Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

1051 ÁPRILIS lő. VASÁRNAP

NAZÁROVA ÚJ KÖVETŐI A NAGYHALÁSZI KENDERGYÁRBAN

A kis szürke annyira húz, hogy majd megszakad igyekezetében. Né- hányszáz méter egy-egy út és ha figyelembe vesszük, bogy ez már legalább a huszadik, akkor el is hihető, hogy elfáradt. Egy-egy kis kocsi tar- talma van, vagy ötven mázsa.

Most éppen a kanyarnál két kocsi találkozik. A fáradt szürke már az üres kocsival megy vissza. így aztán az ő gazdája ,,dobja ki" a kocsit addig félre áll, míg társa elmegy.

Minden kidobásnál — ami nem sok kímélettel történik — feszül a kerék, a csapágy is és soks«or elhajlik a tengely. .Aztán lassabban megy a kocsi. Két, sokszor három fordulóval is kevesebb van ilyenkor naponta. Ez a szám aztán tovább emelkedik. Csodálkozik Jóska, hogy miért kevesebb a fizetése, miért nem akar menni a szürkéje, mikor ő már az ostort is eltörte rajta. Nem is egyet, hanem hármat.

KAKUKK GYÖRGY közben bent dolgozik az üzemben. Az új lentöröt rendszeresen olajozta és már tudja, hogy érdemes. Emelkedik a teljesítmény és mióta megkötötte a szerződést a gépre, azóta nem volt egyetlen leállása sem. Sokat számít ez. Drága az államnak, de annak is, aki rajta dolgozik. Magasabb a százalék, 10-én meg vastagabb a boríték.

Egyik nap leállt a lenrész. Kakukk .György, aki a lentörőre kötött szerződést, új gépre állt. Reggel a gépet mások olajozták — egy félóra, ö maga a gépet sem ismerte, hát lassabb lett a termelés is. j. Újra felmerült a gondolat — jó volna erre a gépre is szerződést kötni, itt is követni Nazárova példáját. A párttitkár segít, a telepvezető is. .Ma már javítják a gépet és rövidesen megint megszületik a szerződés.

A SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKNÁL KINT

éppen ebédszünet van. A párttitkár 'elvtárs beszélget a szállítókkal. Itt van Borbély Károly, meg Szántó -Sdador is és még sokan mások. 'Égy csoport éppen 32 emberből áll. L, Már 6okat gondolkoztak azon, amit most Nagyidai elvtárs mond. 'Aprói beszél, hogy itt az üzemben -Kakukk György, az. uráli autógyár -ifjúmunkásának a példáját követte és Nazárova nyomán szerződést kötött a gép megőrzésére.

Eltelt egy nap, kettő, három is, “aztán egy hét és mikor az új tengelyek a kocsikra kerülnek, akkor mai -Marik, elvtárs asztalán ott fekszenek á fehér papírlapok. Egy-egy „parti", négy dolgozó már „saját" kocsiján hordja a kendert.

Egészen bizonyos, hogy most már nem fogják kidobni a kocsit, nem hajlik el a tengely. így bővül Nina Nazárova követőinek tábora.- Azt gondolhatjuk, hogy most mar minden rendben a szállítómunkások között, meg bent az üzemben is. Pedig nem így van. A munka oroszlán, "részét — nemcsak az irányítást, de

magát a szervezést is — a pártiítkár elvtárs végezte, pedig a nagyhalász! kendergyárban van szakszervezeti titkár. Az ő feladata a szervezés, neki kellett volna a Nazárova-moz- galmat megszerveznie.

Kmetz elvtárs erre „nem ért rá" naphosszat szaladgál az üzemben, sokszor kimutatásokat készít. Hiszen jelentést kell küldenie éa azt valakinek el kell intézni. Mikor a május i-i munkaversenyt kellett előkészíteni — melege volt az iib. titkárnak, de melege volt akkor is, mikor a gyűlést kellett összehívni. Egyedül látogatta a dolgozókat, nem v olt aki segítsen.

Vájjon miért?

Nincs üzemi bizottság, de nincsenek aktívái ■ sem.

Mikor aztán a szakszervezeti bizalmiaknak a békealáirásgyüjtésben kellett volttá segédkezniük, akkor az is kiderült, hogy azok sincsenek.

így nem is csoda, hogy kimerült, nincs szakszervezeti élet az üzemben és minden szervezési munkát a párt- szervezet végez.

Kmetz elvtárs nem olvas rendszeresen újságot sem, így napi feladatait sem ismeri. Néey hete nem volt Ázebad Nép a kezében —. ,,Nem ér rá" olvasni.

A párttitkár eívtársnak nem kell elvégeznie a szervezési munkát — erősítse meg a szakszervezetet, hogy legyen mit irányítani, legyen aki szervezze a Nazárova mozgalmat, legyen segítségére az eddigieknél sokkal jobban a dolgozóknak.

Kmetz elvtárs ma már felismerte ezt a hibát. Látta, hogy munkája rossz volt, de lehet azon javítani.

Tanuljon ebből a hibából — olvasson többet, könnyebb lesz munkája és sokkal jobban megoldhatja majd feladatait. (belássa).

Az építőipari vállalatok versenye

Az éítőipari vállalatok közül a dohányfermentáló építői érték el a legjobb eredményt. Tervüket 104 százalékban teljesítették s a dolgozók 68 Százaléka kötött hosszúlejáratú versenyszerződést. A selejtet 2 százalékra szorították le. Politikai és szakmai továbbképzésben a dolgozók 40 százaléka vesz rést, így 31 ponttal lettek elsők. A második helyen a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói vannak, 28 ponttal. Tervüket mindössze 72 százalékban teljesítették. Hosszúlejáratú versenyszerződést a dolgozók 33 százaléka kötött. A mátészalkai Magasépítési Vállalat 21 jó pontja mellett 2 rossz pontot szerzett. Rossz helyezést ért el az Útfenntartó Vállalat, ahol 8 jó pont mellett 17 rossz pont is van

A Téglaipari Egyesülés sem vett részt eddig a versenyben. A dolgozók itt is versenyeznek, de sem az egyesülés vezetői, sem pedig a vállalatvezetés nem nyújt ebhez kellő segítséget. A négy vállalat dolgozói szintén részt kérnek a versenyből. Érzik felelősségüket a szocializmus építésében és kötelező ez a vállalatvezetésre is. Ismerjék fel, hogy az ő feladatuk elsősorban az, hogy támogassák a dolgozók egészséges kezdeményezését. A pártszervezetek politikai felvilágosító munkájukkal törekedjenek arra, hogy megyénk minden építőipari munkása részt- vegyen a versenyben és részt kérjen ötéves tervünk határidő előtti teljesítéséiből

A béke ügyét szolgálja

szémnegtakarítáisnnk

Néhány nappal ezelőtt ért az a kitüntetés, hogy a nép államának bizalmából megkaptam a sztahanovista oklevelet Igyekeztem jó munkát végezni. Tudtam azt, hogy népünknek erre szüksége van. A Párt- uak, Rákosi elvtársnak tettem ígéretet arra, hogy jobban fogok dolgozni. Sokszor eszembe jutott, hogy régen, minden pénz a kapitalisták zsebét dagasztotta és soha nem jutalmazták meg a munkást. Ma pedig oklevéllel és jutalommal díjazzák a legjobb eredményeket.

Munkámat körültekintően végeztem és szeretem mozdonyomat, A gép ápolása, jó karbantartása hozzájárult ahhoz, hogy eredményeim jobbak legyenek. A szénkeverékre is ügyelnünk kell, hisz bányászaink kemény harcot folytatnak azért, hogy növekvő népgazdaságunkat el tudják látni á „fekete gyémánttal“. Ébernek is kell lennünk munkánk közben, amire az alábbi példa tanított meg.

9-én Szerencs felől kellett visszajönnöm Nyíregyházára és félórával indulás előtt észrevettem, hogy a Sátoraljaújhely felől bejövő személy- vonatnak a végén exportáruval meg- rakott teherkocsik vannak, amelyet íykezÓ6Ük után a forgalmi szolgálat, tevő rendeletére félretoltak egy mellékvágányra, azzal a számítással, hogy majd éjsznka, valmelyik teher- vonathoz hozzákapcsolják. Én megkértem a forgalmistát, hogy kapcsolja azt az én személyvonatom végére, hogy a háromnapos kocsifordulót elősegítsem. Hisz nem mindegy az nekünk, ha néhány kocsi fél napot is vesztegel, így nagyobb megterheléssel jött ugyan 8z én szerelvényem, de a szénfelhasználás jobb lett ti 54 százalékos megtakarítással futottam be az állomásra.

Podoveczki Jenő, főmozdóny vezető.

Bánja már Szúnyog János, hogy nem lépett be ősszel a termelőszövetkezetbe

Egymás után nyílik a nagyhalászt „Petőfi” termelőszövetkezet irodájának ajtaja. Szövetkezeti tagok. de egyénileg gazdálkodó dol- 'gozó parasztok is Fekete Sándor szövetkezeti elnöktől érdeklődnek. Hutjyi Sándor, a gépállomás mezőgazdásza, alig lépett ki az ajtón, ismét kopogtattak.

Szúnyog János lép be.

— Jónapot, Sanyi.

— Jónapot, — fogadja barátságos mosollyal vendégét az elnök.

— Na, mi újság van, János, csak nem közónk akarsz állni?

— Hát nem éppen azért jöttem. Te, Sanyi, úgy hallottam, hogy a szövetkezet ád el búzaszalmát. Igaz ez?

— Igaz, — válaszolja Fekete Sándor, — de minek az néked?

—Ne is kérdezd. Olyan bajban vagyok. Az egyik tehenem rosszul ellett. Két hétig fel sem tudott állni, (iten-hatan csiga segítségével állítgattuk, míg meg nem úntam. Nem javult, hát kénytelen voltam eladni és hogy legyen mit járulóink másikat vettem. 980 forinttal kell megpótolni, de miből? Az egyik kisgyerekem is a kórházban van, az is sok pénzbe kerül, aztán a kényért Is a péktől veszem, arra is minden harmadnap pénzt kell keríteni.— ügy gondoltam, hogy eladom a szénám felét, a másik feléhez meg veszek búzaszaknál. Valahogy megleszek már kihajtásig a két tehénnel.

— Látod, János, ha a télen beléptél volna a szövetkezetbe, most nem lenne ennyi bajod. Megkaptad volna az évi fejadagot is, a tehenednek sem kellett volna búzaszai- mát venni, kaptál volna tőlünk. Azután a kislányod orvoslása is jóval kevesebbe kerül, ha csoporttag az édesapja. Nézd meg a mieinket, — és éppen a belépő láppal Lajos bácsira mutat: — Mennyit keresett, Lajos bátyám, az elmúlt évben a csoportban?

— Tudod te. A családommal együtt több mint 12.000 forint tisztapénzt, aztán mindenből megvan bőven az évi fejadagom.

— Na látod, János, nem jobb lenne neked is közöttünk?

— Látom én már, Sanyi, az istenit neki, de az asszony rontotta el a dolgot, ő nem akart hallgatni a ló szóra, amikor a szövetkezetlek hívtak bennünket. Azt mondta, ki tudja, mi lesz még őszig, majd meglátjuk, mire haladtok még ezen az éven és ráérünk ősszel is belépni,

— Pedig hidd el, Sanyi, sokszor, amikor a szövetkezet tagjait refge lenként elnézem, ahogyan munkába mentnek, aztán a földjeiteket, melyek oly szép termést ígérnek, a szivem faesarcdik, úgy szeretnék már veletek dolgozni. No, de térjünk a tárgyra. Adtok akkor nekem öt mázsa szalmát?

— Hogyne adnánk, már mehetsz is érte.

— Jól van, Sándor, — búcsúzott Szúnyog János, ősszel én is veletek akarok dolgozni, ha bevesztek magatok közé,

(Sz. B.)

A Pártkongresszus beszámolói, határozata hosszú időre szabták meg nemcsak párttagságunk, hanem az egész dolgozó népünk előtt álló feladatokat. Mindenkit közvetlenül érintenek felemelt ötéves tervünk számai mögött húzódó csodálatos, életünket felemelő alkotások és min. dennek záloga a béke ügye.

Ezt a hatalmas érdeklődést elégíti ki a jövő héten induló öt részből álló előadássorozat, amelyet központi előadók tartanak a megye különböző községeiben.

Az első előadás címe; „A nemzetközi helyzet és a békehárc feladatai"

16-án, hétfőn délután hat órakor a

csengeri járásban Porcsalma, Tyn- kod, Csegöld, Tisztaberek és Méhtelek községben lesznek az első előadások. 17-én, kedden 7 órakor a fehérgyarmati járásban Vámosoro- szí és Csaholc községekben tartanak előadást.

Ugyancsak 17-én délután hat órai kezdettel a kísvárdai Vulkánban Ferkó István elvtárs tart előadást, Záhonyban pedig Gosztonyi Ignác elvtárs. Ugyanebben az időpontban kezdődik előadás Bűdszentmihályon, Ujfebértón és Nyíregyházán (ahol Szlama Ferenc, illetőleg Sipkái Zol. tán elvtársak tartják) is.

A FASIZMUS JÁRMÁBAN

„Az idén éhenhalunk. mert nincs munka és nagyon nagy drága- ság van“. Ezek a sorok is benne vannak ebben a levélben. A levél Tttó Jugoszláviájából jött. Ebben az országban a gálád fasiszta banditák börtönbe zárták a népet. Éhség, nyomorúság, üldöztetés — ez a nép sorsa Jugoszláviában. Ha összehasonlítjuk a mi boldog életünkkel, egyre nö, vekvő életszínvonalunkkal, akkor újra és újra megfogadjuk; minden erőnkkel küzdünk a békéért! Az aljas Titó-banditák ott settenkednek határainkon s népünkre szeretnének törni, mint gyilkosok, rablábandi- ták! Mi azonban tnegvédjiik szent határainkat. Erre teszünk fogadalmat akkor, amikor a békeívek aláírásánál megígérjük- növeljük a termelést, becsülettel elvégezzük a tavaszi munkát!

Előadássorozat indul megyénkben a Pártkongresszus anyagtíból