Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

6 1931 MÁJUS 6, VASÁRNAP Á Csokonai Színház művészei nyíregyházi vendégjátékukról beszélnek HOCiYAIV BESZELJELEK A MÉPLEVELBK «TÉVES TERVIEKRŐL ? Megtisztelő kötelessége minden népnevelőnek felemelt ötéves tér- vünkről beszélni. Népnevelőink fel­adata: minden egyes dolgozóval megismertetni ezt a tervet s moz­gósítani dolgozóinkat a felemelt 'teljesítésére! Hogyan be- 1 if, ° tervről népnevelőink? -^e. s mondotta a Pártkon- e$ „Kialakulóban van >*ó Jnos, valami különleges /” helyesebben valami­vé irokrata tolvajnyelv, ami t, j és szagtalan nyakatekert * relen és ami eltaszítja tőlünk tömegeket. Senki nem hallgatja szívesen azt a fecsegő népnevelőt, aki „átpolitizálja” a kérdést, „ki­hozza” a lényeget. Beszéljünk ma­gyarul és agitációnk legyen szem­léltető.” Vájjon beszélhetünk-e ötéves ter­vünkről, ha nem beszélünk nagy példaképünk és önzetlen barátunk, a nagy Szovjetunió terveiről? Be­szélni kell a bábon! utáni ötével terv számadatairól. Arról, hogy a1 Szovjetunió acéliparának terme-, lése a történelemben ezelőtt nem ismert ütemben fejlődig. 1940-ben aj Szovjetunió acéltermelése az első1: világháború előttinek 435 százalé­ka volt és 1950-ben ennek a meny- nyiségnek is csaknem másfélszere­sét érték el. A szovjet emberek például 16-szor annyi motorkerék­párt vásároltak 1950-ben, mint 1940-ben! Beszélni kell a kommu­nizmus nagy építkezéseiről. A kuj- bisevi vízierőmű teljesítőképessége kereken kétezer akkora lesz, mint a világ jelenlegi legnagyobb erő­müvéé, amely a Kolorádó folyón épült. Az újonnan épülő szovjet vízierőmüvek által adott energia összesen több, mint százmillió em- —bor, testi munkáját helyettesíti. Beszélni kell a népi demokrácia többi országairól. Lengyelország­ban 20.000 ember építi Nova Hu­tát, amely egymaga annyi acélt fog adni, mint azelőtt az egész lengyel acélipar. Romániában annyi erdőt ültettek 1950-ben, mint az előző 50 'évben együttvéve. Mindezek azt hirdetik, hogy a Sz ovjetunió, a népi demokráciák ragaszkodnak a békéhez és szilárd az elhatározásuk: erőműveiket, er­dőiket, új üzemeiket megvédelme- zik, megőrzik a békét! S mert egy­re erősebb a béke tábora — ez a tábor legyőzhetetlen. Az USA a költségvetés 70 százalékát költi egyverkezésre, a gálád Titő banda is fékevesztetten fegyverkezik. Pró­bálkozásaik azonban hiábavalók. Az élet győzedelmeskedik a há­ború felett! A VAS PS ACPI, ORSZÁGÁVÁ változtatja hazánkat országépítő ötéves tervünk. Eddigi eredmé­nyeink is hatalmasak. Iparunk ter­melése kétszer haladja túl a há­ború előtti termelést. A szocialista '--•tervgazdálkodás azonban nem is­mer megállást! Hétmérföldes lép­tekkel haladunk előre, hogy megte­remtsük a szocializmust városon és falun egyaránt. Első ötéves tervünk beruházá­saira eredetileg 51 milliárd forin­tot szántunk. Az első év után ezt az előirányzatot felemelhettük 80— 15 milliárdra. 37—38 milliárdot -uházunk be a nehéziparba! A me­zőgazdaságnak 11 milliárd jut eb­ből az összegből sokmás minden mellett, 22.000 helyett 26—28.000 traktor lesz, 118.000 hold helyett 323 ezer holddal növeljük az öntö­zött területeket. A május elesejei felvonuláson már megyénkben is megjelentek a kombájnok, amelyek egyszerre aratnak és csépelnek a nyáron a mi földjeinken Is! 220.000 új lakás épül. 600.000— 650.000 új munkásra van szüksé­günk. örökre elmúltak azok az idők, amikor a munkanélküliség minduntalan ott kopogtatott a unkások, dolgozók ajtaján! SZABOLCS-SZATMAR MEGYE IS bőséges áldásban részesül. Már egy éve épül a tiszalüki erőmű. A tisza- löki duzzasztógátba százezer köb­méter betont építünk be. Ebből a betonmennyiségből út épülhetne Budapesttől Szolnokig. A tiszalöki duzzasztó egyik láncszeme lesz a tiszai öntözőrendszernek, amely el­űzi földjeinkről az aszályt. Három duzzasztőgát épül: Tiszalöknél, Tiszabőnél és Szegednél. A tisza­löki duzzasztógátnál tárolt víz mennyisége körülbelül 15 millió köbméter. Tiszabőnél 40 és Sze­gednél körülbelül 70 millió köbmé­ter. Nyíregyházán nemsokára meg­kezdik a középmotorgyár felépíté­sét, amelyben többezer munkás dol­gozik majd. Hatalmas téglagyár épül Nyíregyháza környékén. Kibő­vítik üzemeinket s a mezőgazdaság új traktorokat, arató-cséplőgépe­ket, sok más gépét kap. Több mű­trágya jut minden egyes holdra. ÁLDOZATKÉSZ MUNKÁRA helytállásra, a magasabb termés­hozamért folytatott következetes harcra kell buzdítani dolgozóinkat népnevelőinknek, ötéves tervünk akkor lesz valóság, ha annak vég­rehajtásához minden dolgozó tel­jes erejéből hozzájárul. Példákkal kell megmagyarázni, hogy mit je­lent a magasabb terméshozam. Jól magyaráz Csikós Balázs elvtárs, a Magtermeltető Vállalat dolgozója. Ezeket mondja: ,,60.000 holdat ve­tettünk be Szabolcs-Szatmárban napraforgóval. Ha minden holdon fél mázsával emeljük a termésho­zamot — amelyet, nem nehéz elérni — akkor 30.000 mázsával több napraforgót adunk az országnak. Ebből annyi szappant lehet készí­teni, amely elegendő egy évre egész Szabolcs-Szatmárnak.” A népnevelők hívják fel a dol­gozó parasztok figyelmét a szovjet termelési módokra. Termelőszö­vetkezeti csoportjaink megyénkben már négyzetes kukoricavetésről fognak termést törni, 728 vagon kukoricával takarítanak be többet. Ez egy öt kilométer bosszú vagon­sort tesz ki! Lám, milyen hatalmas jelentősége van a termelés fokozá­sának, az új módszerek alkalma­zásának. Beszéljenek úgy népneve­lőink nap, mint nap, hogy dolgo­zóink áldozatkészen, harcos lendü­lettel építsék a szocialista hazát! Néhány nap múlva megkezdi a deb­receni Csokonai Színház nyíregyházi vendégjátékát. A színház dolgozói örömmel jönnek ide. Néhány mtívész­szci beszélgetünk. •— Nagy örömmel lőttem Nyíregy­házéra — mondja Bicskei Károly — de külön öröm. hogy első szerepem a Szabad Szél Mérkója. Márkö igen nagy hatást tett rám. A forradalmár erejét érzem benne s a nép iránti végtelen szeretedet, A nép erejébe vetett hitet- Persze a többi szerep is kedves szá­momra. Mindegyik alakításnál sokat fejlődtem mint művész, mint ember, ZENTHE FERENC. ÉRDEMÉRMES SZÍNÉSZ is munkájáról beszél. — Sokat dolgoztam az idei szezon­ban s ez a legnagyobb öröm a művész számára. A Szabad s:él matróz szerepe, a Hétköznapok hősei Pintérje egy-egy élmény volt, de legkedvesebb hősöm mégis Moliére zabolátlan, okos, túr. tangos szolgája; Scapin. Legnagyobb büszkeségem, hogy a Magvar Népköz­társaság Érdemérmével tüntettek ki. Ez arra kötelez, hogy a dolgozö nén számára még többet adjak, mint ed­digi Jánosé Adrienna is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Egyik legkedvesebb szerepem a Hétköznapok hősei Annája. Nem volt könnyű feladat számomra Annát meg­formálni. Anna számára a népi demo­krácia nyitotta meg a fejlődés útját és szinte veie együtt születtünk mi szín­házi művészek is, Újra és újra érezzük azt. milyen hatalmas dolog a nők egyenjogúsága. Spányik Éva veszi át a szót. — Anna szerepét felváltva Játsszuk Janosö Adriennával. igaz mondaniva- lójú, őszinte szerep. Én is nagyon sze­retem, A színházak államosítása őta dolgozom és olyan lehetőségeket kap. tam, amilyenre magamfajta fiatal mii- vész a múltban nem gondolhatott. Most számos darabban játszom, de a legbüszkébb vagyok a Második front, beli szerepemre. Egy szovjet repülőfő- hatínagyot alakitok. A MÚLTRA EMLÉKEZIK Zámori Lászlő. — Az államosítás előtt már színész voltam, de csak én tudtam róla, mert szerződést nem kaptam. Ugyanis nem volt ruhám. Az államosítás őta Debre­cenben dolgozom és a legszebb szerepe, két játszottam el — minden színész számára az ö szerepe 3 legszebb — te. szí hozzá nevetve — pölezsájev pro. fosszort a Vthsros alkonyaiban, a Kispolgárokban a madárárust. a Bá­nyászok Noie bácsiját és még sok iná. sat. Műid a legszebb szerep és ami még jön, azok is a legszebbek lesznek. Ma öröm dolgozni és — ruhám is van, — Mint a legöregebb (de még nem öreg) a leglöbbet tudnék beszélni a múlt keserves szinészéletéről, de ma nem sok kedvünk van eiröl beszélni — mondja Solti Bertalan. Persze elfe» lejteni nem tudjuk és nem is akarjuk, E'óie nézünk és előre mutatunk, ez a mi feladatunk. Betegeskedésem ellené- re is szép szerepekhez Jutottam az idén, A Hétköznapok hősei Szabó őrmesterén keresztül sikerült még gyűlöltebbé ten. ni a Horthy-fasizmiist. A Bányászok hösIeJkíi Andrei Nastai-ja közelebb hozta a nézőt a széncsata minden har­cosához. Egyik legkedvesebb szerepem Szellemfi a Liliomfiban, Ez éppen azt mutatja meg, amit ha más körűimé, nyék között, de lényegében magam is átéltem, milyen keserves és megbecsü­lés nélküli volt a múltban a színész élete. Ma már ez a múlté s az emlékek arra valók, hegy még erősebbé tegye, nek bennünket harcunkban a békéért, a szocialista építésért. 999 százalékra teljesítette tejbeadási kötelezettségét: jutalmat kapott Szurcsik Mihály A Szabolcs-Szatmár-megyei Tejipari Egyesülés negyedéven­ként kiértékeli, hogy melyik község hogyan teljesíti tejbe­adási kötelezettségét. Ebben az időben adják át aztán a legjobb eredményt elért község dolgo­zóinak a vándorzászlót is. Tervünk második esztendejé­nek első negyedévében a leg­jobb eredményt Rctközberencs dolgozó parasztjai mutatták fel. Példásan teljesítették az állam­mal, dolgozó társaikkal szem­beni kötelességüket és 227 szá­zalékos eredményt tudtak fel­mutatni. Az elmúlt héten az Egyesüléstől egy díszes, szép oklevelet, valamint vándorzász­lót kaptak. Ugyanakkor a leg­jobb tejszálíítót, iijú Szurcsik Mihályt is megjutalmazták, Szurcsik Mihály rendszeresen teljesítette kötelességét és tej­beadási tervét 999 százalékra teljesítette. Az elismerő oklevé­len kívül, értékes, szép könyvet is kapott jutalmul. Az ünnepé­lyes gyűlésen a tejüzemi kuitúr- gárda tagjai szép játékukkal szórakoztatták Rétközfcerencs dolgozóit. Állandó kultúrmunkát végez a vásárosnaményi MSZT ssínjátssó csoportja A téli falusi kultúrverseny sikere jobb munkára ösztönözte a csoportokat, Elhatározta a vá- sárosnaménp MSZt színjátszó csoportja is, hogy ezentúl ál­landó munkát végez. Betanulták a „Villa a mellékutcában” című darabot. Első alkalommal a vá- sárosnaményi dolgozóknak mu­tatták be. Utána beneveztek a tavaszi üzemi és területi kul- túrversenyre. A járási bemuta­tón a színjátszók között az első helyen Végeztek. A siker nerrl párosult elbizakodottsággal. A járási bemutató után rövid jele» neteket tanultak be s ezeket a környező falvakban rendszere­sen előadják. Ugyanakkor szá­mos olyan fiatalt vonnak be a. kúturmunkába, aki eddig távol állott a szervezeti élettől. Jól megértette a vásárosnaményi MSZt színjátszó gárdája, hogy a teliesítményverseny, az állandó kultúrmunka szerves velejárója a kultúrversenynek. Az országos kultúrverseny tanulságaként: egyesítik a nyírbátori kultúrcsoportokat A nyírbátori dolgozók nagyrabe- csiilik a kultúrát s úgy ápolják, mint az anya a gyermekét. Fiatal gyermek, alig serdülőkorú még eb­ben a községben a kultúra. Születés­napja egybeesik a szabadság szü­letésnapjával. Régen nem volt könyvtáruk a dohánybeváltó mun­kásasszonyainak. Volt azonban nyo­morúságos, megalázó életük. S nem az volt a kérdés este, munka után: „Melyik könyvet olvassam el?” — hanem az: ..Honnan ve­gyünk kenyeret?...” És lia köve­telték az anyák a kenyeret — mint- ahogy követelték is — válaszként bezárták őket a füstölőbe s vizet bo­csátottak rájuk. Ott álltak a ter­hes asszonyok is mezítláb, a vizes, hideg, kormos füstölőben ... S mert szörnyű, dermesztő volt a tél, annál nagyobb örömet, .boldog­ságot hozott a tavasz ...! Elhatá­rozták a nyírbátoriak, hogy kultúr- házat építenek fel. A pártszervezet tette meg a javaslatot s a dolgo­zók tettekkel feleltek. Hordták a földet, az anyagot, építettek. Ma­guk erejéből. Ott dolgozott Pólyák Anti is, aki most lelkes tagja a kultúrcsoportnak. Ifjú Veres János tszcs, tag sem hiányzott az építők közül — s utána kiállt a szín­padra is. A kultúrház felépült. S azóta volt már Nyírbátorban szín­ház, opera, hangverseny. De nemcsak nézők, hallgatók a nyírbátoriak, hanem cselekvők Is a kultúra területén. SZÁMOS KULTÜRCSOPORT ALAKULT Alig múlik el olyan vasárnap, hogy ne lenne előadás. S a gondo­san ápolt fán szép gyümölcs ter­mett. A DISZ színjátszócsoportja nemcsak a megyei versenyen vett részt, hanem egyedül a megyei színjátszók közül: a pesti verse­nyen is szerepelt! Az „Ifjú Gárdát” adták elő. Filmre vették Őket, hanglemezen örökítették meg játékukat a Rá­diónál. S mi a siker titka? Az, hogy mindaz, amiről beszélnek a színpa­don, nagyon közel áll az életükhöz. Megrendítő, ahogyan Szabolcsi Irén Ljuba szerepét játssza. S akkor, amikor a bátor és lánglelkü Kom- szomol lány alakját eleveníti meg a színpadon, nem gondol másra, minthogy ő is oly elszántan, tánto- ríthatnflanul harcolna hazája sza­badságáért, a mostani szép, boldog életért, a békéért, mintahogy a krasznodari Ifjú Gárda tagjai tet­ték! Budapesten megnézték Julius Fucsik „üzenet az élőknek” című színdarabját. Sok tapasztalatot szereztek az előadásnál. Hogyan kell a népet szeretve s az ellensé­get gyűlölve élni, igaz módra, s hogyan kell ezt megmutatni az em­bereknek a színpadon ... A LEGFŐBB TANULSÁG az volt, hogy annál jobb kultúr­munkát lehet végezni, minél erő­sebb a csoport s minél több tevé­keny tagja van. Hazajövet sokat goudolkóztak ezen Rusz tanító elv­társsal együtt. Nyírbátorban sok apró kultúrcsoport van s bizony nehezen fejlődnek tovább. így ha­tározták el — kérve a pártszerve­zet és a tanács segítségét — hogy egyesítik a nyírbátori kultúrcsopor­tokat s egy egységes, nagy együt­test alkotnak. Maga a színjátszó- csoport legalább nyolcvan fiatalból, felnőttből állana! Lesz még tánc­csoport, énekcsoport felnőtteknek és úttörőknek. S ott van a zenekar is. Az egységes kultúrcsoport a kultúrotthon körül tömörül. Egysé­ges politikai és szakmai nevelő- munkát lehet szervezni. S úgy ter­vezik : időnként rendeznek egy-egy nagy előadást, ugyanakkor azon­ban a színjátszócsoport tagjai kö­zül KISEBB KULTURBRIGÁDOKAT SZERVEZNEK Ezek aktuális strófákat, egyfelvo- násosokat tanulnak be s te)jogerő­vel kapcsolódnak a termelőszövet­kezeti csoportok fejlesztésének mozgalmába s több más termelési feladat elősegítésére. Az egyesített kultúrcsoporton belül biztosítani tudják az állandó, tevékeny kultúr­munkát s ugyanakkor több segítsé­get tudnak adni, a környező, gyengébb csoportoknak. Nem1’’könnyű feladat az egyesí­tésnek az elvégzése. Szükséges,, hogy az oktatási és népművelési állandó bizottság tagjai bekapcso­lódjanak a felvilágosító munkába. Meg kell honosítani a közösségi alkotószellemet a csoporton belül, ügy, ahogy ezt a díjnyertes szín­játszók is teszik. Az egyik alkalommal Paposon és Szatmárököritón szerepeltek, ön­ként vállalt társadalmi munka volt. Először Paposon játszottak, aztán .Szatmárököritón, Sebők Feri pedig fogta magát s Paposon otthagyta a csoportot. Hazament Nyírbá­torba . .. A következő napok egyikén gyű- lést hívtak össze a színjátszók. Meg­hívták rá Sebők Ferit is. Megvitat­ták a viselkedését. A krasznodari fiatalok között is volt áruló. Egyet­len egy. S a része megvetés volt. Vájjon nem árulás-e munka köz­ben otthagyni a szín játszócsopor­tot?! Keményen megbírálták Se­bők Feri viselkedését és sokan kö­vetelték: zárják ki a csoportból!! Végül is próbaidőt adtak neki. Azóta Feri a csoport egyik legszor­galmasabb tagja... Több nyírbátori csoportnál lázi még a munkafegyelem, maguk a csoport tagjai sem értékelik kellő­képpen a kultúrmunkát. Elhanya­golták az oktatást, a Művelt Nép rendszeres olvasását. Mindennek kijavítása az egyesített kultúrcso- port fontos feladta. A koreai állami filmstúdió most fejezi be a „Lássa és hallja az egész világ" című do­kumentfilm felvételeit. A film tények és dokumentumok alap-* ján leleplezi az amerikai agresz- szorok koreai gaztetteit.

Next

/
Thumbnails
Contents