Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-12 / 84. szám

1031 APUI US 12. CSÜTÖRTÖK. •*> m m Javult a tavaszi mezőgazdasági munkák üteme a megyében, de még a szatmári járásokban igen nagy a lemaradás A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy megyeszerte meggyorsuljon a tavaszi szántás-vetés üteme. Azok­ban a járásokban és községekben, ahol a pártszervezet jól mozgósí­totta Eépúevelőit, a tomegszetveze teket, ahol helyi példákon keresz­tül világítottak rá a korai vetés előnyére, ott szép eredmények is születtek. így tette. Rakamaz és Érpatak községben is. A népnevelők felsorolták azoknak c dolgozó pa rasztoknak a neveit, akiknek a ta­valyi szárazság ellenére is jóval magasabb lett a termésátlaguk, Termelőcsoportjaink A tavaszi vetési munkák meg­gyorsításában nagy szerepe var. termi szövetkezeteink és termelő- csoportjaink példamutatásának. 1 ‘aszalón, amikor látták a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai a termelő- csoport lelkes munkáját, maguk is nagyobb lendülettel láttak a mint szomszédjaiké. Katona József Érpatak—Zsindelyestanyai dolgozó paraszt, aki korár vetett, az elmúlt évben is 70 mázsa burgonyát ter­melt egy holdon. Kukoricából 30, cukorrépából pedig 180 mázsás hol dankénti átlagot értei. Ugyanakkor szomszédai mégfelénji átlagsai sen. dicsekedhettek. A jó felvilágosító munkának mind a két községben meglett az eredménye. Rakamazon a kukoricán és a dohányon kívül mindent el vetettek a község dolgozó pa rasztjal. . tavaszi munkák élén vetéshez. ;<> Megyénk termelőcsoportjál telje­sen befejezték a tavaszbúza, árpa. lucerna és a vöröshere vetését. A cukorrépa előirányzat 95 százaié kát, a zabnak pedig 83 százalékát vetették el eddig, Burgonyából is 1244 holdat vetettek. A járások közti versenyben Nyíregyháza város vezet A város területén az egyénileg gazdálkodó parasztok befejezték a tavaszárpa, zab és a cukorrépa vetését. A napraforgónak 82, bur­gonyának 81, lucernának 92, vörüs- lierének pedig 42 százalékát vetet­ték el eddig. El van maradva a város a tavaszbúza vetésével, elő­irányzatukat tavaszbüzából mind­össze öl százalékban teljesítették. Második a nyíregyházi járás. A tavaszbűzán és árpán kívül a cukorrépát Is mind elvetették. A zab 93, napraforgó 84, burgo­nya 80. lucerna 93, vöröshere 74 százalékát vetették el. Ezenkívül 791 hold kukoricát is elvetettek már. A harmadik helyet a nyírbá­tori járás, negyediket a bakta- lórántházi tartja. Utána követke­zik a tiszalöki, kisvárdai, keme- csei, nagykállói, fehérgyarmati. C3engeri és mátészalkai járás. — Legutolsó helyen a vásárosnamé- nyi járás áll. Az esős Idő erősen akadályozta különösen a szatmári részen lévő járásokat a tavaszi munkában, de most, hogy az idő megengedi, ezekben a járásokban is fokozzák a munka ütemét, Pártszervezeteink, községi taná­csaink, tümegszervezeteinlc adja­nak nagyobb támogatást dolgozó parasztságunknak. Leplezzék le népünk ellenségeit, mintahogyan azt Demecserben is tették. Hege­dűs Kálmán, Balázsi Gyula, ifj. Hegedűs Ferenc és Hegedűs Jó­zsef kulákok rémhírterjesztéseik­kel és a tavaszi munka halogatá­sával hátráltatták a tavaszi szán­tás-vetési munkák sikerét. A köz­ség becsületes dolgozó parasztjai' leleplezték őket. Ezen a héten számtalan nö­vénynél!! lejár a vetési határideje. Megyénk dolgozó parasztjai igye­kezzenek korai vetéssel, a vetési határidők betartásával elősegíteni az idei magasabb terméshozamot. Mevelj© a Msváretoi gféfmlloiiias pártszervezet© a traktorfstákat jó laókefiareo^oMíá Elhanyagolta a gépállomás párt- szervezete az ifjúság nevelését is. Két hónap óta nem tartott gyűlést a DiSZ-szervczet. A titkáruk iskolára ment és ma sincs, aki helyettesítené. Kössenek hosszúlejáratú versenyszerződést az építőipari dolgozók A munkavarseny a dolgozók nagy nevelőjo. A mu íkaversenytn keresztül erősítik hazájukat a béke véüclnióri. Mind többen és többen kapcsolódnak be a versenybe. Munkásosztályunk példamutatása nyomán a dolgozó pa. rasztok, a néphez hű értelmiségiek is versenyeznek. Pártunk Kongresszusa hatalmas tc'.adaíokat szabott elénk, amelyokot megoldani nem könnyű, de felemeló. saját és gyermekeink bol­dog életét építjük. Mikor szocialista hazánkról beszé­lünk, akkor egyúttal arra is gondo­lunk, hogy ennek építése áldozatot is követel telünk. Nem elégedhetünk me« soha a tegnap eredményeivel. Mindig újabb és nagyobb tejes;,mé- nyokro vari szükségünk, hogy méltó választ adjuftk a R ománoknak, a titóknak, az aljas háborús uszitók- nait. A verseny kiszélesítése és a hosz- szífejáratú varssnyszerzödések kötése mind-mind békénk ügyét szolgálja. — Netn elágsdhetünk rr.eg azzal, hogy egy-egy ünnepre, v.gy évJ.rdulóra i fellendül munkaversenymozgahmmk. Állandóvá, szilárddá kell azt tennünk. I Ennek alapja a hosszúlejáratú ver- ( senyszerződés. Dolgozóink törekedje­nek arra, hogy saját maguk által ki­tűzőit terveiket Jobb munkával szár­nyalják túl. Különösen fontos e: az építőiparban. Sok helyen még v ssza­riadnak és félnek az újtól, mert nem ismerik föl, hogy az a szebb életet je­lenti szántukra. Ezért akart iemen- tíani Lázár Jözsef munkavezető is a Tatarozó Vállalatnál, holott ez meS- futamoclást je!c.ntett volna számára, megyénkben az építőipari dolgozók­nak mindössze 30—35 százaléka kö­tött eddig hosszúlejáratú versenyszer- ződöSt. Ez nagyon kevés. Nagyon ke- vés, ha arra gondolunk, hogy a béke érdekében jobb munkát kell kifejte- nünk. Kevés, ha arra gondolunk, hogy az építőipari dolgozók ígéretet tet,ek arra, hogy tervüket határidő előtt teljesítik. Egymással párosver- senyben dolgoznak a Tatarozd válla, lat munkahelyei és brigádjai is és ennél a vállalatnál mégis nagyon ke­vesen kötöttek eddig hosszúlejáratú versenyszerződést. Miár,? Mert a párt- szervezet nem magyarázza meg kellő, képpen a dolgozóknak, hogy a hosszú- lejáratú verstnysíerződés az ő érde­küket szolgálja, azért, mert az üzemi bizottság nem tekinti ezt szívügyének. A vállalatvezetésnek is törődnie kell a hosszúlejáratú versenyozerzódcs megkötésével. Törődni kell az útfenn­tartó Vállalatnak is ezzel a kérdéssel. Kössün minden építőipari dolgozó hosszúlejáratú versenyszerződést, mely ötéves tervünk határidő előtti teljesí­tését segíti elő. Hő-sitiik sa nyireg'ylaúzi tejüzemet Hegen a nyíregyházi tejüzem környéke egészségtelen, mocsaras terület vol,. Az üzem előtti utca tavasszal *ée ősszel sárfészek, nyáron pedig por­fészek volt. Mindkettő ártott az ember egészségének és ártott n termett vajnak, túrónak is. Már hároméves tervünk utolsó évében megkezdték az üzem korszerűsítését, iend’oehozását. Háromezer literes pasztőrözöt és egy háromezer literes va.iköpülót kaptak az üzem dolgozói. A gépeket átszerel. ,ék önálló ineghajtár'úaknak — igy jjlcsóbbái és jobbá vált a, termelés. El­tűnt a sár is az üzem körül. Az utcát kikövezték, az udvart pejig beton- burkolattal látták el. Az eddigi beruházások eredménye Ie,t az. hogy az üzem termelése, is emelkedett. Az új gépek könnyebbé tették a dolgozók munkáját, javítot­ták a termclvények minőségét. Egyrészt a beruházások tet,ék azt is lehe. tővé. hogy ezévi lebruári tervüket 105.8 százalékra teljesítették az üzeni dolgozói. ötéves tervünkben még továbbfejlesztik az üzemet. TJjabb 530.000 forin­tos beruházással az érlelő helyiséget bővítik. Ű.i túró- és vaj pince, vala­mint garázs és raktár épül az üzemben. A harmadik negyedévben új- readszerű. rozsdamentes acélból készült vajköpü'őt kapnak az üzem dolgo. zói. amivel az üzem folyamatos termelését és a minőség javítását bizto­sít! ák. Ugyancsak ebben az évben kerül sor a, több mint 100.000 forintos szo­ciális beruházásra, amiből korszerű fürdőt, üzemi étkezőt, valamint kul- turiiázat építenek. Barilió István népnevelő úton Szép tavaszi reggel van. 1951. áp­rilis 8. Az útmenti fák rügyeket fa­kasztanak, a határban szépen bok­rosodnak a béke vetései. A zöld sá­vok között traktorok ekéi hasítják a földet, ,,Egy a jelszónk: a tartós béke** — ezt éneklik Kisvárda utcáin a diá­kok, ezért indítottak békeműszakot szerte a megyében traktoristáink, vállalva, hogy ezen a napon 10 hol­dat szántanak fel gépenként. A GÉPÁLLOMÁS EREDMÉNYEI A gépállomás irodájába többen ül­nek együtt. A gépállomásvezető, ver­senyfelelős, főgépész és több trakto­rista, koztuk lányok is. Ünnepelnek — igaz, a szemetes, pókhálós iroda nem árulja el az ünnepet. A párt- szervezet nem gondoskodót arról, hogy nemcsak a termelésben, de házuk táján is kifejezzék ünnepüket a traktoristák a békealáírásgyüjtés kezdetén. A gépállomás eddig 41.8 százalék­ban teljesítette tavaszi idénytervét. A megyei versenyben nem állnak az utolsó helyen. Az üzemanyagfogyasz- tés terén; az elmúlt héten 98 száza­lékát fogyasztották a megengedett­nek. A 25 erőgép mellett a traktoris­ták általában jól megálltak helyüket a termelésben. Azonban komoly hiá­nyosságok is vannak. Az egyik és leg­főbb hiányosság a GYENGE POLITIKAI NEVELŐ- MUNKA Ebből adódtak aztán kisebb, na­gyobb nehézségek, melyek gátolják a gépállomás eredményesebb munká­ját. A téli traktorísta tanfolyamo­kon általában biztosítottuk a két műszakhoz szükséges munkaerőt, 112 traktorista és munkagépkezelővel in­dult el a tavaszi munka. .Ez a szám azonban ma már 79-re csök­kent. Több, mint 30 munkagépkeze­lő hagyta ott a gépállomást. A pártszervezet, amikor vége lett a téli oktatásnak, nem gondoskodott arról, hogy továbbra is nevelje, po­litikailag felvilágosítsa a gépállomás új dolgozóit. ,,Kinnt dolgoznak állan­dóan a határban, nem lehet nevelni őket“. Ez a helytelen vélemény ala­kult ki a gépállomáson. A nagykállói gépállomáson nem ezt tették. Úgy osztották be a felelős traktorvezető­ket, hogy az új munkásokat kinnt oktatták, öntudatra, helytállásra ne­velték. A kisvárdai gépállomáson is megvan erre a lehetőség, csak nem élnek vele. Egyszerűen belenyugod­nak; „kevés a munkaerő, nem tudunk két műszakot tartani“. Nem ismerik fel, hogy csak a két műszak-bizto- |ítj4 .traktoraink jó, kihasználását, tavaszi idénytervünk maradéktalan teljesítését. A MUNKASZERVEZÉS terén is vannak hiányosságok, Hamza István traktoros másfél napot állt gépével üzemanyaghiány miatt. A brigádvezetője nem kereste fel s nem tudott idejében igényelni üzem- anyagot. Csülök János és Oláh Ber­talan gondatlan kezelés miatt kiol- vasztotta a csapágyat. Jánvári Gyula volt olyan hét, hogy csak öt holdat szántott. Még a nappali órákat sem használja ki. Szombat délután min­dig abbahagyja a munkát. Lisovszki József és Ágoston Sándor traktoris­ták a békeműszak idején is odahaza álltak gépükkel. A verseny formális. Nincs meg a brigádok cs egyének közti állandó verseny. A traktoristák nem* ismerik társaik eredményét. Az 10',8-as Marianske Laznei nemzetközi filmfesztivál Munka Nagydíját a „Talpalatnyi föld'’ c. magyar film nyerte cl, melyet azó­ta is nagy sikerrel játszanak film­színházaink. Bemutatása óta 1050 december 81-ig kb. 1,300.000 néző­je volt az országban, ez a szám nem foglalja magában a keskeny- filmcs mozik látogatását. Ugyancsak elismeréssel és. tet­szései fogadták a „Talpalatnyi föld"-ct a Szovjetunióban és a. né­pi demokráciák országaiban, de nagy sikere volt a kapitalista or­szágok dolgozói körében is, pl. Franciaországban és Hollandiában Góz Jóska és Juhos Marika neve ismertté vált az egész or­szágban. Az ö történetükön ke­resztül tárja elénk a „Talpalatnyi föld” a kapitalista Magyarország elnyomott és kizsákmányolt sze­gényparasztjainak helyzetet. A film végső jelenetei ( a 30-as évek végén) Góz Jóska bebörtönzését mutatják be. A „Felszabadult föld”-ben Góz Jóska és felesége életét ismerjük meg, a felszabadulás előtti nehéz években és. a felszabadulás után. Annak ellenére, hogy a film a Tal­palatnyi föld folytatása, mégis’ön­álló, önmagában is érthető alko­tás. Dolgozó parasztságunk fejlő­dése, öntudatosodása tükröződik Góz Jóska harcában. — Kovács Gábor és. í?ó* Jóska, személyén Komoly hiányosságok ezek és ha Sürgősen nem javítanak rajta, elma­radnak a tervteljesítéssel. Rákosi elvtárs Pártunk Kongresz- szusán rámutatott arra, hogy gép­állomásaink akkor tölthetik be sze­repüket, akkor tudnak sikeresen harcolni a magasabb terméshoza- mért, ha a traktorokon öntudatos traktoristák ülnek. Nevelje a kisvár­dai gépállomás párszervezete is a gépállomás dolgozóit a haza, a Párt iránti szeretet és kötelességteljesítés szellemében. Legyenek valamennyien jó bckcharcosok, Sz. B. keresztül a munkás-paraszt szövet­ség jelentőségét, a város és falu kö­zötti kapcsolatot hangsúlyozza ki\ a film. —■ Ugyanakkor a film éles képet ad a kizsdkmányolók kü­lönböző rétegeiről is, akik népel- lencs koalícióba tömörülve, min­den erejükkel akadályozzák a falu dolgozóinak új életet építő mun­káját. A uFelszabadult föld'’ a felsza.­Már a reggeli órákban elindultak Tiszabezdéden 3 népnevelők béke- aláxrásgyüjtésre. Barilió István azon­ban postás és még előbb munkáját keli elvégezni. Van munkája va­sárnap is. Több, mint 150 újság jár a faluba és ebből 72 előfizetőt maga szervezett be. Ezeket az újságokat még el kell juttatni a dolgozókhoz. Talán sohasem készült el ilyen hamar Barilió István, mint ezen a „napon. Már 11 Órakor ott volt a tanácshá­zán, hogy átvegye a békeíveket. Barilió István jó népnevelő. A termelőszövetkezet fejlesztésénél 9 dolgozó parasztot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. badulás filmje, az első magyar. film, mely a Szovjet Hadsereg har- cának, a.szovjet katonák és a magyar dolgozók közötti kapcsolatnak be­mutatásával felszabadulásunk té­nyének hatalmas jelentőségét köz­vetlenül kihangsúlyozza, A film földosztással ’fejeződik be, de vég­ső jeleneteiben a szocialista mező­gazdaságot, a távolabbi célt tárja elénk,, CjfiVLM. _____________^ FELSZABADULT FÖLD Szovjet katonák és magyar dolgozó parasztok a „Felszabadult föld“ e. film egyik jelenetében. A békekölcsönjegyzésnél hétezer fo, rintot jegyeztetett a faluban. A 72 Szabad Nép új előfizető beszervező, se is igen jó népnevelőmunkáját bi, zonyítja. Most új munkára indul. Az else ház Cs. Varga Ferenc dolgozó kispa, raszt lakása. Feri bácsi felesége a húslevesbe való tésztát készíti. — Korán jöttél Pista, Még nincs kész az ebéd — nevet Cs. Varga. — Majd kész lesz, hanem másról van itt szó . .. — akarja kezdeni beszédét Barilió, de Feri bácsi félbe, szakítja. — Tudom én Pistám, hisz este ott voltam a Békegyűléscn. Már esta megbeszéltem a családdal. Nem fe­lejtettük mi el a Horthy-időket, a háborút. Nem engedjük egyiket sem vissza. Én már 46 éves vagyok, de ha kell, ma is fegyvert fogok a bé­kéért. Ha minden dolgozó így gondolko, zik, akkor elmegy a kedvük a hábo, rútól az imperialistáknak! — gondol, ja Barilió István útközben, ahogy Csáki Istvánhoz tart. Csáki István állomásvezető éppen sazbadnapos, de az őrházban találni őt mégis. — Nincs még kész az ebéd, kijöt, tem. hátha segíthetek valamit —* mondja ahogy a lakás felé tartanak — minden munkánkkal a békét erősítjük. Ez van a szemem előtt minden nap. — És mennyit szokott teljesíteni?, — kérdezi Barilió­— Hát az őszi csúcsforgalomban még ötszáz százalékon felül is. MoSt százhúszat — és írja a nevét a bé-: keívre. A harmadik ház Orosz Miklósé, Orosz Miklós 10 holdas dolgozó pa­raszt, aki már nem egyszer bebizo­nyította tetteivel békeakaratát. A termánybeszolgáltatását 190 százalék, ra teljesítette. — Mert mivel bizonyítnánk be jobban békeakaratunkat, ha nem az állam iránti kötelezettségünk lerová­sával. Mert ahogy nekünk Szüksé­günk van a kapákra, ekére, gépek­re, amit a városiak adnak nekünk, ugyanúgy azoknak meg szükségük van az élelemre. Mert ha egymással összefogunk, meg tudjuk védeni a békénket. És hogy ősszel még többet tudjak adni a városnak, ezért a ta, vaszi vetéstervemet már százszázaié, kig befejeztem, (V, O.),

Next

/
Thumbnails
Contents