Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-21 / 92. szám

2 IDŐI ÁPRILIS 21. SZOMBAT Május elsejére készül a világ munkásosztálya VARSÓ .. _íj <♦-..<> * ‘ A varsói üzemek fiatal dolgozói nagy lendülettel és lelkesedéssel teljesítik túl május 1-re, a nemzet­közi proletariátus Nagy ünnepére tett felajánlásaikat. Fioir Zublv- Kicz ifjúmunkás 15 tagú brigádja, amely Varsó egyik nagy építkezé­sén dolgozik, vállalta, hogy május 1-ig normáját átlagban 320 száza­lékra fogja teljesíteni. Bogdán Grzybowski ifjúmunkás brigádja selej tanyagokból egy da­rut készített. A darut két héttel előbb készítették el, mint ahogy azt eredetileg vállalták. PRÁGA V prágai Tátra-gépkocsigyár dol- i ez év elején kötelezettséget ultak, hogy hét trollibuszt és . vasúti kocsit építenek terven ■ elül. Ezt a felajánlásukat május 1. tiszteletére máris túlteljesítet­ték. A május 1. előtti utolsó héten mindazok a munkások, akik már teljesítették felajánlásukat, május 1-i szalagokat kapnak annak jeléül, hogy a termelés emelésével har­colnak a békéért. TIRANA < . mm, ■■ , m» Az albán bányászok kötelezték magukat, hogy a második" negyed­évi tervet hét nappal a kitűzött idő előtt teljesítik. A bányászat­ban tizenhat százalékkal növeke­dett a munka termelékenysége a felajánlások megtétele óta. A Lenin-vízierőinü építői május 1-1 felajánlásként a második ne­gyedévi tervet a kitűzött időpont­nál húsz nappal előbb .teljesítik. OSLO Egyre több norvég szakszervezet aű kifejezést annak a kívánságá­nak, hogy május elsejét, a világ dolgozóinak nagy ünnepét, a béké­ért vívott harc, a fegyverkezési verseny megszüntetése és a norvég munkások életszínvonala megjaví­tásának jelszavai szellemében ün­nepelje. A Norvég Szakszervezeti Szövet­ség jobboldali vezetői, hogy meg­hiúsítsák e tömegmozgalom kibon­takozását, körlevelet bocsátottak ki, amely kimondja a cenzúrát a május 1-1 tüntetések jelszavaira. Tizenkét szakszervezet Bergen vá­Alacsony, szőke, élénkszem li fiú a magyi általános iskola, egyik VIII. osztályos tanulója: Tomkó András. Társai csali „kis" Tomiid­nak hevezik, mert a három'Tomkó- fiú között 6 a legkisebb. Apja a múltban az urak autóját vezette. Sok éjszakát töltött úri mulatsá­gok, autótúrák alatt a volánnál. Most az állami gazdaságban trak­torokat javít, hogy segítsen a doh rosi szervezeteinek nyilatkozata el ítéli a Szakszervezeti Szövetség jobboldalt vezetőinek kísérleteit. A nyilatkozat felhívja Bergen dolgo­zóit, hogy a jogtalan cenzúra-hatá­rozat ellenére a következő jelsza­vak alatt vegyenek részt a május 1-i felvonuláson: „Le a fegyverke­zési versennyel és háborús előké­születekkel!” — „A békéért és a létfeltételek megjavításáért!” — „Norvégia lépjen ki az Atlanti Egyezményből!” gozó parasztoknak, ö is örül, mert négy gyermeke közül András az első, aki középiskolába, közgazda- sági gimnáziumba kerülhet. Andris pedig megfogadta, hogy úgy tanul, hogy sok örömet szerezzen szülei­nek s meghálálja a Pártnak, az államnak a továbbtanulás lehető­ségét, ALBERT ANTAL, Hagy Házi Árpád elvtárs az új belügyminiszter A Népköztársaság Elnöki Taná- éve vesz részt. A Magyar Dolgo- csa a belügyminiszteri teendők zók Pártjának Központi Vezetőségi alól felmentette Zöld Sándort és tagja, országgyűlési képviselő, az helyére a minisztertanács javasla- Állami Ellenőrző Központ elnöke A tára Ildzi Árpád elvtársat válasz- j felszabadulás után négy és fél évig tóttá meg. Pest megye alispánja volt s az Házi Árpád elvtárs 43 éves, a államigazgatásban végzett jő mun- munkásmozgalomban több mint 20 kajáért Kossuth-díjat kapott. Ürül a „kis44 Tomkó gyerek, mert ősszel középiskolás lesz Saját életükről beszélnek a tejüzem színjátszói a járási knltúrversenyen A nyíregyházi tejüzem színját­szói a körzeti bemutatón a „Halad a szekér” című egyfelvonásost ad­ták elő. A bemutató után azt mondták nekik: ,,jó lenne, ha üze­mi élettel foglalkozó egyíelvoná- söst tanulnátok be. Az üzemi kul- túrcsoport legfontosabb feladata, hogy elősegítse a termelést, az üzem tervtúlteljesítését’’. A szín­játszók megfogadták a tanácsot. Megvizsgálták, hogy mi az üzem legnagyobb problémája. Megtalál­ták. Színdarabot azonban nem ta­láltak hozzá. Nem estek kétségbe, írót munkaközösséget alakítottak. Itésztvett benne Pur elvtárs, az üzemi pártvezetőség tagjá, Bálint Aliz az üzemi bizottságtól, Mas- sányi elvtárs a vállalatvezetéstől. Bekapcsolódott a munkába Hor­váth Sándor, az MSzT titkára, Bartha Lajos MSZT propaga. - dista és Kálmán Sándor üzemi dolgozó. Elhatározták, hogy az egyes üzemrészek közötti folyama­tos muuka megszervezéséről írnak úgy, hogy az elősegítse a május elsejei felajánlások teljesítését. Nemrégiben is előfordult, hogy a kannák mosatlanok maradtak este s emiatt reggel a járat lekésett. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a jó munkával a békét vé­delmezik. így lett a darab címe: „Békét akar a tejüzem’’, — u da­rab főszereplője a kannamosó bri­gád. A szereplők egyek az életben és a színpadon. A KANNAMOSÓ BRIGÁD tagjai között élénk vita alakul ki a rumkaversenyrűl. Kordán Ilona brigádvezető: A tegnapi értekezleten 130 százalékot vállaltam május 1-re, de este gon­dolkoztam a dolgon s elhatároz­tam : legalább 150 százalékot érek cl 1 Piri: Kíváncsi vngyok, hogyha eléred a löO-et, akkor mi lesz a vágyad? Ilona: Az, hogy az ország leg­jobb kannamosója, sztahánovisía • ".vele. Piri: Minek töröd magad? In- Ifibb kevesebbet keresek néhány forinttal, de este friss vagyok s .. rőtig is éltáncolok. Ka jatt Rózsi: Inkább a kanna táncolna a kezed alatt*,. Molnár Attildné: Gondoljátok csak rueg! Ha ml nem dolgozunk jól, akkor a gépkocsikísérő brigád nem tudja időben kivinni vidékre a kannákat. Ha mi nem dolgozunk jól. alacsony a gfpkocsikisérők tel­jesítménye is... ... Folyik a harc Piri megnöve­léséért. A kannamosóbrigádnak győzni kell a május elsejei ver­senyben! Segítenek a népnevelők is más műhelyekből. így beszél Molnár György elvtárs, az üzemi bizottság titkára (a valóságban is az) : „1948 óta a harmadik nagy építkezés folyik üzemünkben. Bő­vítettük a vajazót, új kazánház épült. Érlelő helyiség, átvételi he­lyiség, garázs, hordóraktár. A po­ros üzemi utat a tanács ktkövez- tette. Egyszóval ezek az építkezé­sek is igazolják, hogy érdemes több gondot fordítani a mun­kára .. .” Egy Idős munkás. Orosz Józsi bácsi is meglátogatja a brigádot: „A fiam a miskolci egyetem mér­nöki karán tanul. Ösztöndíjat kap. Én a tejüzem legöregebb munkáin vagyok és elmondhatom: soha az életben nem törődtek így a dolgo­zó emberrel. Én nagyon büszke va­gyok a fiamra. Megírtam neki leg­utóbb. hogy ugyanannyi nyers­anyagból 2 százalékkal több túrót készítek el. így védem a békét, a ml szép életünket I És ti, pont ti, fiatalok maradnátok le?!...” IGY PERKG A DA RAB A szereplők saját életükről beszél­nek. A próbákon olt vannak az üzem dolgozói is. Igazítanak. „Ez nem így volt...” — „Ez történt” — így formálódik a cselekmény, a valódi élet. Eljöttek a próbákra a műszakiak is. És egyszer felszólal­tak: „Nem jó a darab. Mi, mű­szaki értelmiségiek, nem vagyunk benne. Pedig van nálunk is hiba, meg eredmény is. Írjátok át a darabot.” A munkaközösség átírta, klbővl tette, ügy, hogy az az üzem hasz­nára van. A DIS.’.-flalalok között romboló kozmopolita szellem kezdett elter­jedni. É\ ii'v. ;le’;. rángatóztak. A munka sem ment jól.,. A színjátszók egyike kozmopoli­ta műszaki értelmiségit alakít, aki zavaros fejtegetéseivel megzavarja a fiatalok fejét. Piri elszólta magát egyszer a brigádban, amikor a békeharcról volt szó. A brigád­tagok szemére vetették Pirinek, hogy Sándorival, a nyugatot-maj- molóval jár együtt. Piri: De hiszen Sándorl nagyon rendes ember, ő is ellene van a háborúnak. Mondta is nekem, hogy minek is vannak a katonák, nem kellenek azok, hiszen ml békét akarunk... S ott áll a kozmopolita, pacifis­ta értelmiségivel szemben a népét, hazáját szerető üzemvezető, aki szívvel-lélekkel támogatja a mun­kásokat a versenyben. Törődik a fiatalokkal is. Este meglátogatja az üzemi könyvtárat és Erdödi János elvtárstól, a párttltkártól könyvet kér. Kalinin elvtárs köny­vét olvassa, amelynek címe: „A kommunista nevelésről.” Kéri a pártszervezet támogatását, hogy derék embert faragjanak a paci­fistából, hogy megértessék vele: a béke és háború kérdésekben nem lehet kemény küzdelem nélkül dön­teni. A békéért harcolni kell! S hazajön Szécsi Béla is, az üzem volt ifjúmunkása, a néphad­sereg mostani tisztje. Szécsi Béla arról beszél, hogy hogyan kell a hazát és a békét szeretni. Szécsi Béla: Itt, az üzemben ke; Ütem tanulni. Megértettem, hogy ez az üzem az én üzemem. És saját életemen keresztül érez­tem. hogy ez a haza már az én hazám is, nem az uraké! Ez a haza, az édesanya hívott engem, hogy mint a néphadsereg katonája, őrizzem a békét a fenevadaktól. Hogy maguk itthon nyugodtan dol­gozhassanak. hogy a Józsi bácsi fitt nyugodtan tanulhasson, hogy mérnökeink nyugodtan tervezhesse­nek. És én, ha kell, életem s?m sajnálom a béke szent ügyéért ál­dozni ! • Magasztos, nagyszerű érzésekről li*; • élnek a tejüzem dolgozói. Ép­pen úgy, mint am'V en magasztos, hősies küzdelmet folytatnak a ter­melésben a béke megőrzéséért.! A FALU NAGY, MEGTISZTELŐ FELADATÁRÓL A ml falvainkban is egyre Inkább kezű ismertté válni Népköztársa­ságunk Elnöki Tanácsának az a nemrég megjelent rendelem, ame­lyik az 1951—52-es gazdasági év állami terménybegyüjtésének rend­jét szabályozza. Eddig is tudtak a falusi dolgozók állami begvüjttsi rendeletekről, hol sikeresen, hol kevésbbé Jól teljesítetnék is azokat. Azonban, most számos Különbséget fedeznek fal, a mostani, törvénnyé lett begyűjtési rendelet és a régeb­biek között. Elsőnek az vetődik fel, hogy már most, tavaszidőn nyi.vánosság elé került az állami begyűjtés egész rendszere. Oly Időben, amikor még tart a földeken a tavasziak vetése, már tisztán lehe- látni, mi a dol­gozó parasztok kötelessége a hazá­val szemben, miként jutalmazza a dolgozók országa a legjobban telje­sítőket. A tavalyi rendelettől élté rően a mostani megjelöli, hogy a beadást nemcsak terményekkel, de élőállattal és állati termékkel is teljesíteni kell, Ugvanakkc- láthat­ni belőle, hogy a dolgozó parasztok­nak több terménnyel kell erősíte­niük a dolgozó nép gazdaságát. He­lyes ez utóbbinál rögtön felvetni, van-e lehetőség arra hogy a dol­gozó parasztok több terménnyel tel­jesítsék hazafias kötelességüket. Az Idei terméskilátások olyanok, ami lyenek jónéhány esztendeje nem voltak. Jól átteleltek az ősziek, a tavasziak legtöbbh?lyütt időben be tülték a jól előkészíteti földbe Huszonhét gépállomásunk gépei igen nagy segítséget adtak, s ehhez hozzájön még, hogv az idén győzel mesen szorítják vissza az ósdi, el avult termelési módokat a fellett agrotechnika új módjai, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak kiu- csesházából kapott kiváló móds^e. rek. Száz és egyhelytitt végezték nagy gonddal az őszi mélyszántást harcoltak tavaszelőn a nedvesség megtartásáért, használták helyesen a műtrágyákat, s a vetés új mód­jait. A varjúlaposi „Gvőzelem” termelőcsoportban szovjet módsze­rek szerint vetettek burgonyát, ku­koricát. Az encsenesi , Ifjúság • termelőcsoportbau a technika és tu­domány segítségével érnek el bú­zából tíz helyett 12, rozsból 11 he­lyett 13. ősziárpából 12 helyett 14, kukoricából 20 helyett S5, burgo­nyából pedig CO helyett 100 má­zsát! Számtalan példa van tehát arról, hogy a termésln zam emelke. dése felé halad a-felődő mezőgaz- daság, dolgozó parasztjaink, könnyű szerrel teljesíteni tudják a begyűj­tés felemelt tervét. Felvetődik, vájjon hogyan leli törvénnyé a mostani begyűjtési rendelet? Törvénnyé lett, mint ahogyan törvény szabályozza min den tevékenységünket új, virágzó országunk építésével kapcsolatosan Törvény nagy ötéves tervii- k is, amely duzzasztógátat, erőmüvet épít Tiszalöknél, középmotorgyárat Nyíregyházán, hataln.as, korszerű fermentálót a dohái.yvidék szívé­ben, új traktorokat, kombinál- mezőgazdasági gépeket küld a szaboles-szatmári földekre, iskolá­kat állít, amelyekben tudományok kai Ismerkedhetnek meg pfn-asztíia talok százai,. Törvé-iy lett ez a terv, amelynek megvalósultán ma­gas százalékok elérésével versengi küzdenek a munkások az üzemek ben, s ugyanígy kel küzdeniük a falvak dolgozóinak is földjeinkén Éppen ezért min'- ti 'vény. mond,a meg a begyűjtési rendelet, miké kell dolgozó parasztságunknak be csílletes, jó munkáiul segíteni r nagy állami terv megvalósultát. Megnövekedett ötéves tendin'., megnövekedtek a fii adatok nem­csak a munkások, de a dolgozó pa­rasztok előtt U S aki remcsair amúgy kemencesutből szemléli a világ folyását, meglátja: olyan na­pokat élünk, amikor sokszorta több kötelességünk van népünkkel, ha­zánkkal szemben. Az ellenség* a nyugati tőkések csebzövevónyelnek célja új világháború ki robbantása, békés építésünk megállítása. Tito és pribékjei azért álínak lesben a déli határainkon, a nyugati impe­rialisták azért folytatják aljas ma­nővereiket, hogy feldúlhassák vi­rágzásnak indult földje -nket, földdel egyenlővé tegyék gyárain kát. Erősíteni kell a hazát. I Meg­valósítani nagy terveinket, S aho­gyan az olvasztókemencék mellett, az öntödékben, az esztergapadok- náriiősként harcol a munkás a ter­melékenység növeléséért, ugyanúgy kell küzdenie a falusi dolgozónak a bőséges termést't, az állattenyész­tés magasabb hozamáért, tellesítvéu becsülettel kötelességet a hazával szemben. „Megnövekedőit feladato­kat ad — megsokszoi ozott felelős­ségérzetet kíván az ország” S igen sok dolgozó paraszt van. akik tisztán látják ezt. Mi máséit is kötött volna például Szűcs Dániel 12 holdas nagyecsedl középp»raszt egymaga 35 mázsa burgonyára szál­lítási szerződést? Vagy Eadványi János mérkvállaji kisparaszt aki húsz mázsa burgonyával erősítette az országot?! „Nápról-napra job­ban élő valóság falusi dolgozóiak között Is a jelszó — tied az or­szág, magadnak építed.” A begyűjtési rendel.it végrehajtá­sa dolgozó népünk, országunk ellá. tását jelenti. Megtisztelő, nagy fel- adat ez a mi dolgozo puiasztjnirk számára. S épp ezért, cseppet sem véletlen, hogy már most megis­merhetik falun a begyűjtés rendsze­rét. Láthatja az ország kenyerét termelő falu már most, miként kell termelnie, mit vár Lőla a nép, a haza. Láthatja. hogy őt. vagy tíz holdja milyen fontos kis darabkája az országnak, terménye karéj az ország kenyerében. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy az új rendelet világosan, félre nem éithetően terü­let szerint szabja meg a begyűjtés mértékét. S a dolgozó pa'-aszmak saját érdeke is, hogy jól dolgozzék a magasabb hozamén. Serkenti az a tény, hogy több szabad termény« lesz, amely a szabad piacon értéke­síthető. Ugyanakkor Decsülettcl több kenyérnekvalóval, állati tér mékkel járulhat a nép asztalához, — A begyűjtés mértéke pedig igaz­ságos. Magasabb kötelezettségeket ró a kulákokra ugyanakkor jutal­mak egész sorával tünteti ki azo­kat a dolgozó parasztokat, akik példamutatással járulnak társaik elé. Sőt, seregnyi kedvezménnyel minden becsületesen teljesítőt. Végül is meg kell mondani: mi kor nyilvánosságra kerül a begyűj­tés törvénye, ezldőben uemcsak kí­vülről acsarkodlK ■ az ellenség. Be Iliiről is, lia leknsbadva bár de mindenre készen, számítóan, rava­szul igyekeznek árt» ni h killákon és szövetségeseik. .Az élesedő ősz tályharc idején szerzett érvényt o rendelet. Ez pedig egyenlő azzal, hogy a nép esküdt ellenségei fordí. tottjával „magyarázzák” majd a ml becsületes parasztjainknak, mit. hogyan is kell tenniük. Minden ilyen kísérletet le kel. leplezni idő­jében, minden támadást vissza kel szorítani. S pártszervezeteinken mú lík elsősorban, hcüy mirden eeyei dolgozó paraszt a begyűjtési rende­letről az igazságot tudja meg. Egy jugoszláv sportrepülő menedéket kért a magyar népi demokráciától A Magyar Távirati 'rója jelenti: Április 18-ón 17.30 perckor egy Trojka-típusú jugo-zláv polgári sportrepülőgép berepült Magyaror szánra és vezetője je.ezt*, leszállú-i szándékát. A gép a leszállásra en­gedélyt kapott és ea: pestkörnyéki repülőtéren földet is ért. A gép vezetője Hajnalcvits Alin, húsz éves jugoszláv, sportrepülő­oktató volt. Hajnalovits április 18 án 16 óra körül szállt tel a ju­goszláviai Piroska falui ■epülőtér- ről. Hajnalovits elmondotta, hogy a Tito-lclikk egyre fokozódó fasiszta terrorja elől menekült es menedé kit kér a magyar népi ücmokr lelá­tói.

Next

/
Thumbnails
Contents