Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-03 / 77. szám

HARCBAN A BÉKÉÉRT! A BÉKÉÉRT harcoló milliók követelését meg; kel; hallania, meg kell értenie a legeldugottabb falu, Iegfélreesőbb tanya becsületes dolgozóinak is. A szétszórt tanyák tanyabokrok la­kói között meglehetősen elhanya­golták a felvilágosító munkát, ke­vés helyen alakultak békebizottsá­gok. Ezt vetette fel a dcmecseri büszkeségeit: a dohányfermentálót > az új állomást. a tiszalöki csodás ■ vízierőművet, szépülő városainkat, falvainkat, ötéves tervünk jövendő alkotásait, békés, boldog életünket és jövőnket elveszíteni. A béke ügye a mi kezünkben van, arra ta­nít bennünket Sziáiin elvtárs. Eszerint kel! dolgoznunk az üze­mekben. gyárakban. iskolában, mindenhol. Mi jtt a honvédségnél fegyverrel a kézben, erős tanulás­sal akarunk méltók lenni a szovjet hadsereg katonáihoz. Ha pedig Hitler őrült utódai. Truman é1» lán­cos kutyái mégis támadnának, ak­kor fegyverre! kezemben, életem árán is megvédem drága hazámat." I békebizetiságok ülésén Ördög Je- nőné békebizottsági tag és mind­járt vállalta, hogy a távoli Borzso- va-tariyán megszervezi a békebi­zottságot és segíti őket a felvilá­gosító munka megindításában. AZ IBRÁNYI bekebizottság kisgyö'ésén felszólalt A nagyhalász! kendergyár büszkeségei NAGY JULIA NAGY ANNA| köt lentUós, egy testvér és most mindketten sztahanovista jelöltek. NaSy Julianna a fiatalabbik, még 17 éves sincs, de teljesítménye magasan felülmúlja sok más társáét. Alig fél éve került a gyárba és hosszú hónapokig alig érte el a 100 százalékot. Tóth An’al római katolikus lelkész is. A háború pusztításaira rmléke- zetf vissza, amelyet ismét fel akar­nak idézni a háború őrült tervezői. — Elsők között írom alá a béké­vé íve; — hangoztatta — és minden 'szavammal arra serkentek máso­kat is, hogy jó munkájukkal nö­veljék a béke erejét. FÜLPÖSÜN, a szálkái járás termelőszövetkezeti falujában is megerősítették felvi­lágosító munkájukat a népnevelők, a békebizottságok tagjai- Szép eredménnyel végezték a község fermrlőcsoportjai a tavaszi kalá­szosok vetését, a cukorrépát, ápri­lis 4-re vetik el. a burgonyának pe­dig 80 százalékát teszik addig föld­be. Demcsák Mihály békebizottsági; lag előljár a felvilágosító munka-! ban. kisgyű’éseket szervez. El­mondja, hogyan változott a falu képe a felszabadulás óla. A falu régen lenézett kisparasztjai közül több mint harmincán kaptak ma­gas megbíza'ásókat. NÉPHADSEREGÜNK — Nehéz volt raegianulni úgy dolgozni, hogy jó legyen — mondotta munkájáról —, de most már megy. Gondolkozott mnnká. ján és győzött a százalékok felett. A Pár .kongresszus segítcU mun­kájának megjavításában. Egyre magasabbra emelte teljesíi menyét j és a Kongresszusi Héten lói) százalékos áttugidljesi mennyei az* első leli a versenyben. Kiváló munkájáért terjes/.ették fel a szta­hanovista címre. Segítőt e társait is és íaa már négyen dolgoznak Nagy Juliánná módszerével és túlteljesítik normájukat. katonái büszkeségeink is a béke­ivek aláírására készülődnek. A na­pokban Szerlel Sándor elvtárs. a lisztképző hallgatója küldött leve­let a megye fiataljainak. „Mi nem akarjuk — írja többek ! között — hogy amit a hatalmas j Szovjetunió segítségével mostaná-1 ig építettünk, új háború rombolja j szét. Nem akarjuk megyénk külön I Nővére, Nagy Anna két évvel idősebb és szin'én szfahánovM*- jelölí. Egymással versenyezve, m unkájukat közösen megbeszélve ér.ék el a magas százalékot. Mindketten a béke harcosai, akik megértették, mit jelent m- j bad hazában építeni a szocializmust. Árván nő.teU fel. szökik ko-1 rán meghaltak és a múltban keservesen keresték meg kenyerű- í két és nevelték kisebb testvérüket. A felszabadulás, a Vörös Had-1 sereg- hozta meg számukra is a jobb étet lehetőségét. Ezért ké-j szülnek most még szebb eredménnyel április 4. és május 1. meg-1 ünneplésére.------....................................................................................................................................................................................................................................................................................................—— A Szovjetunió 16 ltözíársasága c4 Jldt SzőOfet cSzoeiaíisfa JCäztd^mma xn. Mini szabadító vihar száguldott vó gig a nagy Oroszország Jelelt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Fel­lobogott a szabadság tüze a Csendes óceán partjain és eljutott a láng o Balti-tenger mellé is. Hogyne jutott volna eV! A balti flotta matrózt mindenütt ott harcoltak az első vona­lakban. Kitört hát. a forradalom Let forsz ág­ban is. Az ország munkásai és va- ras&tjai szovjet hatalmat szerveztek hazájukban. De a lett népnek még hosszú ideig kellett szenvednie, míg a köztársaság tengerparti lapályai, a festői tavak és dombokkal ékesített síkságok feleit valóban felragyogott a hajnal. A lett burzsoázia ugyanis elárulta a nép érdekeit. Kiknél kere­sett és talált szövetségest ez a bur­zsoázia? Azoknál, akik első pillanat­tól kezdve halálos ellenségei voltak a szovjet rendnek, az imperialistáknál, akik valahányszor egy nép a szabad­ság útjára lép, mindig elszánt kísér leteket tesznek, hogy visszafelé for­gassák. a történelem kereket. A kis Lettországot sikerült leszakítani az anyaország testéről. A nyomar, a pusztulás évei követ­keztek. A hazai ipar Wikret étele volt az imperialista segítség ára. Pusztu­lásra volt ítélve a mezőgazdaság is. A termékeny fölack 45 százaléka a nagybirtokosok kis csoportjának ke gében volt. Adóhátralék miatt évente ezrével perdült meg a dob a kis- és középparasztok házaiban, 1930—34-ben 17 ezer gazdaságot árvereztek el. A kővetkező években pedig évente átlag ötezer paraszt ment tönkre. A felgyü­lemlett könnyektől csordultig telt a pohár. Az elkeseredés égy re nagyobb hullámokat vetett s hiába volt már az erőszak és terror, 1940 ben Lettor­szág dolgozói ismét kikiáltották hazá­jukban a szovjet hatalmat. A szabad lett nép munkához látott Sztálin szavai adták az emberek szí­vébe a hitet: „A Szovjetunió népei közti barátság — nagy és komoly vív­mány. Mindaddig, amíg ez a barátság fennáll, országunk népei szabadok és legyőzhetetlenek maradnak. Senkitől sem félünk, sem a belső, sem a külső ellenségektől, amíg ez a barátság él és virulj* Ez a hit éltette a lett népet, ez ön­tött szívükbe erőt, mikor 1941 nyaram, rázúdultak az országra Hitler hordái. Tudták a lettek, hogy mit jelem, mire kötelez a Szovjetunió népei kö­zött fennálló barátság. A lett nép fiai és leányai ott harcoltak a Vörös Had­sereg soraiban, vagy partizánokként küzdöttek odahaza szülőföldjükön. A németek kegyetlen megtorlással vála­szoltak az ellenállásra. Elpusztították az összes gyárat lerombolták a Dau­gava folyón lévő hatalmas kenumi vízierőmüvet, földig leromboltak több várost, 250 ezer békás polgári lakost, mészárollak le, 175 ezret ivedig kény­szermunkára hajtottak cl Németor­szágba. Ha a borzalomnak ezekről a véres számairól olvas az ember, meg­érti, honnan szerezte Mac Arthur tá­bornok és többi amerikai cinkostársa a tapasztalatait. A barbár rémuralomnak buknia kel-1 lett. Lettország is felszabadult s visz- szettért a Szovjetunió testvéri népei­nek családjába. S az ország népei most újra megmutatlak, hogy mi a í sztálini testvériség, barátság. Mosz­kva, Lev.ingrád, a Donyec-medencc és az Ural gépeket és munkapadokéi, , ipari felszereléseket küldőit Lettor- ' szánnak. Ennek eredményeképpen a köztársaság ipari termelése már 1919- ben 73.7 százalékkal szárnyalta túl a háború előtti színvonalat. Az újjáépí­tett kenumi vízierőmű teljes erővel ontja az ára not a gyárak — több mint négyezer iparvállalat dolgozik j már az országban — s a falvak feli, j melyeknek parasztsága SS százalékban í már a kolhozparasztok boldog eletet I éli. Újjáépült a köztársaság föváiosci, j Európa egyik legősibb városa, Riga ! is. A lett nép ma boldog, szabod éle­tet él, de tudja, hogy ezt a boldog­ságot, ezt a szabadságot nem ingyen adják. De tudja c lett nép azt is, hogy mit kell cselekednie. A munkás osztály fiai a gépek mellett harcbd indultak a békéért. Ma a kis kétmil­liós lett népnek 50 ezer élenjáró szta- hánovistája mér csapást csapás után Hitler utódaira. Ma a kis lett nép nemcsak önmagáért, nemcsak a Szov­jetunió népeiért, hanem a világ vala­mennyi békeszerető népéért és em­beréért helytáll. Ma is Sztálin szavai vezetik őket: „ ... A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette JUHÁSZ ROBERT l?5i •AMíTLÍS 3 FTFDU Az állandó bizottságok megalakulá­sa óta nem tapasztalhattunk komoly munkát megyénk egész területén az állandó bizottságok részéről. Van egy-két csel, amikor az állandó bi­zottságok feladataikat komolyan vet­ték, jó munkát igyekeztek kifejteni aminek meg is volt az eredménye és amit az egész község dolgozó lakos­sága nagy örömmel vett tudomásul. Ilyen volt: a tiszalöki járásban, Ti- szadadán, a kereskedelmi és közellá­tási bizottság. Felfigyelt arra, hogy a petróleum szétosztása körül nehézségek vannak és ez ellenséges elemek eze­ket a nehézségeket igyekeznek ki­használni, megbénítani a község pet- rőleumellálását és ezzel elégedetlen­séget szítani a dolgozók között. Az állandó bizottság tagjai körzetenként névsorba foglalták a házakat és köz­hírré tétették, nogy melyik körzet hol szeiezheii be a petróleum meny- nyiségét. Az illetékes üzletekben ki­függesztették a névsort és a petró­leumért jövők neveihez a kereskedő hejegyezte a kapott petróleumot. így aztán a petróleum ellát ás szervezett lett, mindenki megkapta a reája eső és őt megillető mennyiséget. Ezt a község lakossága igen nogy örömmel juk, hogyan nem szabad 6- állandó bizottság aktív tevékenységét yneg- akadályozni és visszcszcsílani. MEG KELL JAVÍTANI A MEZö-'\ gazdasági Állandó bízott- • SÁGOK MUNKÁJÁT A tavaszi mező gazdasági munkála­tok, vitele és végzése fokozott fel­adatot ró a tanácsok végrehajtó bi­zottságaira, de nem ISQvésb'oc a me­zőgazdasági és kereskedelmi .állandó bizottságra. Sajnos, ezt k$ll megálla­pítanunk, hogy a feladót elvégzését állandó bizottságaink nem , tartják fontosnak, nem veszik ki a r&zUIcet ebből a munkából. Elfelejtik, Jiogy a rossz munka lehetőséget ad az osztály ellenség támadására, a falu ki­zsákmányoló elemei szcbotölására. Nem hinnénk pedig, hogy egyetlen, állandó bizottsági tag részére is Jső* zömbös lenne községének a tavaszi vetésterv teljesítésében való eredmé­nye, a minőségi, jó munka elvégzése és kiváló, jó terméseredmény elérése. ilyen passzív magatartással azonban a munka eredményes befejezése után nem mondhatja egyetlen állandó bi­zottsági tag sem, hogy: segítettem az állami terv végrehajtásában, közsé­gemnek a szocializmus építésébe való •bekapcsolódásában. A nemzetközi helyzet feszültsége, a béketábor ha­talmas és következetes harca az imperialistákkal szemben, fokozot­tabb munkát kíván mindovyiiwktól, fogadta. Tiszáitok községben a keres-; kedclmi bizottság a kenyérellátást j szervezte meg ugyanilyen formában. ; A fenti példákból láthatjuk, hogy az } állandó bizottsági tagok ébersége, he- j lyes kezdeményezése milyen er étimé- j nyékét hoz magúval. TÁMOGATNI KELL AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK KEZDEMYEZESET Van azonban olyan községünk is, ahol az állandó bizottság igyekszik működést kifejteni, de ehhez a se­gítséget pontosan a községi tanács elnöke és titkára nem adja meg. Ilyen eset fordult elő Császló köz­ségben, ahöl az oktatási állandó bi­zottság javasolta a községben lévő utcák neveinek megváltoztatását. A. javaslatot a tanácselnök sem a VB., sem a tanácsülés elé nem terjesztet­te A felülvizsgáló szerveknek azt a kijelentést tette, hogy a község még nem vette ki méltóan részét a szo­cializmus építéséből és emiatt az utcák neveinek megváltoztatása nem aktuális. A tanácselnöknek az okta­tási állandó bizottság kezdeményezé­sét örömmel kellett volna üdvözöl­nie cs megtenni mindent, hogy az mielőbb megvalósuljon, nem pedig a kezdeményezést elnyomni. A fen-i példákból láthatjuk azt« hogy hogyan is tud működni az ál­landó bizottság, hogyan kell azt kellően felkarolni és azt is láthat­j igy a tanácsok mezőgazdasági és ke- ' reskeáelmi állandó bizottságaitól is. A hibáért a felelősség azonban nem egyedül az állandó bizottságok tag­jait terheli, hanem a községi taná­csok elnökeit és titkárait is, akik nem igyekeztek a fontos terv végre- j hajtása érdekében bekapcsolni a | munkába ez állandó- bizottságokat és i a munkájukon keresztül felhozni az i egószséycs kezdeményezéseket’, meg- valósítani a jó javaslatokat. 1 Szeretnénk, ha a legközelebbi be- | számolónkban a községi tanácsok j mezőgazdasági és kereskedelmi ál- * lanöó bizottságainak a legaktívabb j munkájúról számolhatnánk be, ki­hozhatnánk a munkájuk nyomán keletkező jó eredményeket, helyes kezdeményezéseket, a vérsenyszellem legszélesebb rétegben való kialakulá­sát. Rákosi elvtárs kongresszusi be­széde megmutatta ez utót a tanácsok munkájának megjavítására. Tanul­mányozzák át dolgozóink újra meg | újra a Kongresszus anyagát, hogy i naprólrntípra javítani tudjanak.: mun­kájukon. HORVÁTH FERENC, a Megyei Tanács ellenőrzési osztályénak munkatársa, A békealáírásgyüjtés alkalmára ktiltúrbrisrádok alakultak a nyiregyhási Magasépítési Válla latnál A nyíregyházi Magasépítő;! Vállalat dolgozói az április 8-án kezdődő békealáírásgyüjtési mozgalom alkalmára kultúr'brigádokat alakítottak. Az egyes telephelyek versenyre hívták ki egymást a jó kultúmtimka érdekében. így a nyírmadai telep szintén ver­senyfelhívást intézett a többi telep dolgozóihoz. A ku'íúrb.rígádok rövid jelenetekkel, csasztuckákkal, dalok előadásával teszik nagy ünneppé a békeivek aláírásának napját. Ugyanakkor a kui-.úr- brigádok feiköszöntik ezekben a napokban az élenjáró dolgozó­kat, mint a béke élharcosait. Nyíregyházán három-négy építőipari kultúrbrígád járja majd sopra az építkezéseket. Azt az ajándékot kérem nagyszögeimtől, hogy harcoljanak a kékéért Most van a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap. Nagy szeretet­tel fordulunk mi, úttörök is a Szovjetunió felé. A Szovjetunió­ban kint járt magyar úttörő kül­döttségtől sokat tanultunk. Sokat meséltek nekünk a szovjet pionér pajtásokról, azok boldog éleiéről. Mi a szovjet pi óné rókát példa­képül véve akarunk tanulni. Azt akarjuk, hogy mi is olyan fegyel­mezettek, határozottak, áldozat­készek legyünk, mint ők, hogy annyim szeressük hazánkat, mint i amennyire ők tudják szeretni és ! harcolni tudnak érte. | Tanyásunkban ök a pé'daké- ; ősink. A Magyar-Szovjet Barát- ; .rági Hónap alatt Sokat hallunk I a pionírok életéről, de sokat hal- j lünk a szovjet emberek életéről | is. S mi hazamenve az iskolából, | otthon mindezt elmeséljük, fia j születésem napjára nagyszü’eim- j töl azt az ajándékot kértem, hogy j legyenek tagjai az MSZT-nek és harcoljanak ök is a; békéért. Hegedűs Júlia VT. b> o. tanuló HOC T i A M i'h ÖDKEK KÖZSÉGI , ALL4NÜÓ BIZOl f.SlGÍIV/t

Next

/
Thumbnails
Contents