Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

3931 MÁJUS 6, VASÁRNAP 5 1 3 öbb mint szűz balkányi dol- • gozó paraszt munkálkodik az állami gazdaságban, de az égisz közs-'g népe figyeli, hogy a föld­művelésnek milyen példás Iskolája fejlődik ki a gazdaság földjein és a jószág gazdaságban. Figyelem­mel kísérik az új módszereket, me­lyek alkalmazásával oly szép ter­méseredményeket érnek el. Sokat beszéltek és beszélnek még ma is a faluban: milyen szaporán ment a kukorica négyzetes vetése. Olyan sörözőt készítettek, mellyel egyszer­re keresztben és hosszában kijelöl­ték a kukoricafészek helyét. Brigádok és munkacsapatok a számukra kijelölt területen egy­mással versenyezve tették földbe a tavaszi magvakat. Április 10-re mindent elvetettek, s most a nö­vényápolási munkákkal, a sarabo- lással folytatják a harcot az idei magasabb terméshozam eléréséért. A borsó kapálását már befejezték, e héten már a burgonya kapálásá­hoz látnak. Jő munkájuk elismeré­séül Pártunk Megyei Bizottságá­nak kongresszusi zászlaját kapták. Nem születtek maguktól ezek az eredmények, a pártszervezet irá­nyító és felvilágosító munkája, a gazdaságvezető és az üzemi bizott­ság jó szervező munkája és nem utolsó sorban a brigádok és a munkacsapatok dolgozóinak lelke­sedése segítették az eredmények eléréséhez a gazdaságot. A nyírlugosi állami gazdasággal egész évre szóló versenyszerződést kötöttek, s versenytáblákon teszik nyilvánossá a párosversenyek, a brigádok, munkacsapatok és az egyének közti verseny állását. A „KOSSUTH” TERMELŐSZÖ­VETKEZETI CSOPORTBAN is szépen alakul a munka, ötven csoporttag több mint 500 holdon munkálkodik a virágzó mezőgazda­ságért, életük további felemelkedé­séért. 30 hold kölesen kívül min­dent elvetettek, s a héten ők is megkezdik a darabolást. Termés- eredményeik már az elmúlt évben is jobbak voltak az egyénileg gaz­dálkodó parasztokénál, az idén még szebbnek mutatkoznak. Azonban: sok hiba van még a munkaszerve­zés, a felvilágosító munka terén. Ok is tettek versenykihívást, a biri „Béke” termelőszövetkezeti csopor­tot hívták párosversenyre és a ta­vaszi munka megkezdése előtti eso- portgyülésen a brigádok és mun­kacsapatok is versenyre hívták egymást, de a verseny csak papí­ron maradt. Semmit sem tudnak arról, hogyan áll versenytársuk, cl? még a brigád- és munkacsapatok munkáját sem értékelték ki. A ROSSZ MUNKASZERVEZÉS az, hogy a vetést nem brigádban és munkacsapatban, hanem csoporto­san végezték, ez is megnehezítette a verseny kiértékelését. Megnehezí­tette a csoporttagok munkáját az is, hogy későn jelölték ki a brigá­dok munkaterületét. Mennyivel szaporábban ment volna a vetés és most a növényápolás, ha Idejében kijelölik a brigádok és munkacsa­patok állandó földjeit 1 És amikor munkába mennek, egy- egy tag földterületét is. Olyan te* ★ niletet, mely csak egy napi mun­kára vonatkozik. Ahogy a falubeli állami gazdaságban tették: mi­előtt a munkacsapat tagjai a mák, vagy más növény sarabolásához látnak, a munkacsapaton belül minden tag 5—6 sort kap meg, s ha ezt megkapálta, újabb 5 sort mér ki a munkacsapatvezető. így sokkal könnyebben lehet mérni és értékelni a csoport tagjai között, a brigádok, munkacsapatok és egyé­nek között lévő párosversenyt. A A tavaszi vetések már me- gyeszerte befejeződnek s a dol­gozó parasztság segítőtársai, a traktorok otthagyják egyidőre a gazdagon termő földeket. A balkányi határ is csende­sebb lett. A földeken nem hal­latszik a traktorok bugása, most a növényápolást végző szövet­kezetiek és egyéni dolgozó pa­rasztok vidám dalát kapja szárnyra a szél. A gépállomás udvarán szét­szedve egymás mellett mint va­lami csatagépek sorakoznak fel a cséplők. Kékruhás traktoris­ták szorgoskodnak a gépek kö­rül. A vezetőség számot vet a gépállomás eddig végzett mun­kájával, s ennek tanulságai alap­ián készülnek a soron követ­kező aratási, tarlóhántási és cséplési munkákra. A,z eddigi munka nem kielégítő, hiszen még 70 százalékban sem telje­sítették tavaszi tervüket, pedig 90 százalékát szerződésileg is biztosították. Körmükre égett a szántás, várták, hogy szikkadjon a föld és mire észhezkaptak, mset nem volt idejük behozni a lemaradást. A rossz munkaszer­vezés szintén nagyban gátolta a gépállomás eredményesebb mun­káját. Most a tanulság alapján készülnek a további feladataik, az aratás, cséplés és tarlóhán­tás sikeresebb elvégzésére. Két cséolő a színben van, azt már kijavították, s most a trak­toristák egyik csoportja a dara­bokra szétszedett cséplők köré tömörül, Tóth János, Gönci munkateljesítmény igazságos elszá­molása sem okoz így nagy gondot, S mindemellett a szilárd munka- szervezet, a tagokra bízott állandó területek szilárdítják a felelőssé­get. A FELVILÁGOSÍTÓ ÉS NEVELŐ MUNKA terén is komoly hiányosságok van­nak. Az elmúlt nap a szőlőben ka­páltak a csoporttagok. Jaksi Sán­dor brigádvezető megszólította Sa- lánki Juliannát és Hercku Irént, arra kérte őket, hogy jobban ka­páljanak, ne hagyják a gazt a sző­lőtőnél. A két leány, ahelyett, hogy megfogadta volna a jő taná­csot, otthagyták a munkát és két napig a csoport felé sem néztek. És amikor valaki azt javasolta, hogy Írják ki a szégventáblára, még Molnár János brigádvezetőnek is az volt a véleménye, hogy nem helyes, mert akkor a többiek is elmarad­nak a csoporttól, Gyenge az üzemi pártszervezet felvilágosító és irá- nyitó munkája a csoportban, ez a másik komoly hiba, melyet sürgő­sen ki kell javítani. Az kellene, hogy tanuljanak az állami gazda­ságtól, hogy kövessék a jó példát. Lajos traktorosok kissé irigylő tekintettel néznek a legszélső erőgépre, melyen Úri Tibor dol­gozott. A gép ormán kis desz­kából készült tábla áll, raita piros betűkkel: a győztes brigád. Úri Tibor valóban győztes lett gépjével, tavaszi tervét 115 százalékban teljesítette. Kiss András főgépész áll a kör közepén és a cséplőgépek egyes alkatrészeivel ismerteti meg a traktoristákat, A másik csoportban Brinkusz János körzeti szerelő oktatja a munkagépkezelőket A gyakran előforduló hibákról beszél. Nem szabad még egyszer megtörtén­ni, hogy kisebb dugulás miatt is négy-öt órát álljon a gép, mint ahogy az a tavaszi munká­nál is megtörtént És a fiatal munkagépkezelők figyelmesen hallgatják a jó szót, hiszen hasznukra válik a jövőben. Jakab Sándor, a gépállomás mezőgazdásza a „Kossuth" ter­melőcsoportnak segít. A,z el­múlt napokban érkezett meg a csibehúr, s mivel a csoporttagok még nem ismerték ezt a nö­vényt, Jakab Sándor mezőgaz­dászt kérték meg: segítsen a ve­tésnél, állítsa be a vetőgépet. Szívesen segített a mezőgazdász, hisz közös a cél: többtermelés­sel növelni az állam, a béke­tábor erejét. Tanultak a tavaszi munkák­ból a balkányi traktoristák és most úgy készülnek a követ­kező nyári munkákra, hogy pó­tolják a tavaszi lemaradást, rávilágított az ottani pártszer­vezet súlyos hibáira. Elsősor­ban arra, hogy a pártvezető­ség nem ismeri a taggyűlés jelentőségét. A taggyűlés az eredetileg kitűzött időpontban elmaradt, mert nem készítet­ték elő megfelelően, kevesen jelentek meg. Másnap újra meghirdették a gyűlést. Este hét órára. Fél nyolc órakor a megjelent párttagoknak még mindig az utcán kellett vára­koztok. Nem jött a párttitkár elvtárs a kulccsal. Végre nyolc órakor megérkezett a kulcs — a tanácstitkár hozta. Azzal az üzenettel; hogy megbetege­dett a párttitkár. Lehetséges, hogy valóban hirtelen súlyo­san megbetegedett a párttit­kár. Azonban ebben az eset­ben sem szabad előfordulni annak, hogy így megvárakoz­tassák a tagságot a taggyűlé­sen. Ha már rábízza a párttit- kér valakire a kulcsot, akkor olyanra bízza, aki becsülettel eleget tesz megbízatásának. A taggyűlés jelentőségére éppen maga a taggyűlés mu­tatott rá. Felszólalt Bacsó Já­nos egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt és elmondotta: „Rajtam kívül ketten-hárman vagyunk itt dolgozó parasztok. Ha ma itt volna az ófehértói árt szervezet tagjai között a özség becsületes dolgozó parasztjainak többsége, más­képen menne minden, A be­gyűjtés is, a népnevelő munka is. Nem becsülöm le a tisztvi­selőket, de ha én megyek el beszélgetni egy másik dolgozó paraszt társamhoz, nagyobb nyomatéka van annak!“ Sor­ra hangzottak el a bíráló sza­A dolgozó parasztság egyre jobban meggyőződik róla, hogy a begyűjtés új rendje nagymér­tékben előmozdítja a dolgozó parasztság termelésének fejlesz­tését s ha kiterjeszti is a beadási kötelezettséget, ugyanakkor azonban igazságos és sok előnyt is jelent a dolgozó parasztság számára. Nagy előnyt jelent például, hogy a begyűjtési rendelet hó­napokkal az aratás előtt meg­jelent, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok jóelőre szá- motvessenek, miből, mennyit kell beadniok és miből kell töb­bet termelniük, hogy a beadást könnyen teljesíthessék. A többtermelés érdekét szol­gálta a rendeletnek az az intéz­kedése, hogy nem a termésered­mény, vagy az állatlétszám, ha­nem a kataszteri tiszta jövede­lem és a földterület nagysága szerint szabja meg a beadási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogyha a termelő valamelyik növényféleségből többet termel vagy állatállományát jobban gyarapítja, ez nem növeli be­adási kötelezettségét. Amennyi­vel többet termel, annyival több feleslege marad, amit tetszés szerint szabadon értékesíthet. Mindenképpen érdemes tehát a dolgozó parasztoknak minél több jószágot nevelni cs .gondos nö­vényápolással minél nagyobb terméshozamot elérni, nemcsak azért, mert így könnyebben tud­ják teljesíteni a beadást, hanem azért is, mert ezzel nagyobb fe­leslegeket tudnak a piacra vinni. Többféle terményből vagy jó­szágból könnyebben lehet telje­síteni a beadást. A termény és élőállat beadáson belül a rende­let a beadás négy csoportját ál­lapítja meg: kenyérgabona-, takarmány-, állat- és zsír-, vala­vak. Az egyik elvtárs elmon­dotta: hárman is jelentkeztek lelvetelre de a pártvezetöség figyelemre se méltatta őket. A másik is szólott: három és félezer lakosa van ófehértó- nak s csak 35 párttagja. Pe­dig sok híve van a dolgozó parasztok között a Pártnak, a népi demokráciának! így mutatott rá a súlvot bára a taggyűlés: a pártvi tőség elhanyagolja a tag- tagjelöltíelvételt a dolgt parasztok között. Volt még egy felszólalás, tanácstitkáré. Arról beszél hogy ófehértón minden na gyón jól megy, nincs itt ko­molyabb hiba, hiszen olyar jól végzi munkáját a pártvez tőség stb.,.. Nyilvánvaló, e. a felszólalás nem volt más, mint üres fecsegés, a hibák el- kenése! Nagyhangú dicsekvés volt az egész, amely úgy szét­pukkadt, mint a léggömb, ha tűt szúrnak bele. Ugyanis va­laki közbekíálíoti: „Aztán mondja már, mért kullogun1 hatul például a begyűjtő: ben 71“ A Járási Pártbizottságai sokkal nagyobb gondot ken fordítania az ófehértói párt- szervezet megerősítésére. A vezetőségek újjáválasztása óta a mostani már a negyedik párttitkár. Gyakorlatlan még. Sok segítségre van szüksége, hogy meg tudja honosítani a Bacsó Jánosok egészséges kri­tikai szellemét a pártszerve­zetben s el tudja taposni az önelégültség, az üres fecsegés, a kritikátlanság széliemét, amely az ellenséget szolgálja! mint burgonyabeadási csoportot. Nagy előnyt jelent a rendelet­nek az az intézkedése, hogy a7 egyes csoportokon belül a be adási sorrend figyelembevéte’ vei mindenki abból a termény­ből teljesítheti kötelezettre., ét amiből elegendő mennyiséggé rendelkezik. A begyűjtési rendelet előre megállapítja a begyűjtési árakat is. A múltban magasabb termés esetén a dolgozó parasztok csak jóval alacsonyabb áron tudták értékesíteni terményeiket. Mo a rendelet jóelőre biztosítja . megfelelő árat, amely a főbb terményeknél azonos a tavaly árakkal. A kormány arról is gondosko­dik, hogv a dolgozó parasztok megnövekedett iparcikk szük­ségletüket kielégíthessék. A rendelet értelmében a begyűj­tési tervet pontosan teljesítő, vagy túlteljesítő községek külön iparcikkellátásban részesülnek. A szokásos áruellátáson felül megkapják a falu ellátását szol­gáló egész iparcikkmennyíség harminc százalékát. Külön gon­doskodik a rendelet azoknak a termelőcsooortoknak a megfe­lelő áruellátásáról, amelyek be­adási kötelezettségüknek mara­déktalanul eleget tettek. A be­adást teljesítő vagy túliéi \ dolgozók számára tehát biz i va van, hogy több ruha lábbelit, háztartási cikke diót, kerékpárt stb. vásári nak majd. Azonkívül a rendelet tővé teszi, hogy a beadá. teljesítő dolgozó parasztok t ünnepek előtt a fejadagon r. őrlethessenek. Végül gyorsbe­adási jutalomban is részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik a gabonát, kukoricát és szálas­takarmányt a megállapított ha táridő előtt adják be. / áró József, a csoport elnöke többször kérte is az állami gazda­ság segítségét, de ahogy mondja, „ígéretet sokat kaptunk, de segítséget azt nem.” Ssektdnsok a gazdaság vezetői, náluk általában jól megy a munka, de a termelőcsoporttal már nem törődnek, nem segítik őket'. Még április elején megígérte Kádár Miklós a gazdaság helyettes vezetője, hogy szakelőadásokat tart majd a csoportban Rad- nai Gyula agronómus segítségével. Meg is beszélték az előadás nap­ját és idejét, a csoporttagok együtt is voltak, de Kádár Miklós még a mai napig sem tartott egy előadást sem. A brigádterv készítésénél is az állami gazdaság segítségét kérte a csoportelnök, de abban sem segítették. Egy hétig feküdt a papír az állami gazdaságban és mégis készületlenül vitte vissza Járó elvtárs a brigádtervet. Jellemző a szektdns gazdasúgvacetöre, hogy a pártsajtó egyik munkatársát be sem engedte a gazdaságvezetők értekezletére! Nem segítik a termelő- csoportot, nem adják át módszereiket, elzárkóznak a kívülállóktól, csak a „saját" ügyükkel törődnek a gazdaságot vezető elvtársak. Súlyos hiba ez és vétek a szocializmus építésének • ügye ellen. Azzal, hogy eltitkolják jó munkamódszereiket, hogy nem támogatják a termelőcsoportot, előrehaladásunkat gáncsolják, figyelmen kívül hagyják azokat a tennivalókat, amelyeket a Párt Kongresszusa je­lölt meg, s amelyek a falu szocialista átalakításának feladtai. A balkányi „Kossuth" termelő csoport a felvilágosító munka foko­zásával, a munkaszervezés megjavításával javítsa ki a hibákat, az állami gazdaság pedig segítsen ebben a termelőcsoportnak. Sz. B, Tarlóháníásra, cséplésre készül a balkányi gépállomás A begyűjtési rendelet a többtermelés érdekeit is szolgálja SEGÍTSEN a balkányi ÁLLAMI GAZDASÁG: Mielőbb javítsa ki a nuiahaszervezés hibáit a „Kossuth“ tszcs ßalkdnyban három erős pillére van a falu jövőjének: gépállo­más, állami gazdaság és a termelőszövetkezet. A gépállomást a mun­kásosztály adta, hogy könnyebbó és eredményesebbé tegye a dolgozó parasztság többtermelésért vívott harcéit. Vj barázdákat hasítanak a traktorok, nyomukban gazdag termés érik a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjein. Erős, szilárd munkaszervezet, a mezőgazdasági technika, tudomány alkalmazása, réven született, eddig még sohasem tapasztalt terméseredmények teszik majd a me­zőgazdaság mintabirtokaivá, a balkányi állami gazdaságot is. A „Kossuth” termelőszövetkezeti csoport is a felemelkedés útját mu­tatja a község dolgozó parasztjainak. De meg kell mondani, igen sok hiba van a termclőcsoportnál. Kijavítása fontos, hogy megszilár­duljon, megerősödjön a csoport, hogy még világosabb legyen a példa: felfelé vezet a falu jövőjének útja. Az öfehértéf taggyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents