Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-10 / 82. szám

Az állami gazdaságok és gépállomások szakszervezeti értekezleteiről A lehető legjobb eredmények el­érése a termelő munkában — ez az az út, amelyen haladva állami gaz­daságaink és gépállomásaink close- githetik; minél előbb szűnjön nseg a jelenlegi állapot, amikor egy Iá- búnkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a másik lábunk a fa­lun a sokszázezer egyénileg maveit paraszti gazdaságokon nyugszik“. Az állami gazdaságok és gépállo­mások legtobbjébaii arccal most a kougresszusi határozatok felé for­dultak, pártszervezeteik vezetésével emelni igyekszenek a dolgozók tér- melési eredményeiket, javítani a mu­tatkozó hibákon, hogy a gépálíamá- sok „a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek44, az ál­lami gazdaságok pedig majdan a szocialista mezőgazdaság legjobb árútermelő mintabirtokai, Nyilvánvaló, hegy a legdöntőbb feladat, a pártszervezetek megerősí­tése a gépállomásokon s főként az állami gazdaságokban, ahol iegtebb- helyütt még sok hibával küzdenek a kommunisták. Az üzemi pártszerveze­teknek az üzemek, gazdaságok mo­torjaivá kell lenniük s lendítő erőt adniuk az üzemi szakszervezeteknek, a fiatal és sokhelyütt tapasztalatlan üzemi bizottságoknak. V\Az «diami gazdaságok és gépállo* mások üzemi szakszervezeteinek munkájában döntő változásnak kell bekövetkeznie az e hónapban iefoiyó szakszervezeti értekezletek után. A Défosz-tagok állami gazdaságokban és gépállomásokon egyaránt e hó­napban beszélik meg tennivalóikat a Párt II. Kongresszusának határo- zatai szellemében szakszervezeti ér­tekezleteiken s megerősítik üzemi bizottságaikat, amelyekbe a legjob­ban dolgozó, legbecsületesebb mun­kásokat választják. Az üzemi szakszervezetek legfon­tosabb feladata, hogy a mnnkaversc- nyek szervezői, irányítói, gazdái le­gyének, felkarolják a takarékossági, önköltségcsökkentési, selejtcsökken- tési mozgalmakat — a pártszerveze­tekkel szorosan együttműködve, dol­gozzanak azért, bogy minden trak­torista, állami gazdaságbeli növény, termelő és állattenyésztő jó hazafi-, ként becsülettel, fegyelmezetten dol­gozzék. Helyesen végzi munkáját a nvír- lugosi állami gazdaság üzemi bizott­sága. A gazdaságban nem kevesebb, mint hatvannégy dolgozó kötött egy­mással hosszúlejáratú párosverseny- szerződést. Messzi környéken híresek jó munkájukról a Fekete, Fók és Kurucz krumpfiültetö csoportok, amelyeknek tagjai állandóan tartják 170 százalékos teljesítményüket, ma­gasan túlszárnyalják a megállapított új normát. A gépállomásokon is jelentős ered­mények születtek a párosversenyek során. A pártszervezetek, üzemi bizottságok és gépállomásvezetés jő együttműködése eredményezte azt például, hogy a kislétai és nagykállói gépállomások pároáversenye megyei viszonylatban is kiváló eredményeket szült. A kislétai gépállomás a megye gépállomásai élén halad, a nagykál­lói traktorosok, akik gyakran voltak hátul kullogok azelőtt, példát mu­tatnak most a megye valamennyi traktorosának az új normák teljesí­tése területén. Fehérgyarmaton, Tyúkodon, Csa- holcon siránkozó hangulat lett úrrá a gépállomásvezetőségeu, üzemi bi­zottságokon egyaránt. Elmaradásu­kat még most is az csőkkel indokol­ják. Persze a munkaverseny hiá­nyosságairól kevés szó esik náluk. Tyúkodon például Jócsák Gyula traktoros 120 százalékosan teljesí­tette normáját, segédvezeíője, Jó- csák Sándor pedig IlO százalékosan. A kiértékelésnél utánuk következő, Farkas Miklós teljesítése már csak 67 százalékos, a többieké még ala­csonyabb. Éppen azért, mert a mun­kaverseny hiánya gátolja, hogy ma­gas eredmények szülessenek! Vájjon a nagyhalászi gépállomás miért ma­radt el a gépállomások versenyében? Hiszen Erdei János nagyhalászi traktoros az ország legjobb trakto­ristája! Azonban nem fordítanak kellő gendot a munkaversenyre, nincs tapasztalatátadás, nem ápolják a dolgozók takarékossági, önköltség- csukkeutési mozgalmait. S éppen itt kell rámutatni, hogy döntő hiányosság állami gazdaságok- ban és gépállomásokon egyaránt, hogy az üzemi bizottságok mit sem törődnek az élenjáró dolgozók mód­szereinek népszerűsítésével, általá­nosításával. A nagykállói gépállo­más kiváló eredményeinek súlyos szépséghibája, hogy a Veres cs Bo­ros brigádok bizony titkolják mun­kamódszereiket. Az újfehértói gép­állomáson pedig éppenséggel gúnyt űznek azokból a traktorosokból, akik a termelést értekezleteken at élenjárók módszerei után érdeklőd­nek. ,.Ne járjatok annyit a lányok­hoz“ — ..Dolgozzatok csak, ükkor majd magas lesz a százalék"1 ilyen, sfcinte ellenséges módon uta­sítják vissza a támogatást kérő traktorosokat, pedig Szűcs és Tóth traktorosok ió eredményeket értek el, az üzemanyaggal is jól takarékos­kodnak. Ugyanakkor kárt okoznak azzal, hogy módszereiket eltitkol­ják, hiszen a többi traktoros éppen húsz százalékkal fogyaszt többet az üzemanyagból a megengedettnél! Az üzemi bizottságoknak, üzemi szakszervezeteknek a lehető legjob­ban kell támogatniuk a pártszerve­zetek harcát nemcsak a dolgozók tu­datában lévő kapitalista csökevények ellen a neveléssel, tanítással, hanem gépállomásokra, de főként az álla­mi gazdaságokba befurakodott osztályellerjség ellen is. Az egész dolgozó nép győzelme volt, amikor a nyírlugosi állami gazdaságban lelep­lezték éppen az üzemi bizottság jó munkája nyomán a reakciós tiszt­viselők, volt csendőrök és kulákek kártevő bandáját, vagy a vasmegyeri állami gazdaságban a burgonyát rot­hasztó mezőgazdászt, a volt uradalmi intézőt cs kulákcimboráit. Fokozott éberségre, jó politikai munkára, harcra hívnak esek a tények. Még további harcra a nyírlugosi állami gazdaság pártszervezetét és üzemi bizottságát, hiszen oz ellenség eltá­volítása után még mindig előfordult, hogy a nyírmlbálydi üzemegységben bogy-hogy nem. felülről kezdett, el rothadni a tengeri, nyolcvan mázsa meg is romlott s csaknem kigyulladt és leégett nyolc vagon kukorica! Kemény munkát kívánnak taeg a megerősödött üzemi bizottságoktól, szakszervezetektől a feladatok; a munkaverSenyek, tapasztalalátadás, önköltségcsökkentési, takarékossági mozgalmak kérdése, a munkafegye­lem megszilárdítása, a dolgozók ne­velése. harc a kapitalizmus maradvá­nyai ellen. Az elkövetkező szakszer­vezeti értekezletek legyenek határ­kövek munkájukban. Dolgozzanak úgy, hogy az állami gazdaságok, gép­állomások dolgozói legyenek jó har­cosai a szocializmus építésének, bé­kénk megvédelmezéscnek. MEGKEZDŐDÖTT A BÉKEALAÍHASGyCJTÉS SZ ABOLCS-SZ ATM A MSI AM Ragyogó napfény köszöntötte április 8-át. A lágyan simogató meleg korán kicsalta az embere­ket. Beszélgető csoport a pártlie lyiség előtt. Az I. b. kerület náp nevelői indulnak útnak. Az Állami Áruház sarkán idősebb, bajuszos bácsi lapozza a Szabad Népet. Mo­sol yogva néz fel a derűsen tiszta, kék égboltra. Dél Afelől mutatkozik pár sötétebb felhő. Továbblapozza az újságot. Elkoruorodik. A lap alján kép: Hrabec István belgrá­di ügyvivő kórházi betegágyán. Szabó bácsi megindul hazafelé az új széles úton, a Bocskai-utcún. A ctalád otthon van ugyan, de hát­ha már délelőtt eljutnak hozzájuk a népnevelők, ne maradjon ki az ő neve se az aláírásból, . Őket várják most mindenhol ezen a sugárzóan szép tavaszi' na­pon. Várják a két-három vendé­get, akik a komoly, hosszú beszél­getés után nemcsak aláírásukat rjiszlk tovább a fehérgalambos, vi­rágos rajzú íveken, hanem ígére­tüket is, hogy az eddiginél job­ban, szívósabban harcolnak a leg­nagyobb kincsért, a békéért. Soha ilyen szép nem volt a ha­lár. Soha ennyit nem ígért, mint ez éven. Demeeser mellett traktor hangját hozza közelebb a szél. Bé­keműszak. A gépállomás trakto- ristái mai munkájukkal úja bb csapást mérnek a béke ellenségeire. Féayeslitke mellett a tszcs, gyö­nyörűen fejlett gabonatáblája ál­lítja meg az elhaladót. ISentebb fiatalok serege röplabdázik, A gé- gényi határban úttörők, fiúk, lá­nyok örülnék a tavasznak, tarka virágcsokrokkal Igyekeznek haza­felé. Bent a faluban Tompa bácsi 63 éven középparaszt most írja alá a békeivet: „Sok koreai pa­raszt kénytelen most bunkereket ásnii bombákkal szántott földjén. Én ió magdal vethetem be a földet, a többi után a kukoricát is meg­kezdem a jövő Péten." Tudja, hogy jó munka is kell az aláírás mellé, akkor leszünk .erősek. Soha ilyen nagy számban Dem vettek részt népnevelő értekezlete­ken. békegyüléseken, mint az el- mült héten. . „.Ve legyen egyetlen olyan tmber ás országban, aki ne ismerné az imperialisták veres terveit, aki ne ismerné a háborít elhárításának lehetőségéi." — És a népnevelők tömegei mozdultak meg. hogy megvalósítsák az Or­szágos. Béketanács határozatát. — Szabolcsveresmarton, ahol lehetet­lennek tartottak eddig nagyszámú népnevelőt mozgósítani, most 7Ó népnevelő jelent meg, több mint fele pártonkívüli. Kérték, hogy részt'ehessenek az aláírásgyűjtés munkájában. Nyírtétéin 80 népne­velő jelentkezett felvilágosító mun­kára. Berkeszröl Llva János béke­bizottsági tag írja le a lelkes ér­tekezletet. „Nemcsak a békebizottság tag­jai, de több. mint 50 kis- és kö­zépparaszt vett részt a gyűlésen.’’ ­Nagy Péter középparaszt vállal­ta, hogy jó talajmunka segítségé­vel 10 százalékkal több cukorré­pát termel az előírtnál. A község dolgozó parasztsága tavaszi vetés­tervét április 15-re befejezi, a burgonyavetésteriilet 50 százalé­kát, a napraforgóét pedig 40 szá­zalékig fejezték be az elmúlt liét végéig. így védik Berkesz község dolgozói a békét a maguk terüle­tén. Vitnj ík József elvlárs sokat gondolkozott, mielőtt aláírta a nevét. Méregette, hogy mire kö­telezi a sztohánovista cím, mire kötelezik a limit sötét évei. a mun­kanélküliség, a nyomor. Mire kö­telezi tisztiiskolás fia, iskolás gyerekei boldog, gondtalan moso­lya, biztató jövője. Aztán döntött. A Párt Kongresszusára azt vállal­ta, h,ogy évi tervét 7 hónap alatt fejezi be. Akkor jött a Kongrcsz- szus,. Rákosi elvtárs, Gerő elvtárs szaval: a szakemberutáapótlás. A csodálatos építkezések munkaerő- szükséglete. Truman és bandája hogy dörzsölné a kezét, ha egy-egy hely üresen maradna az. ópí'tőáll­ványokon ! Nem fognak örülni ezek az urak! Erről beszél Yis- nyik elvtárs aláírása is. Mit is mond? Kilenc szakmunkásnak adja át a sztahanovista falazás munka­módszerét. Hat seoúdmuukást képes szak­munkássá, azután addig fog­lalkozik velük, amíg el nem, sajátítják a sztahanovista, munkamódszert. Erről rászól többek között a Ma­gasépítési Vállalat szlahá no vitá­jának, Visnyik Józsefnek aláírása. Tiszabezdéden Éra nénihez — már csak így hívják a szomszédok Battyányi nénit — még nem jutottak el a népnevelők. Húsz népnevelő bri­gád járja a falut Tiszabezdédéin, de nem sietik el a dolgot. Megbe­szélték, hogy nem elég befutni a házakat, alaposan meg kell ma­gyarázni mindenkinek, hogy mit tehet a békéért amellett, hogy alá­írását adja a többi millióhoz. Rl- ezu elvtársnő, meg Daku Gyula, a békebizottság titkára járják most az utcát, hogy hány helyen for­dultak meg a népnevelők, miről beszélgettek el, válaszoltak-e min­denre. Battyányi néninél még nem jár­tak, pedig néki is lesz sok kérdez- nivalójá. Hiszen állandóan válto­zik á világ, mióta a !)00 holdas Iioskoványi lekerült a falu nya­káról. Bár nap éta .mosolygó tekinte­tek kérdezik: Igaz-e. hogy sztahá- norista lett a Bandi? — Igaz a! De. bővebbet nem nagyon tud, csak azt, hogy nagyon becsülik érte a záhonyi átrakón, meg a faluban is. 'Hallotta azután, hogy három­szorosan is teljesíti a normát, úgy harcol a békéért. Józsi fia feljebb lakik pár ház­zal. Az ő neve már feleségéevel együtt a békét követelők közt van. Botos László meg Itácz Lász­ló jártak ott a békeívvel. Felhozó- dott a múlt is. Amikor Battyányi József még nem a nyolc holdján gazdálkodott, hanem kürttel a nyakában járt a konda után éa sófkósztra járt a faluban. Most első volt a beadásban, ki­tüntették érte. Ez évben még töb­bet akar. Tudja, hogy jobban kell igyekezni, nagyobb a veszély, éhe* sebbek a rablók, mint tavajy, Ti- tóék egyre jobban csattogtatják a fogukat. Erről beszélgettek, míg Battyányi a vetőkrumplit válogat­ta, Holnap megkezdi a vetést. Kálojsga=tanya lakói az elsők közt láncolták ki maguknak herceg Odescalchy bir­tokát, Nem féltek, hogy számon- kéri tőlük a ..herceg"’. Nem féltek azutáD sem az újtól. Virágzó ter­melőcsoportban dolgozik ma a ta­nya egyik része, a többiek meg Záhonyban találtak biztos mun­kát. Nem csoda, hogy gyűlölettel hallják., hogy mit terveznek az im­perialisták. Vasárnap reggel egy­másután keresték az asszonyok a békebizottság tagjait, mikor men­nek már a békeívekkel, mikor ír­hatják alá. Szabó elvtárs, az el­és az is nők, Wienerné, a párttitkár még két népnevelő , elindultak ivekkel és délutánra már meg volt a 71 aláírás. Felvilágosító munkát így nem is végeztek aznap, csak. éppen a há­zakat járták végig. Azután még* értették, hogy nem elég, ha Ba* kóék, Hamzáék, Pocsaiék meg a többiek aláírják a nevüket a bé­ke-ívre. Meg is kell érteni vala­mennyiüknek, hogyan harcolhat­nak saját munkaterületükön a bé­ke megszilárdításáért. Elhatároz­ták most, hogy ismételten elbeszél­getnek azokkal is, akik már alá­írták a békeívet. Mályus Szűcsi «Károly, a mátyusi béke­bizottság tagja, több mint egy órát töltött a 8 holdas Tóth Sán­doroknál. —- Szép ez a mozgalom, — tar­totta Tóthné, — dehát a múltban sem akartuk mi a háborút, mégis bombáztak bennünket, — Csakhogy mi még soha nem voltunk ilyen erősek, — magya­rázta türelmesen a népnevelő. — Soha nem fogtak még ennyire ösz- sze az emberek. Mindig többen ér­tik meg az emberek Sztálin elv­társ szávait, hogy a háború elke­rülhető, ha az emberek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét. Egyre kevesebben vannak, akiket félre ludnak vezetni az imperia­listák -hazugságai. A mi erőnk volt az, a sokmilliós többi népek erejé­vel együtt, ami megakadályozta, hogy az amerikaiak atombombát dobjanak Koreára. A stockholmi békealáírás után a mostani még nagyobb erőt jelent az imperialis­ták tervei ellen, ha jó munkával támasztjuk alá. A kulák: a béke ellensége A falú kiszipoiyozója, a kulák számtalanszor bizonyította, hogy demokráciánk megdöntésétől, új háborútól várja vissza régi hatal­mát. Ilyeneknek a neve beszen.v- nyezné az aláírt békeív tisztasá­gát. Demecserben megfeledkeztek erről a népnevelők. Bötykös Pál- llé volt kulák kocsma rosy- Vej-esték SZABOLCS-SZATMÁRI Lelkes népnevelő értekezletek fel a békeívvel. ,.Az bolonduljon meg, aki a békét akarja!” — riká­csolta az asszony. Alapos lecke volt ez a tapasztalatlan népnevelő­nek, hogy ne keresse fel többször azokat, akik esküdt ellenségei mindannyinak legszentebb ügyé­nek. a békének.

Next

/
Thumbnails
Contents