Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

ft 1951 ÁPRILIS 30. HÉTFŐ. Az Agrártudományi Egyetem gépesítési szakáról Az elmúlt napokban beszámol­tunk az Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának növénytermesztési szakáról. Ezút­tal a gépesítési szakkal foglalko­zunk. Nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés csak fejlett gépesítés útján va­lósítható meg. ötéves tervünk ha­talmas beruházásokat fordít a gé­pesítésre. 26.000—28.000 traktor, hozzávaló munkagépekkel, kombáj­nok, villanymotorok és fejógépek jellemzik majd mezőgazdaságunkat. Mezőgazdaságunk gépesítésének szakirányítása a gépesítési szakos agronőmusok, az agromérnökök fel­adata. Az Agrártudományi Egye­tem gépesítést szaka mezőgazdasági szakmérnököket képez ki. A mező- gazdaság alaptudományait is meg­kapják a mezőgazdasági mérnök­jelöltek is az első évben, később a műszaki tanulmányok jnéllett a me­zőgazdasági tudományokat. így ők is jártassá válnak a mezőgazdasá­gi termelés alapkérdéseiben. A mérnöki szaktárgyak pedig: a ma­tematika, fizika, mechanika, mű­szaki rajz, anyagismeret-gyártási technológia. Tanulmányaik során megismerkednek a különböző gé­pekkel : traktorokkal, gépkocsikkal, talajművelőkkel (arató cséplők, kombájnok stb.), az állattenyésztés gépeivel. Munkakörük üzem-mérnö-j ki munkakör, gépállomások, gépja­vító műhelyek megyei központok területén. Feladatuk a különböző gép-típusok Iránt támasztott köve­telmények megszabása, a gyárakból kikerült gépek szakszerű elbírálása, továbbfejlesztésük lehetőségének meghatározása és a gépek szak­szerű üzemeltetésének, karbantar- tartásának irányítása. Ha pedig valaki a gépesítés terén akar tudo­mányos munkát végezni, erre módot nyújt a Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet és az Arártudományi Egyetem Gépesítési Intézete. A béke ügyét szilárdították a kisvárdai járásbelí Gégényben Tóbiás István és Dócs István kís- parasztok, Tóbiás István öt má­zsa, Dócs István pedig négy mázsa burgonyáieleslegére kö­tött szállítási szerződést. Példá­jukat sokan követték a faluban. A kisvárdai járásban Gégény dolgozó parasztjai a legjobb bur­gonyaszállítási eredményeket ér­ték el. ID TAGOKKAL ERŐSÖDNEK A TISZAESZLÁRI TERMELOCSOPORTOK A tiszaeszlári „Vörös csillag” harmadik tipusu csoport elsőnek fejezte be a tavasziak vetését a faluban, de nem maradtak le az első típusúak sem. Közös táblákat alakítottak, úgy, ahogyan azt az alapszabályzat is előirja és közö­sen láttak munkához is. öröm volt nézni munkájukat. Szántottak, ve­tettek, boronáltak és hengereltek egyszerre. Igaz, az első napokban, amikor az első tipusu csoport meg­Kdemeu «József Eosparnszt teljesítette tojásl&e&adósl kötelességét Ifjabbik Kelemen Józsefet jól is merik Tiszanagyfalun. Becsületes, dolgos ember. Ha hozzáfog, halad a keze alatt a munka, az idei ta­vaszon Is a legelsők közt volt a szántás-vetésben. S hogy nem­csak a maga ügyeit nézi, hanem sajátjának tekinti az egész ország ügyeit is, az bebizonyosodott sok­szor, amikor gyors számvetéssel fölrakta a szekérderékba a beadás­ra szánt terményt, jócskán a feles­legből Is, aztán idején odaállított az átvevő raktár elé. Mégis most, hogy az új begyűj­tési rendeletről hallott, valahogy különös gondolatai támadtak. Igaz, Pauzer Mihálynak, meg a többi zsírosnak nem lehet hinni a szavát — ezt megtanulta már. De sok­féle szóbeszéd indult a faluban. Voltak, akik nem átallották még az átkos Jurcsek-törvé’nyt Is emle­getni. Az egyik Kelemen azt gon­SZTAHANOVISTÁK LESZNEK BORSIÉK A Borsi-brigád, kint tartotta meg értekezletét. Üjfehértó határában a zöldelö vetés és messze kinyúló új, fekete villanyoszlopok voltak a. ta­núi a brigád lelkesedésének. Arról beszéltek, ágy ünnepük meg a Munka, Ünnepét, hogy elnyerik va­lamennyien a, sztahanovista elmet. Nagy dolog ez. Tudták is mind­nyájan. 1800 munkaórát állapítot­tak meg eredetileg a Nagykálló és tjfehértó közti új hálózat meg­építésére és a régi elbontására. Azon tanakodtak, hogy a sztaháno- vista cím elnyeréséhez 135 százalé­kos átlagteljesítmény kell. Egyszer már volt ljl százalék, ezt a fel- szabadulás ünnepére érték el. Most miért ne lehetnef Emlékeztek arra. hogy akkor hogyan csinálták. Most 200 órával akarják korábban elvégezni a mun­kát. Borsi elvtárs, a brigád vezetője beszélt. Figyelték minden szavát, hiszen nagyon szeretik vezetőjüket. Nemhiába, párttag, —- mindig elöl van a munkában. Mindent megma­gyaráz, megmutat, segít ott, ahol kell. Hozzáfogtak a munkához. Épült az új vezeték, készült a fény útja.. Minden új villanyoszlop, minden méter új vezeték a. brigád győzel­mét hirdette. ■ Reggelenként, mielőtt a munkát megkezdték, mindig rö­vid megbeszélést tartottak. Tudták, hogyha ezt elmulasztanák, akkor nem lennének kész határidőre. Ak­kor sokszor abba kellene hagyni a munkát és odamenni Borsi elvtárs­hoz megkérdezni, hogy mit tegye­nek. Kiértékelték 'munkájukat. 1558 óra, alatt, végezték el a vállalt munkát. Munkafelajánlásukat is túlteljesítették. 152 százalék lett ehavi eredményük. Áfra László, Bernáth Lajos. Bojtor Gyula és Adám István becsülettel kivette ré­szét a munkából és egy nagy 16­BÉKE FILMSZÍNHÁZ­Telefon: 33—22 ÍÁprll. 28- máj 4-ig szom—pénteki? [HATALMAS ERŐ Előadások kezdete hétköznan: fél 6. fél 7. fél 9 órakor. DÓZSA MOZI Telefon: 30—86 Ápril. 23- máj 4-ig szom—péntekig! győztes szárnyak] Előadások kezdete: 4. 6 8 órakor péssel közelebb kerültek a sztahá- novista cím elnyeréséhez. Harcuk nem ért véget, mint ahogy a béké­ért folyó harc sem fejeződött be. Egy hónap múlva megkapják az oklevelet, de teljesítményüket to­vább emelik, mert tudják, hogy ezt követeli tőlük a béke, gyerme­keik jövője, szocialista hazánk építése. dolta: alaposan meg kéne nézni, honnan is fújnak az ilyen ártal­mas szelek, — s meg kéne keríteni, gonddal átolvasni a mostani ren­deletet Is, hadd lenne Ismerője. A másik Kelemen benne meg úgy gondolkodott: nem Igen zörögne a haraszt, ha a szél nem fújná ... Mostanában, esténként, ahogy lámpagyújtásra hazatérnek a me­zőről, gyakorta nyílik a portákon a pitvarajtó. Népnevelők járják a falut. Szívesen látottak, hiszen okos szavuk Igazáról száspos eset­ben meggyőződhettek a tiszanagy- faluiak. Egy estén ifjabbik Kele­men portáján Is szíves fogadtatás­ra leltek a népnevelők. S ezen az estén Kelemen József tisztán meg­látta, hogy bizony nem zörögne a haraszt, ha a szél nem fújná, — csak nem úgy áll ez a dolog, ahogy ő gondolta felvilágosítatlanul. Tisz­tán meglátta ifjabbik Kelemen, hogy a szél onnan fúj Pauzerélc, a kulákok és cimboráik felől. Ponto­san azért, hogy kételyeket túmasz- szanak a becsületes emberekben. Ezen az estén megismerkedett if­jabbik Kelemen az új begyűjtési rendelettel s az igaz szóból értve, meglátta, mekkora kötelességei vannak a falunak is, mekkora ré­sze van az ő falujának Is az or­szágépítésben. Éppen azt mutatta meg neki a rendelet, hogy a meg­csodált gépek, a jófajta ruhák, láb­belik készítői, a büszke, új alkotá­sok építői mellett a föld dolgozói­nak is egy nagy egységben kell ott menetelniük, s vállat váll mellé vetve építeni az új, gazdag hazát, sziklakövet sziklakő mellé rakni a békebástyán, amelyik a mi orszá­gunk. A népnevelők szaval “nyomán so­kan látták meg úgy az igazságot Tiszanagyfalun, mint Kelemen Jó­zsef. Pár nap alatt tojásból például több, mint ötezer darab gyűlt be . a szövetkezetben. S ifjabbik Kelemen József is számbavette odahaza a tyúkokat, számbavette a tojást, s éppen 180 darabot rakott össze az asszonnyal. Egész esztendőre eleget tett a tojásbeadási kötelességnek. A többiből meg? Nem fogadkozott, hiszen nem szokása. De az időben végzett szántás-vetés után úgy gon­dozza majd a földet, hogy jő le­gyen a termés, s betakarításkor az éjsők közt álljon kövér zsákokkal az átvevőhely elé. alakult, nem akartak közös mun­kát végezni a csoport tagok. Majd ősszel is ráérünk — mondták. De a „Győzelem” első tipusu csoport 11 kommunista tagja nem igy gon­dolkozott. Megmagyarázták a kö­zös táblák kialakításának és a kö­zös munkának előnyét és a tagság végül is jónak látta. És, hogy mennyire helyesen cselekedtek, azt most nem csak ők, de a kívülálló dolgozó parasztok is látják. Gyor­sabban ment a munka, hamarabb befejezték a tavasziak vetését a csoportban. A csoport közös munkája, szép eredményei, melyeket már az ed­digi munkák során értek el, köze­lebb hozott nagyon sok egyénileg gazdálkodó parasztot a csoporthoz. A csoporttagok, akik eddig is sok­szor elbeszélgettek a kívülállókkal, most már szervezetten láttak hozzá a felvilágosító munkához. Különö­sen az asszonyok végeznek jó fel- világosító munkát. Balogh József- né, Nagy Józsefné a „Győzelem”, Gazdag Mihályné pedig a „Vörös csillag” termelőszövetkezeti csoport tagja. Öli végezték eddig a leg­eredményesebb munkát. Gazdag Mihálynó szerdán felvilágosító munkája során a béke és a be­gyűjtés mellett a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyéről is elbeszélgetett a dolgozó parasztokkal. Aznap hár­man írták alá a belépési nyilat­kozatot. EGY Uj SERPENYŐ Ráncos, az időtől barázdált ar­cában még fiatalosan csillog a szeme. Mindig azt szokta mondo­gatni, — felveszem én még akárme­lyik fiatallal a, versenyt. Be is bizonyította ezt Ciglina Antal elvtárs. A normarendezésnél az elsők között szárnyalta túl az új normát is. Mint kőműves,. min­dig 'azon törte a fejét, hogy ho­gyan lehetne újítani, olyat kitalál­KRÚDY GYULA: Akkoriban írta Kmdy Gyula ezt a tárcát, amikor a magyar dolgozók öröméjjongva ön’ nspeltck az első magyar szabad Májust: 1919-ben. A Tanácsköztársaság megnyitotta a pesti munkásgyermekek előtt a Margit­szigetet. A Horthy-íasízmus galádsága újra kiker­gette a sziget fái és virágai közül a munká­sok gyermekeit, örömtelen, sivár, szenvedés- teli volt huszonöt esztendőn keresztül a dol­gozók élete, A Margít-szigeten kerítés volt s oda csak urak tehették be lábukat, hogy Szegény gyermekek a szigeten A sziget közepén állt egy sárga, kopott varjúfészek, hideg és rozs­dás i udvarház, amelyet még manapság is kastély­nak neveznek, mert egy­kor benne lakott egy öreg­ember, mikor hercegek voltak Magyarországon. Kastélyt nevét árván viseli az udvarház, mint koldus a medáliát, a her­ceg egykori termeiben ko­rom lepi be a falakat, szél bújósdit játszik, az ablakok és ajtók rég le- klvánkoztak, ebből a vi­lágból, az udvart benövi a gaz, az erkélyt meg­ette iffi rozsda, éjjelente senki sem hallgatja a fii- lemilét, amely tavaszon­ként az elhagyott rom, kö­rül építi fészkét... Csen­des, gondterhelt, bajjal, mindennapi élettel álmo­dó szegény emberek hall­gatják a „kastélyban” a vagy fák melankólikus zúgását, az esti szél ajtó- dörömbölését, a kályhák korgását, az öklendezö kí­sértet lépteit, aki a rozs­dás csigalépcsőn felcso­szog és benéz az ablakon. A szomorgók, maguknak élők, elbújt érzéstlek, a lemondók háza volt évekig az udvarház, az lakott bQnne, akinek máshol nem volt helye, magányos helyen vándorlók, vissz- hangos, szomorú szobák­ban U maguk bánatával foglalatoskodók, lábujjba- gyen járt a méla csend, mint égy kolostor körül. Ezen a tavaszon ki­nyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghök­kent a kapus, varjúkdro- gástól életunt kémény fel­figyelt, a szomorkodásba. belevénült nagy fák ki- bámultak odvas kérgük­ből, a vijjogó vércse riad­tan menekült, mintha, anya-varjú üldözné,/a fé­szekrablás után, még tán a rom-fal is nagyot né­zett, pedig sok mindent látott ezer esztendő alatt: nyulakat. rózsákat, har­cos apácákat, mogorva, szerzeteseket, tilosba járó szerelmeseket.. . Via gyer­mekcsapat özönlötte cl az udvarház környékét. Min­den nap vfgabb, bátrabb, hangosabb gyermekek nőt­tek ki itt a fűből, n, tava­szi eső nyomán, mint a réteken a virágok, a fá­kon a csodálatos gyöngéd- ségű levelek, a lehelet- üdeségil orgonák. Vala­mely varázslat történt itt: a, mesekönyv megele­venedett: g, kacsalábon forgó vár, amely «• rege lcék s zöld ködében állott aszegény gyermekek kép­zeletében, megállolt: a, fárkosszakállú hidör, aki fegyverével a, szigetet őrizte, végleg befordult őrházikójába: a partok­ról és a messziségekből látott szoknyás nagy fák, fénylő kertek felett bo­rongó vén házak, vissz­hangot, hajókürtöt, városi lármát gurguláévá elnyelő, romok, a mesékbe ka­nyargó árnyékos sétautak, a fehér lovacskák, omni­buszok, hanyagul ásító pázsitok, fehér lócák és székek: megindultak ... szárnyaikat kiterjesztve repültek a vén fák, fu­tott az unatkozó angol- park. bakkecske módjára szökdécseltek a padok, dö­cögve jöttek a vén romok, gyíkgyorsan siklottak a gyalogutak a pesti sze­gény gyermekek felé. A gyermek álmodozott vala­mely kedveset éjszaka, amely után kinyújtotta a kezét. A lelenc, az árva, a pincelakó szegény, az iskola porában elhervadt, külváros füstjében elsá­padt gyermek álmában a tündérkertben járt és reggelre megtalálta a ker­tet, nem osont az tova, mire felébredt. A leányocskák körbeüli- nak és ügy énekelnek, mintha a virágok énekel­ni, ami megkönnyíti a munkát. Először a vakolás egyszerűsítései miatt kereste fel az újítási bizott­ságot. Vakoló pálcát javasolt. Elfo­gadták, 2—300 százalékkal emelke­dett a teljesítmény. Mikor kint dolgozott a falon, gyakran figyelte társai munkáját. Látta, hogy az, átképzőtök hogyan barátkoznak az építkezés mestersé­gével. De azt is meglátta, hogy mennyit fáradnak, mert mindunta­lan lecsorgolt o: malter. Akkor le­teszik a serpenyőt, kanalat fognak és azzal igyekszenek elsimítani n maltercsorgást. De sokszor csinál­ták ezt naponta! Akkor kezdett azon gondolkozni, hogy olyan szerszám kellene, ami egyszerre terít is, meg simít is. Nem kellene cserélni a szerszámot. Két hónappal ezelőtt aztán újabb javaslattal lepte meg az újítási bi­zottságot. Egy zsák volt a hóna alatt, azt bontogatta, aztán aa asztalra tette az új szerszámot. Nem sokban különbözik az a régi serpenyőiül, csak annyit, hogy egtf lemez van egyik oldalára, forraszt­va, amivel a kiömlő maltert rög­tön simítani is lehet. Csillogó, fia­talos szeme kíváncsian várta: mi lesz a döntés. A legjobb kőműve­sek, Kocka, és Zajácz elvtdrsék dolgoztak vele először. Bevált. Könnyebbé tette ez is a munkát. Most, május 1. után majd minden átképzős, minden munkás megis­meri és biztosan meg is szereti. 1132 HEKTÁRON TERMESZTE­NEK GYAPOTOT AZ AFUMATI-I ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Romániában a doljtartományi Afumati község állami gazdasága, miután határidő előtt öt nappal befejezte a szerszámok javítását, iA ikezdett a gyapottermesztésrei szánt területek előkészítéséhez. Eb­ben az évben 1100 hektár öntözet- len és 32 hektár öntözött területen termesztenek gyapotot. Miután 'a termesztési tervet fel­osztották brigádokra és csoportok­ra, a technikusok megkezdték a területek előkészítését. 4 vágón műtrágyát és 5 vágón gyapotma­got szállítottak ezideig a helyszín­re. A 32 hektár terület öntözésé­nek biztosítására. kiásták a víztá­roló medencét. A gyapottermesztés ismereteinek elsajátítására az állami gazdaság vezetősége 4 gyapottermesztő mes­tert küldött a dalga-ialomitai isko­lába. Ugyancsak 12 gyapottermesz­tő munkást küldtek a nadejdeal szakképesítő iskola kertészeti osz­tályára. nének a kertekben. A fiúk szétszaladnak, mint a tavaszi esővíz. A szegény gyermekek hangja megtölti a szige­tet, mint a május szele színnel és illattal a vilá­got, Ezerhangú madárse­reg, ezerszínű pázsit, ezer­kedvű élet fakadt a szi­geten a régi varjúkárogá- sos, búskomoly andalgá- sú, titokban lépegető tar vasz helyett. A denevér, amely tavaly már kora délután bátran elindult nesztelen útjára a romla- dékból, bevárja a sötét­séget. A margitszigeti be­tegség: a melankólia, amely híven eljön a ned­ves szigetre, az idén csak messziről oldalog, mint egy megvert kutya. A szerzetesi csend, a le­mondáson alkonyat, a ke­serűségbe és megvetésbe vonult magányosság el­hallgatnak gonosz tücsök- dalaikkal a régi udvar­házban, amidőn a pázsi­ton egy sereg kislány ci­kázik és csicsereg, mint­ha már megjöttek volna a fecskék. Pajkos, rongyos kisfiúk egy délután méhkast hoz­tak ki kézikocsin az élet­unt szigetre és hangos hajrával felborították a vidáman zümmögő kast. dőzsöljenek a dolgozók verejtékén szerzett aranyakból, A Magyar Népköztársaság napfényes éle­tet teremtett a dolgozók számára. A Margit­sziget szépségei is kitárultak a nép előtt s ma újra vidám gyermeksereg kergetőzik, éne­ke! a tündérkertben, S mi megfogadjuk ezen a napon, hogy soha többé nem engedjük el­venni gyermekeink vidámságát, boldogságát! Úgy őrizzük a Szovjetuniótól kapott szabad­ságunkat, eredményeinket és napfényes jö­vőnket, mint a szemünk világát!

Next

/
Thumbnails
Contents