Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-17 / 64. szám
2 1051 MA ROUT# 17 SZOMB.VT Minden nsp kiseken a íavaszi vetésnél: mázsás lermísciMemst ;s!«m! Az ország megyéiből, járásaiból egyre sűrűbben érkeznek jelentések a tavaszi szántás-vetés győzelmeiről, arról, hegy jól haladnak s sokhelyütt már befejezéshez közelednek a tavaszi vetés munkájával. Szabolcs- Sza'marban — bár közel jár a húszezer holdhoz a bevetett terű. let — mégis igen sok helyen elmaradtak a vetéssel a dolgozó parasztok, sőt még a termelö- szövetkese.ek is. Felmerülhet az a kifogás, hogy a pár nappal ezeíó'ítj esők felázaták a földét szikkadnia kell, Persze a Useanient? és másutt lévő kőtől* talajoknak. lie a homokon nincs akadálya a szántás-vetés, nők. Tisz ában kel. ienniük dolgozó parasztjainknak azzal, hogy minden ca- i késedelem a vetésnél: mázsás terméscsökkenést jelent, megyei viszonylatban a kenyérmag ezer mázsáit veszítjük el! Hogyan? — kérdezhc;ik a falvakban. Elsősorban a szovjet szakemberek kísérletei bizonyítják be ezt a tényt napnál is világosabban. Másodszor a dolgozó parasztok közt sokan rájöttek már maguk Í3 erre az. igazságra. A harkovi Kísérleti Állomás tapasz;i-la‘,ai szerint például az első napon vetett zab és árpa terméséhez viszonyítva a tizedik napon vetett zab hektáronként 80, az árpa pedig 290 kilóval kevesebb 1er_ móst hozott. Még nagyobb terméscsökkenés mutatkozó't a huszadik napon bevetett területen. Zabból 1.7, árpából pedig 5.4 mázsával termett kevesebb, mint az első' ve'éii napon elve- te.töknél. Ugyanígy bizonyít a sztavropolí állomás k.sérleí-e is: az az árpa, amelyet 15 nappal hamarább vetettet ©1, három mázsával nagyobb termést lio. zo!t hek:áronkint. — Hozzá kell még ehhez leuni se', hogy a korai vetés termésének minősége is erősen megjavul. Tavaszi búzánál ugyanez a helyzet, öt nap késedelem a tavaszbűza vetésénél, a szarato- vi Gazdasági Intézet kísérletei szerin'; 51.4 százalékos P'nnés- «röltltenéssel járí! fa tíz nap késedelemmel vetett tavaszbúza már az ötyörészét sem hozta az első vetési napon vetett bűzé, nak. 80.4 százalékkal hozott kevesebb termésű Ezek kélségteien és megdönthetetlen, ezerszer bebizo- nyíiott tények. Az a közmondás, hogy az idő pénz, százszorosán áll a mezőgazdasági mun. káknál és különösképp a tavaszi vetésnél. Egynapi késedelem a vetéssel: hoidankint néha húsz-harminc kiló terméskiesést jelent. Minden nap, amivel a kalászosok vetését előbb fejezzük be, ezer és ezer mázsa tegméstöbb. lelet jelent a megye dolgozó parasztságának! Éppen ezért a je'en legfontosabb, legdöntőbb feladat, hogy a vetést mindenütt, kivéve a laposokat és a vízállásos szikeseket, az erősen felázott kö'ött talajt, azonnal megkezdjük. Elsősorban vonatkozik ez a homoki részekre, például a nyír. egyházi járásra, amely nem dicsekedhet még jó vetési eredményekkel. Minden erő mozgósításával meg kell kezdeni a vetést, ezt írja elő dolgozó parasztságunk, épülő szocialista hazánk érdeke és a béke vé. delmezésének nagy ügye. Teljes erővel, telje« lendülettel é9 minden erő mozgósításával azonnal neki kell fogni a vetésnek és a lehető leggyorsabban be Is kell fejezni azt: ez a pártszervezetek, a tanácsok, állami gazdaságok, gépállomá. sok, termelőszövetkezetek és j minden dolgozó paraszt legtöbb ! feladata ’ Csepa Simon lehagyta mesteréi, Péter Dénes sztahanovistái MíndkrUen ápr.lis í-re késziiliielt Csendes ember Péter Dénes sínfúró, j a záhonyi pályaépitő és felújító válla- j lat legújabb sztahánovistája. Keveset ! beszél, annál többet tesz. Mint sok ! más társának• neki is a három meg í az ötéves terv hozta meg az állandó j biztos munkát Mert mi volt azelőtti j Vagy volt, vagy vein volt munkája, i az állandó bizonytalanság volt a ke- j 7vwere. A' hároméves terv kezdetén jelentkezett a pályafenntarlóshoz mun- ! kára- felvették és azóta 6 gyermeké- vel rendesen megél. Megtanult# a sin fúrást és most azt végzi . Hogy jól végzi* az bizonyítja, hogy egy hónapja már meQ};.aptqt a sztahanovista oklevelet is! Pedig nehéz munka a sínfúrás f de észszerűsii csekkel, jő munkamódszerekkel meg lehet köny- nyiteni. Ezt csinálja Péter Dénes is. Sajátmaga készíti elő a fúrókat, le- lerögzíti a fúrógépet és igy sokkal könnyebb munkával magas a teljesítménye. A rögzítésnél éket használ, mert eddig gyakran megmozdult a lerögzített gép. Munkamódszerét tanítványainak, Csepa Simonnak, Baricc Ferencnek és a többieknek is átadja. A Kongresszusi Hét előtt ő is, mint a többi dolgozó, azon gondolkodott, hogyan hálálja meg a Pártnak, azt, hogy az ötéves tervvel biztosítva van család jónak nap mint nap a szebb és boldogabb élet. páter Dénes nem párttag3 de azért tudja, hogy mit adott neki is a Párt És ezt akarja meghálálni. A kongresszusi verseny idején jött rá, j hogy ő maga készíti elő szerszámait és a fúrás idejére teljesen lerögzíti a gépét, sokkal többet tud termelni. És j mi mással hálálhatná meg legjobban a Fártnak szépülő életét! Megindult a kongresszusi verseny ÉS megszületett a meglepetés is. Csepa Simonj a tanítvány lehagyta mesterét. Csepa heti átlaga 227 százalék volt Péter 203 százalékával szemben, de a többi tanítvány, eredményei is szépek voltak. Bagics Ferenc ISO. Balogh Géza pedig 151 százalékos átlagot értek cl. Csepa Simon kicsit rosszul beszél magyarul. Egyéni kiejtésével jegyezte meg: „Na, mit mondtam hallod neked| leszek még ón is elöl, nemcsak te. Jól szedd össze magad, hogy utolérj/“ — Jól van igy, „Gyuri" (igy becézik munkatársai), ma te, holnap én vagyok az élen. De hallod} mindkettőnknek igyekezni kell, mert a többi is egyhamar utolér bennünket. Valamelyik nap Juhász is 150 százalékot ért el, pedig az még csak két hete csinálja a sínfúrásit Ha nem. igyekszünk, hát szégyenszemre még lemaradunk! — Az pedig baj. Nemcsak azért, mert kisebb a fizetés, hanem ki tudja, emiatt talán lassabban kell menni a vonatoknak. Lassabb lesz a szocializmus vonata is.. . Fiaiba verseny felelős jón feléjük-*■ nevetve — Naf ,,Gyuri", ma is te leszól a győztes? — kérdi Csapától. — Hát azon leszek, hogy én legyek \ ma is. meg holnap is. Dénes meg azon van, hogy ö legyen. — Hát április negyedikére, a felsza- > badulás ünnepére mennyit vállaltok? — kérdi Tiba. — Te hallod. ezt kell csak megünne | pelni, mert a felszabadulás nélkül nem volna itt semmi jó Igaz Dénesi Igaz. Pétéi’ Dcnesnek nem kell az urakat szolgálni. Cscpát meg nem hurcolja a csendőr. mint akkor a Fel. i vidéken, amilcor szervezkedtek. — Te, Dénes, tagjelöltfelvétcli kérelmedet elfogadták, — mondja Tiba. — Igazán? Többet nem is tud mondani, annyira elfogja a vagi/ öröm. — Jól vau az. 11a valaki megérdem- j li, hogy felvegyék a Pártbaf akkor Dénes csakugyan megérdemli. Ott sok mindent megtanul még. Én 1916-tól vagyok párttag, de ezzel a -»ossz beszédemmel nem tudom úgy kifejezni ma. ! gam, hogy mindenre megtanítanám. Most legalább együtt járunk tanulni is — örvendez a versenytársTe, Tiba, én vállalok 230 szúzaléicot április 4-ig átlagnakm De ha megjön az új fúróköszörű, akkor még megemelem. Megrendelték márt de valahol hvzzák- halasztják a szállítását. Pedig most cgy-egy órát veszít a munkaidejéből minden fúró, mert az átszerelőbe kell járni köszörülni. — Nekem meg különösen meg kell ' hálálni, hogy a Párt nagy családjába fogadott. 225 százalékot vállalok a felszabadulás ünnepére állagnak — fogadja meg Péter Dénes. — Na, megállj, azért, mert te többet vállaltálf még megint lehagyhatlak — nevet Csepa. Halk pergéssel indul meg kezükben a fúró. Meglesz a százalék? Meglesz/ Mert a felszabadulás ünnepére felszabadult munkások vállalták! —Vass — Szívós felvilágosító munkává!, színvonalas előadásokkal küzd Jön a baktai poiitskai iskola a lemorzsolódás ellen Legutóbb tizenöten jelentek meg a bakta- Jórántházi alapfokú politikai iskolán. 26 hallgatót tartanak nyilván, de még nem tudták elérni, hogy 18.nál többen jelenjenek meg, az viszont előfordult, hogy 10—12 hallgató vett részt a szemináriumon. A Párt Kongresszusa eiőtí mutatkozott átmeneti emelkedés. A számokon túl, nézzük meg, leik jelennek meg. Hatan a rendőrségtől, négyen a szanatóriumból, azután a földművesszöve'kezetből, de földjén dolgozó paraszt egy »sem akadt az elvtársak közöli. A POLITIKAI ISKOLA VEZETŐJE, Erdei oivtársnő a járási bizottság fiatal munkatársa. Sűrűn gépelt jegyzetcsomóval érkezik, látható, hogy időt fordít a készülésre, mégsem tudta eddig felkelteni a hallgatók nagyobb részének érdeklődését. Nem könnyű a propagandista feladata, hiszen az oktatási munka a Párt egyik legszebb, de legnehezebb, legfelelősségteljesebb megbíza. tása. Ahogyan Rákosi elvtárs mondotta kongresszusi beszámolójában: „Ennek a munkának folyományaképpen fejlődtek ki pártfunkciónál in - salnk, állami és gazdasági életünk vezetőinek ezrei és tízezrei, akiknek vállán nyugszik szocializmusunk építése és akik a marxista-leninista elmélet, a sztálini tanítások elsajátítása nélkül nem tudtak volna megbirkózni a rájuk háruló új feladatokkal.” A politikai Iskolák vezetői egyre nagyobb segítséget kapnak munkájukhoz. Legfontosabb a propagandista szeminárium, de nagy segítséget nyújtanak amellett a tucatnyinál több füzet, a Szikra kiadványai, amelyekben a legkiválóbb szovjet propagandisták írják le jól bevált módszereiket. Ha Erdei elvtársnő elolvasná például „Az alapfokú szemináriumok propagandistáinak ta_ pasztalatai” című füzetet, akkor egész sereg útmutatást talál, amellyel kiküszöbölheti az eddigi hibákat. HOGYAN DOLGOZIK A SZOVJET PROPAGANDISTA ? Nézzük meg, hogyan tartja meg előadását P. I’tjonkov elvtárs, a moszkvai Sztálin autógyárban. „Beszédemben elkerültem a száraz formulákat és igyekeztem az egyes tételeket tényekkel megtölteni, szorosan összekapcsolni őkel üzemünk vagy műhelyünk termelési és társadalmi életével." Erdei elvtársnö a „Párt” című anyagból tartotta legutóbbi előadását. Kimerítően ismertette a füzetben megadott anyagot, egyes hall. gatók nyomon is kísérhettél: saját brosúrájukból, azonban a legépeli jegyzet nem sokat tartalmazott ezen kívül. Erdei elvtársnö ezt az előadást az ország bármelyik községében elmondhatta volna, mé'ft egyetlen szó sem eseti ebben a biitjialórántházi pártszervezet életéről, feladatairól, ezen belül magáról a szemináriumról. Viszont máshol is ilyen közönyösen hallgatták volna végig, hiszen az elvtársak jórésze úgy érez'e, most is csak egy újabb „leckéi” kell bemagolnia. Révai elvtárs kongresszusi felszólalásában éppen erre a hiányosságra figyelmeztet bennünket: ,,Ok ató kádereink kapcsolata a gyakorlati élettel, a Párt mindennapi poli ikájával még mindig elég laza.” Nem elég, ha általánosság, bán beszélünk a Pártról, a párgzervezetek munkájáról. Nem elég, ha beszélünk a pártdemokráciáról, ha ugyanakkor nem nézzük meg, hogyan érvényesül saját szervezetünkben. Beszélünk a tömegekkel való kapcsolat jelentőségéről és közben nem gondolkozunk azon, hogy a bak- talóráníházi pártszervezetben miért olyan kevés a dolgozó parasztok száma, miért nincs egyetlen dolgozó paraszt hallgató sem a politikai Iskolán. P. Utjenkov elvtárs azt is leírja, hogyan teszi élénkebbé, érdekessé a szemináriumi megbeszéléseket a különféle szemlél'.ető eszközökkel. Szépirodalmi könyveket, filmrészleteket hoz fel példának, ami az anyaggal összevág, aztán grafikonokat, térképeket használ fel az anyag tárgyalásánál, a napi sajtó idevágó adatait rendszeresen felhasználja. Nagy segítséget nyújtanak ezek a módszerek a politikai iskola színvo. Halának emelésében. FALUSI PARTSZERVEZETEINK MEGERŐSÍTÉSÉT egyik legdöntőbb feladatul jelölte meg Rákosi elvtárs és nagy feladat vár Itt a politikai iskolák hallgatóira. Ezt csak úgy oldhatjuk meg, ha jól forgatják a kezükbe adott fegyvert, Pártunk elméletét. . „A párttag kötelessége, hogy szakadatlanul fejlessze politikai ludasát és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxlzmus-leninizmus tanításait” — mondja az MDP szervezeti szabályzatának 3. pontja. Értessük meg azokltal, akik elmaradtak a politikai iskoláról, hogy a kezükbe adott fegyvert dobják el ezzel, az ellenségnek szolgáltatják ki magúkat. A pártszervezet vezetősége adjon nagyobb segítséget egyéni felvilágosító munkával, hogy a Kongresszus határozatai az oktató« terén is érvényesüljenek. (Sz. I.) Magas jutalmai Kossutl.-díjal kapott máscius 15-én népi demokráciánk közel kilencven kiváló egyénisége: a legjobb sztahanovisták, a Mű nek munkája nyomán gyorsab- Ijan épülnek a házak, több szenet adnak a bányák, lendületesebb a munka az öntödékben, a textjigyárakban; a legjobb ter- metőszöve'kezeli tagol:, tudósok, művészek, írók, akik. mind- mind nagy alkotásokkal Spzda- gították 1950-ben szocializmust építő hazánkat. Körülbelül ugyanebben a-z időben hirdették ki Moszkva, ban, hogy a Szovjetunió minisztertanácsa határozatot hozott az 1950. évi Sztáiln-díjak odaítéléséről. Két esemény egy napon, két nagy ünnepi esemény. Az egyik felszabadítóink, a szovjet emberek hazájában, a szodalizauus országában, a másik nálunk, a magyar népi de. mokráeiában A két jutalom közt persze nemcsak ennyi a kapcsoíat. Kossiith-díjasaink mindannyian elsősorban a S/ .vjetuniónak köszönhetik a magas kitün'e- tést. Vájjon eljutott volna a munka termelékenységének ma_ gas fokáig Vajda László vagy Varga Lajos kőműves, ha nan az élenjáró szovjet munkamódszert alkalmazza? Vagy honnan tanulták a termelőszövetkezeti város szervezését a túr. hevei és karcagi kitüntetetek, ha nem a Szovjetuniótól? Ki'ől tanul ák az igazi művészetet, a szocialista realizmust íróink, színművészeink, kitől tanultuk az Igazság filmjeinek kfevztlését, ha nem a Szovjetuniótól? Mindennapi munkánkat aTyal gondoskodással, végtelen szeretettel segíti állandóan a Szovjetunió. Legjobbjaink a Szovjetuniótól, a Bolsevik Párttól, a nagy Sztálintól tanulnak már több, mint három évtizede. A most kiosztott Kossuth-díjik is azt mutatják: annál nagyobbak eredményeink, minél töblien alkalmazzák á’landóan az élenjáró munkamódszereket, minél többen követik nagy példaképeink útmutatásait. Nagy lendülettel, határtalan lelkesedéssel építi dolgozó né. pünk a szocializmust. Ez az építő munka nem hagyja szunv- nyadni a tehetséget i ;et,rekesz emberekiien. Ebben a munkában össz.eforr a munkás, a dolgozó paraszt, a haladó értelmiség!, a tudós, a művész. A szocializmus építése .nindaniiyiimk közös ügye. Egyre többet válnak érdemessé a m<y kitüntetésre. Tavaly a «•/ ahár.ovista mozgalom magyarországi megszületéséről, a termelőszövetkezetek fejlődéséről >,;S. é!jek a kiadott Kossuíh-díjak. Ma azt bizonyítják a kiírni etettek, hogy meghonosodott, megszilárdult nálunk a sz'ahánovista mozgalom, s egyes helyeken termelőszövetkezeti zárosokat szült a 1szos.lt fejlődése. Tavjfly még csak 19 művészeti és Irodalmi díjat osztottak ki. Most 28-at. Elsőízben kaptak Kos« suth-dijat magyar színdarabok szerzői: Négy új film alkotói is szerepelnek a jutalma zot ak között, Eredményesebb volt a munka tavaly', mint 1949-ben, s még eredményesebb lesz ebben az évben, amikor már felemelt ötéves tervünk alapján harcolunk új győzelmekért, új mun- Uasikerekért. A Kossuth-díjak kiosztása megmutatta: van kit jutalmazni, egyre többen vannak ilyen emberek. Határtalanok nálunk a lehetőségek, 1951-ben dolgozzanak úgy munkásaink, dolgozó parasztjaink, mérnökeink, művészeink itt Szaboles-Szatmárhan is, hogy esztendő múlva, népünk 1848-as forradalmának évfordulóján minél többen kiérdemeljék a Kössél h díjat.
