Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-08 / 105. szám
2 1951 MÁJUS 8. KEDD Konyev marsall is beszélt Csehszlovákia felszabadulásának hatodik évfordulóján Konyev marsall, a Prágában tartózkodó szovjet kormány küldöttség vezetője Csehszlovákia felszabadulása hatodik évfordulója ünnepsége alkalmából a többi között ezeket mondotta: Országainkat a megsérthetetlen barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtást szerződés köti össze. Ezt a hatalmas barátságot a szocialista társadalom közös céljai erősítik meg és ez a, barátság a kölcsönös megbecsülés és teljes egyenjogúság szilárd alapjain nyugszik. A felszabadulás évfordulóján hatalmas katonai díszszemle keretében bizonyították be a csehszlovák hadsereg alakulatai, a nemzetbiztonsági és munkásmlllcia egységei, hogy hazájuk függetlenségének, a béke és a szocializmus építésének szilárd és megbízható erői. A Letnai-tér ünnepélyesen fellobogózott főtribünjén megjelent Element Gottwald elvtárs köztársasági elnök, s a csehszlovák hadsereg legfelsőbb parancsnoka, mellette a szovjet küldöttség tagjai Konyev elvtárs, tábornagy vezetésével. Prágát Konyev tábornagy vezetése alatt szabadította fel a Szovjet Hadsereg. Ott volt továbbá Rudolf Slansky, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára, — a dísztribünön jelen voltak még a' szövetséges és baráti államok kormányküldöttségei, köztük a magyar delegáció tagjai Zsofinyec Mihály elvtárs kohó- és gépipari miniszter vezetésével. Gottwad elvtárs beszédet Intézett a katonákhoz: — Fő kötelességünk — mondotta Gottwald elvtárs — mindent elkövetni, hogy hadseregünk, a nemMájus 5-én Kopenhágában megnyílt a Béke Világtanács elnökségének ülése. Az elnökség foglalkozni fog a békeegyezmény megkötéséért folyó kampány fokozását elősegítő inA Koreát Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti május 6-án: . A néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt valamennyi frontszakaszon továbbra Is kemény- harcokat folytatnak az ellenséggel. A nyugati frontszakaszon a népzetbiztonsági alakulatok és a mun- kásmiliciák a legöntudatosabbak, legderekabbak, legfelkészültebbek legyenek. Sajátítsátok el a világ legjobb hadseregének, a legyőzhetetlen Szovjet Hadseregnek tapasz, talatait, fokozzátok éberségeteket a nép ellenségeivel, a kémekkel, felforgatókkal, szabotőrölskel szemben — mondotta befejezésül — legyetek éber őrei népi demokratikus rendszerünknek és építő munkánknak! tézkedések kidolgozásával. Az elnökség tanulmányozni fogja a béke fenntartásában érdekelt, különféle nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeit. hadsereg egységei visszaverték az ellenség ellentámadásait, emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okozva az ellenségnek. Május 5-én a néphadsereg egységei egy ellenséges hajót elsüllyesztettek. Megkezdődött a Béke Világtanács elnökségének ülése Kopenhágában A koreai néphadsereg' hadijelentése Saját példáján magyarássa a terménybegyüjtési rendeletet Badarms bácsi, a nagyhaltól héhebixottság tagja „Aztán jöjjenek ám el máskor Is!” — KI tudja hány helyen búcsúztak el ezekkel a szavakkal a népnevelőktől az utóbbi hetekben, mielőtt továbbengedték őket aláírásaikkal pecsételt ígéreteikkel. Erről számoltak be újra és újra a nagy- kállói népnevelők Is. „— Nemcsak azt értettük meg, hogy mit védünk, de azt is, hogy hogyan kell most már harcolnunk a békéért” — így búcsúztak a Vasút-utcán Horváti» Istvánnétól, aztán őt is, meg Ardai Ilonát, de még sok társukat virág, gat halmozták el a meglátogatott családok. 73 kisgyűlést tartottak ezekben a hetekben a békebizottságok, kétszáznegyvenen járták a kállói családokat és a környékbeli tanyák lakóit. Alig múlt el kisgyűlés, ahol ne merült volna fel: „Hát hozzánk mikor jutnak már el abékeívvél?” Kárász Andrásnét nem találták otthon a tanyát járó népnevelők. Nyolc kilométerről gyalogolt be utána és a tanácsnál kérdezte, hogy hol írhatná alá a „békét”. „A nép békét akar...” — Munkájukkal bizonyították a nagykál- lótak. Elsejéig minden tavaszi mag Idejében a földbe került. HAT CJ BÉKEBIZOTTSAG ALAKULT az utolsó hetekben, köztük egyet a járási tanácstagok alakítottak. Ba- darász bácsi a Kossuth-utcát járta. A maga hét hodján 23-ig. az utolsó szem kukoricát is elvetette, erre serkentetto aztán a meglátogatott családokat is. A 12 holdas F. Vas Júzseféknak még a kukorica volt hátra a békeív aláírása napján, de pár nap múlva már újságolták Badarász szomszédnak: „Túl vagyunk azon is.” — 50 esztendős vagyok, aztán a barázdában tanultam meg járni is — szokta mondogatni Badarász bácsi. Szereti Is, becsüli is a földet, hallgatnak a szavára. Többnyire az ő lakásán gyűlnek össze a környékből kisgyülésre. Sok kérdésre kell megfelelnie olyankor. Nem fukarkodik a jó tanáccsal, figyelmeztetéssel, ha a növényápolás, vagy bármi körül hibát talál. „— Visszafizeti a föld a jó muni kát” —, magyai'ázza váltig. Múlt esztendőn az aszály ellenére is 23 mázsa krumplit szedtek fel 40C* négyszögölön, igaz háromszor is' megkapálták. Jutott bőségesen a' konyhára, vetőmagnak, a kötelezőn kívül meg már nem is tudja hányszor vitt még utána 1—2 mázsákat C. jegyre a szövetkezetbe, hogy ne szűkölködjön a munkás, a gyár sem. AZ IDEI SZÁMADÁST MÁR MEGCSINÁLTA NAGYJÁBÓL A begyűjtési kiskönyveket még nem kapták meg a községben, de Badarász bácsi a kapott füzet segítségével már összeszámolta a magáét. Meg volt elégedve az eredménnyel. „Hacsak valami nagy lége-apás nem j'jn közbe, nem lesz gond egyáltalán a teljesítés” — nyugtatta az aggodalmaskodókat. Két holdon terem őszi búza, ez hoz 18 mázsát. 7 mázsa fejadag, 240 kiló vetőmag, 2 mázsa géprész, az összesen 1110 kiló, marad 660, ebből 513 kiló a kötelező beadás (a 35.40 búzakilogramm lA része úgy, hogy még a C-re is marad. Mint a múlt esztendőben, most is cséplés után szállítják be és így az Alkotmány ünnepére még 20 kilót őröltetnek a fejadaghoz. A 700 öl kaszálö biztosítja a két tehén tartását, a tejbeadást, a takarmány helyett pedig sertéshúst adnak be. Két sertést hizlalnak, egyiket szerződéssel, bőségesen fedezi ez a 70 kiló körüli kötelezettséget. 800 négyszögölön terem krumpli. Nagyon szerényen számol Badarász bácsi, csak 60 mázsát. 580 kiló ebből mindössze a kötelező beadás, marad bőségesen házi szükségletre, vetőmagnak, de úgy számol, hogy legalább 14 mázsát visz C. jegyre is a szövetkezetbe. A többi, a baromfi meg a tojás az asszony dolga. Badarász bácsi összeszámolta: „210 tojást, meg 16 kiló baromfit kell beadnod”. Két kövér kacsát már erre szán a felesége. Az 1800 öl dohány, a S00 öl napraforgó hoz majd még emellett a konyhára. Most, hogy a magáét összeszedte, a másét is jobban el tudja magyarázni Badarász bácsi. Mert sokan nem tudnak még ebben eligazodni és választ várnak erre is a népnevelőktől, a békebizottságok tagjaitól. Az egyik szövetkezeti gyűlésen még elejiben felvetődött, hogy a szerződéses állatból lehet-e beadást teljesíteni. Nem tudta ott helyben senki sem és az ilyen bizonytalanságot használja fel a ku- lák a rendelet kiforgatására. Az olyanok, mint Fazekas Jánosné ku- lák-pék, akinél kétéves hurkát, kolbászt, húst és zsírt, egész élelmiszerraktárát találtak megromolva, elrejtve. Ma már meg tudja magyarázni Badarász bácsi is, hogy „a szerződésesen termelt s a termeltető vállalatnak átadott napraforgómag beszámít a kötelezettség teljesítésébe. Úgyszintén beszámít a szerződésesen tenyésztett borjú, vagy zerződésesen hizlalt sertés.” Badarász bácsi most már ceruzával, papinál kezében végzi felvilág Míó o unkáját, úgy világítja meg, hogy Jól végzett munkával elért termésből gond nélkül teljesíthető a beadási kötelezettség. S mindezzel a békét védelmezik a dolgozók Kétnapos sóstói népünnepély a kultűrverscnyelí napjain Május 13-án és 14-én rendezik mer Nyíregyházán. Sóstón h megyei kul- túrversenyt az üzemi és területi győz- tes kultúrcsoportok számúra. Május 6-án, vasárnap szerte a > megyében próbanapok voltak. Fővárosi szakemberek. megyei szakkáderek 'utaztak ki valamennyi csoporthoz. hogy &egíí9> get nyújtsanak. Nagy sikerük volt a téli falusi kultűrversenyeknek U — ez a vereenv azonban még nagyobb fejlődést mutat minden bizonnyal. A kultúr versenyeiben résztvevő dolgozók — számosán jönnek be vidékről is — nemcsak a kultúrcsoportok előadásait tekinthetik meg. A két pünkösdi napon nagyszerű népünnepély lesz Sóstón. Vasárnap délelőtt az úttörő pajtások rendeznek kuUúrelő- adásokat, sportversenyeket, tréfás versenyeket. Atlétika, sakk. nf* talitenisz: valamennyi sportág képviselve le^z. Délután két órától kezdődnek mee a kultúrversenyek. Másnap délelőtt a felnőttek sportünnepélye kezdődik usrvancoak Sóstón. MHK-próbázások, céllövőverseny, ügyességi verseny, ökölvívó-bemutató. repülőmodellezés. szimultán sakk verseny tarkítja a délelőttöt. Ugyanakkor mindkét napon népi szokásokat., népi játékokat mutat be az ifjúság, konyvkiállítások. karikatúra-kiállítások lesznek. Szabadtéri filmelőadásokat is rendez a MOKÉP. A nagyszabású népünnepélyre a taiíya- bokrok dolgozói feldíszített szekerekkel jönnek el. A CSOKONAI SZÍ -4HÁZ szombaton kezdi meg nyíregyházi 'vendégjátékát ünnepélyes clí? e’.őaiíá^ al. A bérletircda é* a f »tkár.'áe n ár Nyíregyházára költözött s hivatalos órákat tart minden nap délelőttjén 10 órától 1 óráig, délután 4 órától 7 óráig. Bérletügyekben s minden más ügyben felvilágosítást ad. A TANÉV UTOLSÓ NEGYEDE Elérkezett a tanév utolsó negyede. Az elmúlt rendszerben ezt az időszakot az iskolákban a teljes fegyelmezetlenség", a tanulás színvonalának rohamos csökkenése jellemezte, „Majális" időszak volt ez, amikor sem a nevelő, sem a diák nem vette komolyan az iskolát. Nem csodálatos egy cseppet sem, hogy az elmúlt rendszer iskoláinak, amint csak lehetett, hátat fordított tanító és gyerek egyaránt. Az elemi iskolák tanulóit az éhség, a nyomor dolgozni hajtotta, a felsőbb iskolákban a burzscá csemeték legfőbb gondja nem a tanulás volt. A nevelők nagyrésza pedig lélektelen eszközzé őrlődött éveken és éveken át a Horthy-rendszer „kultúr"-politikájának taposómalmában. Ma az utolsó évnegyednek más jelentősége van. Jellegét a munkásosztály harci ünnepe: május 1. adja meg. Ez az évnegyed még fokozottabban harci terep arra nevelőknek és diákoknak egyaránt, hogy való- raváltsák a jelmondatot: „Jótanulással építjük a szocializmust, védjük a békét." Révai elvtárs mondotta a Pártkongresszuson: „Az iskola termelési kérdés is, mert megfelelően képzett és megfelelő számú szakember nélkül ötéves tervünk megvalósítása lehetetlen." Dicsőség és megtiszteltetés a munka az üzemekben, szántóföldeken, dicsőség és hősiesség dolga ma a tanulás az iskolákban! Ennek a lelkes tudata hasson át minden nevelőt és diákot, minden szülőt, A járási pedagógus napok többek között megvitatták azokat a feladatokat, amelyek most a tanév utolsó negyedében az iskolák előtt állanak. A központi kérdés: a tanulmányi eredmények növelése. Most kezdődnek az ismétlések. A tanulmányi eredmények növelését az ismétlések jó megszervezésével kell elérni. Ne legyenek ezek az ismétlések unalmasak, mechanikusak, mint ahogy a múltban voltak. Alkalmazó jellegüeknek kell lenni, össze kell kapcsolni más anyaggal. A ténybeli adatok alapos megismerése mellett tudni kell alkalmazni a gyakorlatban is a tanultakat. A tanév végére ismerje meg minden gyermek az anyag súlyponti részeit s tudja is azokat alkalmazni. {Például necsak megtanuljanak egy számtani szabályt, hanem gyakorlati példákat is meg tudjanak oldani* vele) A nevelők vegyék számba: melyik gyermek melyik anyagnál hiányzott. Pótolni kell az évközben elmulasztottakat. Nagyban megkönnyíti az ismétléseket a szovjet tapasztalatok szerint bevezetett ismétlési tervek elkészítése. A járási pedagógus napokon alaposan megbeszélték ezeket a terveket nevelőink. Ezenkívül a szakfelügyelők mindegyike tervmintát küld le az iskolákhoz: hogyan kell a tervet elkészíteni? A nevelők feladata nem a tervminták mechanikus felhasználása, hanem feladata: tervkészítés az iskola körülményeinek, adottságainak megfelelően. Igen fontos az, hogy iskolai DÍSZ-szervezeíeink gondot fordítsanak arra, hogy ismétlések alatt emelkedjenek a tanulmányi eredmények. Megyénkben nem tapasztalni azt, hogy a DISZ-szervezetek e.zt harci feladatnak tekintik. Hát vájjon mi lenne iskolai DlSZ-szerveze- teink legfőbb feladata, ha nem a tanulás elősegítése?! Járjanak elöl jó példával a DISZ-tagok és úttörők, segítsék osztálytársaikat. A DISZ-szervezet szítsa magasra a tanulási verseny lángját,, osztálvgyűléseken foglalkozzon a tanulmányi eredmények növelésének kérdésével. Leplezzék le azokat, akik a múlt „majálisi" szellemét akarják újra meghonosítani az iskolákban, akik megbontják az iskolai fegyelmet, a tanulmányi fegyelmet! A szülők se nézzék az iskolában folyó nagy „termelési csatát", hanem segítsék gyermekeiket, Segítsék azzal, hogy ne vonják el az iskolától a gyermekeket. A Szülői Munka- közösség legfontosabb feladata: megértetni a szülőkkel is azt, hogy jövőnkröl van szó, amikor teljes erőnkkel küzdünk a tanulmányi eredmények növeléséért. Ma már tapasztalhatjuk azt, hogy a tanulás, az iskola ügye közüggyé válik. Nemcsak a nevelő és gyermek ügye, hanem a szülőké, a dolgozók széles tömegeié. Közös munkával harcoljunk hát az évvégi ismétlések sikeréért. Még nagyobb segítséget adjanak pártszervezeteink, járási bizottságaink, valamint tanácsaink ehhez a munkához. A jövő nemzedéket, a szocializmus építését, az ötéves tervet becsüli le az a pártvagy tanácsfunkcionárius, tanácstag, aki nem ügyel nagy gonddal az iskolában folyó éleire, küzdelemre! Eddig még soha nem látott tudásvágy Hevíti dolgozó népünket, a kultúrára való szomjúság milliókra, terjed ki — mondotta Révai József elvtárs a Párt II. Kongresszusán. Számadatokat is felsorolt Révai, élvtárs. Többek között elmondotta, hogy 191,8 második félévében 2900 könyvet és brossurát adtunk ki, 11.5 millió példányban, Hfp-ben U00 müvet adtunk ki, közel fi millió példányban, 1950-ben 01)00 müvet, közel 03 millió példányban. Ezek a számadatok is visszatükrözik azt, Hogy dolgozó népünk egészét eltölti a kultúrszomj, de visszatükrözik a számadatok azt is, hogy dolgozó népünk állania egyik legfontosabb feladatúnak tartja: biztosítani a kulturális felemelkedés lehetőségeit. Keni csak a, könyvek tanúskodnak erről, hanem a sorra alakuló könyvtárak, a kultúrotihonok, új mozik, a kultúrcsoportok támogatása, stb. A Magyar Képköztársaság Alkotmánya kimondja: „A Magyar Képköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát”. Az Alkotmány szavai nem üres ígéret, hanem napról-napra életrekelő valóság. Az Állami Könyvterjesztő egyik nyíregyházi üzletében, a jZO-cs boltban havonta jOOO—5000 könyv fogy el! A Horthy-időszakban Nyíregyháza összes könyvesboltjában nem fogyott el ennyi könyv egy hónap alatt. A dolgozó nép állama legutóbbi rendelkezésével, újabb tanujelét adta annak, hogy támogatja a dolgozók kulturális felemelkedését. Átlagosan 25 százalékkál leltek olcsóbbak a könyvek. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb lehetősége nyílik minden dolgozónak: több könyvet vásároljon, többet tanuljon. De vájjon clég-c az, hogy a dolgozó nép állama lehetőséget ad? Nem elég. Élni kell minden dolgozónak az adott lehetőségekkel. Nagy a tudásvágy, azonban sem könyvtárosaink — akár üzemben, vagy falun — tömegszervezeteink, kultúr- otthonaink, nem tesznek eleget ahhoz, hogy dolgozóinkhoz eljuttassák a legfontosabb könyveket. Kern mindegy az, hogy dolgozóink hogyan olvasnak. Ki kell szélesíteni az olvasómozgalmat, rendszeresíteni kell a könyvanketokat. Minden egyes könyv, amelyet ma dolgozóink kezébe ad a Párt, a nép állama: fegyver. Elsősorban a szovjet könyvek, a megvalósult szocializmus hírnökei. Meg kell tanulni ezt a fegyvert úgy forgatni, hogy az nagy légitekkel vigye előre a szocializmus ügyét, a béke ügyét az egész. világban.1
