Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-26 / 96. szám
1951 ÁPR. 26. CSÜTÖRTÖK. .1— fi■•*«»■■* mmuummmwvw.- - - IM—aaEMMLAL A DISZ KÜLDÖTTVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEIRŐL Tíz- és százezrek írták eddig alá a Béke Világtanács követelését: Az öt nagyhatalom kössön gy mással békeegyezményt. S az aláírásokat tettekkel változtatják Hatalmas érővé dolgozóink. ménybeadási kötelezettségét 150 százalékosan. S most, az aláírás alkalmával ezeket mondja: „Határidő előtt befejezem a tavaszi vetést. Ezen a héten már a növényápolást kezdem meg. És követelését és egész családom nevében mondhatom: minden erőnkkel erősítjük a békét." A NAGYDOBOSI ÚTTÖRŐK levelet írtak a békealáírásgyüjtés- sel kapcsolatban: „A tanácsok megválasztása nagy fordulatot jelentett iskolánk éleiében. A községi tanács gondot visel ránk. álár jóelóre gondoskodott arról, hogy a nagydobosi úttörők vidám nyári táboiozáson töltsék szünidejüket. Vörüsnyakkeudő- anyaggal ajándékozott meg bennünket, támogatást kaptunk hang- szerek beszerzésére. A nyári táborozás költségeinek fedezésére pénzt és 800 négyszögöl földet kaptunk. A földön a természettudományi szakkör végez munkát s a termés árából nyaralni megyünk. Már leszerződtünk a földmű vessző vetkezettel, idejében elvégeztük a tavaszi munkát s minden bizonnyal jó termésünk lesz. Ezeket csak azért írtuk le, hogy lássa mindenki: milyen vidám és boldog az úttörők élete. A gaz imperialisták ezt az életet akarják elrabolni tőlünk. Szüléink, a sokmillió apa és édesanya azonban nem engedi ezt. Aláírják a békeívet, jó munkát végeznek és megőrzik nekünk az élet sok-sok örömét, a nyári táborozásokat.” A nagydobosi ált. iskola VII. o. levelező-munkaközössége A nagyhalászi DlSZ-szervezet- nél a küldöttválasztó taggyűlést, jó előkészítő munka előzte meg. Ennek eredményeként, közel száz fiatal jelent meg a gyűlésen s köztük nagyszámban, még kívülálló dolgozó parasztfiatalok is A járási DISZ Bizottság, valamint a helyi pártszervezet, komoly támogatást adott az alapszervi DlSZ-veze- tőségnek a taggyűlés előkészítéséhez. Az „Ifjú Gárda” tagjai, már napokkal előbb beszéltek a fiatalokkal szerte a faluban. A titkár is bőven foglalkozott a középszervek megválasztásának jelentőségével. A beszámoló után a fiatalok felajánlásokat tettek május 1 tiszteletére. Negyven új tagot szerveznek ba és 40 új Szabad Ifjúság előfizetője lesz a nagyhalászi DISZ-nek. A tavaszi munkát még e héten befejezik! A fiatalok a taggyűlésen dicséretet kaptak a párttitkár elvtárstól is a békealáírásgyüjtésben végzett jó népnevelőmunkáért. Ez a dicséret Jobb munkára serkenti a falu dolgozó ifjúságát. Nyolc küldöttet választottak meg. Alaposan megbírálták a küldötteket és azt mondták nekik: elvárjuk tőletek, hogy állandó jó munkával érdemeljétek ki továbbra is bizalmunkat. Vannak azonban helyek, ahol sem a pártszervezet, sem a járási DISZ-bizottság nem törődik a taggyűlések jó előkészítésével, magukra hagyják az alapszervi ifjúsági vezetőségeket. így történt Gaesály- bnn is. A járási DISZ-bizottság munkatársa,, Nagy elvtirs előző es. te „beszélte át a feladatokat” kutyafuttában a helyi DIS7.-szerve- zet titkárával. A küldöttválasztó taggyűlés előtt nem tartottak vezetőségi ülést sem — nem is volt rá idő a járási DISZ-bizottság hibájából kifolyólag. A pártszervezet sem törődött azzal, hogy taggyűlés készül a faluban. A kapkodó, rossz előkészítés következményeként, alig volt DISZ-tag Gacsályban, aki tudott volna a taggyűlésről. így azt el kellett halasztani későbbre. Cserepes Ferenc kisvarsányi középparaszt családjával együtt írja alá a Béke Világ tanács követelését. Cserepes Ferenc kisvarsányi kö- most, amikor a burgonyát elvetet- zépparaszt is aláírta a békeívet. tem, kiderült, hogy van még más- j-lzzel azonban nem elégedett meg. félmázsa feleslegem. Erre a bur- Tudja azt, hogy puszta szóval és gonydra szállítási■ szerződést kö- írással még nem lehet útját állni f tök! örömmel írom áld családoméi háborúnak. Ezért teljesítette tér-j mai együtt a Béke Viláytanács A Tito-klikk bűncselekményei a nemzetiségi kisebbségek ellen A jugoszláv politikai emigránsok „Szocialista Jugoszláviáért” című, Moszkvában megjelenő lapjában Zsarko Ljubejev részleteket közölt azokról a bűncselekményekről, amelyeket a Titő-klikk 1944- ben és 1945-ben a Vajdaságban elkövetett. Számos tény bizonyltja, hogy a Titó-klikknek már a népi felszabadító háború idején sem állt szándékában, hogy a Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségeket megnyerje a megszállók elleni harcra, — hanem a nagyszerb burzsoázia példájára bizalmatlanságot, gyűlöletet keltett és sovinizmust szított a magyarok és a románok között. Titóista ügynökök 1944-ben és 1945-ben Titó és Rankovics közvetlen utasítására az ÓZNA (az UDB elődje) segítségével borzalmas kegyetlenségeket hajtottak végre a nemzetiségi kisebbségek ellen. A hóhér Rankovics bizalmas parancsa a Titő-klikk számára „megbízhatatlan" magyarok és románok felszámolására a következőképpen hangzott: „ha magyar az illető, háborús bűnösnek, horthystának vagy nyilasnak, ha pedig román, akkor háborús büuüsnek, Antones- cu-pártinak vagy hitlerista ügynöknek kell nyilvánítani”. Ha egy soviniszta szerb vagy horvút feljelentett egy magyart vagy románt, az ÓZNA azonnal letartóztatta, majd minden kihallgatás vagy bírósági ítélet nélkül agyonlőtte vagy kiutasította az országból. Mindazokat, akik a legkisebb jelét is mutatták annak, hogy nem értenek egyet a Titó-klikk eme bűnös politikájával, szigorúan megbüntették vagy pedig titokban megölték. 1945. második felében a meggyilkolt magyarok és románok barátai és hozzátartozói érdeklődtek sorsuk iránt. Radovics őrnagy, a vajdasági OZNA-parancsnok utasítására azt a választ adták a meggyilkolt magyarok és románok hozzátartozóinak. hogy a letartóztatottakat „átnevelés céljábll a Szovjetunióba küldték”. A jugoszláv belügyminiszter 1945-ben kiadott különleges rendeletével az ÓZNA feladatává tette, hogy Magyarország és Románia határvidékein sűrű kémhálózatoi építsen ki. Több határmenti helység csakhamar egy-egy kémközponttá változott. Innen küldte az ÓZNA a kémek százait Magyaror- s. | ,ra és Romániába. A belgrádi hatalmónlévők bűnös politikáját már eddig számos bírósági tárgyaláson leplezték le. A jugoszláv kormány mai háborús uszító politikája pedig még jobban leleplezi a Titó-klikk imperialista arculatát. A Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségekhez tartozó dolgozó tömegek a közelmúlt és a mai helyzet szomorú tapasztalataiból győződtek meg arról, hogy a Titó-klikk szabadságuk és boldogabb jövőjük legfőbb ellensége. A petneházi áilaipi gazdaság dolgozói a Munka ünnepére készülnek Pár napja összeültek a petnehá- zl állami gazdaság dolgozói. A gazdaság egyik üzemegységéből sem hiányoztak. Arról volt sző, miképp ünnepelhetnék meg legjobban május elsejét, a Munka Ünnepét. A dolgozók mindegyike lelkes munka- felajánlásokat tett, sőt egész esztendőre eltervezték, hogyan fogják túlteljesíteni a minisztertanács határozatait, amelyek a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztéséről szólnak. Mester János, a laskodi üzem egység telepvezető kertésze megfogadta, hogy ügy a gyümölcstermelésben, mint a szőlőtermesztésben, legjobb eredményeket érik el, s versenyre hívta a kertészgazdaságok valamennyi dolgozóját. Azt akarják, hogy a gyümölcstermelés az idén 70 százalékban exportképes legyen s a minisztertanács határozata szerinti 50 kilós gyümölcs- termést termőfaegységenklnt 70 kilóra emelik íeL Juhász György, a tehenészet vezetője hosszúlejáratú versenyre hívta a gazdaság tehenészeit azzal a céllal, hogy jó munkával, helyes takarmányozással, 20 drb tehenük évi fejósi normáját 48 ezer literről, 5i ezer literre emeli fel, a választási üszőborjúk súlyát 130 kilóról 140 kilóra, a bikaborjúk súlyát pedig 100 kilóról 170 kilóra emelik fel, Mouostori István, a sertéstelep dolgozója elvállalta, hogy a súlygyarapodást 18 százalékról, 20 százalékra fogja növelni s a megengedett ö százalékos elhullást, 3 százalékra csökkenti. A gazdaságban egyetlen brigád, egyetlen munkacsapat sem maradt ki ez után az értekezlet után a hosszúlejáratú versenyből, a párosversengésből. Állandósítják a versenyt, állandósítják a normák túlszárnyalását, hogy terméseredményük növekedésével a dolgozók országát gyarapítsák. KÉT RABLÓ HA Jut* AKAP A fasiszta Ti tót a leghűségesebb tíoliárszoigák egyikének ismerik világszerte. Nem érdemtelenül. A rabíóvezér évek óta aprópénzért árui,a a hazái az amerikai imperialistáknak, e-adja Jugoszlávia természet, kincseit, a told hozamát és a gyárak termékeit egyaránt. Eb- col a pénzből tartja lenn piszkos uralmát, janicsárhadát, ebből íi- zeti terrorlegényeit. A háborús uszítás, a népelnyomás azonban igen dráija mulatság Tikinak. A washingtoni üzletek sem űzetnek valami jói, kevés az amerikai „segély” is Truman — mint tudjuk — óvatos lett az utóbbi időben. Jó- néirány rossz „üzlet“ tanította meg arra, hogy óvatos legyen, doggal tart attól hogy Tito előbb-utóbb Csang-Kai-Sek sorsára jut és akkor oda a sok- mi'líó dollár ,.. Mint ilyen esetekben szokás, Tito kezes után nézett, Camíuo Castigiione ismert milánói uzso* ráshoz íorda.t, hogy járja ki számára az amerikai kölcsönt. Camhlo cscppel sem kisebb rabló, mint Tito: hatszázezer dollárt kért a közvetítésért. Ez egyszer azonban túljártak ez eszén, mert Tito — mihelyst megkapta a pénzt — megieied- kezett a közbenárásrőL Az uzsorás beperelte Titót a milánói bíróságon s a jugoszláv néD hóhéra már régen az adósok börtönében ülne, ba a „bölcs“ oiasz hatóságok nem derítik ki, hogy Joszip Broz Tito nem olaszországi lakos. Megyénk dolgozói támogatják a JBéke Világtanáes követelését Cserepes Ferenc kisvarsányi középparaszt szerződést kötött felesleges burgonyájára a bekeív aláírásakor Aagyösszegü beruházást kap több tcrmelőcstíjiorí Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében kijelentette, hogy kibővített 5 éves tervünk beruházásainak jelentős részét íogjáls kapni meglévő terme,öcsopoit;aink, Rákosi eivíárs szavai og- vaiősuinak. A tyukodi „Előre“ termelőcsoport 62.009 loriutos beruházást kap hizlalda építésére, az újiehértői „ÁcMm András“ és a nagyhalászi „Vörös Csillag“ termelőcsoport pedig 140— 140 030 forintot tehéníitalló építésére. N. FODOR MENYHÉRT BÉKEAKARATA N. Fodor Menyhért tiszamoyyorósi hatholdas dolgozó parasztnak már a felszabadulás elölt is volt földje. Mégis nagy a Különbség akkori és mostani élete közölt! A Horthy-idökben élete csupa rettegés volt. sokszor felhangzott a falu utcáján a kisblró árverést hirdető dobolása. Ö elkerülte nagy nélkülözéseit árún az árverést. A fiát sem tudta iskoláztatni. Bedig a fia tanult erősen és esze is volt. Mennyivel szebb és nyugodtabb lett a fel- szabadulás után az élete! Végrehajtót nem is látott azóta. Jó munkája nyomán megbecsült ember lett a faluban. Beválasztották a, községi tanácsba. Nagyobbik fia a néphadsereg katonája. A kisebbik még tanul. Az általános nyolcadikat végzi nagy szorgalommal. Szeretne továbbtanulni. N. Fodor Menyhért nem ellenzi. — Minél többet tud valaki, annál több hasznot hajt a hazának is, meg magának is, — szokta mondani. Ilyen most hát az élete így . aztán, amikor N. Fodor Menyhért számvetést tett az állam felhívására, 1100 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. Nem akart adós maradni. Az elmúlt héten békebizottsági . népnevelők kopogtattak be portájára. Nem először jöttek hozzá, valamennyi alkalommal szívesen fogadta ő..et. Szívesen ült. le velük ■ beszélgetni. Most a Béke Világ- tanács követelését hozták, hogy pecsételje meg N. Fodor Menyhért is aláírásával. A népnevelők elbeszélték az imperialisták aljas szándékait a háború kirobbantására. Beszéltek a Koreában elkövetett borzalmakról. A nyugati országokban élő dolgozók siralmas helyzetéről. És a népnevelők megmondták világosan: N. Fodor Menyhérttől is függ a béke ügye! — Cselekedet kell a béke megvédéséhez, — szóltak a népnevelők. — Cselekedett — kérdezte Fodor, — hiszen nincs háború, hogy kiállják a béke védésére... De ha kellene, higyjék meg, ott lennék én is a katonafiam mellett fegyverrel a kezemben! — Nemcsak a katonasággal lehet tettekkel bebizonyítani béke- akaratunkat, — ma. gyarázta az egyik népnevelő. — Meg lehel mutatni a munkában is. Az ipari munkások a százalékot emelik, csökkcntiic a selejlet, úgy vigyáznak az anyagra, mint a legtakarékosabb gazda a saját holmijára. Mi, dolgozó parasztok, a jó tavaszi munkával és terménybeadással segítjük a béke ügyét. Gondolkodni kezdett N. Fodor Menyhért, ahogy elmentek a nép- nevelők. Aztán számot vetett újra terményeivel. Kiderült, hogy még félmázsa búzát és hat mázsái krumplit nélkülözni tud az új 1 érmésig. Az utolsó kilóig bevitte a hat és fél mázsa terményt az állam raktárába: a béke bankjába! A Vietnami Munkapárt központi bizottság’ának első teljes ülése A Vietnami Munkapárt központi bizottsága 1951 március közepén tartotta első teljes ülését. Az ülésen megvitatták a nemzetközi és a belső helyzetet, konkrét határozatokat hoztak, katonai, gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Az ülésen elfogadott határozat rámutat, hogy a vietnami Munkapárt ■ tevékenységét,, mindenekelőtt a hadműveletekre kel! f'sszpontosí- tani. Meg kell semmisíteni az ellenség fő erőit és meg kell szilé dítani a köztársaság fegyvere erőit, a néphadsereget és a part zán osztagokat. „A' függetlenségért küzdő vie nami nép — hangzik a határoz: — hozzájárul az egész' világ béki jének megvédéséhez. Részvételül két a békeinozgalomban össze ke kapcsolnunk fegyveres ellenáll! sunkkal és nemzeti építésűül kel.”
