Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-15 / 62. szám
2 í95i március is. csotoktöt?"^ Erősítsük Pártunk paraszthetilapiát, a Szabad Földeli A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapra érkezett szovjet küldőt »ég- tiszt eletére rendezett fogadás a Magyar Tudományos Akadémián. A képen Balasova elvtársnő kézfogással üdvözli Rusznyák Isfeváu proíesszorl ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT 4 Szovjetunió héhevágyának fényes bizonyítékai Pest. március 17 % 18iS. \ t éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor. lelkesítő, imádott kis feleségemmel. ki mir dig buzditólag áll gondc- Zcifofm terveim előtt, mint a hadsereg elölt h magasra, emelt zászló. Azon 1 tanácskoztunk,' mit kell tenni? mert ez határozottan állt előttünk, hogy icnvl kell és mingyárt holnap... hátha holnapután már késő lesz! Logieailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind jó kötelessége szabaddá tenni a sajtót . „ . azt fogjuk tenni! a többit istenre bízom és azokra, kik rendelve vannak? hogy a ■keid ette izet folytassák: én csak arra i vagyok hivatva, hogy az első lökés' , legyem% Holnap ki kell vívnunk a I sajtószabadságot! és ha lelövöldöz- i nek? isten neki: ki várhat ennél ; szebb halált? E gondolattal aludtam el. Korán | reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókai- ‘ hoz s ott várjanak meg együtt, en- j gémét. A kávéházban még csak né- j hány fiatalember volt, kik nagy búsan politizáltak. Bvlyovszky Gyulát, ki közöttük volt' meghittam Jókai j hoz, a többieknek meghagytam, hogy ‘ az érkezőket tartsák itt, míg vissza nem jövünk. Haza menvén, előadtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról Társaim beleegyeztek. Bulyovszky és Jókai proctamaíiót szerkesztettek. Vasvári és én föl s alá jártunk# ezobában. Vasvári az én bcíommaV PETŐFI SÁNDOR NAPLÓJÁBÓL hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpv.lt a szurony egyenesen Bécs feléf anélkül, hogy valamelyikünket megsértette volna' — Jó jel! — kiáltánk föl egyhangúlag. A mint a proclamatió elkészült s indulófélben voltunk, azt kérdem, micsoda nap van ma? — Szerda — felelt egyik.. — Szerencsés nap — mondám — i szerdán házasodtam meg! Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a káveházba, mely már tele volt if jakkal. Jókai a proclamatiót olvasta föl, év nemzeti dalomat szavaltam cl: mind a kettő • riadó tetszéssel fogadtatott. (A nemzeti dalt két nappal döbb március 13-kán írtam a::on lakomára. ' melyet az ifjúság március 19-lzén ; akart adni, mely azonban az eddigi ; események következtében szílkségte- ! lenné válván elmarad. Míg én az egyik asztalnál a nemzeti dalt irtom• feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötöt varrt magának.) A kávéházban azt határoztuk, hogy ! sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s j majd teljes erővel kezdjük, meg a j munkát. Először az orvosukhoz men ' tünk. Szakadt az eső, amint az ut- j cára léptünk s az egész késő estig . tartott, de a lelkesedés olyan, mint a ; görögtűz; a víz nem olthat ja cl. Az orvosi egyetem udvarában irmát ^ fölolvasta Jókai a proclamatiót és cn \ elmondtam a nemzeti dalt Innen a mérnökökhöz ezektől a seminaríumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekvő sereg. A semina-rium csarnokában elénk állott egy professzor és azt mondta nagy pathossal: — Urak, a töri'ény nevében . . . rPöbbi szavait elnyelte a sokaság \ “■* mennydörgő kiáltása, s a tisz - j telt tanár többé nem jutván szóhoz, j szépen clkoiródott. A jogászok ro- | hantok ki az utcára, hogy vetülik j egyesüljenek. Közülük Vidács emelt j szót, elmondta, hogy professzoraik n I tartandó lakomában résztvevést eltil- 1 oltók kicsapási büntetés melleit. Ka- j raj és bosszankodó kifakadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvasta a proclamatiót s a tizenkét, pontot s én velem elszaval- ] tcitták a nemzeti dalt. Mindkettőt fanatikus lelkesedéssel fogadták, s a ; refrainban előjövő esküszünk"-öt mindannyiszor visszahorsogía az egész sereg, mely a téren állt.' Most menjünk egy censorhoz, és vele írassuk alá a prodornáliót es a nemzeti dalt! — kiáltott valaki. — Censorhoz nem megyünk, feleltem: nem ismerünk többé semmi ccnsort. el egyenesen a nyomdába! Mingyárt. beleegyeztek és követek Landerer nyomdáig legközelebb , volt hozzánk, oda mentünk, Jókaii, I Vasvárit, Vidácsot és engem neveztek kiküldötteknek, hogy a sajtót lefog- . laljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nem- j zeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ez > alatt kinn lelkesítő beszédeket tartót- í tak Egresi Gábor, Degré^ Vasvári. 1 Jókai stb. Dél felé elkészültek a nyomtatványok^ s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután , három órára gyűlést. hirdettünk a j múzeum térre, s a sokaság eloszlott' I A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzum elé. hon- I nan a közhatározat szerint a városházára mentünk, hogy a tizenkét pontot’ magokénak vallják a polgárok j is és velünk egyesüljenek. A tanács- j ierem megnyílt, s .megtelt néppel elő- '■ szőr. Rövid, tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot s az alant álló j sokaságnak az ablakból lemuiaiia. | Óriási kitörése . a lelkesedésnek! ; . . . Egyszerre az . a hír szárnyak hogy katonaság jön #. . körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlen egy ijedt arcot sem láttam m .. minden ajkon e kiáltás: fegyvert! fegyvert! TT'zen, különben alaptalan hír, j oly fölindulást okozott, hogy ; Nyári Pál és Klauzál tovább beszél- 1 te!c egy óránál, anélkül, hegy bőszé- j dóikból egy-egy töredék mondatnál többet hall ott unk volna. — Budára, Budára! . a helytartó j tanácshoz! ... nyittassuk meg Stem- csics börtönét!. .. Budára! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai' Végre választmány neveztetett ki Budára menendő, s a helytartó tanácsot fölszólítandó, hogy a censurát rögtön eltörölje, Stancsicsot szabadon bocsássa s a katonaságnak t rendeletét adjon, miszerint ügyeinkbe semmi semmi szín alatt be ne avatkozzék. A választmány tagjai: Egresi Sárnuel, Gyurkovícs Máté, Irányi Dániel, Irinyi József, Kacskovics Lajos, Klauzál Gábor^ Molnár György, Nyári Pál, Petőfi Sándor, Rottenbiller Leopold, Staffenberger István, Tót Gáspár, Vasvári Pál. A választmány legalább húsz ezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz, és előadta ki- vánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni mél- tóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A ható• naságnqk kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett, Stancsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-kC' Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül^ de tekintve annak, a mi. volt. kezdetnek, nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermekeknek az első tépést megtennie, mini mérföldeket gyalogolni a meglett embernek, í szakcikkeivel, termelési tanácsaival, a szovjet mezőgazdaság ta- paszta! jtninak ismertetésével, a fontos rendelitek köztesével, segíti a nirzögazdasAg minden dolg-ozó- .iát. Jó gazdáikodá-lioz, jó segítőtárs a Szabad Fö'-d. Az erős, boldog szocialista Magyarországért, a művelt, virágzó szocialista faluért végzett munkában és harcban erős fegyverünk a pártsajtó. Vigyük előre a falun a pártsajíó ügyét, falusi pártszervezeteink ve- \ zetésévcl és példamutatásával juttassuk e! a dolgozó parasztok tíz- j és tízezreihez a Párt parasztheti- j lapját, a Szabad Földet. Pártunk kongresszusa megmutatta országunk további fejlődésének, boldogabb életünk megteremtésének útját s ugyanakkor a megnövekedett feladatokat i3. Ezek között döntő helyen ál! mezőgazdaságunk szocialista átalakításának ügye. Mezőgazdaságunk- szocialista átszervezésével tudjuk megszüntetni mezőgazdasági termelésünk elmaradottságát, soha nem látott mértékben növelni termelését. Igv tudtunk végetyetni falun az ember ember által való kizsákmányolásának. biztosítani az egyre növekvő éle színvona at: több élelmiszert, több iparcikket, \ illanyt, mozit, könyvet, kultúrát a város és a falu dolgozóinak egyaránt. Kongresszusunk megmutatta, hogv az elkövetkező időkben különösen nagy feladatok várnak ránk falun. És arra is rámutatott Pár'unk kongresszusa, hogy a fa'u szocialista átalakításának egyik fontos feltéte'e a falu művelődési színvonalának emelése. a maradiságnak. a régihez való túlzott ragaszkodásnak leküzdése. Ebben a munkában Pártunk éles fegyvere, a dolgozó parasztok nagy segítője a sajtó. A falu szocialista fejlődésének egyik igen komoly akadálya az, hogy még mindig csekély a rendszeres újságolvasók száma, különösen kisebb fajainkban és a ta- riyavilágban- Megnövekedett feladataink követelőén előírják számunkra azt is, hogy gyorsan és gyökeresén felszámolják ezt. az újságolvasás terén fennálló elmaradottságot. Ezért határozta el Központi Vezetőségünk szervező bizottsága, hogv március 15-től április .15-ig. Pártunk paraszthrtilapjának, a Szabad Föld olvasótáborának növekedése érdekében széleskörű clőfizetésgyüjtő kampányt kell szervezni. Pártszervezeteink irányításival a népneve őkre, a DISZ, a DÉFOSZ. az MNDSZ. a földmű vessző vetkezeti tagokra, a gépállomások, az i állatni gazdaságok, erdőgazdaságok dolgozóinak legjobbjaira az a feladat vár. hogv kongresszusunk határozatainak ismertetése és nép- 1 szerűsítése s a tavaszi munkákra , való ió felkészü'cs mellett tíz- és , tízezer új előfizetőt szerezzenek 1 Pártunk paraszthetilapjának, a : Szabad Földnek. Kapcsolódjanak be az előfizeté>- ; gyűjtés munkájába a Szabad Föld ; régi előfizetői, akik ismerik és sze- I rétik a Janót, az új előfizetők, akik meggyőződtek róla. hogy 'szükséges a rendszeres . újságolvasás, mutassanak példát az előfize- : tésgvüjtésben a Szabad Föld levelezők. Különösen ügyelnünk kell arra, hogv a Szabad Föld előfizeíésgyüj- tés egyetlen esetben sem me- he| a Szabad Nép, vagy megyei pártlapunk rovására. Jó politikai felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy rendszert sen eljusson Pártunk paraszt- hetilapja azokhoz a paraszti párttagokhoz. akik még- semmiféle újságot nem járatnak, azokhoz a tanácsi agokhoz. tömegszer vezeti vezetőkhöz és tagokhoz akik eddig még nem ujságe’.őfizetők. a pár- tonkívülj dolgozó parasztok, különösen a középparasztok tíz- és tízezreihez. Magából az újságból mutassák meg az előfizctésgyüjtők. hogy a Szabad Föld milyen hatalmas segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak. Olvassák fel, ismertessék, magyarázzák meg a Szabad Föld egyes cikkeit. Mulassák meg, hogy a békéért, boldogabb jövőnkért vívott harcban, a termelő munkában, a mezőgazdaság minden dolgozójának nagy segítője Pártunk parasz!hetilapja. Most. amikor a világ népei újabb hatalmas aláírásgyűjtő mozgatna; indítanak és a mi népünk is aláírások millióival követeli a tartós béke biztosítását, mutassuk meg. hogy Pártunk parászthetiiap- ja jó útmutatónk a békéért vívott harcban. Országszerte megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák. A munkák elvégzéséhez. jobb terméseredmények (('éréséhez azzal is járuljunk hozzá. hogy minél |öbb új előfizetőt szerezzünk a Szabad Fö'dnek, melynek rendszeres olvasása közvetlen, segítséget jelent a mezőgazdasági munkákban is — Pártunk paraszthetüapja mezőgazdasági ; A Szovjetunió népei megkezdik a hatalmas vízierőművek és gigantikus csatornák építősét. A sz.ovjet nép igen rövid idő alatt ■ építi meg a kujbisevi, a sztátin- j grádi, a kahovkai és az avnu-dar- jai vizlerömüveket. üzembehelyezésük jelentősen kiszélesíti a szó. etatista gazdaság energiabázisát. A VOLGÁN TÚL. a Káspi tenger melléke, Ukrajna és Krím toppan! kiterjedésű területei kapnak éltető vizet a Volgából, a Dnyeperből, az Aniu-Da:jából, a ! Türkmén főcsatornán, a dé’ukvaj- {nái csatornán és az északkrimi | csatornán. 25 millió hektárnyi ön- 1 tözött és vízzel ellátott sztyeppé. | je és sivatagi területe a pamuttermelés, a gyümöici kertészet, szőlőművelés. selyemhernyő’.e- nyésztés, erdősítés és állattenyésztés bőséges termést és hasznot nyújtó körzetévé tesz. Sok- miilió métermázsával nő a Szov. ! jetunió élelmiszer- és nyersanyag- készlete. A KOMMUNISTA TÁRSADALMAT építő szovjet népnek igen nagy érdeke a szilára és tar- j tós béke. Minél hatalmasabb az építést program, annál nagyobb ! szükség van a szilárd békére. ; Békés körülmények között szélesebben, teljesebben és ragyogób. ban bontakozhat ki a nép a'kotó ereje, gyorsabban fejlődhet a szovjet ország gazdasága, virágozhat fel kultúrája. A SZOVJET EMBEREK mélységesen tisztelik minden tiagy és kis nemzet állami önállóságát és ! függetlenségét. A szovjet állam számára idegen a háborús törekvés és a hódító szándék. A Szov- | jetunió az egész emberiség létérdekét szolgá’ó békepolilikájávaí I a határain túl élő sok százmillió ' ember szimpátiáját és támogatá_ j sát vívta ki magának. A SZOVJETUNIÓ azoknak a népeknek az élén halad, amelyek | a tartós, demokratikus békéért : küzdenek, melyek 'szembeszáUnak az angol és amerikai háborús gyujtogatőkkal. A Szovjetunió hatalma biztos zá'oga e hare sikerének. Minél hatalmasabb a szocializmus hazája, annál szilárdabb a béke ügye. A szovjet nép alkotó munkája az egész világ békéjét szilárdítja. A Volgán, a Dnyeperen és c.7, Amu-Darján épülő hatalmas vízierőművek megsokszorozzák a Szovjetunió gazdasági hatalmát, szilárdítják a béke ügyét. . A BffiKE ÉPÍTKEZÉSEI ezek. Ezeket a béke sziiárditás i. a szovjet nép boldogulása érdekében építi a szocializmus orvzága, a Szovjetunió — a világ btkéjé. nek zászlóhordozója és támasza. A koreai néphadsereg újait 1> sikerei A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága március 13-án közötte, .hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt a front valamennyi szakaszán folytatták harcaikat az ellenség ellen. Szöul kö:zctében a néphadsereg egységei hétfőn le'ötték az ellenség tizenkét repu cigcnét. A nyugati partvidéken a partvédelmi osztagok március 13-án lelőtték az ellenség egy repülőgépét.
