Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A FELEMELT ÖTÉVES TÉKA MÁSODIK ÉVÉNEK EL^S NEGYEDÉVI VÉ«REHAJTASÁlféE A Népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1951. első negyedévében a következő adatok jellemzik: IPAR Az Ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951. első negyedévere eső részét sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresz- szusának, valamint hazánk fel- szabadulása ünnepének, április 4- nek tiszteletére kialakult szocialista munkaversen}’. Az egész gyúr ipar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102,3 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervet. Az élelmezési ipar tervét nem teljesítette (92.7%). A gyáripar termelése 1051 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 százalékkal, ezenbelül a nehézipar termelése 41.1 százalékkal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési Iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az ipar-csoportok közül a bányászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46.8 százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati Ipar első negyedévi tervüket pem teljesítették. Az év első negyedében az egyes Iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakul: 1951 első negyedének tervteljesítési százaléka: bányászat 97.4, kohászat 102.4, gépgyártás 98.7, erősáramú berendezések 104.2, gyengeáramú berendezések 104.4, finom mechanika 107.4, tömegcikkipar 112.7, javító munkahelyek 108".8 villamosenergia 103.4, építőanyagipar 107.2, vegyészet 102.2, gumiipar 96.7, nehézipar összesen: 102.8 százalék. Faipar 112.4, papíripar 101.1, nyomdaipar 119.4, textilipar 102.1, bőr és szőrmeipar 105.1, ruházati Ipar 91.3; könnyűipar ősz- szesen: 101.9 százalék. Élelmezési ipar 92.7 százalék. Gyáripar összesen: 100.8 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: bánya- és energiaügyi minisztérium 99.3 százalék, kohó- és gépipari minisztérium 101.9 száza lék, könnyűipari minisztérium 101.8 százalék, élelmezési minisztérium 92.8 százalék, építésügyi minisztérium 122.7 százalék, közlekedésügyi és postaügyi minisztérium 110.9 százalék. A fontosabb Iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva, a következőképpen alakult: A termelés 1951 első negyedében 1950 első negyedének százalékába^: szén 109.8, vasérc 109.3, vas és acél 118.2. aluminium és timföld 183.8, esztergagépek 187.7, egyéb forgácsológépek 131.9, mozdony 126. vasúti teherkocsi 73.3, tehergépkocsi 488, motorkerékpár 112.6, kerékpár 117.6, traktor 114.3. villa- mosforgógépek 157.1, Izzólámpa 120.3, rádióvevőkészülékek 104.S, varrógép 96.1, villamosenergia 117.5, gép- és motorolaj 138.5, gépkocsi abroncsköpeny 140.9, tégla 149.1, mész 141.7, cement 144.5, táblaüveg 102.7, pamutszövet 118,4, gyapjúszövet 115.3, selyemszövet 101.1, len-kenderszövet 108.1, se- tyemharisnya 303.4, pamutharisnya 104.6, bőrcipő 145.3, férfiöltöny. 308.7, női kabát 303, liszt 132.9, szesz 139.4, cigaretta 120, édesipari készítmények 199, szappan 107.2, gyufa 125.9 százalék. Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyers- vasat, bauxitot, timföldet, aszbeszt- csövet, csempe- és mozaiklapot előregyártóit betongerendát, tető- cserepet, csiszolókorongot, táblaüve- gét, parkettát, furnírt, ládát, gyufát, fonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyümölcskon- zervet gyártottak. A legtöbb Iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj és földgáz, petróleum, gép- és motorolaj, műtrágya, cement, tégla, szigetelő porcellá- nok, gépkocsiabroncs-tömlő, selyem szövet, takarmányliszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. ÉPÍTŐIPAR Az építőipar a tervidőszakban je lentős mértékben fejlődött: 1951 első negyedévi termelési tervét 116.9 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 120.S százalékra, ív szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítő ipar 111.2 százalékra tel jesí tette. Az építőipar termelése a tervidő szakban a multév hasonló időszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépítő ipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítő ipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem 60 százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedévben végzett falazási munkálatoknak több, mint 25 százalékát Sztaháaov-módszerek kel végezték. MEZŐGAZDÁSÁG A tervidőszakban tovább eiősö- dött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelőszövet kezeli csoportoknál. Míg az elmúlt év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szövetkezeti lársasga^dálko- dást, addig 1951 március '’égére ez az arány az ország szántóterületének több mint 13 százalékára emelkedett. A termeiöszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 márrus végéig jelentősen megnőtt. Az álta lános emelkedésnél gyorsabban nőt', a termelőszövetkezetekbe lépő kö zépparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál legjelentősebb fejlődés a gépesítés terén következett be. megnőtt a negyedév folyamán az állami gazdaságok traktorállománya. Míg 1950 első negyedében eg traktorra 365 katasztrális holt. szántó jutott, addig 1951 márciu végén 289. Emelkedés mutatKozi - az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebo mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomá sok száma 369-re, a traktorok szá ma több mint 9 százalékkal, a vontatóekék száma mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedéDen a mezőgazdaságban a tavalyinál nagyobb volt a mütrágyafelhasználás, Mintegy 22 százalékkal növekedett a múlt év megfelelő idosz'akához ki pest a szerződéssel lekötött növények területé. Az állatállomány fejlődése szem pontjából jelentős t lucerna ta vaszi vetésterületének több, mint négyszeresére való emelkedése. A rendkívüli esős Időjárás következtében a vetési munka üteme kissé elmaradt a tavalyi mögött A múlt évi gyenge takarinányter- més ebben a negyedévben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakult sánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. KÖZLEKEDÉS A vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A te- heráruforgalom emelkedése 1950 első negyedéhez képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A Máv. a teheráruk napi átlagos rakodási tervét 104.7 százalékra teljesítette. Ez az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményéhez képest 27.2 százalék emelkedésnek felel meg; A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 36.8, tégla, cserépnél 132.9, kő. kavicsnál 60.4, mész, cementnél 94.5, szénnél_14.4, őrleményeknél 15.9, kenyérgabonánál 53.3, eukoruál 10.3 százalékkal emelkedett. A víziközlekedés áruszállítási tervét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához képest 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az auto- buszforgalom egy év alatt 28.8 százalékkal, a közúti villamosforgalom 14 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A távolsági autobuszforgalom utasszállítási tervét 118.8 százalékra teljesítette, a múlt évi tel jesítménybez képest az emelkedés 59.7 százalék. A teherfuvar vállalatok áruszállítási tervüket 107.8 százalékkal teljesítették. A tehergépkecsiközle- kedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított, mint 1050 első negyedében. BERUHÁZÁSOK Ezév első negyedében a népgazdaság beruházásai .03.2 százalékkal haladták meg a multév első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban_ és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3, a ke.eskedelemben 68,2 százalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos új gép és termelőberendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kűpoló, elektromos formaszárító és lágyító kemencék, formázőgépek, homokkeverők, különféle szerszámgépek, darupályák stb. üzembeállítása. A íiegyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét, óvodát, községházát. iparl és egyéb iskolát adtak át rendeltetésének. ÁRUFORGALOM 1951 első negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 34.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, S.l százalékkal több kenyeret, 2,3 százalékai több finomlisztet és 6,5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 195U első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal, ezen belül az állami kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé 134 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat egy esztendő alatt 6921 új üzlettel bővült. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338. a föídmüvesszövetkezetekre pedig 2583 új üzlet jutott. A MUNKÁSOK ÉS TISZTVISELŐK SZAMÁNAK EMELKEDÉSE ÉS A MUNKA-TERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA 1951 első negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők létszáma. A tervszerű munkaerőtoborzás eredményeként a tervidőszakban többezar.-^j munkás helyezkedett el az iparban. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt összesen 150.000-rel nőtt. Az első negyedévi mnnkabéralap a gyáriparban az egy év előttit 17.1 százalékkal haladta meg. A gyáripari átlagkeresetek az előző év első negyedéhez képest 4 százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma 30 százalékkal volt magasabb, mint 1950 első negyedében. A gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 1951 első negyedében .17.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 11.8 százalék, ezenbelül a szénbányászatban 3.2, a kohászatban 18.9, a gépgyártásban 22.9, az erősáramú berendezéseknél 34.2, a vegyiparban 15.8, a faiparban 41.1, a textiliparban 15.6 százalék. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK Az első negyedévben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma több, mint 17.7 millió, az 1950 első negyedéhez képest 10.6 százalékos emelkedést jelent. A tervidőszakban a mozgóképszínházaknak 16 millió látogatója volt, ez a múlt év hasonló időszakához képest 35.4 százalékos emelkedésnek felel meg. A színházakat a negyedév folyamán mintegy egymillió 220.000 ember látogatta, 8.4 százalékkal több, mint 1950 utolsó negyedében. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 14 százalékkal emelkedett. 1951 március 15-én 86 tudóst, mérnököt, írót, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság minisztertanácsa Kossuth-díjjal a tudomány, az irodalom, a művészet és a termelés terén végzett kimagasló munkájukért. Az 1951 első negyedében megrendezett országos kultúrversenyen 10.027 városi és falusi kultúrcso- portnak közel 150.000 tagja vett részt. Az első negyedévben üdülők átalakítása révén három új szanatórium létesült 700 ággyal. Ezenkívül új kórházi osztályok létesítésével, több kórház újjáépítésével bővült a kórházak ágylétszáma. Az állami gazdaságok Országos Tanácskozásának első napja Szombaton reggel Budapesten a MÉMOSZ szákházban megkezdődött az állami gazdaságok, dolgozóinak első Országos Tanácskozása, melyen Erdei Ferenc földművelés ügyi miniszter mondott beszédet, majd Erdei Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes tartotta meg beszámolóját. Az állami gazdaságok eddigi fejlődéséről szólva elmondotta, hogy 1948 augusztus 1-től 1951 április 1-ig az állarr I gazdaságok területe 12-szeresére növekedett, szántóterülete pedig az ország szántóterületének 6.5 százaléka. Nagymértékben növekedett az állatállomány is. 1950 januái 1-től 1951 január 1-ig a lúállománv két és félszeresére, a szarvasma na állomány 2 és negyedszéresére, a sertésállomány pedig közel háromszorosára emelkedett. Az árutermelés nagyságára jellemző, hogy 1951-ben az összes állami begyűjtésre kerülő gazdasági terményeknek 14 százálékát az állami gazdaságok szolgáltatták. Mindezek azt mutatják, hogy az ádami gazdasá gokban megteremtődött az alapja annak, bogy a mezőgazdaság szocialista áíalaktásában betölthessék szerepüket. Erdei Mihály ezután a hiányossá gokról szólott, majd a feladatokat ismertette. —- Mindenek előtt meg kell szilárdítani a vezetést és mindenütt érvényesíteni kell az egyszemélyi vezetési. Az állami gazdaságok dolgozóinak v'lágisan kell látnia: ahogyan fokozódik h munkateljesítményük ég ennek eredményeként a terméseredmény, olyan mértékben növekedik a nép vagyona és az ő egyéni jövedelmük is A feladatokat azonban csak ügy tudják megvalósítani, ba a gazdaságok vezetői szilárdan támaszkodnak az üzemi párszí rvezetekre é; érvényesítik a szovjet mezőgazdaság élenjáró tapasztalatait. A szocialista építés regy munká já'oan >és a békéért vívott harcban az .állami, gazdaságokat erőssé, szilárd bázissá kell kiépíteni, — melyre Tártunk és kormányzatunk dolgozó' népünk a legnehezebb körülmények között is biztosan szá míthnt. A beszámolóhoz számos lelenlévő szólt hozzá. Az értekezletet április 22-én folytatják. sznimcs-szeiiMi HlH ^ Mai s^ónaimkfeól j
