddig végzett mun­káról, az egyéni gazdálkodó pa­rasztok jelenlétében tárgyalják majd meg az elkövetkezendő idők feladatait. A termelőszövetkezet kultúresöportja is lelkesen készül erre a napra. A termelőszövetkezeti nap nem­csak a csoport magánügye, de az egész község dolgozóinak ügye, ün­nepe. hatalmas eseménye lesz. A községi tanács felismerte ezt, s már a hét elején tanácsülésen fog­lalkozott a termelőszövetkezeti nap megrendezésével. A tanácstagok elő­készítő bizottságot akarnak alakí­tani a község több utcájában. Első- nek természetesen ők maguk je­lentkeztek az előkészítő bizott­ságba, s vállalták, hogy szomszé­daikat, az utcabeli dolgozókat is mind meghívják a termelőszövetke­zeti napra, felvilágosító munkával közelebb hozzák a termelőszövet­kezethez a míg kívülálló dolgozó parasztokat. A Tatarozó Vállalat 5tMt§zázalékon felüli eredméjiyei EREDMÉNYEK ÉS HIBÁK A ZÁHONYI PÁLYAÉPÍTÉSNÉL A Szabo’cs-Szatmárraegyei Te, tarozó és Épitővállalat dol- gozió közül a legjobbak ver­senyzászlót kaptak a béke- műszak kiváló eredményeiért. így kapta trteö a verseny­zászlót Csorbák József kőmű­ves-brigádja és Kanda János ácsbrigádja. Mindkét brigád eredménye meghalad a az 500 százalékot. Versenyzászló, kitüntetés, di­cséret jár a jó munkásoknak, akik becsülettel dolgoztak ezért. De nézzük meg, ho­gyan ért el ilyen eredményt a Cserbák-brHád? Amikor arról volt szó, hogy béke-műszak lesz, kiosztották a munkát és Cserbák Józse­féit brigádja a Kalissin-utcán befejező munkákat végzett. Vasárnap reggel hozzáfogtak a fröccsöléshez — és két-há- rom éra alatt magasan túl­szárnyalták a normát. A kő porfröccsöléssel nagy terüle­ten nem nehéz ilyen ered­ményt elérni, különösen rö­vid ideig. A Kanda-brírfád malteros ládákat csinált, ugyancsak rö­vid ideig. Nem volt nehéz el­érni az 560 százalékos ered­ményt. A két versenyzász’ó elnye­réséből az a tanulság: nem lehet és nem szabad „csinál­ni“ kiváló eredményt csak azért, hogy legyen a vállalat­nál szép eredmény, „lóugró“ eredmény. Ezek az eredmé­nyek azt jelentik, hogy lebe­csülik az állandó munkaver­senyt, azt a munkát, amely­nél kitartóan meg kell dol­gozni a jó eredményért. Szta- hánovistáink sohasem egy­szerre lettek kiváló munká­sok. — Hosszú hetek, hó­napok és sok esetben évek előzik meg jó eredményeiket. Sokat tanultak és gondolkoz­tak munkájukon, míg rüfjöttek egy-egy hibára, míg úí mun­kamódszerrel megdöntötték a régit, az elavultat. Alaposabb, jobb munkát követel meg a Tatarozó Vál­lalattól szocialista hazánk éoítése, éppen ezért töreked­jenek arra, hogy a szovjet élenjáró munkások példáján szervezzék a versenyt. Kipp-kopp, kipp-kopp, kipp­kopp, kipp-kopp .... — hozza a napfényben szikrázó, kész sín­pár a krampácsütések ütemét. Aki kraropáccsal dolgozik, érti is a nyelvét. Van, aki azt érti ki belőle — „télen-nyáron“, mások pedig, hogy -— „huncut az úr". Csepa Simon és több társa bíztatásnak veszi. Nekik azt mondja, hogv—„még gyor­sabban — még gyorsabban". Igaza is van, ha ezt mondja, annak is, aki ezt érti ki belőle, mert az építéssel valóban igye­kezni kell. Hiszen a napjában tízével érkező szovjet vonatok már nem férnek el a záhonyi állomáson. Hiába igyekeznek az átrakó munkások, mégse győzik kirakni a szovjet munkások és kolhozparasztok ajándékát, a géneket, a hófehér gyapot-bá­lákat, a száz kocsinál is többre menő kokszot és szenet. Az építkezés legjobb dolgo­zói igyekeznek is.. A munkás- osztály nagy napjára, május 1-re is eredményesebb munkával ké­szültek. Sok talpfát megtakarí­tottak az ünnep tiszteletére, Erről esik szó ebédidőben is. 59.009 FORINT megtakarítás — Tudjátok mennyit takarí­tottunk meg? ... ötvenezer fo­rintot, — mondja Csepa Simon. — ötvenezret? ,.. h^t nem gondoltam, hogy egv kis vigyá­zattal ennyi pénzt lehet össze­gyűltem, hátha még jobban meg­néznék a talpfákat... — fűzi tovább a szót Nagy László. — Meg ha mindenki csinálná, de még nálunk s.s mindenki ta­karékoskodik. Ezután én ma­gam is jobban kinyitom a sze­mem — fogadja meg Kovács Laios. Ez az 50 ezer forintos meg­takarítás valóban a „szemnyitá­son" múlott. Talpfacserélésnél jól megvizsgálják a fákat. A jobbakat nem dobják ki, ha­nem még felhasználják. A.z idő­sebbek még emlékeznek rá: ez­előtt az volt a divat, hcévha talpfacsere volt, akkor a jókat is kivették. A pályamesterek kaptak az ócska talpfából. Igyekeztek aztán a jókat is ki­venni. De ma másképpen van. Ma már nemcsak az a miénk, ami otthon, a házkörül van, ha­nem minden, ami ebben az or­szágban van. Május elseje ugyan elmúlt, ds a versenyt, a jó munkát a dol­gozók csak nem hagyták abba. A vonalon folyó többi építke­zés dolgozóival versenyeznek. Közös megbeszélés után hívták ki versenyre a demecs.eri, gé- gényi, tuzséri pályaépítöket. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy meg is nyerik a ver­senyt, A győzelemért végzett munka ’azonban olyán, mint az a harc, amelyikben nem vesz részt minden bátor, hős katona. Csepa Simon, a kiváló sínfúró nem dolgozik a maga munkakö­rében. Megszűnt a sínfúrás, az építésvezetőség pedig nem gon­doskodik, hogy a kiváló azta- hánovista még nagyobb ered­ményeket tudjon elérni. Nem gondoskodik, pedig megtehetné, hiszen több helyen folyik pálya­építés, sok helyen várják a ki­váló sínfúrókat. Vegyes mun­kát végeztetnek vele és egyszer alapórabéren egyszer meg mint segédmunkásnak számol­ják el a bérét. Az építésveze­tőségnek, az üzemi pártszerve­zetnek, a szakszervezetnek tudnia kellene, hogy gondatlan­ságukkal az 5 éves terv meg­valósításának. a béke megvédé­sének ártanak, mert rosszul gaz­dálkodnak a munkaerővel nem értékelik helyesen Csepa Simon eddigi eredményeit, képessé­geit, Csepa Simon május 1. előtt 226 százalékos átlageredménv- nyel dolgozott. Módszerét több társának is átadta. Tanítómes­terét, Péter Dénes s.ztahánov's- tát majdnem negyven százalék­kal lehagyta. HIBA VAN AZ OKTATÁSNÁL ; is, Többszáz ember dolgozik az; építkezésnél, de politika' isko-j Iára alig-alig jár valaki. Az elő-J adó naplójába 30 ember nevei van beírva, de ebben az okta- < tási évben alig fordult elő egyj szer vagy kétszer, hogy össze-; jött mind a 30 hallgató. Ezek; az emberek „tanulnak“, de aj többiek még ezt se teszik, he-J lyesebben, nem tehetik. Az épí­tésvezetőség nem gondoskodik a nevelésükről, a tanításukról. Az üzemi pártszervezet nem végez,’köztük jó nevelomunkát Ebben van annak is a magya­rázata, hogy kevesen vannak a pártnaporfj nem akarnak be­iratkozni a szakszeivezetbe. Az építkezésen befolyása van a reakciónak. A dolgozók eay- része ellenséges hangon nyilat­kozik, amikör gyűlésre, vagy pártnapra hívják őket. A pártszervezetnek meg kell győzni a dobozokat helytelen magatartásukról. Ki kell alakí­tani egy olyan népnevelőgárdát, amely biztos segítője lesz az üzemi pártszervezetnek és ké­pes a dolgozók állandó és rend­szeres nevelésére, az ellenség leleplezésére. (—ó. Gy—.) Ismerje meg- minden dolgozó paraszt a begyűjtés új rendjét Több beadás — több jövedelem, több áru a falunak A koreai néphadsereg- hadi jelentése A néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai' ön­kéntesek osztagaival, valamennyi fronton sikeresen visszaverik az el­lenség ellentámadásait és nagy veszteségeket ' okoznak emberben és hadianyagban. Phenjan körzetében a néphadsereg légelhdrltö egységei lelőttek két fí-29-es repülőgépet és foglyul ejtettek Öt pilótát. A néphadsereg egységei a keleti partvidéken május 7-én lelőtték az gllemég húrom repülőgépét. ÓRA MÉRI A ÍTBIiJESlTMÉHYT! I Aki Tarpa környékén a;; tiszaiőitési munkáknál jár, csodálkozva áll meg egy pil­lanatra. Hatalmas táblát lát, rajta vagy húsz ólát. De hogyha azt akarja ezekről megtudni, hogy mennyi az idő —- csalódni fog. Más időt mutat ez .— azt az időt, aho­gyan a szocializmus építésé­nek idejét számítják. Kétszí-!! nű mutató van rajta ~ egy" barna, meg egy piros. A bar-i| na mutató hetenként csak• • egyszer ugrik előre; ez az átlagteljesítményt mutatja, el­lenben a piros mutató ' jelzi, hogy gazdája — valamelyik kubikos brigád — hol tart aznapi teljesítményében. Az órák segítségével min-" den brigád láthatja, hogy mi-! 1 Íven teljesítménnyel dolgozik. • j Nemcsak naponta értékelik j > az eredményt, hanem szinte;; óránként megmutatja! kinek;; milyen az eredménye, így versenyeznek egymással a dolgozók, a birgádok és így segít az éoítésvezető a ver­seny nyilvánosságában. Konrád Rudolf építésve­zető rendszeresen és szívesen tanulmányozza a szaklapokat. Abban talált rá az óradia -;: grammra, aminek segítségével a Szovjetunióban értékelik a I: versenyt. Konrád Rudolf a maga építkezése területén már megvalósította ezt és így érnek el egyre magasabb <> teljesítményt a dolgozók. IX. A begyűjtés új rendje igazságo­sabb és sokkal jobban elősegíti a dolgozó parasztság termelésének fejlesztését, mint az előző begyűj­tési rend. Hogyan? — Nézzük sor­jában. Az áj begyűjtés kiterjeszti a beadási kötelezettséget a bur­gonyára, élőállatra, baromfira, és tojásra is. Erre azért van szükség, mert a gyors iparosodás következtében egyre növekvő ipari munkásság — amely elsősorban a dolgozó pa­rasztság fiaiból és leányaiból kap­ja az utánpótlást, — de maga a dolgozó parasztság is, mind több élelmet igényel és fogyaszt. N épköztársaságu nk kormánya már most, hónapokkal az aratás előtt közzétette az új begyűjtési rendeletét. Ex lehetővé teszi, hogy a dol­gozó parasztok jóelOrc számot- vessenek: miből mennyit kell beadniuk a dolgozók államá­nak, miből mennyi feleslegük lesz — és miből kell többet ter­melniük, A számvetésnek megfelelően a dol­gozó parasztok már most felké­szülhetnek elegendő másodnüvény vetésére és jobban fejleszthetik ál­latállományukat. ÉRDEMES MINÉL TÖBB JÓSZÁGOT NEVELNI A többtermelés érdekeit szolgálja az új begyűjtési rendeletnek az az Intézkedése Is, mely nem az állat­létszám, hanem a földterület nagy­sága és kataszteri tiszta jövedelme alapján állapítja meg az állat- és zsírbeadási kötelezettséget. Ugyanez a helyzet a terménybeadásnál is. Érdemes tehát minél maga­sabb terméseredményt elérni, ■ minél több jószág )t nevelni: mert a beadási kötelezettség teljesítése után annál több terménnyel és jószággal, ren­delkezhetnek a dolgozó pa­rasztok, annál több felesleget vihetnek a szabad piacra. A beadási kötelezettségen felül megmaradó feleslegek szabad érté­kesítése természetesen nemcsak a terményre és jószágra vonatkozik, hanem a zsírra, tejre, baromfira, tojásra is. Aki teljesíti ezekben a cikkekben beadási kötelezettségét, az minden megkötöttség nélkül, sza­badon értékesítheti feleslegeit. Az új rendelet biztosítja azt is, hogy baromfi, tojás és tejfeleslegét min­denki szabadon piacra viheti a kötelező beadás teljesítésével egy- időben, nem kell tehát megvárni ezeknél a cikkeknél, míg a köte­lező beadásnak 100 százalékig ele­get tett. Ez a kedvezmény egy- aránt vonatkozik a termelőszövet­kezeti tagokra és az egyénileg dol­gozó parasztokra. Mindebből világosan látható, hogy minél többet termel a dol­gozó parasztság, annál könnyebben tudja teljesíteni az állam iránti, hazafias kötelességét, — s annál nagyobb felesleget tud szabad piac­ra vinni. TÖBBFÉLE TERMÉNYBŐL, JÓSZAGBÓL KÖNNYEBBEN LEHET TELJESÍTENI A BEADÁST Az új begyűjtési rendelet lehető­vé teszt a dolgozó parasztság szá­mára, hogy beadási kötelezettsé­gét a legkülönfélébb terményekből és állatokból teljesíthesse. A ren­delet háromfelé osztja a beadási! kötelezettséget. Az első rész a ter­mény- és élőállatbeadás, a második rész a baromfi- és tojúsbeadás, a harmadik rész a tejbeadás. A ter­mény és élőállatbeadáson belül a rendelet négy csoportot állapit meg: kenyérgabonabeadási, állat­és zsírbeadási, valamint burgonya­beadási csoportot. A rendelet lehe­tővé teszi azt, hogy az egyes cso- portokon belül a beadási sorrend figyelembevételével mindenki abból a terményből teljesítse kötelezett­ségét, amelyből elegendő mennyi­séggel rendelkezik. Ez az intézkedés megkönnyíti a beadási kötelezett­ség teljesítését. Az új begyűjtési rendelet végre­hajtásával egyidőben természetsze­rűleg MEGNÖVEKEDIK A PARASZT GAZDASÁGOK BEVÉTELE. Vagyis a falu többet tud vásárol­ni, több iparcikkre van szüksége. Népköztársaságunk kormánya arról is gondoskodik, hogy a dolgozó pa. rasztok kielégíthessék megnő vefee- dett iparcikk-szükségletüket: a begyűjtési tervet pontosan teljesítő, sőt túlteljesítő közsé­geket, a kormány külön ipar­cikkellátásban is részesíti. Ezek a községek és városok a szo­kásos áruellátáson felül meg­kapják a falu ellátáséit szolgáló egész iparcikkmennyiség 30 százalékát! Külön gondoskodik a rendelet az olyan termelőszövetkezetek és csoportok tagjainak megfelelő áru­ellátásáról, amelyek beadási köte­lezettségüknek maradéktalanul ele­get tettek. A becsületesen, pontosan teljesí­tett beadás tehát több ruhafélét, lábbelit, kerékpárt, rádiót, háztar­tási cikket és más szükséges áru- cikket biztosít a dolgozó paraszt­ság számúra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents