Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

3 1031 tt.\ HCT L’S ÍS T A f-.i’J-l ' •' 1* A minisztertanács határozata a helyi tanácsok munkájának megjavításáról Natalia Oiigyínsziiaja és Konsztantyin Szerpjev vendégfeüépése a Városi Színházban A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa határozatot hozott a helyt tanácsok munkájának megjavítására, az irányító szer­vek tevékenységének rendszere, sebbé tételére és összehangolá­sára. A határozat megállapítja, hogy azoknál a minisztériumok­nál, amelyeknél több főosztály vcadszarea és közvetlen kapcso­latot tart a tanácsokkal, a ki­menő körlevelek, intézkedések Ca az irtsfctuálás összehangolást}; a minisztereknek, vagy általa az erre a feladatra kijelö t min' z- j terhelyeltesnek személy seen ltjU j ellátnia és ezért szemé yr-en f;_ ! lelös. A miniszter, vagy hrlyette- sének tudta nélkül általános ér­vényű rendelkezést a tanácsok felé kiadni, vagy pedig instruk­torokat a tanácsokhoz küldeni nem lehet. A határozat kimondja, hogy. a • minisztériumok és a szakfel- Ii gye' el ük alá tartozó megyei végrehajtó bizottságok osztály­vezetői között a kapcsolatot rendszeresebbé és szervezettebbé ke l tenni és ennek érdekében legalább báromhovonkint egyszer • a megyei osztályvezetőkkel érte- j kezlctet kell tartani. A határozat i a továbbiakban fogla'kozik a bel­ügyminisztérium koo: dináotós munkájának ' megjavításával és az ezzel kapcsolatos szervezeti intézkedéseket is meghatározza. A tanácsoknak a munkaterv alapján Ítéli dolgozni olt. A negyedévre- szóló munkaterve- ket a minisztériumok által meg­adott szempontok alapján készí­tik ’ cl és azokat a végrebajtóbi. I zöttsAgok tárgyalják le és hagy­ják jóvá. A jóváhagyott munkaterveit beartásft szigorúan kV telező és a felügyeleti vizsgálatok a!- 1 kai mával minden esetben meg j keit vizsgálni, hogy a munkatér- ; vet végi. ebajtotték-e. A tanácsok töme.gszérvezs i I jellegót csak a működő bizottsá- ! gok biztosíthatják, ezért gondo.koűni kell a már meg. alakítóit állandó hízót súgok rendszeres fog’'.'.lkoztatá»áről. A mmisz.éiriumok — mondja a j határozat — segítsenek a meg .cl (budapesti) tanácsok végrehajtó j bizottságának a szakterületükön j működű állandó bizottságok fel- | adatainak megáMapí’áiában, a megyei végrehajtó bigot tság pc- | dig ennek alapján segítse é* ta- | nílsa az a'sóbb tanáceo-kat áilan- . dó bizottságai foglalkoztatású- ' ban. Esy-cgy osztály vezetőjét I (alsóbb tanácsoknál az ‘ frirtősét) a szakterületén dolgozó i állandó bizottság foglalkoztató- j sárt t fftlc'&sé kell tenni. Intézkedik a határozat a me- ! gyei és járúii, valamint a járási . éi a községi tanácsok közötti ] kapcsolat megjavításáról cs meg­állapítja, hogy az egymás alá : endelt végr&hajtóbizottságok hi­vatali szervei egymás között a vezetők útján érintkezzenek. Meg kell szüntetni azt, hogy a felsőbb, szerv beosztottjai jelentős utasí. Iá.st az alsób® szerv vezetőjének (e'nök, elnökhelyettes, osztály- vezető) magkerülésével a beosz­tottakhoz továbbítsanak. A munka megjavítása, az al­kalmazottak szaktudásénak fej­lesztése céljából rövid időn belül a. tanácsok lehetőleg minél több alkalmazottját szerve­zett szakmai oktatásba kell bevonni. A legsürgősebb a járási és köz. ; ségi végrehajtóbizottságok hiva­tali szerveinél dolgozók oktatása. A minisztertanács határozata részletesen foglalkozik a taná­csok munkájának ellenőrzésével és sornak módozataival, majd az állami fegyelem megszilárdításá­ról intézkedik. Az állami fegyelem birteri- tása, a felsőbb rendelkezések j betartása és pontos végre­hajtása a végrehajtóblzo’t. Ságoknak és elnökeinek alap­vető kötelessége — állapítja meg a határozat. A fe'söbb rendelkezéstől eltérni, vagy annak végrehajtását mel­lőzni csak a rendelkezés; kiadó hatóság hozzájárulásával lehet. A felsőbb hatóságok viszont kö­telesek ügyelni n-ra hogy a ta­nácsok végrehajtást munkájához szükséges feltételeket biztosítsák. A határozat végrehajtását. Illető­leg betartását mind a mini3zié„ riumok, mind pedig a tanácsok i?érvéi állandóan ellenőrizzék. Az állami fegyelmet megszegő köze­gek ellen fegyelmi eljárást kel! indítani. Ugyancsak fegyelmi úton felel az az elnök, elnökhe­lyettes, vagy szakigazgatási ága­zat megyei (járási) vezetője, áld eltűri, hogy az irányítása alatt áiló szervek az állami fegyelmet megsértsék. Az egyes fegyelmi Intézkedé­seket a ,,Tanácsok"’ című lapban és a helyi sajtóban Is nyilvánosságra kell hozni, hogy nevelő hatásuk érvé. nyeettlhessen. A tanácsi alkalmazottak állandó mozgatásának megszüntetésére j a minisztertanács elrandeii, hogy i az egyes osztályok előadóit illa-’ Iában csak szakterületükön lehet I i foglalkoztatni. Egyes országos : jelentőségű Idényfeladato-k (pl. j aratás, begyűjtés stb.) alkalmá­val a minisztertanács határozata, ; vagy a belügyminiszternek az' illetékes szakminiszterekkel j egyetértésben kiadott rendelke- ; zése alapján a tanácsok hivata­laiban dolgozókat — szaktóriUe- j te-kre való tekintet nélkül — j ezeknek az országos jelentőségű ( feladatoknak a megoldására keil ; ideig! enes e n á t cs opoct ősi tani. A határozat végül megálla- j I pítja,' hogy azt minden megyei, i ' járási, városi, városi kerületi' és 1 ; községi tanács végre.hajtóbizott. i ságának ülésén ismertetni kell. Odaítélték az iroda7mi és művészeti Szíálin-díjakat A szovjet lapok közük az iro­dalmi és művészeti Sztá.in díjak nyerteseinek névsorát. Az írók és költők közül Sztálin-díjja! tüntet­ték ki többek között Fjodor G!ad- kovot, Szemjon Babajevszki.it, Szá- muit Marsakot, Sziepan Sesipacso- vot. Atakszcj Szurkovot és Alek- sznndr Kornycjcsukof. A művészeti kinematográfia te­rületén tizenegy Szíá'.in-cHjat ítél­tet: oda. Sziálin-dijjál tüntették ki ni ..Kubáni kozákok’". „Kárhozottak | összeesküvése*“, a „Bátor emberek" í cinül filmeket és más filmalko- i Iátokat- I Kjlenc Sztáün-díjat ítéltek oda ■ í dókumentfümekért. A festészet te-j ! rén 15, szobrászat terén 9. a zene- , j művészet terén 37. a színművészet,j | torén 15, az operaművészet terén j 1 pedig 9 Sztálin-dij került kiosz- I iúsfa. Pénteken este a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében a Vá­rosi Színházban rendezett ba’ett. esten felléptek Natalia Dugyin-z­kaja és Konsztantyin Szergejev, háromszoros Sztálin-dija? ok. a leningrádi Kirov-opera' művészei. A Koreái Népi Demokratikus .Köztársaság* néphadseregének fő­parancsnoksága március 16-án kö­zölte. hogy a néphadsereg egysé­gei a kínai önkéntesekkel együti < minden fronton harcolnak az el- 1 A hét könyvei Szikra könyvkiadó: Gotíwa d K.: Válogatott cikkek és beszédek 450 oldal, kötve 18 Fi, Kim Ir*Szen, a koreai nép vezé­re, 10 oldal, fűzve 80 .fillér. A Bolsevik Párt a Nagy Honvédő Háborúban 202 oldal,' fűzve 5.50 Ft. A magyar munkásmozga'om tör­ténetének válogatott dokumentu­mai. I- kötet, 632 oldal, kötve 78 forint. Szépirodalmi könyvkiadó: , Arany János: Válogatott költe­ményei,- 284 oldal, fűzve 9 forint, kötve 14.50 Ft. _ Benjámin László: Válogatott köl­temények. (szépirodalmi kiskönyv­tár 11.) 40 oldal, fűzve 2 forint. Palotás Imre: Állványok alatt (regény). 82 .oldat., fűzve 7.Ft. UJ magyar könyvkiadó: Gorkij: Elbeszélések (Szépiro­dalmi kiskönyvtár 10.) 92 oldal; fűzve 3 forint­ifjúsági könyvkiadó: Ákos Miklós: Varga Annus (kis regény) Cl oldal, fűzve 1.50 forint. .1. London: A mexikói. (Elbeszé­lések») (Fiatalok könyvtára) 64 ol­dal. fűzve 1.50 Ft. Műveit Nép könyvkiadó: Schuller Ferenc: A gyapot és története- (Természettudományos kiskönyvtár (64), 44 oldal, fűzve 1.20 forint. Jermilov: A szovjet irodalom a béke harcosa, 124 oldal, fűzve 6.50 forint.----------o--------­A vasút húsvéti forgalma A Magyar Á!)amvasu‘ak v’zér- fgrzgatósága közli, hogy március 22, 23, és 24-én Budapest Nyugati pályaudvarról 21.40-kor induló debreceni szejnólyvonat, további március 23-án, 24-én Budapest Nyugati pályaudvarról 12.25-kor induló debreceni személyvonat, 17 óra 20-kor indu'd debreceni gyors­vonatok kettős szerelvénnyé! köz­lekednek. A Budapestre való visz- szauíazás! is megfelelő mepíesílő fi Párisi Kommiin kikiáltásának 30. évfordulója „Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok a for­radalomban csak láncaikat veszíthetik. ( serében egy egész világot nyerhetnek’', — szólította Imre­iül a Konunttnlsla Kiáltvány a munkásokat. Franciaország munkásai a Kiáltványt követ­ve. élen jártak a burzsoázia ellen vívott harcbao, r hogy Marx mondta : Párizsban nem 1 érhet ki jelenleg egy forradalom sem. amely ne öltene proletár jelleget. S ma 80 éve, 1871 március 18-án dörgő kiál'ásra ébredt Párizs népe > „ftl- jen a Jíommün 1" A francia munká-osz.tály — a történelemben először — megdöntötte a búr. zsiázia hatalmát, megteremtette fegyveres for­radalom, 1 őzéire ti a proletárdiktatúrát. A proletárdiktatúrát a francia burzsoázia siettél le azáltal, hogy egész. Franeiaorszájfm végveszélyt jelentő háborút züdFoll: hatalmát akarta megerősíteni Poroszország megtámadásá­val és saját uralmát rendítette meg a vereséget eredményező háborúval. A felfogj vérzőit Párizs volt az. egyetlen komoly erő, amely líépfi az. or­szág megmentésére. A francia prolcáriátus megértette: ütött az, óra, hogy önmagukat te- g.vék Saját sorsuk uraivá, hogy a köz-iigyeket a légi bnrzsoá-korniányha'alom megdöntése útján kezükbe vegyék. A KoiiunUn Igazolta a Koramii. nistj) Kiáltvány szavalt ;*azzal a.harci tapaszta­lattal gazdagította a nemzeteim mu'nká-sinozga- lom kincsestárát, hogy meg lehet doniéni harc­ban, forradalomban az. eddig örókáletííoeU hirde­tett Iiurzsoá társadalmát, s ugyaitakkór az erők teljes bedobásával a megszerzett hatalmat új társadalom meg teremtésére lehet és kell fel­használni. A Párisi Komniíinben munkaügyi mi. niszter, a Konimün egyik vezető alakja a nem­zetközt és a magyarországi immkáshtozgoioin nagy harcosa, Frankel Leó volt. Hetvenkét: napig állt Párizsban a munkás­ba talom ! S ezalatt a rövid idő alatt, amely sza­kadatlan küzdelemben telt el a Párizst körül­ölelő poroszokkal áruló módra szövetségre lépett francia bnrzsoázJa ellen, a munkásosztály felsza­badult alkotóereje olyan hőstetteket vitt Véghez, ami bennünk ma is, a szocializmus nagyszerű a!_ kotásai idején, liszteletet ébreszt a hős koinmün. árdok iráni. A régi hivatali gépezetet a proletariátus egy csapásra szétzúzna és azonnal megkezdte a nép érdekeinek megfelelő új szervezet kiépítését. A Komm un ,,'itka'" abban van, bógy megtalálta azt a politikai formát, amely a munkásosztály teljes erejét és lendiilotet ki tudta használni, cselekvő akarat'á tudta formálni. A képviselőket a munkások saját soraikból választották meg, s így ezek valamennyi intézkedése p proletárdik­tatúra mcgszUárditásónak érdekében történt. A képviselők maguk is dolgozlak, és viselték a fc- letösséget válaszfóiU (dőlt, Az úzeniflcet és gyá­rakat a iminkás.szövetkcze'cknek adták, kihúz­ták a burasoázia alól a gazdasági ellrnálíái ta­laját’. A. Kommiin megszüntotte a liadsereget és helyébe a fel fegyverzett népet állLota. Azonnal liozzáláto't a szellemi xíleiiáUás megsemmisíté­séhez, a klérus batalmápak le öréséhrz. Pfclw megváltozott ezekben a napol,lain: „Nem a bur­zsoázia és a föld birtokosok városa már, hanem a dolgozó, harcoló, gondolkozó Párizs, amely az ú] társadalom megvalósításán fáradozik" — írja Marx „A polgárháború Franciaországban” c. művében. A 'Kommiin 72 napi hősi erőfeszítés után el. bukóit. A megrémült francia burzsoázia, ojztál.v- urahnáuak végleges megsemmisüléséíííl félve, szövetségre lépett az. ellenséges poroszokkal, s sokszoros túlerővel le'örtp a munkások hatal­mát. Eldobta a nemzeti álarcot, a nemzet érde­keit sárba'iportn. az ország szívét átengedje az. élíeiiségjielí. Mindez napjainkban- me-gisuiétlödlU. Franciaország mai urai nemzeti függetlenségük félrcdobásával a fasizmus útjára lépett USA po. litiká jónak engedelmes eszközei. A Párizsi Konunün bukását elősegítette, hogy elzárt helyzete miatt nem tudta megte­remteni a szövetséget a paraszti tömegekkel, ami a- diktatúra alapjának megszilárdítását je­lentette volna. S hozzájárult a bukáshoz, hogy.a francia munkásosztálynak nem volt forradalmi, marxista Pártja, amely előre látva az eseménye­ké!, biz'os kézzel vezette volna a Kommünt­A Párizsi Kommiin áldozata nem volt hiába, való. A forradalmi munkásosztály mindenütt a Kommiin zászlaját tekintette jelképnek és re­ménységnek s vele indult harcba elnyomói ellen. S a győzelem gyümölcsét, az Októbert Forrada­lom eredményeként, ma már a magyar dolgozó nép is' élvezd. Ma a francia munkásosztály a hős Kommü- nárdok nyomdokain haladva küzd rabló urai el. ion: s ennek a karcnak biztos záloga a Ronuuu- nlsiu Párt. A Kommiin emléke él: „A munlrások Pári­zsait. Kommünjével együtt. iinnc]>elni fogják örökké, min egy új társadalom dicsőséges' hír­nökét” — összegezi Marx a Komm un érdemeit. — ..Mártírjait a nép szívébe zárta. Hóhérjait a történelem odakötöz c ahhoz az örök pengcHer- hez. amelyről papjaik minden imája sem old­hatja le őket.” KISS ENDRE. vonalok indításával biztosítják. A húsvéti forgalommal kapcso­latban >■ résye'o- f.clvüágosfíást a pá'yaudvarőlí adnak. — ...... O- —1 A Magyar írók Szövetsége I a .Szaku"orveza,‘űK: Or?7.40O5 Tanácsa |-József Altila-páij'BKatot hirdet r<?- | ííényrp, ifjúsági no-ellára. egyfelvo- ; nűsosra, jalenetve ős versre*. A pá- lyázet eéljp: ctgóaorbiín elö^gítenl t r.z új tehetségek ío^zím^keriHfsé"­| munkásosztályunk. cJolsozó paraszt­j Ságunk és évtehniiséh-ink fjoraihól. A pályázaton bárki réggtvehet nyomtá- ! tásban még me/>: nem jelent müvé- j vei. A pályásatok elbírálásánál kü- j lön figyelemben részesülnek azok a I művek, amelyek mai harcunkat, a ! magyar nép fejszr.bacjnlás utáni éle­tének é* történelnúUik hősi küidal- i meínek ábrázolását szolgálják. A f(?ltünt íiaíol írók további fej- 1 lífdését az Irőíjzgvdtsée cioscgiti. C rmdoskociás történik a ki eme ike* j dő müve!« kiadásáról ist | BelíriHdés-t határidő augusztus 15. j Ereciménybirdetés december 21-én j lesz. A verspályázaton rósztvennl ! legalább öt vers beküldésével lehet. | A pályaműveket tetszés szerint jel­igével vagy teljes név feltüntetésé­vel lehet beküldeni. Kégénynél. ifjúsági .regénynél és novellánál az első őt helyezettet dí­jazzák, míg a vemnél és egyfelvo.ná- fos jelenetnél az első tíz helyezett j lesz díjazva. i A pályaműveket a Magyar írók i Szövetsége címére (Budapest, VI-- | Vilma királynő-út 10.) kell bckől- I dent. . A borítékra kívülre rá kell ve* | zetni . hogy ,.József Attila-pályázat*'­j OLVASD. | T ERJESZD „NÉPLAP“. A koreai népbaAsereg főparancsnokságának hadijelentése leniéi ellen. Szöul tcrfég'éhen a harcok • Szöultól- északra cs ászak- keietr-’ fo!ynak. A néphadsereg légvédelmi egységei Phenjan felett lelő'-ték áz elísnéégr két repülő­gépé t.

Next

/
Thumbnails
Contents