Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-12 / 84. szám
A HÁBORÚS GYÚJTOGATOK FALUSI CINKOSAIRÓL AligM akad a mi falvainkban olyan dolgozó paraszt, aki nyugalommal lenne egy fedél alatt olyan emberrel, akiről tudván tudja, hogy családja, szerettei rosszát akarja hamis mézes-mázossága mögött szurkos fáklyát rejteget, hogy alkalmas pillanatban lángbaborítsa vele vendéglátó portáját. Aligha akad a mi falvainkban olyan dolgozó paraszt, aki • nyugalommal cseresznyézne egy tálból a kulá- kokkal, ha tudván tudja, hogy ezeknek az eszében éppen az ő rovására, aljas gonosztettek járnak, sötét cselszövények részesei. Mégis van olyan falu, ahol nem égy dolgozó paraszt elfelejti régi keserveit. Elfelejti Ostoros Tóth István neve elől azt a régen odatett „ostoros” gúnynevet, amit éppen a hátán cserdült régi ostorcsapásokért ragasztott oda valaha kínjában; elfelejti Ostoros Tóth István mellől azt a hatvan, vagy nyolcvan holdat, amelyet éppen az ő cselédnyomorúságának véres verítéke árán szerzett a kulák; elfelejti Ostoros Tóth. István sok olyan cselekedetét, csendűrlegé- nyek reá uszítását, kis háza, földje dobraverését, a nevetséges sovány bér kiadását, a pofonokat, §£|Ík rúgást, — amik miatt min- cugkeményen ökölbeszorult a keze. S úgy hiszi, hogy most a kutyából szalonna lett. Vájjon nem is olyan rég, amikor a ml megyénkben is valósággal megmozdult a föld, hogy a kis parcellák nagy szövetkezeti táblákká váljanak, hogy a kisparaszti szegénység helyét sokhelyütt a dolgozó paraszti portákon a szövetkezeti élet jómódja váltsa fel, vájjon akkor nem volt-e hasonló „feledékeny" hangulat a szatmári járások egy-egy községében? Volt. Vegyük be ezt is, azt is még a szövetkezetbe, — soroltak pár nevet a „feledékenyek,,, s e nevek mellől már el is hagyták, hogy „kulák!” — „Magyarok, parasztok vagyunk mindannyian” — hangzott a hamis érvelés a kulá- kok szövetkezetbevétele mellett. S kicsengett ezekből az „érvekből”, hogy a porta körül ólálko(> ellenség jól leplezte magát, <fSuszómá- szó testére kétszínű, félrevezető jelmezt' öltött, mézzel kenegette nyelvét, hogy félrevezesse a dolgozó parasztokat az élesenlátás útjáról, s a feledés .leplét borítsa a múltban éppen az ő általa ütött sebekre. Milyen más módon is történhetett volna meg például Eperjes- kén, hogy Batári József és V. Tóth István kisparasztok szívesen rejtsék el Gonda László kulák hatvan mázsa burgonyáját, ha1 nem úgy, hogy Gonda Lászlóról semmi rosszat nem tartottak már, s szívesen hajlottak feléje, hitték hamis szavait. S igaz az, hogy ahol nem úr az igazság, ott az ármány törekszik fölébe. Ahol nem végeznek elég jó felvilágosító munkát a mi kommunistáink, ott ezerféle módszerrel ártáshoz fog a kulák és cimborái. A kommunistákat, de minden becsületes dolgozót a nagy Lenin, a bölcs Sztálin tanításai pedig, éles fegyverrel látják el, amikor világosan feltárják, hogy mindig kemény harcokban születik az új, miként a történelemben eddig mindén formálódott, — s hogy a dolgozók és az ellenség, a kapitalista elemek közötti harc most sincs cseppet sem szünőben, hanem egyre élesebbé, elkeseredettebbé válik a mai időkben, g az elkövetkezendőkben — a dolgozók teljes győzelméig. , Nun volt még a történelmiben olyan eset, hogy halódó osztályok önként hagyták volna el a színteret. Nem volt még a történelemben olyan eset, hogy a halódó burzsoázia ne Vetette volna latba erőinek minden maradékát abból a célból, hogy létét megvédje” — tanítja Sztálin. S vájjon nem ezt látjuk-e, amikor a gyakorlatban Is nyilvánosságra kerül egy-egy kulákmanőver, kapitalista cselszüvény?! Gazdaságunk erősödő, izmosodó testéü akartak sebet ejteni a reakció nyírlugosi gonosztevői, az ottani állami gazdaságba befurakodott l’ényi József fasiszta, ln- ternálótáborból szabadult volt főjegyző, Csernyi, a jobboldali szociáldemokraták „kedvence”, — volt OTI főfelügyelő, Hetei László néhai nyírgelsei főjegyző, Horthyék népnyuzó rendjének másik falusi szekértolója, Papp József régebbi nyirmihálydi adóügyi jegyző, Harcsa Tibor, egy negyvenholdas, vendéglős nyiradonyi kulák csemetéje és Hetei Mihály, a hírhedt nyirmihálydi csendőrőrmester. Valóságos titkos rablóbanda tört a nép boldogulása ellen. S nyomuk még mindig ottmaradt a gazdaságban, ahol nemrég csaknem nyolc vagon kukorica égett volna el, ha fel nem fedezik a már keletkezőben lévő tüzet. Vagy a vasmegyeri állami gazdaságban: Szabó Lajos vezetőgépész álruhájában Szabó Lajos, a báróm cséplőgtpes kulák rejtőzött. Az idei tavaszon történt, hogy a gazdaság jelentette; rendben vannak a vetőgépek, kezdődhetik, a vetés. S hogy voltak rendben a vetőgépek? Szabó Lajos knlák kezenyomún úgy, hogy csak egy kis zsírt kentek rájuk kívül, belül meg el voltak dugulva földdel a csövek, amikben már ki is kelt, kizöldült a tavalyi árpa! Jó pár napot késett emiatt Vasmegyeren a tavaszi vetés! A vezető mezőgazdász pedig? A kulá- kok hűséges cimborájaként 33 mázsa burgonyát rothasztott el Hegyi István, akinek „szaktudása ban” éppen az ellenség ereje rejtőzködött. S számtalan példát lehetne felhozni. Nagy Bálint harminchét holdas besenyődi kulák cselekményét, aki becsületes ember álruhájában járt-kelt nagy szívélyességgel a dolgozó parasztok között s közben kiszántotta a tavalyi őszi vetését, s üres vetőgéppel járt a tönkretett őszi vetés fölött, hogy szorgos munkát mutasson. Pataki Károly, a nagyecsedi „hívő” esetét, aki háromszáz mázsa kukoricát és kenyérgabonát rejtett et portáján, s dollárhitű szektája gyönyörűségére katonafegyvert ápoigatott nagy gonddal, amihez negyven töltényt is tartogatott a ládafiában. Mindezek a maguk valóságában is bizonyítják Sztálin tanításainak igazát, hogy „a kapitalista elemek néni akarják a színteret saját jószántukból elhagyni; ellenállnak ■és ellen fognak állni a szocializmusnak,. mert látják, hogy létük utolsó napjai közelednek”. Most, amikor a béke, a szabadság megvédelmezésének ügyéért való harc élesen az előtérbe került, amikor még élesebben látszik : ,.a dolog úgy áll, hogy Lenin — ki-lüt győz le — formulája szerint élünk”, akkor nem lehet falun egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne látná tisztán, miként választódnak el falun is a béke Megyénk dolgozói támogatják a Béke Világtanáes követelését ! A jó munka ad erőt as aláírásnak Házról-házra látogatnak ei nép nevelőink a Béke Világtanács köve tel ősével:. az öt nagyhatalom békésen, zöld asztalnál Intézze el a vitás ügyeket, kössön békeegyezményt a tartós béke biztosítására. A dolgozók aláírásukkal támogatják a követelést. De ezzel nem elégszenek meg. A dolgozók azt mondják: a jó munka ad erőt az aláírásnak! l’okrovenszkl Józsefné népnevelő meglátogatta Gáván Krusovszkl István dolgozó parasztot a békeívvel. Beszélgetni k( altok. Kru- Eovszkl először azt mondta: nem volt rossz régen sem, mert az ura ság adott krumplit, ezt-azt. Pokro- venszkiné akkor emlékeztette • „Em lékezzen csak vissza. Hiszen akkor harmados földeket kapált. Minden harmadik krumpli volt a magáé. Most földje van és minden krumpli a magáé. Ha többet termel, akkor több jut a családnak, de erősebb lesz az ország, a béke is.” Ekkor már maga Krusovszkl vette át a szót és maga mondta el, hogy valóban, milyen gyalázató' élete volt a múltban. És megfogadta: többször kapálja, meg a földjét, hogy az többet teremjen ezentúl. Dögéi Jánosnét is meglátogatta Pokx'ovenszkiné. A férje, aki az állami gazdaság apaállatgondozója, nem yolt otthon. Az asszony kivit-.e a népnevelőt az Istállóba és büszkén mutatott rá, a jóiápolt, rendbetartott apaállatra. — Látja, milyen nagy szeretettel gondozzuk mi a nép vagyonát. Ezt követeli tőlünk a béke. Komlódtótfalun felkeresték a népnevelők Halászi József háromholdas dolgozó parasztot is. Ami kor Halászi József aláírta a béke ívet, ezt mondta: „Április 15-ig mindent elvetek a tengerin kívül. Ez olyan Igaz, mintahogy igaz, hogy békét aka rok!” Kitüntetés, hogy nálam tartják a békekisgyűlést A geszferédi népnevelők azoknál a dolgozó parasztoknál tartják meg a kisgyűléseket, akik derék béke- harcosok, jól végzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Lászlófi János népnevelő Takács József kis- paraszt házához hívta össze beszélgetésre a dolgozó parasztokat. Takács József már befejezte te1 .lesen a tavaszi vetést. A kisgyü’ésen a népnevelő felhozta az ő példáját: „Így kell harcolni a békéért, ahogy Takács József harcol.” Maga Takács József is felszólalt és elmondta: „Kitüntetés, hogy házamnál tartják meg a békekisgyü lést és megfogadom: még jobb munkát végzek ezután!” Nagyhódoson Lőrincz Endre, Me zei Endre és Kisari Gusztáv dolgozó parasztok felajánlást tettek a béHfcgyűlésen. Segítenek azoknak a dolgozó parasztoknak igaerővet szántani-vetni, akiknek nincs állatuk. Azt mondták: „A tavaszi munkák jó elvégzése rém egy embe>- ügye, hanem az egész béketáboré, s miénk is. Azért segítünk dolgozó társainknak.” Túlszárnyalom április A Demecseri Ijarte'-ep egyik dr>l góbéja, Kaszás Borbála a békeív aláírásakor megfogadta, hogy túlszárnyalja április 4-i teljesítményét. Antal Anúrásné dolgozó parasztasszony a László-ta'yán lakik, ő is aláírta a Béke Világtanács -követelését s a népnevelőkkel elbeszélgetett. — Úgy érzem, begy az aláírás mellett áldozni is kell a béke meg 4-i teljesítményemet védéséért. Jobb mun Kát, becsületesebb magatartást. Nekem van tehenem. 500 liter volt a tejbegyüjtési kötelezettségem. Ezt teljesítettem és most még 500 litert fogok headni. Nagy örömmel teszem ezt, meri tudom, hogy ezzel én is erősebbé teszem a mi táborunkat, a béka táborát. Büszke vagyok a fiamra, a Néphadsereg tisztjére A balkányi népnevelők hosszasan beszélgettek Magyar Jánosnéval. Nagy örömmel mondta el Magyar- né: „Húszéves fiam önként ment el katonának. Én bizuny egy percig sem sirattam, hanem azt mondtam : eredj fiam, a hazának szüksége van derék emberekre, akik úgy vigyáznak a békére és szabadságra, mint a szülő édesanyjukra. A fiam ma már a Néphadsereg alhadnagya és én büszke vagyok rá !” Erről beszélt Farkas Andorné, a másik balkányi dolgozó parasztasszony is. A múlt rendszerben cselédek voltak. Ma tíz hold földjük van, tisztességesen élnek, ru- házkodnak. És az egyik fiuk ka tonatiszt. Elmondta Farkasné, hogy ahányszor szabadságra jön a fiú. annyiszor kötik a lelkére: „Sose felejtsd el fiam, hogy mit hozott nekünk a Szovjetuniótól kapott szabadság. És erre minden csepp vérünkkel vigyázni kell.” A kulák a béke gyalázatos ellensége! A népnevelők felkeresték Gáván Vinai István háromholaaa dolgozó parasztot. Elbeszélgettek és Vinai István így szólott: „A kulákság a legnagyobb átok a faluban. Én Natkó Sándor ku Iáknál szolgáltam egy évig s nem adott többet egy zsák búzánál. Most nemrégiben három sertést vágott le feketén. Ezzel is kimutatta foga fehérjét, hogy a dolgozók és a béke ellensége. Én azonnal jelentettem ezt a gazemberségét a DÉFOSZ-núi. Úgy gondolom ezzel is harcoltam a békéért. La kell leplezni a béke ellenségeit, megmutatni a, falu népének, hogy az esetleges nyájas szavak mögött, milyen vadállat bújik meg alattomosan.” A nyíregyházi népnevelők az I/a kerületben nem hangolták össze munkájukat s így történt meg, hogy két népnevelő bement a Zöldfautca 1. szám alatt látó Zajácz Lászlóhoz. Zajácz László kulák, a nép gyalázatos ellensége. 160 hold földje volt s nemrégiben lopott az állam, a közösség vagyonából. Börtönben Is ült érte. Most befurakodott a Belspedhez s ott dolgozik. Helyesen cselekedtek a népnevelők, hogy otthagyták a háborús gyujtogatőknak ezt a gazember ügynökét s nem engedték meg, hogy beplszkolja aláírásával a békeívet. Ne rohammunkát! Sok helyen rosszul értelmezik a népnevelők az aláírásgyűjtést. Azt gondolják, hogy a főcél valamiféle „•rohammunkával” az aláírások óriási számát összegyűjteni. A r.vír- egyházi I/a kerület három népnevelője: Harsányi elviársnő, Felföldiné, Hajdú Anna hat családot há domnegyed óra alatt látogaictt le. A büdszentmihályi Alkaloida gyái ban alig érkeztek meg az ívek, máris aláírta a dolgozók 90 szá zaléka. Ez helytelen. „Kchaiumun ka” helyett türelmes felvilágosító munkát kell folytatni. Azt kell elérni a népnevelőknek, hogy mindazok tevékeny harcosai legyenek a béketábornak, akik eddig csak beszéltek a békéről. és szabadság hívei, — s a béke és szabadság esküdt ellenségei! A dolgozó parasztok kizsákmányolásán hízott kulákok, a dolláristenre esküdött szektánsok, az elmúlt társadalmi rend, a bitang úri rendszer szekértolóinak még meglévő maradványai maguk mögött érzik a világkapitalizmus támogatását, hiszen a halálgyáros amerikai imperialisták, a náci fasizmust, a japán militarizmust újjáélesztő Trumanok, új háborút előkészítő tőkés banditák cinkosai őt. S „előrehaladásunk, támadá sunk, a szocialista gazdasági formák növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, az a növekedés, amelyet a táros és falu meglévő kapitalista osztagainak megfelelő kiszorítása kísér” — még elkeseredettebb ellenállásra készteti őket. Az osztályok harcának marxista-leninista elmélete biztosítja azt az előnyt a Párt számára, hogy „megkönnyíti a munkásosztály mozgósítását n proletárdiktatúra- ellenségei ellen”. Megjelöli a Párt feladatát, amely az, hogy „a munkásosztályt és a falu kizsákmányolt tömegeit felébressze, hnre- képesssgiiket emelje és mozgósítási készenlétüket a város és a falu kapitalista elemei elleni harc érdekében, az ellenállást kifejtő osztályellenségek elleni harc érdekében fejlessze”. A mostani békekampány idején s az elkövetkező seregnyi tennivaló idején a mi falusi pártszervezeteink ez elmélet tanításai alapján vezessék a harcot. Helyi viszonylatukban leplezzék le a béke, a dolgozó nép ellenségeit, a kulákokat. Hiszen ,,a mi elvtársaink tudják, hogy minden kulák- nak, kivétel nélkül, vau valami vaj a fején, van valami takargat- nivalója, van valami, ami őt ellenszenvessé teszi” a dolgozó parasztok előtt. Ezeket kell kiteregetni és a dolgozó parasztok elé tárni. S az igazság magvát mindenütt elhintve, meg kell akadályoznak, hogy akár egy dolgozó paraszt szemeit Is elhomályosítsák a magát „békeálcázással” megszépítő kulák hazugságai. Hiszen a dolgozó parasztok tíz- és százezreinek, az egész dolgozó népnek erősen kezében kell tartania a béke megőrzésének ügyét, s hűen kitartani a béke mellett, amely drága kincs mindannyiunk számára, fJL J-)_ SZASOLCS-SZOTMäRI B ^ ' ___L, ‘
