Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

Segítse elő hogy május elsej a földbe Belső helyzetiinkPt a magyar dolgozó nép egysége jellemzi'’ — szögezte le Ráköti Mátyás elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja II. Or­szágos Kongresszusán. S rámuta­tott;. hogy nemcsak a béke kérdésé­ben egységes a mi dolgozó népünk, hanem egységes- a Magyar Népköz- társaság minden döntő kérdésében. Ez egységről tettek bizonyságot azok az eredmények is, amelyek a Pártkongresszus tiszteletére indí­tott verseny tüzében születtok ipa­ri üzemekben, városon és faluu egyaránt. S a Pártkongresszus után mint­egy visszhangként, a sok-sok megje­lölt tennivaló lelkes vállalásaként újabb versenyfelajánlások születtek április negyediké, felszabadulásunk hatodik évfordulója tiszteletére, tí — őszintén szólva — olyan nemes versengés kezdődött a falusi mun­kában is. amelyre eddig a mi köz­ségeinkben soha nem akadt példa. Állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek keltek páros- versenyre egymással, s egész esz­tendőre határozták meg munkaver­senyük feltételeit. Hasonló hosszú- lejáratú verseny-szerződések szü­lettek egy-egy község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai kö­zött, is. Beszterec és Vssmegyer szövetkezeti és egyéni dolgozó pa­rasztjai például feledhetetlen ün­neppé avatták az egész esztendei párosverseny kezdetét. E párosversenyek céljául minde­nütt azt tűzték ki, hogy jó munká­val növelik a földek terméshoza­mát, hozzájárulnak a mezőgazda- sági termelés- színvonalának emelé­séhez. S e párosversenyek sokhe­lyütt kiemelkedő eredményeket hoztak. A gépállomások közt Nagy- kálló és Kisléta. versengése két homoki gépállomást emelt huszon­hét gépállomásunk élvonalába. A cagykállói traktoristák ma már híresek a megyében, gépállomásuk­nak biztosították az elsőséget, a traktorosbrigádok közti megyei versengésben is övék az első két hely, — pedig nemrég még úgy tudták mLndenfelé, hogy a nagy- kállói gépállomás sereghajtó. A nyírmadai állami gazdaságban a dolgozók normateljesítési átlaga 100 százalék fölött van, a hármas számú brigád állandóan túlhaladja a 170 százalékot. A verseny újítá­sokra, észszerüsítésekre ösztönzi őket — s természetesen az az ösz­tönző tudat, hogy a reájuk bízott földek, vagy jószág hozama a nép erejét növeli, a nép vagyonát gya­rapítja. A szélsőbokori termelőszö­vetkezet dolgozó parasztjainak cél­kitűzése, hogy tizenhat mázsa bú­zát takarítsanak be holdanként földjeikről. E cél elérését segíti pá­rosversenyük. Büdszentmihály, Ti- szadob, Vasmegyer, Beszterec dol­gozó parasztjai . a lelkes verseny tüzében győzedelmeskedtek a ko­rai vetésnél, jóval határidő előtt vetették el a tavasziak nagyrészét. Az Idei tavaszon, népünk élete nagy eseményének, Pártunk Kon­gresszusának lezajlása után új for­mában mutatkoznak a falusi mun­kaversenyek. Az állami gazdasá­gok, gépállomások, szövetkezetek, sőt egyes falvak párosversenyében Is láthatni olyan biztató jeleket, amelyek a verseny állandóságát Ígérik. Ennek természetesen egyik fő biztosítéka maga az a tény, hogy hosszúlejáratú versenymegál­lapodásokat kötöttek. Azonban többfajta formában mu­tatkoznak meg azok a hibák, ame­lyek akadályozzák a fersenyek ál­landósulását. Nem egyheljütt csp­a verseny, éré minden mag kerüljön pán papíron vannak meg a páros­versenyek, éppen a versengést szer­vező DÉFOSz. és a tanácsok rész­vétlensége miatt. Nem véletlen pél­dául az, hogy a vásárosnaményi járásban alapos elmaradás mutat­kozik a tavasziak vetésénél. A verseny csak papiron folyik. A járási tanács elnöke például a Já­rási Pártbizottságtól kért adatokat arról, miként haladnak a murkák. Ezekről tiszta kép nincsen a járá­si tanács előtt. A DÉFOSz. járási titkárságán ugyanilyen a helyzet. Legtöbbhelyiitt nincs gazdája a versenyeknek. Ebből folyik aztán, bogy a versenyszerződés megkötése után mit sem tudnak egymásról a versenytársak, nincsenek hutárjárá sok szövetkezetek és egyéniek kö­zött, nincsenek rendszeres verseny­értékelések, egyszóval nincsen meg a versenyek nyilvánossága, Nem kutatják fel a legjobb ered­ményeket. hogy népszerűsítsék el­érőit, "— s ami a legfontosabb — általánosítsák tapasztalataikat, hogy a közkinccsé vált jó mód­szerek mindenütt segítsenek. Csa­holó, Jánkmá.itis, Szatmúrcseko és Fehérgyarmat dolgozó parasztjai vasárnapi határjárásokat, verseny­értékeléseket tartottak. Ezekután friss lendülettel folyt tovább a munka a földeken. E jó példa, is aláhúzza, mennyire a verseny aka­dályozójává válnak azok, akik semmit sem törődnek a falu ez egészséges mozgalmával, S igen sok helyen a pártszerve­zetekre is vonatkozik, hegy kevés támogatást adnak a versenyelemek. Vitkán, Golácson. Tarpán például vita tárgyává tették, kinek van több köze a. tavaszi munkák segí­téséhez : a pártszervezetnek-e vagy a tanácsnak. Az ilyen nézetek met lett azután mi sem lelkesítette' a szántás-vetést végző dolgozó pa­rasztokat. MEGYÉNK DOLGOZÓI KÉSZÜLNEK A MUNKA ÜNNEPÉRE A NYÍREGYHÁZI VILLAMOS­ENERGIASZOLGÁLTATÓ VÁLLALÁT dolgozói április 13-án brigád, és műhelyértekPzletet tartottak. Az ér­tekezleten kiértékelték az eddigi munkát és a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére pőtfelaján lást tettek. A Ling-brigád tagjai, akik most a téslási 20 kilówattos távvezeték építésén dolgoznak, meg­fogadták, hogy 350 munkaórával hamarabb végzik el a munkát. A Hagy villamosításán dolgozó Gom­bos-brigád tagjai vállalták, hogy a tervben kiszabott 1120 munkaóra helyett 050 óra alatt végzik el a község villamosítását. Ezzel 170 órával hamarabb jut el a község dolgozó parasztjaihoz' a munkás- osztály nagy ajándéka: a villamos energia. A Borsi-brigád tagjai is 200 munkaórával röyidebb idő alatt végzik el a tervben kiszabott mun­kát. Áfra László, Bernát Lajos, Bej tor Gyula és Ádám István elvtár­sak megfogadták, hogy a sztaháno- vista oklevél elnyeréséért továbbra is megtartják 110 százalékos átlag­teljesítményüket. A FELSÖTISZAI SAJT- $S VAJTERMELÖ VÁLLALAT dolgozóinak versenyélten a kanna- felöntők értek el legjobb ered­ményt. Késmárki György elvtárs 141 százalékot, Pócsik András elv­társ 138, Kocsis József elrtárs pe­dig 125 százalékot ért el. Az üzemrészek közti versenyben a kannamosók kerültek a. második helyre. Kordán Ilona kannamosó 138, Demeter Klára 128, Kocsik Mária 117 százalékos eredményt ért el. Az üzemrész dolgozóinak mun­kája minőségileg is javult. A minőségi javítást azzal érték e’, hogy a kannamosáshoz szükséges forróvizet időben felhasználják. A kimosásra adott kannákat nem előre töltögetik és a viz nem hül el. A KI SVARDAI VULKÁN VASÖNTÖDE első negyedévi tervét 126.2 száxa’ék- bau teljesítette. IS munkanappal előbb fejezték be tervüket. Az első negyedévben az ■ üzem állagselejtjc 7.7 szá­zalék voll. Március hónapban a havi selejtátlag 5.5 száza­lék. A terv idő előtti teljesítésében és a selejt csökkentésében nagy sze­repe van az április 4. és május 1. tiszteletére indított munkaverseny nek. Az első negyedévben Soltész Lajos, Matusz Imre, Lipcsi László, Nagy Géza, Kontár Józsefné Zsol- tánszki György, Paládi Kálmán és Árvái Gyula elvtársak érték el leg­jobb eredményt. A NYÍREGYHÁZI útfenntartó vállalat tarcajl kőbányai munkatelepén ér­tek el a dolgozók jó eredményt. Konez József elvtárs brigádja a kőréteg sodros fejtésével és az el­szállítás folyamatossá tételével 270 százalékot ért el. Munkamódszerét még három kőfejtöbrigádnak adta át. A jó munkamódszerrel Goszi Mi­hály elvtárs brigádja 221 százalé­kos, Kovács Gusztáv elvtárs bri­gádja pedig 160 százalékos ered ményt ért el. A javítóműhely dolgozói május 1. tiszteletére ócska vasanyagok fel használásával kijavítanak egy sík Lapos zuzalékosztályozó gépet és egy „Ganz 2.” kőtörőmegnajtö mo­tort. Munkájukkal íOOO forintot ta­karítanak meg. A hengergépészek és a gépkocsive­zetők 5 százalékos benzin-, olaj- és szénmegtakarítást vállaltak. Má.1u3 1-ig felajánlásuk teljesítésével 2863 forintot takarítanak meg. A NYÍREGYHÁZI KISVASUTAK ‘végállomásának 153 dolgozója tett felajánlást május 1. tiszteletére. A felajánlások értéke meghaladja a hétezer forintot. A felajánlások tel. jesitése is eredményesen fob ik. A legutóbbi kiértékelés szerint Brec« ka Gyula vonatvezető és brigádja a vonatok óránkénti átlagse­bességét az előirányzott 13 kiló- méterről lj.,9 kit ómét er sebes­ségre emelték. Csáki József vonatvízető ós jegy- vizsgáló a vonatkéséseket a fel- és leszállások meggyorsításával, a vo- natsebesség emelésével kiküszöbölte Tihanyi Gym’gy forgalmista a ko asimozd? diái “időt az átlagos 4 perc. ről 2.9 percre csökkentette. Ezt az eredményt a mozdítási sebesség emelésével érte el. Szalontai «ándor elvtárs pénztáros szovjet tapaszta­latok átvételével, a kifizetések és elszámolások idejének lerövidítésé­vel, fontossági sorrend bevezetésé­vel normáját 240 százalékra teljesí­tette. Igen eredményes hsreot folytat­nak a kisvasüti dolgozók a gyűjtő- kocsik terhelésének emeléséért. A gyüjtőkocsik tervben előírt te”h’ lése 1.8 tonna. A dolgozók a gyűjtő- kocsik jő kitöltésével, helyes bera­kásával a terhelést 2 tonnára emel­ték. A mi pártszervezeteink a falu gazdái, állami gazdaságaink, gép­állomásaink, szövetkezeteink mo­torjai. Mindenkor törődniük kell azzal, miként folynak a munkák, támogatást, segítséget kell adniok ahhoz, hogy a DÉFOSz., a taná­csok kézbevpgyék a versenyeket, előmozdítsák a versenyek állandó­sítását. A mi pártszervezeteink legfonto­sabb feladata, hogy politikai neve­lő munká.iükkal értelmet adjanak a falusi dolgozók versenyének. ■— Most, a békealáírások idején, meg­magyarázzák jó felvilágosító mun­kával, hogy a békét nem egysze­rűen csak óhajtani kell. de har­colni kell tartósságáért, szilárdsá­gáért. Ez a harc pedig nem más, mint dolgozni, lelkesen versengeni* a föld minél jobb terméséért. A mi pártszervezeteinknek kell e kezdeményezést elsősorban felka- rolniok, átvinniök az élőkké tett versenyekbe. Van még vetni való, különösen az elmaradt vásárosna­ményi, nagykállói, fehérgyarmati járásokban. Fontos tennivaló, hogy mindenütt elevenekké váljanak a versenyek, fontos, hogy ahol eddig nem kötötték meg, mielőbb meg­kössék a hosszúlejáratú verseny- szerződéseket. A mozgásba ho­zott versenyek hatalmas lendü letet adnak a munkának; el kell érni, hogy az állandóvá vált falusi versényeknek első próbaköve le­gyen: május elsejére minden szem mag kerüljön a földbe Szabolcs­ba tmárb'aa l Támogatjuk a Béke Világtanács követeléseit A hegytetőn megindult egy kő, másikat, harmadikat talál útjában, már negyediket, ötödiket sodor ma gával, már az egész hegyoldal mo­zog, mindent magával ragadva, ami mozgatható. Hány és hánv em­ber van ma a világon, aki aláírva a százmilliók küldötteinek határo zatát, maga is köveiévé válik a béke ügyének! Hányán vannak, akiket ma győztek meg arról, hogy a hozzá hasonló egyszerű emberek mindent elsöprő békeakarata szűk séges és elég ahhoz, hogy pár tu cat őrültet megállásra kényszerít- sen. Holnap még többen lesmek. akik ezt megértik és holnapután maguk is a béke szószólóivá vál iák. Nagyon kevés azoknak a száma akik termőföldek helyén sivatago­kat, gyárak helyén rumokat, lakó­házak helyén kormos lalakat, lux tető munka, gyermekmosoly helyébe némán vádló holttesteket akarnak Erről beszél Páll János nagy kállói népnevelő a meglátogatott családoknak. Elmondja, hogy ilyen hatalmas népszavazás még nem folyt a világon, mint most a béke ügye mellett. Hiszen minden becsületes dolgozó á sivatagot termőfölddé alakító béke terveit válassza, a termőföldet sivataggá változtató háború helyett. Ezért vállalt jobb munkát, felvi­lágosító munkát többek között a meglátogatott Szabó Lajos kl« paraszt. ERRE SZAVAZNAK ÓFEHÉRTÓ dolgozói is. Erről ír levelében Ferenczi Erzsébet1 elvtársnő, a tszcs üzemi párttitkára. „Soha annyian nem jelentek mag békegyű lésen, mint a legutóbbin, soha eny- nyien, ilyen lelkesen nem szóltak még hozzá a béke ügyéhez. A „Szabadság’’ tszcs kezdeményező, sére egymásután születtek a lel ajánlások az eddiginél gyorsabban, gondosabban végzett tavaszi mun kár’a^ A termelőcsoport tagjaival hétfőn újabb röpgyülést tartottunk é? meg kezdtük a békeívek aiárúsát. Nem csak a puszta nevünk került a papírra. Kovács Mihály az I. csa pat vezetőjének javaslatára os munkacsapatok békeversenyt . indítottak a meg hátralevő kukorica, dinnye és bab vető sében. A csapatokon belül púrosvorseny is indult. Ilyen lelkesen még nem in­dult soha a műnk: A munkacsapa tok tagjai, még az idősebbje is a békeinduló éneklésével indultak a munkahelyre. Már eredményről is írok. Danku András DtSZ-fiatal 350 százalékra teljesített, de a csoport tagjainak áüagteljesftmé nye is 200 százalékúi felül van! A békeversenynek az kit az ered­ménye, hogy a tavaszi talajmunká kát, a tavaszi kalászos és takar­mánynövények 1 vetését, a burgonya és dinnye vetését tenesen, a kuko- rica vetését pedig csütörtökig 70 százalékban elvégezték. A lendüle­tes munka láttán egyénileg dolgozó parasztjaink is fokozottabb erővel láttak a tavaszi • mezőgazdasági munkák elvégzéséhez, mondván: ők is békét, még jobb életet akar­nak. Az egyénileg dolgozó parasz­tok is 95 százalékban elvégezték a tavaszi mezőgazdasági munkalato kát, ezzel adva nyomatéket a béke íven szereplő aláírásaidnak.” JOBB MUNKÁVAL HARCOLNAK A BÉKÉÉRT a nyíregyházi dohányfermentáló asszonyai, özv. Talpas Jánosné, a kerti exportanyagvá’ogató brigád vezetője a békeív aláírásánál meg­beszélte a brigádtagokkal, hogy békebrigádot alakítanak és tel­jesítményüket napi egy bála dohánnyal emelik. Bogár Jánosné is tudta, miért ír alá: „mi éreztük Jegicbban, milyen szenvedést, pusztulást jelent a há­ború, férjem maradt oda, ezért harcolok most fiaimmal együtt min­den erőmmel a békéért,” SMBOLCs-szsiirái r .....i

Next

/
Thumbnails
Contents