Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

2 1931. Á.PKTT.TS 4 SP-PODA A Szovjetuniónak és Sztálinnak köszönhetjük, hogy hat év alatt évszázados feladatokat oldottunk meé A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma. gyár Népköztársaság miniszter­tanácsa hazánk felszabadításának évfordulója alkalmából kedden este ünnepi estet rendezett az Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen fel­díszített színpadán az elnöki asz­talnál foglalt helyet Rákosi Má­tyás elvtárs is, akit a díszelőadás közönsége helyéről felállva, per­cekig tartó tapssal üdvözölt. Ott ültek az elnökségben a Párt Po­litikai Bizottságának tagjai, a mi­nisztertanács több tagja, a tö­megszervezetek vezetői, kiváló dolgozóink, sztahánovistáink, tu­dósaink, művészeink, íróink, kép­viselőink. Ott foglalt helyet J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepi estet. Ezután Nagy Imire elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, élelmezési miniszter mondott ünnepi beszéj det. Szabadságunk sziklaszilárd talajára épült a szovjet magyar barátság A hétköznapok országépítő munkájában ünnepli dolgozó né­pünk legdrágább kincsét, szabad­ságát -— kezdte beszédét. — Ün­nepli nemzeti törekvéseink, száza­dos küzdelmeink beteljesedését, felszabadulásunkat. Az elnyomott, leigazolt népek nagy barátja, a szabadság elöharcosa és oltalma- zója, a hatalmas Szovjetunió hoz­ta meg népünknek a szabadsá­got. E szabadság sziklaszitárd talajára épül a magyar-szovjet barátság, mely testvéri szálakkal fűzi népünket a Szovjetunióhoz. — Népünk saját múltjából megtanulta, hogy katasztrófák érik hazánkat, ha vezetői az or­szág sorsát, a maradiság, a re­akció szekeréhez kötik. Múltúnk­ból kiemelkedni és a megüjho. dőlt országgal lijabb ezer eszten­dő útján e indulni, csak a Szov­jetunió. a nagy Sztálin segítségé­vel tudunk. Felszabadulásunkkal elindultunk azon az úton, melyen haladva, diadalmasan építjük a szocializmust. Ezért messze ki­emelkedő nemzeti ünnepünk ápri­lis 4_e. Népünk hűséggel követi nagy vezérének, Rákosi Mátyásnak út­téplék fel mezőinket. Ma trakto. rok ezrei szántanak ugyanott: a béke vetése alá törik a földe!. Ma a magyar munkás abban a gyárban dolgozik, amelynek ő a gazdája. Ma a magyar paraszt a maga földjén dolgozik s egyre inkább Ismeri fel a közös gazdál­kodás előnyeit. Azt, hogy ' orszá­gunk mostohából édesanyánkká lett, azt, hogy a munka robotból és szenvedésből nálunk is becsü­let és dicsőség dolgává leit, azt, hogy népünk felemelt fejjel, ön- tuda*osan sorakozik fel a szabad népek családjában, mindenekelőtt | Önnek és a szovjet népnek kö_ i szűnhet,jük. „A magyar népi de. j mokrácia sikereinek egyik döntő összetevője — mondotta a Ma­gyar Dolgozók Pártjának II. Kon­gresszusán népünk vezére, líá­mutatását, aki egész élete példá­jával az igazi hazafiságot teste­síti meg, aki dolgozó népünket a szocializmusért folyó munkában és harcban győzelemre vezeti. Nagy Imre elvtárs a továbbiak­ban vázolta az eredményeket, melyeket dolgozó népünk a fel- szabadulás nyomán elért. — A hároméves tervvel — mon­dotta —• befejeztük gazdasági életünk helyreállítását, majd az öléves terv megvalósítása során gyors ütemben rakjuk le népgaz­daságunk szocialista átszervezé­sének alapjait. Dolgozó népünk, parasztságunk rálépett a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sének útjára. Szocialista gyár­iparunk már kétszer annyit tor. melt, mint az utolsó békeévben, 1938-ban. A tudomány csarnokai kitárultak a dolgozó nép gyerme­kei előtt, népgazdaságunk és al­kotmányunk meg! erem lésével or­szágunk vezető ereje, a munkás- osztály, a nép széles tömegeit venta be a hatalomba. A béke lobogója alá kell tömörülnie minden becsületes magyar embernek — A Szovjetuniónak é3 Sztá. Unnak köszönhetjük, hogy hat év alatt évszázados feladatokat ol­dottunk meg. Felszabadulásunk első pillanatától a Szovjetunió felbecsülhetetlen, segítséget nyúj­tott és nyújt népgazdaságunk­nak. — Amíg a felszabadult népek — folytatta tovább — -hatalmas, békés alkotásokat hoznak létre, az imperialista hatalmak véres világégés felidézésével akarják a kapitalizmus rozzant szekerét ki­húzni a kátyúból. Gyengeségük tudata adja a kezükbe a gyilkos fegyvert, mert rádöbbentek, hogy a szocializmus és kapitalizmus egymás melletti megtérése a szo­cializmus békés, verteién győzel­mével ajándékozná meg az em­beriséget. Etlöl félnek az Impe­rialisták. ezért akarnak a háború fegyveréhez nyúlni. A Szovjet­unió, valamint a hatalmas hé.'te- táborba tömörülő népi dem okra. rikus országok azonban kitarta­nak a béke ügye mellett, mert szentül hiszik, hogy a szocializ­mus győzelméhez vezető legem­baribb út, a békés teremtő mun­ka útja. A béke magyar arcvonalán is új feladatok várnak megoldásra: A béke lobogója alá kell tömö­rülnie minden becsületes ember­nek. — A hatalmas békehare él. csapata — folytatta — a béke- szerető nagy szovjet nép, melyet a béka zászlóvivője, Sztá'in elv­társ vezet. Éppen ezért a béke- tá.bor legyőzhetetlen, mert ahol Sztálin, olt a győzelem. — Biztosak vágjatok benne — mondotta befejezésül —, hogy erőfeszítéseinket újabb sikerek koronázzák, hogy Rákosi elvtár­sunk hívó szavára dolgozó né­pünk egy emberként követi Pár­tunkat azon az úton, amelyen biztosan eljutunk a szocializmus győzelméhez. — Felszabadulásunk 6. évfor­dulóján megfogadjuk, hogy né­pünk a Szovjetunió vezette hatal­mas béketáborral egységesen me­netel a nagy Sztálin vezetésével a végső győzelemig — fejezte be' beszédét. | kosi elvlárs —, mindaz a baráti segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egy­szer kiindult, magának Sztálin elvtársnak.” A világ népei ma elszánt har­cot vívnak az imperializmus sö­tét erői ellen, a béke nagy ügyé­nek megvédéséért. A béke sere­gének ön a vezére, Sztálin gene­ralisszimusz. Ebben a hatalmas hadseregben bizton számíthat a mi népünkre, á magyar népre. A mi népünk egy emberöltő alatt kétszer szenvedle át az imperia­lista hál>orii borzalmait. Hat esz­tendő ő'a meg'amilta megismerni a béke, az építő in un Un szépsé­geit. A magyar nép egységes és eltökélt akarata, hogy rendithe- te'len hűséggel, erejét nem kí­mélve áll helyt a Szovjetunió ve-, zePe 800 milliós béketáborban. Felszabadulásunk 0. évfordutó- i ján megfogadjuk Önnek, Sztálin j generalisszimusz, hogy a magyar nép is kezébe veszi a béke ügyét és mindvégig kitart mellette. Megfogadjuk, hogy még inkább megszilárdítjuk sikereink és fel- emelkedésünk záloga*, népünk boldog jövőjének alapját: a' szov­jet-magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa 1951. évi április hó 4-én Bajtársak! Honvédek, tisztesek, tiszthelyet­tesek, lisztek, tábornokok! Hazánk felszabadulásának 6. évfordulóját ünnepeljük ma. Hat esztendeje annak, hogy a dicső­séges Szovjet Hadsereg hazánk egész területéről kiűzte a német fasisztákat és vége'.vetett Hitler magyar cinkosai véres, népellenes uralmának. Az elmúlt hat eszten­dő alatt győzelmesen küzdöttük le belső ellenségeinket, a régi úri rendszer, az imperialista háborús uszítok becstelen ügynökei!, biz­tosítottuk hazánk gazdasági fel­lendülését, emeltük dolgozóink jólétét, megszilárdítottuk népi államunkat, erőteljessé fejlesztet­tük népünk őrét, a Néphadsere­get. Hat év alatt hatalmas lépé­seket lettünk a szocializmus épí­tése útján. Mindezt a felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin ál­landó segítségével. Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elv- társ bölcs vezetésével ériük el. A mai nap — a magyar szabad­ság és függetlenség nagy törté­nelmi napja. Ezen a napon az egész magyar nép hálájának és szereletének forró érzései száll­nak fe'szabadítónk, a dicső Szov­jet Hadsereg, nagy szövetsége­sünk és segítőnk, a Szovjetunió és népünk igaz barátja, a világ dolgozó népeinek bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz felé. A szocializmust építő dolgozó népünkkel együtt ünnepli hazánk féiszabadulásának 6. évfordulóját honvédségünk is, amely büszke aria, hogy fegyverbarátságban nagy példaképével, a felszabadító Szovjet Hadsereggel erősíti a ha­talmas béketábpr igazságos ügyiét. Az évforduló alkalmából me gparancsolom, ’ hazánk fővárosában 1951 április hó 4-én tüzérségi dísztűz — 24 löveg 20 össztüze — köszöntse hazánk felszabadulásának 6. év­fordulóját ! Éljen felszabadítónk és dicső példaképünk — a Szovjet Had­sereg! örök dicsőség a hős Szovjet Harcosoknak, akik életüket adták népünk szabadságáéit! Éljen és virágozzék a Szovjet Hadsereg és a magyar honvédség rendíthetetlen fegyverbarátsága! Éljen a magyar nép igaz ba­rátja, a világ dolgozóinak láng­eszű vezére, a béke ügyének tán­toríthatatlan védelmezője: Sztálin generalisszimusz! Farkas Mihály vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A leningrádi Klrov üzem fenn­állásának 150. évfordulója alkal­mából Sztálin elvlárs a követke­ző üdvözlőét intézte az üzem dolgozóihoz: „Klrov üzem. Leningrad. Üdvözlöm a Klrov (Putyilov) üzem munkásainak, munkásnöi- nck, mérnökeinek, technikusainak és alkalmazottainak kollektíváját és szerenesekívána'.aimat küldöm nekik az üzem fennállásának 150. évfordulója és Lenin-renddel tör­tént kitüntetése alkalmából. A Kirov üzem az ország egyik legrégibb üzeme, történelmi szc. A Szovjetunió 16 köztársasága XIII. Távirat Sztálin elvtárshoz A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisz­tertanács által rendezett ünnepi ülés elnöksége a következő táv­iratot küldte Sztálin elvtársinak: „Sztálin generalissadmusznak, Moszkva. Hat esztendeje verte le a ma­gyar nép kezéről a bilincset a hatalmas Szovjetunió hősi had­serege. Felszabadulásunk ünne­pén forró hálával Uöszöntjük ön*, Sztálin generalisszimusz. Kö­szönjük önnek a függetlenséget, a szabadságot és a békét, a Duna partján élő magyar nép évszáza­dos rabságból való felszabadíta­sz, A szovjet nép az ön vezetésé­vel hat év előtt nemcsak felsza­badította hazánkat, hanem azóta is állandó segítséget nyújt sza­bad rágunk, függetlenségünk, bé­kénk megvédésére, népünk anyagi és szellemi felemelkedésére. A szovjet nép testvéri támoga­tásának köszönheti a Magyar Népköztársaság a gazdasági, ál­lami, kulturális építő munka te­rén elért sikereit. Hat éve gyáraink romokban hevertek. Ma újjáépülve és meg­növekedve dolgoznak, hogy meg­valósítsák felemelt ötéves tervün­ket. Hat éve tankok és ágyútalpak c/f urUtnéti (Szovjet SzoeiaLisla IC őzt des a j áq Szárazság! Hogy mit is jelent <i szá­razság nem sokat kell magyarázni. De sok magyar paraszt is kémleli az eget száraz tavaszokon, tikkasztó nyo- rakon, hogy jön-e végre egy kis eső. De sokat is hánykolódik fekhelyén iU_ matlanul a földműves nagy szárazsá gok idején. Do ezek a szárazságok nem is szá­míthatók azokhoz, melyek Türkme­nisztánt gyötrik. Lnnék a szomjas köztársaságnak háromnegyed restét a KaramKum homoksivatag, a földkerek­ség egyik legnagyobb sivatagja fog­lalja el. Turkméniában sok a napsü­tés és igen kevés az eső, a víz. A vasúton gyakran látni vödrökkel mcgrakqtt nyitott vagonokat. Ezekben édesvizet szállítanak az egyes, állomá­sokra, A köztársaságban a nyár folya„ mán alig esik eső. rfajl ugyan a szél felhőket erre és dől is azokból az eső — rézsútos pályája jól látszik az égen — de az esőcseppek a földet nem érik el, még a levegőben elpárolognak. Türkmenisztánban nyáron tikkasztó a hőség. A turkmén ősi, nomád nép. Sok századdal ezelőtt azonban eresebb né­pek kiszorították bőven termő föld­jeikről. A turkmén elc a sivatagba me­nekültek. Létrehozták ott a világ legm nagyobb lótenyészetet, a híres sző­nyegipart s hatalmas öntöző műveket is alkottak. Mestere! lettek az öntö­zésnek. s mért nem mentek mégsem sokra? A kevésszámú oázis a nagy és kis hübérurak birtokában volt. Ök rendelkeztek a víz, tehát az emberek élete felett is. Az öntözéssel megmű­velt földek termésének oroszlánrésze elment adóra, amit a vízért kellett fi„ setni. így aztán lassan tönkrementek az öntözömüvek is, a barmok lelegel­ték a növényzetet, ltját nem. vetettek helyette ... a sivatag egyre terjed .. . a futóhomok, végigsöpört az országon elborította a falvakat és a növényze­tet. .. . De megjött egyszer a szabadító vihar is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsöpörte á hübérurakat s a turkmén nép, a Szovjetunió né­peinek testvéri segítségévéi hozzáfom golt, hogy lépésről-lépcsre visszahó­dítsa a sivatagtól az elrabolt területe­ket. A szovjet hatalom éveiben 'a köztársaság *területén 1700 vizie+ömiij. vet építettek fel. A csatornák és a víztárolók aztán eljuttatták az életadó vizet a sivatagokba s az egykor kiet­len s terület lassan virágzó kertté és szántófölddé változott. Az elmaradott ország lassan-lassan a szocializmus or­szágává vált. A földekkel együtt életrekapott nép ma már a kommunizmus építésén muiikálkodik. Egy éve sincs még» hogy megszületett a nagy terv, a ha. tározat, mely elrendeli a Turkruén-fö- csatorna felépítéséi. A csatornával cgyidöben három vízi-villany erőmül vet is építenek. Az 1100 kilométer hosszú csatorna öntöző-vizével 1,300.000 hektár földet ragad ntajd ki a siva­tag karmaiból De t-z csők a szántó lesz, mert a csatorna megteremti an­nak a lehetőségét is, hogy 7 millió hektár legelő is kapjon elég nedves „ séget ... A szántókon a világ legjobb gyapotja terem már most is, s a le­gelőkön a világ legjobb gyapjúját adó kdrakül-Juhok száma már ma is több­millió. Mit ad hát még a jtinti ezután? A mostaninál is fényesebb jövő Jcé*. pe bontakozik ki előttünk, ha a köz­társaságnak csak eddigi eredményeit tekintjük is. Türkmenisztánnak a forradalom előtt nem v>olt ipara Csu­pán a második világháborúig 325 ipar- vállalatot építettek fel. A mezőgazda., Ságban eltűntek a facsoroszlyák A kolhozokban szinte 100 százalékos itt is a gépesítés. Az elmúlt évben pél­dául a gyapotültetvények területének 95.8 százalékát traktorokkal szántották fel s a betakarítást is gépek végezték. Milyenek lesznek hát az eredmények ebben a napsütötte déli köztársaság­ban 5—6 év múlva, mire elkészül a Turkmén-főcsatorna. Mert az 1100 kU lométer hosszú csatorna 1957-ben már üzemben lesz. A Párt és a kormány szereteti már igen sokszor megnyilvánult a turkmén nép iránt. 1939-ben például, mikor a köztársaság fővárosát, Ashabádot pusztító földrengés érte az egész Szovjetország segítségére sietett a Turkmén Szovjet Szocialista Köztár­saságnak, Most is összefogott az egész ország, hogy a turkmén néppel együtt minél relőbb valóra váltsák a csatorna felépítésétkivívják itt ezen az Angm liánál kétszer nagyobb, de valaha Angliánál százszor elmaradottabb te­rületen is a kommunizmus diadalát, JUHÁSZ ftÖBERT mondotta Nagy Imre elvtárs a felszabadulásunk hatodik évfordulójára rendezett operaházi díszünnepségen Sztálin elvtárs üdvözlete a leningrádi Kirov üzem dolgozóinak repet játszott az orosz munkás- osztály forradalmi harcában, a szovjet uralom létrehozásában és hazánk gazdasági és véderejének megerősítésében. A Nagy Honvédő Háború u'án az üzem dolgozói komoly sikere­ket értek el az iizem újjáépítésé­ben és a népgazdaság számára igen fontos termékek gyártásá­nak bevezetésében. A Klrov üzemi elvtársaknak további sikereket kívánok a Párt és a kormány* ál al kitűző t feladatok teljesítésére irányuló munkájukban. S z t á 11 n”

Next

/
Thumbnails
Contents