Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-26 / 96. szám

1951 ÁPR. 26. CSÜTÖRTÖK. .1— fi■•*«»■■* mmuummmwvw.- - - IM—aaEMMLAL A DISZ KÜLDÖTTVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEIRŐL Tíz- és százezrek írták eddig alá a Béke Világtanács követelé­sét: Az öt nagyhatalom kössön gy mással békeegyezményt. S az aláírásokat tettekkel változtatják Hatalmas érővé dolgozóink. ménybeadási kötelezettségét 150 százalékosan. S most, az aláírás alkalmával ezeket mondja: „Határidő előtt befejezem a ta­vaszi vetést. Ezen a héten már a növényápolást kezdem meg. És követelését és egész családom ne­vében mondhatom: minden erőnk­kel erősítjük a békét." A NAGYDOBOSI ÚTTÖRŐK levelet írtak a békealáírásgyüjtés- sel kapcsolatban: „A tanácsok megválasztása nagy fordulatot jelentett iskolánk éleié­ben. A községi tanács gondot vi­sel ránk. álár jóelóre gondoskodott arról, hogy a nagydobosi úttörők vidám nyári táboiozáson töltsék szünidejüket. Vörüsnyakkeudő- anyaggal ajándékozott meg ben­nünket, támogatást kaptunk hang- szerek beszerzésére. A nyári tábo­rozás költségeinek fedezésére pénzt és 800 négyszögöl földet kaptunk. A földön a természettudományi szakkör végez munkát s a termés árából nyaralni megyünk. Már leszerződtünk a földmű vessző vetke­zettel, idejében elvégeztük a tava­szi munkát s minden bizonnyal jó termésünk lesz. Ezeket csak azért írtuk le, hogy lássa mindenki: mi­lyen vidám és boldog az úttörők élete. A gaz imperialisták ezt az életet akarják elrabolni tőlünk. Szüléink, a sokmillió apa és édes­anya azonban nem engedi ezt. Alá­írják a békeívet, jó munkát vé­geznek és megőrzik nekünk az élet sok-sok örömét, a nyári tábo­rozásokat.” A nagydobosi ált. iskola VII. o. levelező-munkaközössége A nagyhalászi DlSZ-szervezet- nél a küldöttválasztó taggyűlést, jó előkészítő munka előzte meg. Ennek eredményeként, közel száz fiatal jelent meg a gyűlésen s köz­tük nagyszámban, még kívülálló dolgozó parasztfiatalok is A járá­si DISZ Bizottság, valamint a he­lyi pártszervezet, komoly támoga­tást adott az alapszervi DlSZ-veze- tőségnek a taggyűlés előkészítésé­hez. Az „Ifjú Gárda” tagjai, már napokkal előbb beszéltek a fiata­lokkal szerte a faluban. A titkár is bőven foglalkozott a közép­szervek megválasztásának jelentő­ségével. A beszámoló után a fiata­lok felajánlásokat tettek május 1 tiszteletére. Negyven új tagot szer­veznek ba és 40 új Szabad Ifjúság előfizetője lesz a nagyhalászi DISZ-nek. A tavaszi munkát még e héten befejezik! A fiatalok a taggyűlésen dicsé­retet kaptak a párttitkár elvtárs­tól is a békealáírásgyüjtésben vég­zett jó népnevelőmunkáért. Ez a dicséret Jobb munkára serkenti a falu dolgozó ifjúságát. Nyolc küldöttet választottak meg. Alaposan megbírálták a kül­dötteket és azt mondták nekik: el­várjuk tőletek, hogy állandó jó munkával érdemeljétek ki továbbra is bizalmunkat. Vannak azonban helyek, ahol sem a pártszervezet, sem a járási DISZ-bizottság nem törődik a tag­gyűlések jó előkészítésével, maguk­ra hagyják az alapszervi ifjúsági vezetőségeket. így történt Gaesály- bnn is. A járási DISZ-bizottság munkatársa,, Nagy elvtirs előző es. te „beszélte át a feladatokat” ku­tyafuttában a helyi DIS7.-szerve- zet titkárával. A küldöttválasztó taggyűlés előtt nem tartottak veze­tőségi ülést sem — nem is volt rá idő a járási DISZ-bizottság hibájá­ból kifolyólag. A pártszervezet sem törődött azzal, hogy taggyűlés ké­szül a faluban. A kapkodó, rossz előkészítés következményeként, alig volt DISZ-tag Gacsályban, aki tu­dott volna a taggyűlésről. így azt el kellett halasztani későbbre. Cserepes Ferenc kisvarsányi középparaszt családjával együtt írja alá a Béke Világ tanács követelését. Cserepes Ferenc kisvarsányi kö- most, amikor a burgonyát elvetet- zépparaszt is aláírta a békeívet. tem, kiderült, hogy van még más- j-lzzel azonban nem elégedett meg. félmázsa feleslegem. Erre a bur- Tudja azt, hogy puszta szóval és gonydra szállítási■ szerződést kö- írással még nem lehet útját állni f tök! örömmel írom áld családom­éi háborúnak. Ezért teljesítette tér-j mai együtt a Béke Viláytanács A Tito-klikk bűncselekményei a nemzetiségi kisebbségek ellen A jugoszláv politikai emigrán­sok „Szocialista Jugoszláviáért” cí­mű, Moszkvában megjelenő lapjá­ban Zsarko Ljubejev részleteket közölt azokról a bűncselekmények­ről, amelyeket a Titő-klikk 1944- ben és 1945-ben a Vajdaságban el­követett. Számos tény bizonyltja, hogy a Titó-klikknek már a népi felszaba­dító háború idején sem állt szán­dékában, hogy a Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségeket megnyer­je a megszállók elleni harcra, — hanem a nagyszerb burzsoázia pél­dájára bizalmatlanságot, gyűlöletet keltett és sovinizmust szított a magyarok és a románok között. Titóista ügynökök 1944-ben és 1945-ben Titó és Rankovics közvet­len utasítására az ÓZNA (az UDB elődje) segítségével borzalmas ke­gyetlenségeket hajtottak végre a nemzetiségi kisebbségek ellen. A hóhér Rankovics bizalmas pa­rancsa a Titő-klikk számára „meg­bízhatatlan" magyarok és románok felszámolására a következőképpen hangzott: „ha magyar az illető, háborús bűnösnek, horthystának vagy nyilasnak, ha pedig román, akkor háborús büuüsnek, Antones- cu-pártinak vagy hitlerista ügynök­nek kell nyilvánítani”. Ha egy soviniszta szerb vagy horvút feljelentett egy magyart vagy románt, az ÓZNA azon­nal letartóztatta, majd minden kihallgatás vagy bírósági ítélet nélkül agyonlőtte vagy kiutasí­totta az országból. Mindazokat, akik a legkisebb jelét is mutatták annak, hogy nem érte­nek egyet a Titó-klikk eme bűnös politikájával, szigorúan megbün­tették vagy pedig titokban meg­ölték. 1945. második felében a meg­gyilkolt magyarok és románok ba­rátai és hozzátartozói érdeklődtek sorsuk iránt. Radovics őrnagy, a vajdasági OZNA-parancsnok utasí­tására azt a választ adták a meg­gyilkolt magyarok és románok hoz­zátartozóinak. hogy a letartóztatot­takat „átnevelés céljábll a Szovjet­unióba küldték”. A jugoszláv belügyminiszter 1945-ben kiadott különleges rende­letével az ÓZNA feladatává tette, hogy Magyarország és Románia határvidékein sűrű kémhálózatoi építsen ki. Több határmenti hely­ség csakhamar egy-egy kémköz­ponttá változott. Innen küldte az ÓZNA a kémek százait Magyaror- s. | ,ra és Romániába. A belgrádi hatalmónlévők bűnös politikáját már eddig számos bíró­sági tárgyaláson leplezték le. A jugoszláv kormány mai hábo­rús uszító politikája pedig még jobban leleplezi a Titó-klikk impe­rialista arculatát. A Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségekhez tar­tozó dolgozó tömegek a közelmúlt és a mai helyzet szomorú tapaszta­lataiból győződtek meg arról, hogy a Titó-klikk szabadságuk és boldo­gabb jövőjük legfőbb ellensége. A petneházi áilaipi gazdaság dolgozói a Munka ünnepére készülnek Pár napja összeültek a petnehá- zl állami gazdaság dolgozói. A gaz­daság egyik üzemegységéből sem hiányoztak. Arról volt sző, miképp ünnepelhetnék meg legjobban má­jus elsejét, a Munka Ünnepét. A dolgozók mindegyike lelkes munka- felajánlásokat tett, sőt egész esz­tendőre eltervezték, hogyan fogják túlteljesíteni a minisztertanács ha­tározatait, amelyek a növényter­melés és állattenyésztés fejleszté­séről szólnak. Mester János, a laskodi üzem egység telepvezető kertésze megfo­gadta, hogy ügy a gyümölcsterme­lésben, mint a szőlőtermesztésben, legjobb eredményeket érik el, s ver­senyre hívta a kertészgazdaságok valamennyi dolgozóját. Azt akar­ják, hogy a gyümölcstermelés az idén 70 százalékban exportképes legyen s a minisztertanács határo­zata szerinti 50 kilós gyümölcs- termést termőfaegységenklnt 70 ki­lóra emelik íeL Juhász György, a tehenészet vezetője hosszúlejáratú versenyre hívta a gazdaság tehe­nészeit azzal a céllal, hogy jó mun­kával, helyes takarmányozással, 20 drb tehenük évi fejósi normá­ját 48 ezer literről, 5i ezer literre emeli fel, a választási üszőborjúk súlyát 130 kilóról 140 kilóra, a bika­borjúk súlyát pedig 100 kilóról 170 kilóra emelik fel, Mouostori Ist­ván, a sertéstelep dolgozója elvál­lalta, hogy a súlygyarapodást 18 százalékról, 20 százalékra fogja növelni s a megengedett ö százalé­kos elhullást, 3 százalékra csökken­ti. A gazdaságban egyetlen bri­gád, egyetlen munkacsapat sem maradt ki ez után az értekezlet után a hosszúlejáratú versenyből, a párosversengésből. Állandósítják a versenyt, állandósítják a normák túlszárnyalását, hogy termésered­ményük növekedésével a dolgozók országát gyarapítsák. KÉT RABLÓ HA Jut* AKAP A fasiszta Ti tót a leghűsége­sebb tíoliárszoigák egyikének ismerik világszerte. Nem ér­demtelenül. A rabíóvezér évek óta aprópénzért árui,a a hazái az amerikai imperialistáknak, e-adja Jugoszlávia természet, kincseit, a told hozamát és a gyárak termékeit egyaránt. Eb- col a pénzből tartja lenn piszkos uralmát, janicsárhadát, ebből íi- zeti terrorlegényeit. A háborús uszítás, a népel­nyomás azonban igen dráija mu­latság Tikinak. A washingtoni üzletek sem űzetnek valami jói, kevés az amerikai „segély” is Truman — mint tudjuk — óva­tos lett az utóbbi időben. Jó- néirány rossz „üzlet“ tanította meg arra, hogy óvatos legyen, doggal tart attól hogy Tito előbb-utóbb Csang-Kai-Sek sor­sára jut és akkor oda a sok- mi'líó dollár ,.. Mint ilyen esetekben szokás, Tito kezes után nézett, Camíuo Castigiione ismert milánói uzso* ráshoz íorda.t, hogy járja ki számára az amerikai kölcsönt. Camhlo cscppel sem kisebb rabló, mint Tito: hatszázezer dollárt kért a közvetítésért. Ez egyszer azonban túljártak ez eszén, mert Tito — mihelyst megkapta a pénzt — megieied- kezett a közbenárásrőL Az uzsorás beperelte Titót a milá­nói bíróságon s a jugoszláv néD hóhéra már régen az adósok börtönében ülne, ba a „bölcs“ oiasz hatóságok nem derítik ki, hogy Joszip Broz Tito nem olasz­országi lakos. Megyénk dolgozói támogatják a JBéke Világtanáes követelését Cserepes Ferenc kisvarsányi középparaszt szerződést kötött felesleges burgonyájára a bekeív aláírásakor Aagyösszegü beruházást kap több tcrmelőcstíjiorí Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében kijelentette, hogy kibővített 5 éves tervünk beruházásainak jelentős részét íogjáls kapni meglévő terme,öcsopoit;aink, Rákosi eivíárs szavai og- vaiősuinak. A tyukodi „Előre“ termelőcsoport 62.009 loriutos be­ruházást kap hizlalda építésére, az újiehértői „ÁcMm András“ és a nagyhalászi „Vörös Csillag“ termelőcsoport pedig 140— 140 030 forintot tehéníitalló építésére. N. FODOR MENYHÉRT BÉKEAKARATA N. Fodor Menyhért tiszamoyyorósi hathol­das dolgozó paraszt­nak már a felszabadu­lás elölt is volt föld­je. Mégis nagy a Kü­lönbség akkori és mos­tani élete közölt! A Horthy-idökben élete csupa rettegés volt. sokszor felhangzott a falu utcáján a kisblró árverést hirdető dobo­lása. Ö elkerülte nagy nélkülözéseit árún az árverést. A fiát sem tudta iskoláztatni. Be­dig a fia tanult erő­sen és esze is volt. Mennyivel szebb és nyugodtabb lett a fel- szabadulás után az élete! Végrehajtót nem is látott azóta. Jó munkája nyomán megbecsült ember lett a faluban. Beválasz­tották a, községi ta­nácsba. Nagyobbik fia a néphadsereg katonája. A kisebbik még tanul. Az általános nyolcadi­kat végzi nagy szor­galommal. Szeretne továbbtanulni. N. Fodor Menyhért nem ellenzi. — Minél többet tud valaki, annál több hasznot hajt a hazá­nak is, meg magának is, — szokta mondani. Ilyen most hát az élete így . aztán, amikor N. Fodor Menyhért számvetést tett az ál­lam felhívására, 1100 százalékban teljesítet­te beadási kötelezett­ségét. Nem akart adós ma­radni. Az elmúlt héten bé­kebizottsági . népneve­lők kopogtattak be portájára. Nem elő­ször jöttek hozzá, va­lamennyi alkalommal szívesen fogadta ő..et. Szívesen ült. le velük ■ beszélgetni. Most a Béke Világ- tanács követelését hoz­ták, hogy pecsételje meg N. Fodor Meny­hért is aláírásával. A népnevelők elbe­szélték az imperialis­ták aljas szándékait a háború kirobbantá­sára. Beszéltek a Ko­reában elkövetett bor­zalmakról. A nyugati országokban élő dolgo­zók siralmas helyzeté­ről. És a népnevelők megmondták világo­san: N. Fodor Meny­hérttől is függ a béke ügye! — Cselekedet kell a béke megvédéséhez, — szóltak a népnevelők. — Cselekedett — kérdezte Fodor, — hi­szen nincs háború, hogy kiállják a béke védésére... De ha kellene, higyjék meg, ott lennék én is a ka­tonafiam mellett fegy­verrel a kezemben! — Nemcsak a kato­nasággal lehet tettek­kel bebizonyítani béke- akaratunkat, — ma. gyarázta az egyik nép­nevelő. — Meg lehel mutatni a munkában is. Az ipari munkások a százalékot emelik, csökkcntiic a selejlet, úgy vigyáznak az anyagra, mint a leg­takarékosabb gazda a saját holmijára. Mi, dolgozó parasztok, a jó tavaszi munkával és terménybeadással segítjük a béke ügyét. Gondolkodni kezdett N. Fodor Menyhért, ahogy elmentek a nép- nevelők. Aztán számot vetett újra terményei­vel. Kiderült, hogy még félmázsa búzát és hat mázsái krumplit nélkülözni tud az új 1 érmésig. Az utolsó kilóig be­vitte a hat és fél má­zsa terményt az állam raktárába: a béke bankjába! A Vietnami Munkapárt központi bizottság’ának első teljes ülése A Vietnami Munkapárt központi bizottsága 1951 március közepén tartotta első teljes ülését. Az ülé­sen megvitatták a nemzetközi és a belső helyzetet, konkrét határoza­tokat hoztak, katonai, gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Az ülésen elfogadott határozat rámutat, hogy a vietnami Munka­párt ■ tevékenységét,, mindenekelőtt a hadműveletekre kel! f'sszpontosí- tani. Meg kell semmisíteni az el­lenség fő erőit és meg kell szilé dítani a köztársaság fegyvere erőit, a néphadsereget és a part zán osztagokat. „A' függetlenségért küzdő vie nami nép — hangzik a határoz: — hozzájárul az egész' világ béki jének megvédéséhez. Részvételül két a békeinozgalomban össze ke kapcsolnunk fegyveres ellenáll! sunkkal és nemzeti építésűül kel.”

Next

/
Thumbnails
Contents