Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

mi MÄBCtÖS ?. FSNTETK

népgazdaságunk egész twíi'.ctén a lökés elemek korlátozásának ó« kiszorításának politikáját s fhmdervek- e'.ó'tt a kereskedelemben, melyei fokozatosan' olyan mértékben. irho- gyan erre a szükséges' fői tét éleket meg tudjuk valósítani, he ly éti esi téri fmk keli szocialista keres kodé: un- rtiek állami kereskedelemmel a városban, szövetkezeti kereskedelemmel a tálon. Gazdasági rendszabályokkal, beruházási és förgóíőke- hűetek juttatásával, válam'nt fel-' világosító és szervező munkáimat eiő kell segítenünk a kisipari termelőszövetkezetek mozgalmának kifejlődését.'

Pártunk politikájának tengelye, r.épi demokratikus államunk alapja: a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal s c szövetségen belül a munkásosztály vczeiőszc- rep«.

Gazdaságpolitikánkban ez az; jelenti,1 hogy továbbra s j ka Húznunk keit sajátos magva." ;r~ rág! viszonyoknak megfő, ló, sz t:. n. új gazdasági politikát, amelyet most; 's a ka,mázunk s ámo vet len rí zsec'áhf: elgondolás,; ;; lapján .-először a Szovjetunióra a'ka'maztak, A'-kal- manupk kell ez: a politikát mindedd g. amíg a szocaiizmus győ- zr.mél a népgazdaság m'nclen terűié én . ki. nem vívtuk, inert ezt a poétikát. rrfrrt Sztái'n eivfárs tanítja, egyetlen szocializmust építő ország eem mellőzheti.

Enne-k a politikának az alkalmazása, elvtársaik, azt jelenti, hogy továbbra ts fenn kell tartanunk, sőt bizonyos vonatkozásban erősítenünk ke'l a piaci kapcsolatokat a termelés különféle ágai, elsősorban pecks' a szocialista ipar és a kisámtermelö mezőgazdaság között. A mezőgazdasági termé. nyék és termékek kötelező beszolgáltatásának rendszerét erőteljesebben kell kiépítenünk, egyúttal azonban csökkenteni kell azoknak a parasztgazdaságoknak a megkötöttségét, amelyek az álfámmá! szemben fennálló kötelezettségeiknek eleget tesznek.

Lehetővé kell tenni számukra, hogy -az einiitett feltételiéi, de minden egyéb megkötöttség nélkül, .áiTiffeiaslegeiket piacra Vigyék és ha est a kedvezményt megadjuk az egyénileg gazdálkodó pa-.

: ászt oknak, • csak természetes, hogy- legalább ugyanannyit megadjunk termelőszövetkezeteinknek

is.

Ez a. rendszabály természetesen nem jelentheti az állam piacssa- bá'yosö szerepének f elf degesz lését, vagy akár korlátozását. Ugyanakkor azonban, amikor fen.Dta.rtan', sőt bizonyos tekintetben bővíteni javasoljuk a pi'aoi kapcsolatokat,, még sokkal határozottabban. sokkal nagyobb már-- téliben kOSl fokoznunk. rüsíi nüak, fejlesztenünk, klterjesz- •-. nűnk, növelnünk' a közvetlen, termelési kapcsolatokat népgazdaságunk különféle ágai s mindenek, előtt Iparunk és mezőgazdaságunk közöttMelyek ezek a termelési kapcsolatok? Ezek a gépállomások és az 3 segítség, melyet ezek termelőid vövetkezet cinknek és még egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt- águnknak nyújtanak. Ezek a kü_ lönféle mezőgazdasági gépek és eszközök, melyeket a falunak juttatunk. Ez a mezőgazdaság fokozott ellátása műtrágyával és ne- mefritetti vétőmagvsIrkaIdetartozik az a sokoldalú segítség' is, me. iyet népi demokyatikua államunk mezőgazdasági termelőszöyetkjzs- teinek nyújt nemcsak a gépállomások útján, hanem beruházási és egyéb kölcsönök termájában, te- nyésztörzsek rendelkezésre bocsátásával stb. Idetartozik a terme, lést szerződések kérdése, melyek útján biztosítjuk az állam számára a szükséges mezőgazdasági tér, mékek bizonyos részét, s ugyanakkor a nyújtott előnyök, előlegek, szaktanácsadás, vetőmag, műtrágya segítségével emeljük a terméshozamot, s ilymódon lehe. tövé tesszük termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk jövedelmének fokozását. Tehát arról van szó, hogy necsak a pa- j raeztság személyi szükségleteit elégítsük ki, hanem mind nagyobb mértékben termelési szükségleteit is.

A. hat év alatt, mely hazánk felszabadítása óta eltelt, hazánk a fejlődés útján nagyobb lépést tett előre, mint a megelőző'évszázadok alatt. E rövid, de eredményekben gazdag néhány év alatt Pártunk, munkásosztályunk tettekkel bízó. nyitotta be, hogy hivatott népgazdaságunk, államunk, nemzetünk vezetésére. Az a feladat azonban, amelyet a legközelebbi években Pártunknak, munkásosztályunknak, dolgozó népünknek el kell végeznie, a szétaprózott, elmaradott kisparaszti mezőgazdaság helyén nagyüzemi, korszerű, szocialista mezőgazdaság létrehozása és ríj, felemelt ötéves tervünk segítségével országunk iparosításának meggyorsítása és mindezek ered. menyeként az egységes alapon nyugvó szocialista népgazdaság megteremtése — nehezebb és bonyolultabb 'minden feladatnál, amit eddig elvégeztünk. De. nemcsak az elvégzendő feladat nőtt meg, a nemcsak népünk ellenségeinek ellenállása fog növekedni,: hanem hatalmasan megnőtt és szakadatlanul, feltartóztathatatlanul: növekszik és fog tovább növeked. ni Pártunk, munkásosztályunk, népünk ereje is, acélosodik és acé- lasodni fog népünk akarata-, hogy a növekedés nehézségeivel dacolva szabad hazánkat virágzó szocia* lista országgá formálja. Ezért, elvtársak, mi a most előttünk álló, az eddiginél nagyobb és nehezebb feladatot 1? meg fogjuk oldani. Meg fogjuk oldani azért, mert maga a történelmi fejlődés tűzte. na. plrendre!, Mert, hála Lenin—Sztálin legyőzhetetlen . tanításának, tudjuk, hogyan kell megoldani! Mart munkásosztályunknak, dolgozó népünknek, van harcokban megedaett, tapasztalt élcsapata, van olyan vezető Pártja, amilyen a mi nagy Fúrtunk, amely Mark— Engels—Lenin—Sztálin nagy zászlaja alatt szilárd akarattal, törhetetlen lilt tel vezeti népünket a harcba a szocta’izmus teljes gyö.

selmáért országunkban!

Gerő Ernő elvtárs beszédét a küldöttek végig nagy figyelemmel kísérték, csaknem valamennyi küldött jegyezte az új ötéves ten- ragyogó távlatait jelző számokat. Többször lelkes taps tört ki. Hosz- szú percekig éltették a küldöttek Sztálin és Rákosi elvtársakat.

A demokratikus AnsstrSáért

Kz Osztrák Kommunista Párt üdvözletét Johann Koplenig elv tón. az Osztrák Kommunista Párt elnöke tolmácsolta.

— A ti harco ok a támadó jellegű aúsnti tömb és az amerllca' Imperialisták ellen — mondotta tubbak között —, akik egy harmadik rablóháborút akarnak kirobban aní a szocializmus világa ellen -- valamint fáradtra atlan harcolók-a nyuVati háborús uszítok zsoldjá- ban álló fasiszta Tito-kl'-kk ekei- a mi harcunk is és nekünk is erőt ad küzdelmünkben a békefront kt- srélesítéséert és a béke biztosítást ér.:.

— Ar. osztrák reakció és nlj38 szőve ségesat, » szocialista' párt jobboldali vezetői, az amerikai háború* xmftók parancsára féktelen

uszítást fejtenek ki a szocialista Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, különösen magyar szomszédunk ellen.

— Olyan Ausztriáért harcolunk, amely az egész imperialistaellenes 'óborral szőve ségben elősegíti a háborús uszítok megfékezését és agresszív terveik meghiusí ását.

A nagy tapssal fogadott felszólalás után Koczina Gyula elvíárs. a Rákosi Má'yás Müvek Pártbizo.tsá- gának titkára szóit hozzá a 2. napirendhez,

Ezu'án Pióker Ignác elvtárs- az Egyesült Izzó munkaérdemrendes sztahanovistája, a szakma legjobb gyalusa ‘szólalt fel.

Munkájának eredményeiről számolt be Horváth Ede elv ars. a győri Vagongyár Kossuth-díjas sztahanovista ifjúmunkása.

Lakes taps. fogadta. iHyshi Kapó elvíárs az Albán Munkapárt képviselje- a Politika: Bzo'tLág tagjának fblSzólalásá,.

Hyáni Kapó elvíárs üdvözölte a Kongresszust, beszámolt a Szovjet Hadsereg felszabadító müve nyomán hatalmas ütemben épülő új Albániáról- majd ezeket mondotta:

— A népi ha‘alom megalakulásának ehő napja ól kezdve Pár- tunknak és népünknek nemcsak a háború oköjjts nehézségek leküzdésére kellett állandóan mégfsszite- nlo ereje';, hanem a határainkat minden oldalról körülvevő külső ellenség. TÍto-RartkavIcs fasiszta kémbandája, ;,z athéni cs római fasiszták és az amerikai-angol háborúi uszító imperially ák. népünk leggyűlöltebb eilenságein-eü nyomása. intrikál- provokációi, rágalmai ellen is. Ebben a küzdelemben a Párt megerősítette népűink forradalmi erejébe vetett hitét és megszilárdította népünk egészséges egysé- Sál.

— Népünk egy percre sem ingóit

Vas Zoltán elvíárs:

meg, ellenállt és szilárdan ellenáll, súlyos csapásokét mért és irgalom nélkül fog újabb csapásokat mérni az ellenségre. Az utóbbi időben még elkeseredettebben folytatják -támadásaikat, megsokszorozzák provoká- c-iójuka: a szárazföldön. tengeren és levegőben. Megpróbálják ügynökeiket, kémeiket és diverzánsokaf- albán területre becsempészni. Terveik í z ínban ugyanúgy szégyenletes kudarccal fognak végződni, mini az eddigiek.

— A ml népünk meg van győződve arról, hegy nincs elszigetelve, nyert örök barátság fűzi a dicsőséges szovjet néphez és olyan barátai vannak, mint a nagy kínai nép és mint a népi demokráciák népei, a nagy Szovjetunió által vezetett népek. A béke megvédéséért foty.ctott közös küzdelmünk ecet iozza egyre szilárdabbá ezt a barátságot. '

Ebédszünet után Rónai Sándor alvtárs nyitotta meg a déiu'áni tanácskozás;.

Elsőnek Orma: Árpádné elvfársA finn kommunisták karca

Ezután Vilié Pessi elvfára, a Finn Kommunista Párt főtitkára üdvözölte a Kongresszust.

— Országunk reakciós burzsoáziája és a jobboldali szociáldemokrata vezetők — mondója — új háború előkészítésén dolgoznak. A finn burzsoázia cs a jobboldali, szociáldemokrata vezetők elsősorban a Finn Kommunista Párt befolyásának növekedésétől félnék. A kommunisták a legaktívabbak a harcban, a demokráciáért, a kenyérért, a békéért. Ml igyekszünk, hogy minél többet tanuljunk a Szovjetuniótól, lángeszű vezéreinek, Lenin és Sztálinelvtársaknak útmutatásaiból. A í; tapasztalataitok is értékes segí séget jelen,enek a mi munkánkban- amelyet az új Finnország megteremtéséért folytatunk.

A munkaverseny eredményeiről számolt be Pőczé Tibor elvtara, a Borscdmegyéi Pártbizottság (tikára.

Nemzeti jövedelmünk 1954-ig 120-130 százalékkal fog emelkedni

Nagy érdeklődés közepette mon- .do.t,;-. e; felszólalását Vas, Zoltán c.v.ai's, az Országos Tervhivatal e.nöko, a Párt Politika: Bizottságának tagja.

—, Az ötéves terv átdolgozásának lehetőségei, főszempontjai és méretei legátfogóbban abban jutnak kifejezésre, hogy a itemzcü jövedelem az eredetileg előirányzott 03 százalék -helyett lUM-igl 120 -130 százalékkal fog emel-; kedni. Az iparnak, a nemzeti jö.' vedelemheä vá-íó- ijozzájárulása 1949-hez képest 1854-ig 198 százalékkal nő, az építőipainál az emelkedés 430 százalék, a mező-; gazdaságinál 55 Szálkáiéit, a -közj. .lékedésnél 130, a kereskedeleminél; pedig- kereken 100' séázafék.

— A módosított ötéves nypgriz- dasá.gi terv természetesen gondoskodik arról is, hogy a vas, az: acél, a hengeréit áru, a színesfémeket pótoió .aluminium, a szén- és viilamosenergiá termelése köves, se a feldolgozó iparok növekedését.

— Csakis a mezőgazdaság sző- cíaliata átszervezése útján élhető el, hogy 1954 végére a szocialista szektor hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez elérje a köze! 100 százalékot és a kapitalista' szektor népgazdaságunk mindén területén csaknem teljesen megszün. jék.

— Pártunk programjának nagy szocialista célkitűzése valósul meg ezzei: hazánkban lényegében megszűnik az embernek embar által, való kizsákmányolása.

— Nemzeti jövedelmünk és nemzeti vagyonunk gyarapodásának egyik további legfőbb biztosítéka a termelékenység fokozása. Módosított ötéves tervünkben ezért veszünk irányt arra, hogy gyáripa. runkban az eredetileg előirányzott 50 százalékos emelkedés he-’ lyett a munka termelékenységét öt öv alatt mintegy megkétszerezzük.

— A nemzeti jövedelem további jelentős forrása az önköltség csökkentése. A gyáriparban jelentős részben a fajlagos anyagiéi, használás csökkentése révén mintegy 25 százalékos önköltségcsökkentést kelt elérni. Ennek során az anyaghányadokat a nehéziparban 17.3 százalékkal, a könnyűiparban 11 százalékkal kell csők. kenteni. Egyedül ez a csökkentés 1954-ben 1950-hez viszonyítva az iparban 5.4 milliárd forint nemzeti jövedelemtöbbletet eredményez, azaz annyit, hogy egy év alatt megkeressük Dunupentele összes költségeit és a budapesti földalatti vasút .összes, költségei, nak felét.

— Mind a termelékenység nagyarányú fokozása, mind az önköltségek jelentős csökkentése egy. aráat rámutat a műszáki fejlesztés alapvető kérdésére. Mint minden . területen, műszaki fejlesztési kérdéseink megoldásánál is felbecsülhetetlen az a segítség, amit a Szovjetunió baráti támogatása nyújt. A magyar tudományos lm. tatásra igen komoly feladatok várnak. Az ötéves tervidőszak "alatt.. 1.7 milliárd forintot -fordítunk tudományos kutatóintézeteink fejlesztésére és fenntartására. * műszaki fejlesz/ús/és uh tu? ciományos kutatás azonban csakis úgy lehet eredményes, úgy járul hozzá igazán • a nemzeti jövedelem. növeléséhez, ha feladatait és gyakorlati tapasztalatait levisz? szűk a munkapadokig, ha azok • eredményeit, összekapcsoljuk a, munkaversenyek, az újít ok; és a sztahanovisták mozgalmával. így érjük el,, hogy amíg az, újítások ]949-b3n 118 millió forintos nemzeti jövedelemtöbbletet eredményeztek. 1954Jben több mint hat- milliárd forintot eredményezze-' nek.

—- A nemzeti jövedelem ma már döntően a nép jövedelme. 3 amikor a Kongresszus arról,határoz, hogy a módosított ötéves terv eredményeként az 1950. évi közel 70 százalékról 1951-ben a szocialista szektor súlya csaknem meg. közelíti a 100 százalékot — a szocializmus alapelvének eme nagy győzelme teszi lehttöví, hogy a nemzeti jövedelem elosztása 1954-re úgy történjék meg, hogy a módosított ötéves terv az életszínvonalat 50—55 százalékkal kívánja növelni.

A keresők száma az összes, népességhez viszonyítva, az 1949. évi 44 5 százalékról mintegy 46—47 százalékra növekedik. Ennek megfelelően emelkedik az egv családra líu'ó jövedelem, amely tehát nemcsak az átlagbérekben, hanem a több keresőn keresztül is jelentősen megnő.

A lakosság fógyaaztási árualapjának növelésénél a módosított terv azt is számításba veszi, hogy jelentős eltolódás következik be a városi és falusi népesség arányában. Míg 1949 ben az összes foglalkozta tóit népesség 52.7 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban- 1954-ben már csak mintegy 441 százalék. A faluból a városba való áramlás másrészt a dolgozó nép életszínvonalának általános emelése új fogyasztási igényeket jeleni. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a fogyasztás kisebb tápértékű és olcsóbb élelmiszerek Vonaláról fokozatosan át*o!ód'k a nagyobb táp- ér'ékü és drágább állat} termékek, vonalára, igényesebb öltözködés és általában magasabb éllé ási köve- 1 íelmányek lépnek fel. Ennek megfelelően a lakosság 30--55 százalékkal -megemelt fogyasztási alapjából

az 1950. évi 28 4 százalékkal szemben 1954-b3n mintegy 32 százalék jut a ruházkodási szükségletek kielégítésé? szolgáló textil-pari és cipőipari áruk vásárlására.-— A jövő fejlődés: nézve termé- sze.esen nem hanyagolhatjuk cl a mi problémáit. Ezok abban nyilvánullak meg, hogy amikor az egyik oldalon egyre jobban szilárdítjuk a •békefront magyar szakaszát, amikor egyre jobban emelkedik ipari termelésünk színvonala és .' sikerre! hajtjuk végre Pártunk iparosítási politikáját, a másik oldalon dolgozó népünk és elsősorban az ipar! munkásosztály piaci éleimisz.eré’lá- tá;a körül, á.tmane.ileg. zavarok mutatkoznak.--'Persze, tudni .kell, boj^-,.mi? azelőtt legjobb esetben is lobosny: főzelékkel ment a dolgozó munka- jabá é's szó sem lehelét; szervezet: üzemi étkeztetésről, ma már mintegy 800 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkeztetésben és számuk napról napra növekszik. Gyermekek tíz- .és -tízezreit étkezletiük az iskolákban, óv-cdáltban, cseesémőott- honoikban. Ezek száma is fotyTono- san növekszik. A városi keresők száma is jelentősen megnőtt. A falu is jobban él, nvnt régen. Mindez megnövelte az éle'nitszer- szükség'etct."'

— Az élelmiszerellátási nehézségek hát.erében a rossz termés mellett kétségtelenül meghúzódik az ellenség keze- a felvásárló és elosztó szervezet rossz működése. Hazugság azonban népünk ellenségeinek az az állítása, hogy egyik- másik élelmiszerben azért van különös mértékű hiány, meri a kelte énéi több' élelmiszert viszünk ki Ténylegesen kivitelünkben a mező- gazdasági eredetű termékéit arány- száma az 1938 évi 60 százalékról 1950-ben 40 százalékra csökkent. A mezőgazdasági export teljes leállt- tása súlyos köve‘kezménvekkel járna. n:m szerezhetnénk be fontos nyersanyagokat és gépeke' nyugatról.

— Kétségtelen, hogy úrrá leszünk a ma nehézségein. A mezőgazda ság fejlődésé! minden rendelkezésre álló eszközzé; előmozdítjuk és elérjük, hogy elegendő terméket szolgáltasson,

— A jövőben azonban éppen ,fl

közellátás terén szerzett tapasz ala- fok alapján növelnünk Ítéli o.z állam és a gyárak tartalékait. Ne kelljen a rossz terméstől félni! Ne kelljen- mint most,- a kongresszusi versenynél is, nem egyszer ártól félni, hogy gyorsul a munka és nincs ei-ég anyag.

— Népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődése megkövetel; az* it, hogy erőteljeseit növeljük a nép vagyonát, a beruházásokat,

— Az akkumuláció az ötéves tervidőszakban mintegy 226 százalékkal etnelked kv.

— A módosított őkive-s terv az eredetileg előirányzott 5J milliárd forint helvett mintegy 80—85 nv!Az albán népet ös'ök baráloág íti/i

a dicsősége« szovjet néphez

nö- a Hazai Féstisfonó Kossrh

díjas sztahanovistája szólalt fel.