Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-05 / 103. szám
4 3951 MÁJUS 6, VASÁRNAP A PÁRTKONGRESSZUS ÉS A FALU SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA ,,A kongresszus megállapítja, hogy a Párt és az ország előtt álló döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egy- * ''**.*, szocialista alapjának megte- — Nem máról, holnap- :hető feladat az, amelynek ása a szocializmus győ- ; a mi hazánkban, elenged- . feltétele. Hosszú időre tennivalókat a l'árt és az elé a nép legjobb fiainak skozása: „az ötéves tcrvidő- >an döntő lépést kell tennünk \ szögazdasdg elmaradásának fel- -Ttmolására”, A falu fejlődésének felfelé ívelő tja napnál is világosabban látszik , kommunisták Pártja. Rákosi elv- árs kongresszusi útmutatásainak fényében. Lenin, Sztálin tanításainak szellemében szervezi a Párt a mezőgazdaság szocialista átalakításának elkövetkező győzelmeit. A Kongresszus a stratégiai feladat meghatározásával egyidejűleg, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elvi kérdései kifejtése mellett megszabta mi a közvetlen, azonnali tennivaló: ,,Megszilárdítani a termelőszövetkezeteket és idejében, szakszerűen elvégezni a tavaszi szántás-vetést". A tavaszi szántás-vetés mutatkozó sikerei legtöbbhelyt hűen tükrözik azf, hogy párt- és tömegszervezeteink mennyire mozgósítottak már eddig Is a kongresszusi határozatok végrehajtására. „A korszerű, nagyüzemi, gépesített mezőgazdaságra, való áttérésnek fő útja az elaprózott, egyéni parasztgazdaságok egyesülése termelőszövetkezetekben” — mondja a Pártkongresszus határozata. Ez az az út, amely az egész dolgozó parasztság jómódjának, kulturális felemelkedésének biztosítéka. — A Párt Kongresszusa lényeges kérdésként hívta fel a figyelmet az önkéntesség elvének betartására. Arra, hogy el kell érnünk: „dolgozó parasztságunk önként, magától, saját belátásából és meggyőződéséből tépjen errp az iUra". (Rákosi). Mi most a közvetlen, azonnali feladat ezen a területen? Az, hogy elősegítsük a dolgozó parasztok eggyőzését, saját tapasztalataik in. Az, hogy elősegítsük: a dol- ' parasztok bizalma megnőve- ék a szövetkezetek iránt: vllá- q meglássák a szövetkezetekben ogó jövőjüket. „fontolva haladók” számára a belépés elhatározását, — így is kívánja ezt most a fokozatosság elvének helyes alkalmazása. A Párt Kongresszusa erősítette a harci szellemet pártszervezeteinkben, egész dolgozó népünkben. „A termelőszövetkezetek fejlesztésére elengedhetetlenül szükséges a kulá- kok további elszigetelése, a falusi kizsákmányolok elleni harc következetes folytatása, nemcsak az állam eszközeivel, hanem maguknak a dolgozó parasztoknak cselekvő részvételével” — jelöli meg a tennivalót a Pártkongresszus határozata. A tavaszi munkák során számtalan példa adódott, a kulakok politikai és erkölcsi elszigetelésének eredményei. Besenyőd valamennyi dolgozó parasztja világosan meglátta Nagy Bálint kulákban a nép ellenségét, a háborús gyújtogatók cinkosát. S amint nyilvánosságra került, hogy felszántotta őszi vetéseit, megölte földjén a sarjadó életet, vele és hasonszőrű cimboráival is örökidőre szembefordult a falu népe. Vagy ott van Pataki Károly, a nagyecsedi „hívő” burgonyarejtegető, Villás József, az eszlári spekuláns, Szegedi Béla barabási, Bíró Béla gyürei kulákok példája s még seregnyi leleplezés, amelyek bizonyságot adnak a dolgozó parasztok szembefordulásáról a nép ellenségeivel, a dolgozó parasztok harcos kiállásáról békés életük megvéd elmezése mellett. A Párt. Kongresszusa végül megjelölte: erősítsük tovább a. munkások és dolgozó parasztok szövetségét, szocialista fejlődésünk sikereinek biztosítékát, — s benne szilárdítsuk a munkásosztály vezetőszerepét. A munkások és dolgozó parasztok szövetségének további megszilárdulását példázza az, hogy a Munka Ünnepe tiszteletére indított versengésben együtt fia reolt a jó eredményekért a Vulkán, az Alkaloida, az építövállalatok ezer és ezer dolgozója a falvak szántó- vető dolgozó parasztjaival. S nyolc járás, a várossal együttesen — határidő előtt befejezte a vetést. A munkás-paraszt szövetség további megszilárdulását segíti elő a gépállomások támogatása, amely a nagyobb terméseredmények születését segíti elő. A szocialista ipar és a falu termelési kapcsolatát jelenti, amikor traktoraink mind nagyobb területeken művelik a földeket nemcsak a szövetkezeteknek, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is segítve. Veress Mihály iragykállól traktoros párttitkár, Jócsák Gyula tyukodi DISZ-titkár traktorlsta és még számos élenjáró traktoros kt- váló eredményei mutatják, az árukapcsolatok megnövekedése; Mérk- vállaj, Tornyospálca és sok község burgonyabegyüjtésl eredményei, Pusztadobos és Rohod dolgozó parasztjainak terménybegyűjtési párosversenye, a fehérgyarmati járás eddigi tojasbegyüjtési eredménye több, mint 300.000 darabos mind-mind mutatják: egyre szilárdabb a munkások és dolgozó parasztok összefogása; a dolgozó parasztban egyre szilárdabb lesz a tudat, hogy minél többet kell tenni? neki is a falu elmaradottságának leküzdéséért, egész népgazdaságunk felemelkedéséért. Számos siker mutatkozik a Párt Kongresszusa óta. De mutatkozik hiba, hiányosság is. Olyan, hogy nem egy helyen még mindig „reszortkérdés” a falu szocialista átalakításának kérdése. Olyan, hogy „elég volt megszervezni a szövetkezetei, megszilárdul majd az magától is.” Olyan, hogy felületesen támogatják a szövetkezeteket és egyéni parasztokat a magasabb terméshozam eléréséért vívott harcban. (Mint ahogy például a tisza- szalkai gépállomás vezetői, akik „nem értek rá” megtartani a gépállomás-tanácsülést.) Súlyos hiba lenne éppen a termelőszövetkezetek megszilárdulásához szükséges segítség adását elmulasztani. Még súlyosabb hiba lenne, ha ezt a pártszervezeteink tennék. Számtalan feladat van a falu szocialista fejlődésével kapcsolatosan a pártszervezetek, az egész dolgozó nép előtt. „De nem- tsak a feladatok nagyok, a mi erőink is megnövekedtek. Erőnk hatalmas forrása: dolgozó népünk, parasztságunk bizalma nagy Pártunk, népi demokráciánk iránt. Erűnk forrása a Kongresszus, a Párt s Rákosi elvtárs bölcs útmutatása, amellyel iránytűt adott a pártszervezetek, a kommunisták kezébe. És erőnk hatalmas forrása ax a oil, amelynél magasztosai,hat és lelkcsitöbbet még sohasem tűrtek elénk: a szocialista, Magyar- ország felépítése.’ orosan összefügg ez a tennivaló - szövetkezetek megszilárdításának, a tavaszi munkák jó elvégzésének feladatával. Nem látnak-e vajjoá jó példát a kívülálló dolgozó parasztok a gacsályi „Dózsa” termelőszövetkezeti csoport, a besz- tereci „Uj barázda” tszcs, vagy sereg más szövetkezet munkáját szemlélve? De Igen. Kellő támogatással erős munkaszervezetek születtek ezekben a csoportokban, elmélyült felelősséggel, lelkesen ver- _f ngve dolgoznak a tagok, növelik töld hozamát. S a példa megnö- -vekedő ereje fordítja a szövetkezetek felé a dolgozó parasztokat, amikor több, mint százharminc szövetkezet szemük előtt új móddal, szovjet tapasztalatok segítségével, ■ gépállomások technikai és tudományos módszerekkel való támogatásával, igyekszik megháromszorozni például a kukorica terméshozamát, megduplázni a burgonyatermést, növelni mind nagyobbra a kalászosok termését. A Párt Kongresszusa lényeges kérdésként hívta fel a figyelmet a fokozatosság elvének betartására a szövetkezetek szervezésénél. Ml most a közvetlen, azonnali feladat ezen a területen? Az, hogy különös gonddal támogassuk az I. típusú szövetkezeteket — anélkül, hogy hallgatnánk persze, a magasabb Apus előnyéről. A császlói „Győze- xiem”, a tyukodi „Virradat”, a porésalmai „Szikra” I. típusú szövetkezetek megszilárdulása a tavaszi vetések során könnyítik s a jó termései edmények *elmutat ás Aval még ’ükább könnyíteni fogják a. Szabolcs-Szatmárban is megkezdik működésükéi- a mezőgazdasági szakkörök A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa foglalkozott mezőgazdaságunk fejlesztésének kérdésével, megszabta a szocialista mezőgazdaság építésének útját. Szaboles-Szatmárban most 30 mezőgazdasági szakkör létesült a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A. szakkörök célja az, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami .gazdaságok dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok is megismerjék a Szovjetunió élenjáró szocialista mezőgazdaságának eredményeit, elsajátítsák a termelési módszereket. A mezőgazdasági szakkörök hallgatói az elméletben tanultakat a gyakorlatban fogják alkalmazni, hasznosítani. Az így szerzett ismereteket és tapasztalatokat terjesztik tovább széles körben. Egy-egy szakkör 15—30 ónként jelentkező tagból alakul. Vezetője, előadója kiváló ismeretekkel rendelkező szakember. A szakkörök működése állandó jellegű. Két szakaszból áll: 1. téli időszak október 1-től március 1-ig ős 2. nyári időszak : március 1-től október 1-ig. Májusban megyénk területén növénytermelési, állattenyésztési, zöldség- és gyümölcs termesztési szakköröket szervezünk, A téli időszakban főként az elméleti anyagot dolgozzák fel, míg a nyáriban a gyakorlati foglalkozás lesz előtérben. Télen hetenként, nyáron minden két hétben tartanak szakköri foglalkozásokat. Egy-egy foglalkozás anyagát a következő foglalkozáson szemlnáriumszerűen megvitatják a szakkörök tagjai. Háromhónapos tervet készítenek munkájukról és minden hónapra tervbevesznek kirándulást Is egy állami gazdasághoz vagy termelőszövetkezeti csoporthoz, ahol a helyszínen győződnek meg mind az elért eredményekről, mind a termelés módszereiről, mikéntjéről. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok legalább 100 négyszögölnyi területen kísérletezést fognak folytatni, hogy annak jó eredményeit tovább adhassák és hasznosíthassák. A mezőgazdasági szakkörök működését a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya Irányítja. Pártunk, tanácsaink és tömegszervezeteink minden támogatást megadnak a mezőgazdasági szakkörüknek, hogy eredményes és jó munkát végezhessenek. A MSZT képsorozatokkal siet a mezőgazdasági szakkörök munkájának támogatására. Albert Antal.. A nyíregyházi propagandisták előkészületei a kongresszusi anyag tárgyalására Párttagságunk, dolgozó népünk százezrei hallgatták, olvasták Tártunk Kongresszusának anyagát, amely részleteiben világította meg számunkra jövő fejlődésünk útját. A Kongresszus napjai óta az ott született határozatok szabják meg mindennapi munkánkat, jövő feladatainkat, ezért nem elégedhetünk meg a Kongresszus anyagának felszínes ismertetésével. Tártoktatásunk keretén belül a soron lévő anyag tárgyalásánál már sok helyen, felhasználták a Kongreszus határozatait. A pár- tonkívüliek részére indított előadás- sorozatot nagy érdeklődés fogadta megyeszerte, ezzel azonban nem elégedhetünk meg. Elsősorban Tártunk tagjaira vár az a komoly feladat, hogy a kongresszusi beszámolók, határozatok alapos tanulmányozása segítségével, annak szellemében végezzék mindennapi munkájukat és a határozatok ismertetésével mozgósítsanak annak végrehajtására minden becsületes dolgozót. Az oktatási évad utolsó szakaszában, a következő hetekben minden oktatási fokon tanuló hallgatónak módja nyílik a kongresszusi anyag alapos tanulmányozására. Ennek lelkiismeretes előkészítése komoly feladatokat ró pártszervezeteinkre és a propagandistákra. Egyrészt az anyag tárgyalása az oktatási évad végére esik, ami azt jelenti, hogy sokkal erélyesebben, szívósabban kell küzdeni az ilyenkor „hagyományos” lemorzsolódás ellen. Másrészt és ez egyik fegyvere a szemináriumi létszám és színvonal biztosításának, politikai iskola vezetőinknek az eddiginél fegyelmezeltebbon és komolyabban kell készülniük a szemináriumra, az előadások megtartására. Erről beszélgettek a nyíregyházi alapfokú politikai iskola vezetők is a legutóbbi propagandista szeminárium első részében. Hogyan biztosítsák a politikai iskolák 20— 25-ös létszámát — ez volt az első kérdés. A termelő üzemekben folyó politikai iskolákon — mint kitűnt, alig mutatkozik Igazolatlan elmaradás. több helyen, mint a Magas- építési Vállalatnál növekedett az eredeti létszám. Hiba inkább a kerületi és hivatali szerveknél van. Előfordult; a III. kerületben, hogy 11-en maradtak el egy alkalommal, vagy az I. kerületben, ahol heten jelentek meg mindössze a politikai iskolán. A pártszervezetek titkárai és vezetőségi tagjai az oktatási évad siSer.es befejezése érdekében az eddiginél jóval több segítséget nyújtanak ezután. Az iskolavezetővel és a legjobb hallgatókkal együtt felkeresik az elmaradt hallgatókat külön-külön és akivel szükséges, többször is elbeszélgetnek. Több üzemben, többek közt az Olajfel-' dolgozó Vállalatnál bevonják a politikai iskolákra azokat a pár- tonkívtili dolgozókat Is, akik jó munkájukkal kiérdemelték ezt a kitüntetést. Tekintve, hogy a Kongresszus anyaga nincs szoros kapcsolatban az eddigiekkel, nem okoz nehézséget számukra a bekapcsolódás. A lemorzsolódás ellen helyfelen bürokratikus eszközökkel harcolni, mint ahogy a posta pártszervezeténél történt. Itt áthelyezést helyeztek kilátásba azoknak, akik többször elmaradtak a politikai iskoláról. Egyéni meggyőzéssel és a politikai iskola megfelelő színvonalával érhetjük csak el, hegy a hallgató megértse, milyen nélkülözhetetlen segítséget jelent számára a tanulás. Ez legnagyobbrészt a politikai iskola vezetőjén múlik. A propagandista szeminárium képe azt mutatta, hogy sok még itt a kívánni való, elsősorbán a fegyelem megszilárdítása terén. A propagandista szemináriumot fél hat helyett hat óra után nz iskolavezetők felével kezdték meg. Nyolcán csak később, többen egy órás késéssel érkeztek, negyedrészük pedig távolmaradt. A Városi Pártbizottságon eléggé elhanyagolt terület volt nz oktatás. Ferenc*! elvtársnő, aki nemrégiben került az osztály élére, nem kapóit kellő segítséget a Pártbizottság tagjaitól. A Tártbizottság tagjai is megkezdték a Kongresszus határozatainak- tanulmányozását és ennek egyik eredménye lesz a pártoktatás fegyelmének, színvonalának helyreállítása. A Pártbizottság tagjaihoz hasonlóan a politikai iskolák vezetőinek is a gyakorlati élet tükrében kell megmagyarázni, végrehajtani a Kongresszus tanításait, A soron- levő anyag „Népgazdaságunk öt- éve terve” tárgyalásánál szemléltetően magyarázta meg Gazdag elvtárs. a Magasépítési Vállalat szemináriumvezetője a terv pontos teljesítésének jelentőségét. Gépgyártásunk nem teljesítette első negyedévi tervét, ellenséges elemek fészkelték be magukat a Szerszám- gépgyárba is és „a jó szakemberek” akadályozták a terv teljesítését. A Magasépítési Vállalat is azért nem kapta meg még nz előirányzott szivattyúkat és más gépi berendezést, ezért nem jut mindenkinek megfelelő méretű lapát. Fokozott jó munkával kell harcolni azért, hogy ennek ellenére is teljesíthessék terveiket, az előirányzóit építkezéseket, nehogy lemaradásuk további üzemeket, vállalatokat gátoljon a terv teljesítésében. Ugyan, akkof az éberség fokozására is figyelmeztet a Szerszámgépgyár esete. Gazdag elvtárs így teszi élővé, érdekessé előadását a rendszeresen felhasznált sajtócikkek és a vállalattól kapott adatok segítségével. Hasonló a helyzet a Magasépítési Vállalat másik három 'politikát iskoláján is, amelyeket szintén a vállalat legjobb Útó’lmunkásul, dolgozói vezetnek. v>rtszatiikröződik ez a hallgatók növekvő politikai fejlettségén. Nemrégiben középfokú politikai iskolára mehetett át az iskolai hallgatok 15 százaléka. Tegyük élővé a Kongresszus anyagának feldolgozását, akkor lesz igazán eredményes, célravezető a munkánk, akkor fejezzük be sikeresen, becsülettel az oktatási évadot. Minden hallgatónak meg kell érteni, éreznie kell az anyag tárgyalásánál, Rákosi és Gerő elvlúr- sak beszámolóiból, a határozat soraiból, hogy annak szaval az ő életét, minden becsületes dolgozó életét szépítik. — Meg kell értenie, hogy mint mindenben, ebben is a szovjet emberek példáján kell tanulnunk, akiknek felfelé ívelő harcos útját a nagy Bolsevik Párt határozatai irányítják. a hét Könyvei Mód Aladár: „Négyszáz év küzdelem az önálló Magyarországért". Hatszázharminc oldal, kölve huszonöt forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Ambrus Zoltán: „Kultúra füzértánc. cal". Százkiicncvcnnégy oldal, fűtve tíz kilencven, kötve 15.10 torint. fiaméra B,: „Az első csapolás 232 oldal, tűzve 12 forint, kötve 1Q forint, He.-mlin, Stephan: „Együtt a pokolban“ 112 oldal tűzve hét ötvon. Lowis Sipoiair: „A Jő utca" 394 old. fűzve 20, kötve 28 fdlint. Marek Jiri: . Falu a fold alatt" 254 oldal fűzve 10 forint, kötve 14 20. II. Rákóczi Ferenc emlékirrtai, 242 oldal fűzve 10.10, kötve 15.90 forint, MÜV5LT NÉP KÖNYVKIADÓ: „Völogánytáncok" 152 oldal fűzve 8 forint. Rákos Ferene—Cyörgy I3tván: „utazás a föld alatt“ os oldal fűzve 9,30. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: „Arany kezek" — a Szovjetunió népeinek meséi a mesterségbeli tudásról. 64 oldal kötve 10.50. Kozmogyemjanszkája: „Zója és Sura" 240 oldal kötve 12 forint. Szmirnov: „Munka a hazáért" tv oldal fűzve 1.50.
