Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-14 / 86. szám

1051 ÁPRILIS 14. SZOMBAT.

«ft

TANULTAK AZ ELMÚLT ÉV HIBÁIBÓL a nagyhalász! „Petőfi“ termelőszövetkezet tagjai

Most naponta jegyzik a munkaegységet

Traktor után akasztott liármas eke esörög-csattog a nagyhalászt „Petőfi” termelőszövetkezet udvarán. A szövetkezet széles portáján sok épület van ugyan, tehénistálló kettő, sertésól, két dohánypajta, szép két lakás, szekérsziu, most épül egy hídmérleg, az udvar há- tulsó részén mégis akad háromszáz négyszögölnyi terület s a szövetkezeti tagok ezt Is felszántják. Minden talpalatnyi földet jól ki akarnak használni.

Szélcsendes helyen, az egyik do- nánypajta mellett IS melegágyban kikeltek már a dohánypalánták, s mintha vizen ülnének, olyan szépen nőnek. Igaz, meg is adta a módját az öreg Lippai Lajos bácsi. Most is ott áll másodmagával a 'melegágyak között. Lippal Gábor, a „Dózsa” termelőszövetkezet dohányosa érdeklődni jött át La- jós bácsihoz.

— Maga idősebb, tapasztaltabb ebben a munkában, Lajos bátyám, a múlt évben is megbámulták, olyan dohányt termelt, azért jöttem át, hogy tanácsot kérjek.

— Na, mondja csak, mi a hiba? Ha tudok, szívesen segítek.

— Nem tudom, mi lehet a mi dohánypalántánkkal, ritka és nagyon nehezen nő.

— Biztosan rossz volt a melegágyatok, áztassatok csak be egy kevés juhtrágyát és annak a levétel öntözzétek. Majd meglátod, hogy jobban fog nőni.

Folytatnák még a beszélgetést, de amint a kert vége felöl szálló éneket meghallják, mindketten odafigyelnek.

— A mieink, — mondja Lajos

bácsi. — Mentát vetnek. A burgo; flyún kívül mindent elvetettünk, úgy látom, ezzel is végeznek nemsokára. — És a tarkakendős szövetkezeti asszonyok, lányok újra és újra kezdik: „Országról országra

ellenáll a nép, dolgozva harcol a békéért.” Még az öreg Szántó néni

js elgondolkozott az éneken s any- nyl mentát rakott a kosárba, hogy alig bírta felemelni,

— Majd én segítek — és már meg is fogta a kosár egyik fülét Soltész Ilona.

Ketíen indultak a szántóföld felé, ahol már vártak rájuk a vetők.

Jönnek-mennek a szövetkezet udvarán, de az irodában is nagy a sürgés-forgás.

Nem jegyestük naponta a munkaegységeket

ez volt a legnagyobb hiba nálunk az elmúlt éven — ismeri el Fekete Sándor, a szövetkezet elnöke. Per sze hiba volt a munkaszervezéssel és sok mással is, de a legnagyobb kellemetlenséget és zavart a munka, egység rendszertelen jegyzése okozta. Húszán, harmincán is dolgoz tak egy csoportban, se brigád, se munkacsapat nem volt megszer vezve. Amennyi munkát végzett a húsz ember, kiszámítottuk mennyi munkaegység jár érte és azt egyenlően elosztotuk. Ezt ' megtetézttik azzal, hogy egy hónap múlva jegyeztük be a tagok munkaegységét, ahogyan emlékeztünk rú. Lett Is nagy vita a zárszámadáskor.

— Bizony, hogy haragudtak énrám Is, amikor külön mentem dől gozni — veszi át a szót Lábas Miklósné. Amíg csoportosan dolgoztunk, alig értem el egy munkaegységet. Gyerák Sándornéval és Tóth Jánosnéval úgy határoztunk, hogy külön dolgozunk, mert volt olyan

is közöttünk, aki csak az időt húzta egész nap. Külön is mentünk és elértük a mésfél munkaegységet.

Tanultunk a hibákból, többet ez nem fordulhat elő a szövetkezetben. Nézzen csak oda, — mutat a falra a szövetkezet elnöke, — minden szövetkezeti tagnak fel van jegyezve naponta, hogy milyen műnkét végzett, és hogy mennyi munkaegységet kapott érte. Aztán a csoport tag is jegyzi, a munkacsapatvezető, brigádvezető, így aztán nem lesz nézeteltérés, a munka is jobban megy. Brigádok, munkacsapatok és egyes szövetkezett tagok versenyeznek egymással a részükre kijelölt területen.

A traktor még mindig berreg az udvaron, a mentavetést már befejezték a szövetkezetiek, hozzáláttak az udvar rendbehozásához, mert ezt is megfigyelik a kívülállók. És estére Czurik Zsófi, Liva Erzsébet és Visontal Anna munkaegysége a táblára kerül. (S«.B.)

Akik falun példát mutatnak

a Lékeliareban

Gergelyiugornyán Páll Gyula kétholdas kisparaszt négy és fél mázsa burgonya szállítására kötött szerződéses megállapodást. Gégény- ben Szilágyi Kálmán középparaszt hét mázsa. Mikó Kálmán hatholdas dolgozó paraszt pedig öt mázsa burgonyát küldött a nép államának. Porcsalmán Erdős Jenő kisparaszt két mázsa burgonya szállítására szerződött. Pusztadoboson Vastag János 17 holdas középparaszt 17 mázsa, Szűcs Dániel

nagyecsedi középparaszt pedig 35 mázsa burgonyát küld az ipari munkásoknak.

Ezek a dolgozó parasztok jó békeharcosok. Maguk mondták el: „Tudjuk, hogy minden mázsa burgonyánk a békét erősíti!” Az ötéves terv megvalósultát segítették elő, amikor burgonyát küldtek az ipari munkásoknak, a feldolgozó üzemeknek. A dolgozók országát, s ezzel együttesen a béke ügyet erősítették.

A nyírbogáti pártszervezet

A TAVASZI MUNKÁK SIKERÉÉRT

Piros versenytábla hirdeti a község szélén: Versenyben vagyunk

Nyírbátorral. A szombati értékelés szerint Nyírbátor került előre, 130 százalékra teljesítette ütemtervét, Nyírbogát 125 százalékra. Egy hónap óta, hogy megszületett a két község bosszúlejáratú párosversenykihívása, többnyire, a versenyt kezdeményező nyírbátoriak jártak előrébb egy fej- hossznyival. Nyírbogáton sem volt hiba a Szervező munkában, csakhogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága ezt elégségesnek tartotta, nem gondoltak eléggé a verseny népszerűsítésére, keveset beszéltek a községek közti verseny állásáról, kevés népnevelő mozgott a faluban.

Gyulai elvtárs, az új párttitkár, pár hete került a falu élére. Elsőnek a népnevelő csoport átszervezésére gondolt. Papíron voltak elég szép számmal, azonban, amikor népnevelő értekezletről volt szó, csak a kisebb része jelent meg. Azokat választotta ki most elsősorban, akik eljártak a polititkai iskolára, már eddig is jó munkát végeztek és egyéni beszélgetéssel bírta rá őket a pontos megjelenésre. A pártvezető- seg tagjaival együtt elkészítették a falu körzeti beosztását.

22 NÉPNEVELŐPÁR

kezdte meg az állandó felvilágosító munkát.

Vasárnap délelőtt a határjárásra érkező nyírbátoriakat már az új versenytábla fogadta a falu szélén. A négy díszes szekéren érkező vendégek aztán komoly fogadkozásokat is hallottak a bogátiaktól; Legközelebb már nem Nyírbátort találják a tábla elején. A hangos híradó arról beszélt, hogy Bihari István minden tavaszit a földbe tett már, vasárnapra a kukoricát is elvetette, így készült Bihari elvtárs, a párt- szervezet vezetőségi tagja a békeív aláírására. Nemcsak egyedül állt így. Nem kellett szégyenkezniök

azoknak a népnevelőknek, akik a békeívvel kopogtatva a jó tavaszi munka fontosságáról beszélgettek a falu- ban, Szaniszlai Péter, Menyhárt Andris, Pólyák István saját példájukon, saját munkájukkal magyart*- hatták meg a Szomszédoknak, a lelátogatott családoknak, hogyan keli harcolni a több termésért, a békéért.

Sokan járnak el Kaszásréten

A „KOSSUTH“ TSZCS

földje mellett, de kevés középparaszt vagy kisparaszt akad, akit meg ne állítana a csoport hatalmasra fejlődött őszi búzatáblája. Csodájára járnak a korai vetésű borsónak is, nem akad párja a faluban, jövő héten már kapálják.

Látják ezt sokan a faluban, de

kevesen beszélnek még róla. A tszcs tagjai közül mindössze hárman tagjai eddig a népnevelő csoportnak, kevesen végeznek felvilágosító munkát, pedig ez feltétlenül fontos a jövő fejlődésük miatt és a most folyó tavaszi munka során is, hogy maguk után tudják vonni az egyö- nileg gazdálkodókat. A tszcs párt- szervezetnek nem szabad erről megfeledkeznie. Kevés még emellett a DISZ fiatalok és a dolgozó párasatok sorából kikerülő népnevelők száma. Kovács Sándor pártonkívüii kisparaszt is elmaradt az utóbbi idő- ben, pedig a tanácsválasztás idején végzett olyan jó felvilágosító munkát, mint a párttagok.

Kevesen tudják hozzá hasonlóan saját tapasztalataik alapján megmagyarázni, hogy mit jelent az őszt mélyszántás és utána a korai, időben földbe vetett mag. Szomszédjaival együtt csodálkozott múlt évben, hogy Petruczné öt mázsa lupi- nusz magot szedett egy holdról, neki meg 2 mázsa jött ki két holdról. Akadt aztán, aki aszály miatt a vetőmagot sem kapta vissza. Saját kárukon győződtek meg róla, hogy

mit jelent a „feleslegesnek” tartott

őszi mélyszántás, mit jelent, hogy elmaradtak a tavaszi vetéssel.

A VERSENY SZÉLESÍTÉSE körül is akad még javítani való. Egy nagy versenytábla és egy szégyentábla bújik meg a tanácsház előszobájában a padlóra állítva. Nyilván arra vár, hogy Gyulai elvtárs ismételt javaslatára kikerüljön a tanácsház elé és hirdesse a bogát! tszcs, a bogáti egyénileg dolgozók élenjáróit és ismertesse a községek közti verseny részletes eredményeit. A táblán találjuk György János és Tóth József élenjáró dolgozók nevét, de, hogy mit tettek a nagyobb termésért, a békéért, azt nem olvashatjuk.

A FALU DOLGOZÓINAK ELLENSÉGEIT

három kuláknak nevét találjuk a

szégyentáblán, P. Szabó László a dohányültetésnél szabotált, de hogy mit tett a másik kettő: Fülöp Ferenc és Páduly Miklós, arról nem látunk a táblán semmit, nem tudnak erről a népnevelők sem. Ne szegyei- jiik leleplezni dolgozó népünk, haladásunk, békénk halálos ellenségeit. Nagyon sok a tennivaló a tanácsnál ezen a téren. Amíg Vántus András, a terménybeadást szabotáló Szekta- vezér kulák fia és hozzá hasonlók olyan otthonosan mozognak a tanácsházán, amig Bécsi Kálmán cséplőgépes kulák feketéző fia csoporttagokat zárhat ki a kiutalt lakásból és ezt a tanácselnök eltűri, addig nem beszélhetünk Nyírbogáton a dolgozó nép osztályharcáról, nem beszélhetünk az ellenség leleplezéséről.

A pártszervezet új, lendületes munkája már érezteti hatását. Ha fokozzák a népnevelők a felvilágosító munkát, kíméletlenül leleplezik az ellenség támadásait, akkor a falu dolgozó parasztságának egységes, szilárd akarata pecsételi meg a szaporodó aláírásokat és Nyírbogát nem vall szégyent a községek jobb termésért folytatott versenyében,

VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ

a legnagyobb szovjet küllő ezelőtt 21 esztendővel, 1030 április U-cn halt meg. Verseit ma már világszerte ismerik. Költészete fegyver a szocializmus megvalósításáért,, a bikáért való küzdelemben. Vlagyimir Majakovszkij hőse az új ember, a szocialista társadalom embere volt. Arról beszólt, bogii ebben a társndlomban az cayéni és társadalmi érdek elszakíthatatlan. A költemények politikai és társadalmi élmény- anyaga az ö személyes öröme, bánata vagy felháborodása. Minden sorából árad a Párt ás a nép, a szovjet haza iránti szeretete. Forró lelkesedéssel írja versét a szovjet útlevélről: „Ezt széles zsebemből kihúzni jó, nincs ennél öröm nagyobb. Olvassátok irigyeljetek: én a

Szovjetunió polgára vágyóké’ Kérlelhetetlenül gyűlölte a nép ellenségéi — a világ valamennyi népének ellenségét, az imperializmust. Egész költészetének egyetlen témája volt: az emberiség sorsáért folyó harc témája! Majakovszkij költészetének gyökere a nagy orosz klasszikus költőknél van, de az ö lírája már a szocialista kor lírája.

Formájában sem hasonlatos költészete az előtte valókhoz. As új tartalomhoz új formát, új kifejezési eszközt keresett és valósággal megújította, az orosz költői szótárt, a mondattant és megteremtette az orosz verselés új módszerét. Fejlődésének minden szakaszában — mint ahogyan ö kifejezte — önmagán lépett át. A külsőségek azonban sohasem formálisak a tartalomhoz viszonyítva. A lépcsős vers a leglényegesebb és legjellemzőbb vonása s ez az olvasott verssel szemben a hangzó vers pátoszát jelzi, amely a sorokon belül majdnem minden szónak súlyt és külön értelmet ad. Majakovszkij az érzések hatalmas gazdagságát s azok rendkívüli feszültségét érzékelteti. Mindig arra törekedett, hogy verselnének elemeit: a rímet, a ritmust, a, képeket, a mondatalkotást, mint egységesen követendő cél: az eszmei kifejezés legmagasabb követelménye' határozza meg.

Majakovszkij egy volt. a Párttal, a néppel, a szocializmus építésével. így ír a „Teli torokból” c. versében:

Fütyülök én a mázsás büszke bronzra és vágyamat

márványszobor sc vonzza: a dicsőségre valahogy

majd csak mcgalkuszunk —t közös emlékműként

hadd álljon ragyogva harcokban

izmosait

■ ' szocializmusunk.

/ i

Újabb kedvezményekhez jutnak a sertéshízlaló dolgozó parasztok

A mi (alvainkban is igen szívesen foglalkoznak a dolgozó parasztok szerződéses sertéshizlalással, mert meggyőződtek róla, hogy közvetlenül is jelentős előnyökhöz Jutnak, közvetve pedig maguk és dolgozó társaik életszínvonalának további emelkedését segítik munkájukkal. A dolgozók állama odúig biztosította azt. hogy a hízott sertéseket április elseje és augusztus harmincadiké közt leszállító dolgozó parasztok 200 forintos előleghez, lekötéskor öt és átvételkor ugyancsak 5 méter textílanyaghsz Jutnak. Most újabb kedvezményéinek örvendhetnek a szerződést kötő dolgozó parasztok. Ha az átadott hízók súlya felül van a 106 kilón, de 126 kilónál nem több, kilónként hatvan fillér prémiumét kapnak. 127 kilótól 136 kilóig egy forint a kilónkénti jutalom, 137 kilótól 156 kilóig egy forint negyven fillér, 157 kilón felül pedig két forint a Jó hizlaló Jutalma.

E kedvezmények más Jobb munkára serkentik most a hizíafási szerző- dést kötő dolgozó parasztokat, s legtöbbjük azon igyekszik, hogy április elseje és augusztus harminoadika között átadja az államnak a hízott ser« téseket.

A tavaszi munkában Tiszadob igyekszik elliag-yni az élenjáró 18 üd széni mi bűi j'í

Már a tavaszi szántás-vetés kezdetén szép versengés bontakozott ki Járásunk községeinek dolgozó paraszt. Jai között, versengés azért, hogy idejében földbe kerüljön minden mag, hogy emelkedjék a terméshozam, többet takaríthassunk be az idén. Ez a verseny segített abban, hogy járásunkban sokhelyütt már elvégezték a tavasziak vetését a kukorica kivételével. A verseny előrelenditette a munkát, különöskép BUdszentmihály és Tiszadob községekben s hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozó parasztok jöl munkálkodjanak a minisztertanács növénytermelés-fejlesztési határozatának végrehajtásán.

Büdszcntmihály e tavaszi versengés során az élre került. Nem sok kukorica hiányzik, a későbbi vetéshez jól készülnek. A többi tavaszi növény 'vetése befejeződött. S fgy a büdszent- mihályi dolgozó parasztok 25 pontot szereztek, a községek közti versenyben pedig az első helyet.

Azonban Tiszadob dolgozó parasztjai szorosan a bUdszentmihálviak sár. kában járnak huszonnégy pontjuk, kai. A kialakult, jő versenymunka segítette Tiszadobot is az utolsó helyről a másodikra. A tiszadadaiakkal való párosvorsenyük nem maradt pa. píron. A községi pártszervezet a falu gazdájaként törődött a tavaszi munkákkal, irányította a felvilágosító, nevelő munkát. S ennek nyomán idejében végezték el a tavaszi vetést. A tanácselnök és a tanácstitkár elvtársak sem átallották a határba kimenni. széjjelnézni, s elbeszélgetni a dolgozó parasztokkal a korai vetés Jelentőségéről. A népnevelők Jól mutattak rá, hogy_a kulákok a háborút akaró imperialistákkal cimboráinak. Mile József például, aki tisztilatlan, szemetes magot akart elvetni, de idejében megakadályozták. Nagyban se. gftett a munkák menetén. hogy a

Tiszadadával folyó párosversenynek' Tiszadobon megvolt a nyilvánossága. A tiszadebiak rendszeres határlátogatást tettek Dadán, figyelték, hogyan haladnak a szomszéd község dolgozó parasztjai. S a tiszadobi határon be. lül pedig a dulöíclélősök és mezőőrök állandó jelentései alapján került nyilvánosság elé. hogyan haladnak előre a szántás-vetési munkák a tiszadobi földeken.

Ezek voltak az összetevői annak, hogv Tiszadob idejében elvégezto a vetést s kilátás van rá. hogy a későbbiek során, a kukorícavetés idején elhagyják Büdszentmihályt.

A járás élen haladó községei már elhatározták, hogy május elsejéig, a Munka ünnepéig minden szem magot elvetnek, befejezik a kukoricavetéstl Példájuk lelkesíti maid a többi köz. ségeket is.

Tiszadob és Tiszadada párosverse, nyéről szólva, meg kell emtfteni, hogy bizony a dadaiak alaposan elmarad,

tak. Eddigi 19 pontjukkal a Járás községei között utolsó helyen vannak, Eleinte az volt a hangulat, hagy Dada könnyűszerrel legyőzi Tiszadobot. Tényleg, az olső időkben így látszott. Azután a dobiak lelkes munkával el. hagyták a párosvorsenytársat, mert az elhízta magát. Tiszadadán nincs meg a verseny nyilvánossáag, nem lelke, sftették versenyre a dolgozó parasztokat.

Most tanulhattak, megláthatták hibáikat. Fogjanak a kijavítás munkájához.

Tiszaeszlár dolgozó parasztjai 23 pontjukkal „ tiszadobiakat sarkalják. Utánuk Tiszaiok következik 20 pont. tál, majd a sereghajtó tiszadadaiak. Az elmaradtak vegyenek példát az élenjáróktól s kövessék azok kezdé. ményezését: május elsejéig, a Munka ünnepéig minden szem magot vesse, nek ei (Szőke h-\