Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

1051 ÁPRILIS lő. VASÁRNAP NAZÁROVA ÚJ KÖVETŐI A NAGYHALÁSZI KENDERGYÁRBAN A kis szürke annyira húz, hogy majd megszakad igyekezetében. Né- hányszáz méter egy-egy út és ha fi­gyelembe vesszük, bogy ez már leg­alább a huszadik, akkor el is hihető, hogy elfáradt. Egy-egy kis kocsi tar- talma van, vagy ötven mázsa. Most éppen a kanyarnál két kocsi találkozik. A fáradt szürke már az üres kocsival megy vissza. így aztán az ő gazdája ,,dobja ki" a kocsit addig félre áll, míg társa elmegy. Minden kidobásnál — ami nem sok kímélettel történik — feszül a ke­rék, a csapágy is és soks«or elhajlik a tengely. .Aztán lassabban megy a kocsi. Két, sokszor három fordulóval is kevesebb van ilyenkor naponta. Ez a szám aztán tovább emelkedik. Csodálkozik Jóska, hogy miért ke­vesebb a fizetése, miért nem akar menni a szürkéje, mikor ő már az ostort is eltörte rajta. Nem is egyet, hanem hármat. KAKUKK GYÖRGY közben bent dolgozik az üzemben. Az új lentöröt rendszeresen olajoz­ta és már tudja, hogy érdemes. Emelkedik a teljesítmény és mióta megkötötte a szerződést a gépre, azóta nem volt egyetlen leállása sem. Sokat számít ez. Drága az ál­lamnak, de annak is, aki rajta dol­gozik. Magasabb a százalék, 10-én meg vastagabb a boríték. Egyik nap leállt a lenrész. Kakukk .György, aki a lentörőre kötött szer­ződést, új gépre állt. Reggel a gépet mások olajozták — egy félóra, ö maga a gépet sem ismerte, hát las­sabb lett a termelés is. j. Újra felmerült a gondolat — jó volna erre a gépre is szerződést köt­ni, itt is követni Nazárova példáját. A párttitkár segít, a telepvezető is. .Ma már javítják a gépet és rövidesen megint megszületik a szerződés. A SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKNÁL KINT éppen ebédszünet van. A párttitkár 'elvtárs beszélget a szállítókkal. Itt van Borbély Károly, meg Szántó -Sdador is és még sokan mások. 'Égy csoport éppen 32 emberből áll. L, Már 6okat gondolkoztak azon, amit most Nagyidai elvtárs mond. 'Aprói beszél, hogy itt az üzemben -Kakukk György, az. uráli autógyár -ifjúmunkásának a példáját követte és Nazárova nyomán szerződést kö­tött a gép megőrzésére. Eltelt egy nap, kettő, három is, “aztán egy hét és mikor az új tenge­lyek a kocsikra kerülnek, akkor mai -Marik, elvtárs asztalán ott fekszenek á fehér papírlapok. Egy-egy „parti", négy dolgozó már „saját" kocsiján hordja a kendert. Egészen bizonyos, hogy most már nem fogják kidobni a kocsit, nem hajlik el a tengely. így bővül Nina Nazárova követőinek tábora.- Azt gondolhatjuk, hogy most mar minden rendben a szállítómunkások között, meg bent az üzemben is. Pe­dig nem így van. A munka oroszlán, "részét — nemcsak az irányítást, de magát a szervezést is — a pártiítkár elvtárs végezte, pedig a nagyhalász! kendergyárban van szakszervezeti titkár. Az ő feladata a szervezés, neki kellett volna a Nazárova-moz- galmat megszerveznie. Kmetz elvtárs erre „nem ért rá" naphosszat szaladgál az üzemben, sokszor kimutatásokat készít. Hiszen jelentést kell küldenie éa azt vala­kinek el kell intézni. Mikor a május i-i munkaversenyt kellett előkészíte­ni — melege volt az iib. titkárnak, de melege volt akkor is, mikor a gyűlést kellett összehívni. Egyedül lá­togatta a dolgozókat, nem v olt aki segítsen. Vájjon miért? Nincs üzemi bizottság, de nincse­nek aktívái ■ sem. Mikor aztán a szakszervezeti bi­zalmiaknak a békealáirásgyüjtésben kellett volttá segédkezniük, akkor az is kiderült, hogy azok sincsenek. így nem is csoda, hogy kimerült, nincs szakszervezeti élet az üzemben és minden szervezési munkát a párt- szervezet végez. Kmetz elvtárs nem olvas rendsze­resen újságot sem, így napi felada­tait sem ismeri. Néey hete nem volt Ázebad Nép a kezében —. ,,Nem ér rá" olvasni. A párttitkár eívtársnak nem kell elvégeznie a szervezési munkát — erősítse meg a szakszervezetet, hogy legyen mit irányítani, legyen aki szervezze a Nazárova mozgalmat, le­gyen segítségére az eddigiek­nél sokkal jobban a dolgozóknak. Kmetz elvtárs ma már felismerte ezt a hibát. Látta, hogy munkája rossz volt, de lehet azon javítani. Tanuljon ebből a hibából — ol­vasson többet, könnyebb lesz munká­ja és sokkal jobban megoldhatja majd feladatait. (belássa). Az építőipari vállalatok versenye Az éítőipari vállalatok közül a dohányfermentáló építői érték el a legjobb eredményt. Tervüket 104 százalékban teljesítették s a dolgo­zók 68 Százaléka kötött hosszúlejá­ratú versenyszerződést. A selejtet 2 százalékra szorították le. Politikai és szakmai továbbképzésben a dol­gozók 40 százaléka vesz rést, így 31 ponttal lettek elsők. A második helyen a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói vannak, 28 ponttal. Tervüket mindössze 72 százalékban teljesítették. Hosszúlejáratú verseny­szerződést a dolgozók 33 százaléka kötött. A mátészalkai Magasépítési Vállalat 21 jó pontja mellett 2 rossz pontot szerzett. Rossz helyezést ért el az Útfenntartó Vállalat, ahol 8 jó pont mellett 17 rossz pont is van A Téglaipari Egyesülés sem vett részt eddig a versenyben. A dolgo­zók itt is versenyeznek, de sem az egyesülés vezetői, sem pedig a válla­latvezetés nem nyújt ebhez kellő segítséget. A négy vállalat dolgozói szintén részt kérnek a versenyből. Érzik felelősségüket a szocializmus építésében és kötelező ez a vállalat­vezetésre is. Ismerjék fel, hogy az ő feladatuk elsősorban az, hogy támogassák a dolgozók egészséges kezdeményezését. A pártszervezetek politikai felvilágosító munkájukkal törekedjenek arra, hogy megyénk minden építőipari munkása részt- vegyen a versenyben és részt kérjen ötéves tervünk határidő előtti telje­sítéséiből A béke ügyét szolgálja szémnegtakarítáisnnk Néhány nappal ezelőtt ért az a kitüntetés, hogy a nép államának bizalmából megkaptam a sztahano­vista oklevelet Igyekeztem jó mun­kát végezni. Tudtam azt, hogy né­pünknek erre szüksége van. A Párt- uak, Rákosi elvtársnak tettem ígé­retet arra, hogy jobban fogok dolgozni. Sokszor eszembe jutott, hogy régen, minden pénz a kapita­listák zsebét dagasztotta és soha nem jutalmazták meg a munkást. Ma pe­dig oklevéllel és jutalommal díjazzák a legjobb eredményeket. Munkámat körültekintően végez­tem és szeretem mozdonyomat, A gép ápolása, jó karbantartása hozzá­járult ahhoz, hogy eredményeim jobbak legyenek. A szénkeverékre is ügyelnünk kell, hisz bányászaink kemény harcot folytatnak azért, hogy növekvő népgazdaságunkat el tudják látni á „fekete gyémánttal“. Éber­nek is kell lennünk munkánk köz­ben, amire az alábbi példa tanított meg. 9-én Szerencs felől kellett vissza­jönnöm Nyíregyházára és félórával indulás előtt észrevettem, hogy a Sátoraljaújhely felől bejövő személy- vonatnak a végén exportáruval meg- rakott teherkocsik vannak, amelyet íykezÓ6Ük után a forgalmi szolgálat, tevő rendeletére félretoltak egy mellékvágányra, azzal a számítással, hogy majd éjsznka, valmelyik teher- vonathoz hozzákapcsolják. Én meg­kértem a forgalmistát, hogy kapcsol­ja azt az én személyvonatom végé­re, hogy a háromnapos kocsifordu­lót elősegítsem. Hisz nem mindegy az nekünk, ha néhány kocsi fél napot is vesztegel, így nagyobb megterhelés­sel jött ugyan 8z én szerelvényem, de a szénfelhasználás jobb lett ti 54 százalékos megtakarítással futot­tam be az állomásra. Podoveczki Jenő, főmozdóny vezető. Bánja már Szúnyog János, hogy nem lépett be ősszel a termelőszövetkezetbe Egymás után nyílik a nagyhalá­szt „Petőfi” termelőszövetkezet iro­dájának ajtaja. Szövetkezeti ta­gok. de egyénileg gazdálkodó dol- 'gozó parasztok is Fekete Sándor szövetkezeti elnöktől érdeklődnek. Hutjyi Sándor, a gépállomás mező­gazdásza, alig lépett ki az ajtón, ismét kopogtattak. Szúnyog János lép be. — Jónapot, Sanyi. — Jónapot, — fogadja barátsá­gos mosollyal vendégét az elnök. — Na, mi újság van, János, csak nem közónk akarsz állni? — Hát nem éppen azért jöttem. Te, Sanyi, úgy hallottam, hogy a szövetkezet ád el búzaszalmát. Igaz ez? — Igaz, — válaszolja Fekete Sándor, — de minek az néked? —Ne is kérdezd. Olyan bajban vagyok. Az egyik tehenem rosszul ellett. Két hétig fel sem tudott állni, (iten-hatan csiga segítségével állítgattuk, míg meg nem úntam. Nem javult, hát kénytelen voltam eladni és hogy legyen mit járulói­nk másikat vettem. 980 forinttal kell megpótolni, de miből? Az egyik kisgyerekem is a kórházban van, az is sok pénzbe kerül, aztán a kényért Is a péktől veszem, arra is minden harmadnap pénzt kell keríteni.­— ügy gondoltam, hogy eladom a szénám felét, a másik feléhez meg veszek búzaszaknál. Valahogy megleszek már kihajtásig a két tehénnel. — Látod, János, ha a télen be­léptél volna a szövetkezetbe, most nem lenne ennyi bajod. Megkaptad volna az évi fejadagot is, a tehe­nednek sem kellett volna búzaszai- mát venni, kaptál volna tőlünk. Azután a kislányod orvoslása is jóval kevesebbe kerül, ha csoport­tag az édesapja. Nézd meg a mie­inket, — és éppen a belépő láppal Lajos bácsira mutat: — Mennyit keresett, Lajos bátyám, az elmúlt évben a csoportban? — Tudod te. A családommal együtt több mint 12.000 forint tisztapénzt, aztán mindenből meg­van bőven az évi fejadagom. — Na látod, János, nem jobb lenne neked is közöttünk? — Látom én már, Sanyi, az is­tenit neki, de az asszony rontotta el a dolgot, ő nem akart hallgatni a ló szóra, amikor a szövetkezetlek hívtak bennünket. Azt mondta, ki tudja, mi lesz még őszig, majd meglátjuk, mire haladtok még ezen az éven és ráérünk ősszel is belépni, — Pedig hidd el, Sanyi, sokszor, amikor a szövetkezet tagjait refge lenként elnézem, ahogyan munkába mentnek, aztán a földjeiteket, me­lyek oly szép termést ígérnek, a szivem faesarcdik, úgy szeretnék már veletek dolgozni. No, de tér­jünk a tárgyra. Adtok akkor ne­kem öt mázsa szalmát? — Hogyne adnánk, már mehetsz is érte. — Jól van, Sándor, — búcsú­zott Szúnyog János, ősszel én is veletek akarok dolgozni, ha bevesztek magatok közé, (Sz. B.) A Pártkongresszus beszámolói, ha­tározata hosszú időre szabták meg nemcsak párttagságunk, hanem az egész dolgozó népünk előtt álló feladatokat. Mindenkit közvetlenül érintenek felemelt ötéves tervünk számai mögött húzódó csodálatos, életünket felemelő alkotások és min. dennek záloga a béke ügye. Ezt a hatalmas érdeklődést elé­gíti ki a jövő héten induló öt rész­ből álló előadássorozat, amelyet köz­ponti előadók tartanak a megye kü­lönböző községeiben. Az első előadás címe; „A nemzet­közi helyzet és a békehárc feladatai" 16-án, hétfőn délután hat órakor a csengeri járásban Porcsalma, Tyn- kod, Csegöld, Tisztaberek és Méh­telek községben lesznek az első elő­adások. 17-én, kedden 7 órakor a fehérgyarmati járásban Vámosoro- szí és Csaholc községekben tartanak előadást. Ugyancsak 17-én délután hat órai kezdettel a kísvárdai Vulkánban Ferkó István elvtárs tart előadást, Záhonyban pedig Gosztonyi Ignác elvtárs. Ugyanebben az időpontban kezdődik előadás Bűdszentmihályon, Ujfebértón és Nyíregyházán (ahol Szlama Ferenc, illetőleg Sipkái Zol. tán elvtársak tartják) is. A FASIZMUS JÁRMÁBAN „Az idén éhenhalunk. mert nincs munka és nagyon nagy drága- ság van“. Ezek a sorok is benne vannak ebben a levélben. A levél Tttó Jugoszláviájából jött. Ebben az országban a gálád fasiszta banditák bör­tönbe zárták a népet. Éhség, nyomorúság, üldöztetés — ez a nép sorsa Jugoszláviában. Ha összehasonlítjuk a mi boldog életünkkel, egyre nö, vekvő életszínvonalunkkal, akkor újra és újra megfogadjuk; minden erőnkkel küzdünk a békéért! Az aljas Titó-banditák ott settenkednek határainkon s népünkre szeretnének törni, mint gyilkosok, rablábandi- ták! Mi azonban tnegvédjiik szent határainkat. Erre teszünk fogadalmat akkor, amikor a békeívek aláírásánál megígérjük- növeljük a termelést, becsülettel elvégezzük a tavaszi munkát! Előadássorozat indul megyénkben a Pártkongresszus anyagtíból

Next

/
Thumbnails
Contents