Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-30 / 100. szám
ft 1951 ÁPRILIS 30. HÉTFŐ. Az Agrártudományi Egyetem gépesítési szakáról Az elmúlt napokban beszámoltunk az Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának növénytermesztési szakáról. Ezúttal a gépesítési szakkal foglalkozunk. Nagyüzemi mezőgazdasági termelés csak fejlett gépesítés útján valósítható meg. ötéves tervünk hatalmas beruházásokat fordít a gépesítésre. 26.000—28.000 traktor, hozzávaló munkagépekkel, kombájnok, villanymotorok és fejógépek jellemzik majd mezőgazdaságunkat. Mezőgazdaságunk gépesítésének szakirányítása a gépesítési szakos agronőmusok, az agromérnökök feladata. Az Agrártudományi Egyetem gépesítést szaka mezőgazdasági szakmérnököket képez ki. A mező- gazdaság alaptudományait is megkapják a mezőgazdasági mérnökjelöltek is az első évben, később a műszaki tanulmányok jnéllett a mezőgazdasági tudományokat. így ők is jártassá válnak a mezőgazdasági termelés alapkérdéseiben. A mérnöki szaktárgyak pedig: a matematika, fizika, mechanika, műszaki rajz, anyagismeret-gyártási technológia. Tanulmányaik során megismerkednek a különböző gépekkel : traktorokkal, gépkocsikkal, talajművelőkkel (arató cséplők, kombájnok stb.), az állattenyésztés gépeivel. Munkakörük üzem-mérnö-j ki munkakör, gépállomások, gépjavító műhelyek megyei központok területén. Feladatuk a különböző gép-típusok Iránt támasztott követelmények megszabása, a gyárakból kikerült gépek szakszerű elbírálása, továbbfejlesztésük lehetőségének meghatározása és a gépek szakszerű üzemeltetésének, karbantar- tartásának irányítása. Ha pedig valaki a gépesítés terén akar tudományos munkát végezni, erre módot nyújt a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és az Arártudományi Egyetem Gépesítési Intézete. A béke ügyét szilárdították a kisvárdai járásbelí Gégényben Tóbiás István és Dócs István kís- parasztok, Tóbiás István öt mázsa, Dócs István pedig négy mázsa burgonyáieleslegére kötött szállítási szerződést. Példájukat sokan követték a faluban. A kisvárdai járásban Gégény dolgozó parasztjai a legjobb burgonyaszállítási eredményeket érték el. ID TAGOKKAL ERŐSÖDNEK A TISZAESZLÁRI TERMELOCSOPORTOK A tiszaeszlári „Vörös csillag” harmadik tipusu csoport elsőnek fejezte be a tavasziak vetését a faluban, de nem maradtak le az első típusúak sem. Közös táblákat alakítottak, úgy, ahogyan azt az alapszabályzat is előirja és közösen láttak munkához is. öröm volt nézni munkájukat. Szántottak, vetettek, boronáltak és hengereltek egyszerre. Igaz, az első napokban, amikor az első tipusu csoport megKdemeu «József Eosparnszt teljesítette tojásl&e&adósl kötelességét Ifjabbik Kelemen Józsefet jól is merik Tiszanagyfalun. Becsületes, dolgos ember. Ha hozzáfog, halad a keze alatt a munka, az idei tavaszon Is a legelsők közt volt a szántás-vetésben. S hogy nemcsak a maga ügyeit nézi, hanem sajátjának tekinti az egész ország ügyeit is, az bebizonyosodott sokszor, amikor gyors számvetéssel fölrakta a szekérderékba a beadásra szánt terményt, jócskán a feleslegből Is, aztán idején odaállított az átvevő raktár elé. Mégis most, hogy az új begyűjtési rendeletről hallott, valahogy különös gondolatai támadtak. Igaz, Pauzer Mihálynak, meg a többi zsírosnak nem lehet hinni a szavát — ezt megtanulta már. De sokféle szóbeszéd indult a faluban. Voltak, akik nem átallották még az átkos Jurcsek-törvé’nyt Is emlegetni. Az egyik Kelemen azt gonSZTAHANOVISTÁK LESZNEK BORSIÉK A Borsi-brigád, kint tartotta meg értekezletét. Üjfehértó határában a zöldelö vetés és messze kinyúló új, fekete villanyoszlopok voltak a. tanúi a brigád lelkesedésének. Arról beszéltek, ágy ünnepük meg a Munka, Ünnepét, hogy elnyerik valamennyien a, sztahanovista elmet. Nagy dolog ez. Tudták is mindnyájan. 1800 munkaórát állapítottak meg eredetileg a Nagykálló és tjfehértó közti új hálózat megépítésére és a régi elbontására. Azon tanakodtak, hogy a sztaháno- vista cím elnyeréséhez 135 százalékos átlagteljesítmény kell. Egyszer már volt ljl százalék, ezt a fel- szabadulás ünnepére érték el. Most miért ne lehetnef Emlékeztek arra. hogy akkor hogyan csinálták. Most 200 órával akarják korábban elvégezni a munkát. Borsi elvtárs, a brigád vezetője beszélt. Figyelték minden szavát, hiszen nagyon szeretik vezetőjüket. Nemhiába, párttag, —- mindig elöl van a munkában. Mindent megmagyaráz, megmutat, segít ott, ahol kell. Hozzáfogtak a munkához. Épült az új vezeték, készült a fény útja.. Minden új villanyoszlop, minden méter új vezeték a. brigád győzelmét hirdette. ■ Reggelenként, mielőtt a munkát megkezdték, mindig rövid megbeszélést tartottak. Tudták, hogyha ezt elmulasztanák, akkor nem lennének kész határidőre. Akkor sokszor abba kellene hagyni a munkát és odamenni Borsi elvtárshoz megkérdezni, hogy mit tegyenek. Kiértékelték 'munkájukat. 1558 óra, alatt, végezték el a vállalt munkát. Munkafelajánlásukat is túlteljesítették. 152 százalék lett ehavi eredményük. Áfra László, Bernáth Lajos. Bojtor Gyula és Adám István becsülettel kivette részét a munkából és egy nagy 16BÉKE FILMSZÍNHÁZTelefon: 33—22 ÍÁprll. 28- máj 4-ig szom—pénteki? [HATALMAS ERŐ Előadások kezdete hétköznan: fél 6. fél 7. fél 9 órakor. DÓZSA MOZI Telefon: 30—86 Ápril. 23- máj 4-ig szom—péntekig! győztes szárnyak] Előadások kezdete: 4. 6 8 órakor péssel közelebb kerültek a sztahá- novista cím elnyeréséhez. Harcuk nem ért véget, mint ahogy a békéért folyó harc sem fejeződött be. Egy hónap múlva megkapják az oklevelet, de teljesítményüket tovább emelik, mert tudják, hogy ezt követeli tőlük a béke, gyermekeik jövője, szocialista hazánk építése. dolta: alaposan meg kéne nézni, honnan is fújnak az ilyen ártalmas szelek, — s meg kéne keríteni, gonddal átolvasni a mostani rendeletet Is, hadd lenne Ismerője. A másik Kelemen benne meg úgy gondolkodott: nem Igen zörögne a haraszt, ha a szél nem fújná ... Mostanában, esténként, ahogy lámpagyújtásra hazatérnek a mezőről, gyakorta nyílik a portákon a pitvarajtó. Népnevelők járják a falut. Szívesen látottak, hiszen okos szavuk Igazáról száspos esetben meggyőződhettek a tiszanagy- faluiak. Egy estén ifjabbik Kelemen portáján Is szíves fogadtatásra leltek a népnevelők. S ezen az estén Kelemen József tisztán meglátta, hogy bizony nem zörögne a haraszt, ha a szél nem fújná, — csak nem úgy áll ez a dolog, ahogy ő gondolta felvilágosítatlanul. Tisztán meglátta ifjabbik Kelemen, hogy a szél onnan fúj Pauzerélc, a kulákok és cimboráik felől. Pontosan azért, hogy kételyeket túmasz- szanak a becsületes emberekben. Ezen az estén megismerkedett ifjabbik Kelemen az új begyűjtési rendelettel s az igaz szóból értve, meglátta, mekkora kötelességei vannak a falunak is, mekkora része van az ő falujának Is az országépítésben. Éppen azt mutatta meg neki a rendelet, hogy a megcsodált gépek, a jófajta ruhák, lábbelik készítői, a büszke, új alkotások építői mellett a föld dolgozóinak is egy nagy egységben kell ott menetelniük, s vállat váll mellé vetve építeni az új, gazdag hazát, sziklakövet sziklakő mellé rakni a békebástyán, amelyik a mi országunk. A népnevelők szaval “nyomán sokan látták meg úgy az igazságot Tiszanagyfalun, mint Kelemen József. Pár nap alatt tojásból például több, mint ötezer darab gyűlt be . a szövetkezetben. S ifjabbik Kelemen József is számbavette odahaza a tyúkokat, számbavette a tojást, s éppen 180 darabot rakott össze az asszonnyal. Egész esztendőre eleget tett a tojásbeadási kötelességnek. A többiből meg? Nem fogadkozott, hiszen nem szokása. De az időben végzett szántás-vetés után úgy gondozza majd a földet, hogy jő legyen a termés, s betakarításkor az éjsők közt álljon kövér zsákokkal az átvevőhely elé. alakult, nem akartak közös munkát végezni a csoport tagok. Majd ősszel is ráérünk — mondták. De a „Győzelem” első tipusu csoport 11 kommunista tagja nem igy gondolkozott. Megmagyarázták a közös táblák kialakításának és a közös munkának előnyét és a tagság végül is jónak látta. És, hogy mennyire helyesen cselekedtek, azt most nem csak ők, de a kívülálló dolgozó parasztok is látják. Gyorsabban ment a munka, hamarabb befejezték a tavasziak vetését a csoportban. A csoport közös munkája, szép eredményei, melyeket már az eddigi munkák során értek el, közelebb hozott nagyon sok egyénileg gazdálkodó parasztot a csoporthoz. A csoporttagok, akik eddig is sokszor elbeszélgettek a kívülállókkal, most már szervezetten láttak hozzá a felvilágosító munkához. Különösen az asszonyok végeznek jó fel- világosító munkát. Balogh József- né, Nagy Józsefné a „Győzelem”, Gazdag Mihályné pedig a „Vörös csillag” termelőszövetkezeti csoport tagja. Öli végezték eddig a legeredményesebb munkát. Gazdag Mihálynó szerdán felvilágosító munkája során a béke és a begyűjtés mellett a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről is elbeszélgetett a dolgozó parasztokkal. Aznap hárman írták alá a belépési nyilatkozatot. EGY Uj SERPENYŐ Ráncos, az időtől barázdált arcában még fiatalosan csillog a szeme. Mindig azt szokta mondogatni, — felveszem én még akármelyik fiatallal a, versenyt. Be is bizonyította ezt Ciglina Antal elvtárs. A normarendezésnél az elsők között szárnyalta túl az új normát is. Mint kőműves,. mindig 'azon törte a fejét, hogy hogyan lehetne újítani, olyat kitalálKRÚDY GYULA: Akkoriban írta Kmdy Gyula ezt a tárcát, amikor a magyar dolgozók öröméjjongva ön’ nspeltck az első magyar szabad Májust: 1919-ben. A Tanácsköztársaság megnyitotta a pesti munkásgyermekek előtt a Margitszigetet. A Horthy-íasízmus galádsága újra kikergette a sziget fái és virágai közül a munkások gyermekeit, örömtelen, sivár, szenvedés- teli volt huszonöt esztendőn keresztül a dolgozók élete, A Margít-szigeten kerítés volt s oda csak urak tehették be lábukat, hogy Szegény gyermekek a szigeten A sziget közepén állt egy sárga, kopott varjúfészek, hideg és rozsdás i udvarház, amelyet még manapság is kastélynak neveznek, mert egykor benne lakott egy öregember, mikor hercegek voltak Magyarországon. Kastélyt nevét árván viseli az udvarház, mint koldus a medáliát, a herceg egykori termeiben korom lepi be a falakat, szél bújósdit játszik, az ablakok és ajtók rég le- klvánkoztak, ebből a világból, az udvart benövi a gaz, az erkélyt megette iffi rozsda, éjjelente senki sem hallgatja a fii- lemilét, amely tavaszonként az elhagyott rom, körül építi fészkét... Csendes, gondterhelt, bajjal, mindennapi élettel álmodó szegény emberek hallgatják a „kastélyban” a vagy fák melankólikus zúgását, az esti szél ajtó- dörömbölését, a kályhák korgását, az öklendezö kísértet lépteit, aki a rozsdás csigalépcsőn felcsoszog és benéz az ablakon. A szomorgók, maguknak élők, elbújt érzéstlek, a lemondók háza volt évekig az udvarház, az lakott bQnne, akinek máshol nem volt helye, magányos helyen vándorlók, vissz- hangos, szomorú szobákban U maguk bánatával foglalatoskodók, lábujjba- gyen járt a méla csend, mint égy kolostor körül. Ezen a tavaszon kinyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghökkent a kapus, varjúkdro- gástól életunt kémény felfigyelt, a szomorkodásba. belevénült nagy fák ki- bámultak odvas kérgükből, a vijjogó vércse riadtan menekült, mintha, anya-varjú üldözné,/a fészekrablás után, még tán a rom-fal is nagyot nézett, pedig sok mindent látott ezer esztendő alatt: nyulakat. rózsákat, harcos apácákat, mogorva, szerzeteseket, tilosba járó szerelmeseket.. . Via gyermekcsapat özönlötte cl az udvarház környékét. Minden nap vfgabb, bátrabb, hangosabb gyermekek nőttek ki itt a fűből, n, tavaszi eső nyomán, mint a réteken a virágok, a fákon a csodálatos gyöngéd- ségű levelek, a lehelet- üdeségil orgonák. Valamely varázslat történt itt: a, mesekönyv megelevenedett: g, kacsalábon forgó vár, amely «• rege lcék s zöld ködében állott aszegény gyermekek képzeletében, megállolt: a, fárkosszakállú hidör, aki fegyverével a, szigetet őrizte, végleg befordult őrházikójába: a partokról és a messziségekből látott szoknyás nagy fák, fénylő kertek felett borongó vén házak, visszhangot, hajókürtöt, városi lármát gurguláévá elnyelő, romok, a mesékbe kanyargó árnyékos sétautak, a fehér lovacskák, omnibuszok, hanyagul ásító pázsitok, fehér lócák és székek: megindultak ... szárnyaikat kiterjesztve repültek a vén fák, futott az unatkozó angol- park. bakkecske módjára szökdécseltek a padok, döcögve jöttek a vén romok, gyíkgyorsan siklottak a gyalogutak a pesti szegény gyermekek felé. A gyermek álmodozott valamely kedveset éjszaka, amely után kinyújtotta a kezét. A lelenc, az árva, a pincelakó szegény, az iskola porában elhervadt, külváros füstjében elsápadt gyermek álmában a tündérkertben járt és reggelre megtalálta a kertet, nem osont az tova, mire felébredt. A leányocskák körbeüli- nak és ügy énekelnek, mintha a virágok énekelni, ami megkönnyíti a munkát. Először a vakolás egyszerűsítései miatt kereste fel az újítási bizottságot. Vakoló pálcát javasolt. Elfogadták, 2—300 százalékkal emelkedett a teljesítmény. Mikor kint dolgozott a falon, gyakran figyelte társai munkáját. Látta, hogy az, átképzőtök hogyan barátkoznak az építkezés mesterségével. De azt is meglátta, hogy mennyit fáradnak, mert minduntalan lecsorgolt o: malter. Akkor leteszik a serpenyőt, kanalat fognak és azzal igyekszenek elsimítani n maltercsorgást. De sokszor csinálták ezt naponta! Akkor kezdett azon gondolkozni, hogy olyan szerszám kellene, ami egyszerre terít is, meg simít is. Nem kellene cserélni a szerszámot. Két hónappal ezelőtt aztán újabb javaslattal lepte meg az újítási bizottságot. Egy zsák volt a hóna alatt, azt bontogatta, aztán aa asztalra tette az új szerszámot. Nem sokban különbözik az a régi serpenyőiül, csak annyit, hogy egtf lemez van egyik oldalára, forrasztva, amivel a kiömlő maltert rögtön simítani is lehet. Csillogó, fiatalos szeme kíváncsian várta: mi lesz a döntés. A legjobb kőművesek, Kocka, és Zajácz elvtdrsék dolgoztak vele először. Bevált. Könnyebbé tette ez is a munkát. Most, május 1. után majd minden átképzős, minden munkás megismeri és biztosan meg is szereti. 1132 HEKTÁRON TERMESZTENEK GYAPOTOT AZ AFUMATI-I ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Romániában a doljtartományi Afumati község állami gazdasága, miután határidő előtt öt nappal befejezte a szerszámok javítását, iA ikezdett a gyapottermesztésrei szánt területek előkészítéséhez. Ebben az évben 1100 hektár öntözet- len és 32 hektár öntözött területen termesztenek gyapotot. Miután 'a termesztési tervet felosztották brigádokra és csoportokra, a technikusok megkezdték a területek előkészítését. 4 vágón műtrágyát és 5 vágón gyapotmagot szállítottak ezideig a helyszínre. A 32 hektár terület öntözésének biztosítására. kiásták a víztároló medencét. A gyapottermesztés ismereteinek elsajátítására az állami gazdaság vezetősége 4 gyapottermesztő mestert küldött a dalga-ialomitai iskolába. Ugyancsak 12 gyapottermesztő munkást küldtek a nadejdeal szakképesítő iskola kertészeti osztályára. nének a kertekben. A fiúk szétszaladnak, mint a tavaszi esővíz. A szegény gyermekek hangja megtölti a szigetet, mint a május szele színnel és illattal a világot, Ezerhangú madársereg, ezerszínű pázsit, ezerkedvű élet fakadt a szigeten a régi varjúkárogá- sos, búskomoly andalgá- sú, titokban lépegető tar vasz helyett. A denevér, amely tavaly már kora délután bátran elindult nesztelen útjára a romla- dékból, bevárja a sötétséget. A margitszigeti betegség: a melankólia, amely híven eljön a nedves szigetre, az idén csak messziről oldalog, mint egy megvert kutya. A szerzetesi csend, a lemondáson alkonyat, a keserűségbe és megvetésbe vonult magányosság elhallgatnak gonosz tücsök- dalaikkal a régi udvarházban, amidőn a pázsiton egy sereg kislány cikázik és csicsereg, mintha már megjöttek volna a fecskék. Pajkos, rongyos kisfiúk egy délután méhkast hoztak ki kézikocsin az életunt szigetre és hangos hajrával felborították a vidáman zümmögő kast. dőzsöljenek a dolgozók verejtékén szerzett aranyakból, A Magyar Népköztársaság napfényes életet teremtett a dolgozók számára. A Margitsziget szépségei is kitárultak a nép előtt s ma újra vidám gyermeksereg kergetőzik, éneke! a tündérkertben, S mi megfogadjuk ezen a napon, hogy soha többé nem engedjük elvenni gyermekeink vidámságát, boldogságát! Úgy őrizzük a Szovjetuniótól kapott szabadságunkat, eredményeinket és napfényes jövőnket, mint a szemünk világát!
