Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-24 / 94. szám

1951 ÁPRILIS *21. KEDD. S A hatái*j4lrá«ók íájal&S* lendületet adnak a falusi munkaversenynek A nyíregyházi járási kulfúrverseny első színjátszácsoportja: az újfehértói Lelkesen vállalták megyénk dol­gozó parasztjai a tavaszi szántás vetési munkák megkezdése előtt, liogy az Idei magasabb termésho­zam, a béke erősítése érdekében idejében elvégzik a mezőgazdasági munkákat. I’árosverseny indult szerte a megyében nemcsak a községek, de dűlők és egyes dol­gozó parasztok között is. Azokban a községekben, ahol ezt a «versenyt állandóan számontartják — ott szé­pen is halad a munka. GACSÁLTON például számon- tartották a termelőcsoportok közti verseny állását, s azt állandóan tudatták is a csoporttagokkal. Az elmúlt héten a kiértékelés szeriül a ,Rákóczi” egyes típusú c-soport volt legjobban elmaradva a munká­val s a többi küzségbeii csoportok jóval megelőzték. Felkerekedtek és meglátogatták a többi csoportokat. Elmentek a harmadik típusú „Dó­zsához” is és a csoportok elnökei határlátogatást tartottak. Megnéz­ték a vetéseket, elmondták egy másnak, hogy miként - dolgoztak, milyen módszerrel. A határlátogatás, s a közös meg­beszélés jobb munkára serkentette a „Rákóczi” csoport tagjait és az elmúlt héten mór be Is hozták a tavaszi munkában tapasztalt lema­radást. Az elmúlt vasárnap a ttsztberceli dolgozó parasztok versenytársuk­hoz Gávára, az ibrányiak Bajra, a szabolcsiak pedig Balgára mentek határlátogatásra. ünneplős paraszt- emberek, a versenybizottság tagjai szekerekkel indultak útnak, hogy meglássák: ki vezet a tavaszi munka versenyében? A versenybi­zottságok együtt járták a határt, s gyönyörködtek a dús őszi veté­sekben, a szép tavasziakban. Nem volt Szégyelleni valója egyik község­nek sem, mert ugyancsak jól áll­nak a tavaszi munkával. Nemcsak a burgonyát, de a kukoricát Is mind elvetették, többhelyütt a mák, napraforgó, cukorrépa már kJ is kelt. Nem az első látogatás volt ez. Amióta a versenyszerződést megkötötték, többször látogatták már meg egymást. Minden határ járás után nagyot lendült a munka üteme minden községben. A határ­járó bizottság tagjai hazavitték falujukba a másik községben ta pasztaitakat, módszereket, elmond­ták a falu dolgozóinak, hogy áll a versenytárs, s t buzdítólag hatott a dolgozó parasztokra. Ezekben a községekben a verseny nyilvánossága, a határjárások hoz­zájárultak ahhoz, hogy idejében befejezzék a tavaszi vetést. Itt élőkké váltak a párosversenyek. Nem véletlen, hogy az a község, ahol a verseny csak papíron van, ahol a versenybizottság nem érté­keli állandóan a verseny állását, nem népszerűsítik a? élenjárókat, azok módszereit, — ott mindenütt lemaradás tapasztalható. Tegyék állandóvá a határlátogatást min den községben és necsak a vetés, hanem a növényápolás! munkák idején is mindén vasárnap láto­gassák meg egymást a paroaver senyben álló községek versenyhi zottságai. Ez további (említője lesz a munkaversenynek, s az idejében végzett munka pedig meghozza gyű- mölcsét: a magasabb termést. A szántás-vetési verseny eredménye: Magy dolgozó parasztjai április közepére befejezték a vetést Nap mint nap felvetődik az az igazság, hogy a. lékés életért, a lékés építésért nem elég csak áhítozni, nem elég csak üres szava­kat mondani. A lettek azok, amelyek bizonyítják, ki akarja, igazában a lékét, ki akarja, hogy állandóan növekedjék a béketáborba tömö­rült milliók ereje. Ahogy nálunk, Magyon felvetődött a tavaszi szán­tás-vetés kezdetén, miképpen kellene idejében elvetni mindont, a béke megvédelmczése volt a legfőbb cél. Békevetésre indultak a dolgozó parasztok: mert az idejében elvetett mag — tudták — több termést ad. Ez a több termés pedig nem más, mint a haza erősítője. Talán soha nem volt olyan nemes vetélkedés, verseny Magyon, mint az idei tavaszon. Városversenyt leezdtek egymással a dolgozó parasztok: ki vet el idejében, ki ér el nagyobb terméshozamot föld­jein. A pártszervezet és a tanács támogatta ezt a lelkes kezdemé­nyezést. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága nagy gondot for­dított arra, hogy a verseny nyilvánossága mindig meglegyen. Az élen­járók eredményei mindig ott voltak a versenytdblán, serkentve az elmar adózókat. A tanács végrehajtóbizottságának tagjai rendszeresen tartottak határjárásokat s az eredményeket mindig nyilvánosságra hozták. Március huszonnyolcadikén már mindenütt a földben volt az árpa és a zab a magyi határban. Április lj-re pedig minden növényt elvetettek a dolgozó parasztok, csak a kukoricavetésből hiányzott öt százalék. De három nap múlva eszel is elkészültek. Id. II. Tóth Ist­ván ötholdas, ifj. Csada Pál héiholdos, B. Tóth Péter hatholdas, Tát­rai Miklós tizholdas, Babáig József 12 holdas, Maczkó Miklós 18 hol­das, Jablonszki Dániel 9 holdas, Asztalos Mihály 15 holdas, Simon- falvi Gergely 16 holdas dolgozó parasztok a munka élén jártak. Ápri­lis tizedikére mindent elvetettek. Példájuk buzdítólag hatott társaik­ra, lendített a versenyen. Így küldhettük aztán örömmel táviratunkat Pártunk Megyei Bizottságára: „Mi, magyi dolgozó parasztok, a béketábor állandó erősítésére fogadalmat téve, április tizennyolcadikára befejeztük a tavaszi munkákat”. Most a növényápoláson a sor. A békéért való harc nem zárult le nálunk a vetés befejeztével. Az elkövetkező mun­kák napjaiban továbbra is az lesz a cél előttünk, hogy a magyi föl­deken minél több termés érlelődjön népünk boldogulására, a béke megszilárdítására. ALBERT ANTAL levelező, Magy Népnevelőink a begyűjtési törvény alapos tanulmányozásával, ismertetésével vegyék fel a harcot a kulákok aknamunkája ellen E-heti népnövelőértekezleteink egyik fontos feladata lesz, hogy ráirányítsa a figyelmet az eddig elhanyagolt területre, az állami begyűjtési törvény ismertetésére. Az utóbbi hetek agitációs mun­kája, az aláírásgyűjtés eddigi ered­ményei már hatalmas fordulatról számolnak be: hatalmas tömegekkel növeke- áett, különösen a - lalun. a béke harcos védelmezőinek serege. Győzelmet hozott az eddigiek so­rán dolgozó parasztságunk mozgó­sítása is a tavaszi munkák gyors, gondos végzésében, ezt kell bizto sítanunk további felvilágosító mun­kánk segítségével. Hiba lenne azt gondolnunk, hogy a béke ellensége, a kulák ezt tétle­nül nézi. Hiába is írtok alá há­ború lesz — „jósolja” Kántoráé besztercei kulákasszony. Mit siettek a vetéssel, hiszen úgy sem tudjá­tok k; fogja learatni — a dl a to­vább „jótanáesait” — ós maga mutat „példát” is a szabotálr sbnn. KULAKTAMADAS A begyűjtési törvényt talán nem ismerik a kulákok? — Dehogy nem, hiszen a beszolgáltatás is eszköz a kulákok korlátozására Jóval többet tanulmányozták as, első Időkben, mint maguk a nép­nevelők. A békealárásgyüjtök nem sokat beszéltek róla, nem ismertéi annyira, hogy jól meg tudiák ma gyarázni az értelmét,, „magyaráz­ták” hát a kulákok. Nyirgelsén, mintegy varázsszóra a falu jórésze rákapott a tyúkhüs- ra. Egyik háznál Is, másik háznál is vergődő szárnyasok engedték ki a vérüket napról-napra. Aztán ki­sült, hogy a varázsszót idős Tóth Miklós kulák mondta ki. aljasul félremagyarázva, hazudva a rende­letet. „Minden darab baromfi útin tojást keli beszolgáltatni” ■— tér jesztette a faluban, míg le nem lep­lezték. Orosz Mihálynő székelyi paraszt- asszony, pártonkívüli népnevelő gondosan elolvasgatta a rendeletet. Elmondta az érdeklődőknek, hogy az egyéni gazdálkodóknak 2.25 kiló baromfit és 30 darab tojást kell beadni tekintet nélkül arra, hogy mennyi az állatok létszáma. Több tyúkot kell ültetnünk, több baromfit kell nevelnünk, mint eddig, hiszen mindig több­re van szükség Mi elvárjuk, hogy mindig több gé­pet, ruhát kapjunk a falura, a vá­rosi munkásság meg elvarja tőlünk, hogy mi is többet termeljünk, töb­bet adjunk a számukra. A VASÁRNAPI TITKÁRI ÉRTEKEZLETEKEN egész sor hozzászólás bizonyította, hogy korántsincs kielégítve a pa­rasztság érthető érdeklődése. To­vább kell szélesíteni, dolgozó pa­rasztokkal feltölteni a népnevelő­csoportokat, hogy áttanulmányozva a beszolgáltatás! törvényt, jó érvek­kel felfegyverkezve, megtudják magyarázni. Madura elvtárs, nyír­tural párttitkár, a népnevelőkkel alaposan áttanulmányozza a rende­letet. Először Is saját maguk hely­zetét nézik meg gyakorlatban, ho­gyan állnak, a rendelet egyes pont­jaival, azután leülnek majd a dol­gozó parasztok mellé és külön-külön segítenek majd ki­számolni, hogy mennyi a vár­ható termés, mennyi a. beadás mennyisége és így győzik meg őket arról, hogy a föld lelkiismeretes megmunkálá­sával nyugodtan teljesíthetik a be­adási rendelkezéseket. Nem egy helyen mutat jó példát a pártvezetőség már most is a be­gyűjtési törvény teljesítésében. — Juhász elvtárs, a gégényl alapszer­vezet titkára évi tojásbeadási kö­telezettségének 75 százalékát máris teljesítette. Megértették már leg­több helyen elvtársaink, hogy legmeggyőzőbb érv az agitáció- nál a személyes kiállás, példa­mutatás, ezzel kell biztosítani további fel- világosító munkájuk sikerét is. Vasárnap zajlottak le megyeszer- te a járási kultúrbemutatók. A nyíregyházi járásból közel negyven színjátszó- és tánccsoport vett részt a járási versenyen. Valamennyi csoport a szorgalmas munkáról, jó felkészülésről tett tanúságot, A nyíregyházi városi színjátszók kö­zül kiemelkedő volt a városi tanács gárdája. A „Lázadók” című egy- felvomisost mutatták be. Érdeme a csoportnak az is, hogy bőséges se­gédeszközökkel, kellékekkel vettek részt az előadáson. Követendő pél­dát mutatott a nyíregyházi tej­üzem csoportja — a verseny máso­dik helyezettje a városban. Saját üzemük életéből dolgoztak fel sa­ját maguk termelési kérdéseket s a csoportban azok játszottak, akik­kel az események megtörténtek. Szécsi Béla elvtárs, a néphadsereg fiatal tisztje, aki valamikor a tej­üzemben dolgozott ifjúmunkásként, erre az alkalomra hazajött, hogy szerepét el tudja játszani. A tej­üzemi színjátszók nagy lelkesedése, szép kezdeményezése példát mutat u többi csoportoknak is. A városi csoportok között a harmadik hely­re a Textilnagykereskedelmi Vál­lalat színjátszói, a negyedik helyre az SzTK színjátszói kerültek. A tánccsoportok érdeme volt az, hogy felkarolták a magyar népi- táncokat. Szép kultúrmunka gyü­mölcsét mutatta be a villapytelep magyar népi táncesoportja. Emel­lett nem feledkeztek meg csoport­jaink a szomszéd népek táncairól sem. Orosz, cseh és román nópt- táncok is voltak a járási kultúr- versenyen. Jó helyezést ért el a posta és a Kiskereskedelmi Válla­lat. a dohánybeváltó csoportja. A nyíregyházi járási vresenyen a színjátszók között az első helyen az újfehértói csoport végzett. A „Mélyszántását mutatták he. A második helyre a síposbokori DISz került. Nagy sikert aratott még a verse­nyen a nyíregyházi dohánybeváltó balal aj ka-zenekara. Szükséges azon­ban az, hogy a zenekar tagjai ál­landó kultúrmuokával fejlesszék tudásukat. Nagy tetszést aratott a dolgozók körében a posta úttörő tánccsoportja és a kötujl úttörők énekcsoportja is. Tehén- és sertésólakat építenek a nysregjyliázi Járás» termelttszdvetkezeti csoportjai Termelőcsoportjaink szerte a me­gyében nagy igyekezettel és lelke­sen láttak .hozzá az Istállók épít­kezéséhez. A nyíregyházi járás ter­melőcsoportjai közül többen tettek qlyan vállalást, hogy a Munka ünnepére befejezik az épülő te­hén-, vagy másfajta istálló épí­tését. A buji „Táncsics” hármas típu­sú termelőesopart most lát hozzá egy romépület szétbontásához. Ügy határozott a csoport tagsága, hogy a romépület anyagaiból egy új, 20 méteres tehénistállót épít. Ezen­kívül még egy baromfiól építését is elhatározták. Az Istállóhoz szük­séges vályogot maga a tagság veti ki * és az építkezéshez szükséges munkaerőt is maguk biztosítják. A kótaji „Vörös Október” ter- melőcsoportnál már hozzá Is lát­tak a munkához. Egy 25 férőhe­lyes tehénistállót építenek, s az istállóhoz szükséges 16 ezer vályog kivetését is maga a tagság végzi el. A csoportban külön építőbrigá­űot szerveztek erre a célra. Ugyan­ilyen házilagos építkezés folyik a szabolcsi „Szabadság” temelőcso- portban. Itt is egy 25 férőhelyes tehénistállót építenek. Az orosl „Béke” termelőcsoport tagsága szintén a közeli napokban lát hozzá egy 200 férőhelyes ser­téshizlalda, 21 férőhelyes fiaztató és egy baromfiól építéséhez. Megyénk több termelőszövetkezeti csoportjában folynak hasonló épít­kezések. Az építkezéshez szükséges anyagot bontásból, vagy helyileg szerzett anyagból állítják elő. Az ilyen építkezéseknek több szem­pontból is hatalmas jelentősége van. Elsősorban az, hogy a munka­erőt maga a tagság adja az épít­kezéshez. Azután sok, eddig fel­használatlanul hevert értéket men­tenek meg csoportjuk, ezen túlme­nően népgazdaságunk számára. Az építkezések termelőcsoportjaink megszilárdításához és jó gazdálko­dásához is hozzájárulnak. A napraforgó kívánja már sokhelyütt az első kapálást Igencsak buzdítólag hatott a ml falvaink dolgozó parasztjaira, hogy a Bárt központi lapja úgy emlé­kezett meg róluk vasárnap: a ta­vaszi munkában az élenjárók közt halad Szabolcs-Szatmár. Nem ' is hiányzik már sok a vetés teljes beíejeztéhez. A szabolcs-szatmári dolgozó parasztok jól dolgoztak és dolgoznak a békevetésen. Az elkö­vetkező Időkben pedig jól kell ápolniok ezt a békevetést, hadd le­gyen minél szebb a termés, hadd legyen erősebb a dolgozók országa s nagyobb a béke ereje. A napraforgó kívánja már sok­helyütt a kapálást, az idejében ve­tett forgó sorai látszanak: a nö­vényápolás megkezdődhetik. Ahol a későbbi vetésű forgó még nem kelt ki, jól körül kell nézni a föl­deken. Különösen a vasárnapi esők után fontos ez, mert a talaj meg- kérgesedbet, a fiatal növények nem tudnak kikelni. Ha kérgesedik a forgőföld, sürgősen meg kell tű­zetni szeges hengerrel, így segít­sük elő a kelést. A szépen soroló forgót már elő­ször is lehet géppel kapálni a sor­közökben. A sorok közt természe­tesen kézikapával kell utánaigazí­tani. Igen ügyelni kell arra, hogy ne legyen nagyon mély a kapálás, meg ne sértse a szerszám a fiatal gyökereket. Az első kapálás mély­' DÓZSA MOZI Telefon: 30—86 ápr. 21-—27-Í£. szomb.—pént.-ig: Felszabadult föld Kitartások ltezrtete: 4. 6 8 órakor. sége hat, nyolc centis lehet, a to­vábbi kapálásoké pedig öt, hat cen­timéter. A kapálással állandóan gyommentesen tarthatjuk a földet, s előmozdítjuk, hogy a csapadék időközönként behatolhas sa a ta­lajba. Éppen a nedvesség megőrzé­se végett fontos, hogy az első ka­pálást követő kapálásoknál ne töl­tögessék sehol a forgót. Mert a töltögetéssel csak nő a földfelület, elpárolog a növények fejlődéséhez szükséges csapadék. Már most fontos munka a forgó­földön, hogy minden dolgozó pa­raszt irtsa a falánk mocskospajort, ne tegyen kárt a növényekben. Ha erős a mocskospajor kártétele, mé­reggel kell vele megküzdeni, öt kiló Hungária Matador DDT-port össze kell keverni 25 kiló korpá­val és öt kiló melasszal, majd húsz liter vízben felhígítani. Egy hold­ra elég ez a csalétek, ha szétldut- jük. A hernyók szívesen eszik a korpát s a kiszórt méreg a keve­rékben eredményesen pusztítja azokat. Jól haladt a forgóvetés, jól kell ápolni ezután a növényeket. Ez a biztosíték arra, hogy a terv sze­rint emelkedjék hazánkban az olaj termelése, a többi növények hoza­mával együttesen. BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon: 33—22 ám. 21—a-’-.'r szomo.—rént—ÍK: Két brigád Előadások kezdete hétköznap: fél 5. fél 7. fél 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents