Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

r iaa március n. vasárnap 9 Qialeldei <J)aL műae.zei& több olajul ad a kazának április 4. tiszteletére Tavaszi burgonya szállítására szerződést Rölhelnek a dolgozó parasztok Nagy fekete csövek és még na­gyobb tartályok állnak az üzemben. Már az udvaron is az olaj szagától terhes a levegő; Egy tartályban ro- iyog és Jón a víz. Nem járna jói *z, aki megpróbálná: milyen meleg. Biztosan' ott maradna vj járói a bőr. A fekete, kormos kémények büszkén tekintsenek le a magasból az ala­csonyabb épületekre. Fentröl, a to­ronyból is kicsiknek látszanák az emberek, azok, akik mindezt, létre­hozták. Ez az űzöm egyik része. Minden a helyén van- sehol nem látni vashulladékot. Szebb képet nyújt azonban a másik oldal. A zöld gyep ■üdítően ‘tükrözi a tavasz varázsát. Szépen rendezett virág­ágyak sejtetik, hogy itt majd teljes pompájúiéban nyílnak- ki a virágok. A rózsafák feje még púpírzsacskó- ban van. Az egész üzem tükrözi, hogy te- merik ifi Vörös in elvtárs tanítását és megfogadták azt. öröm dolgozni a •. szép üzemben. Benn az egyes üzem­részekben is ilyen rend, tisztaság. Amióta ezt megvalósították, talán még fehérebb a paraff in, tisztább az olaj, jobbkedvüen csordogál a csö­vekben, Ebben az üzemiben, a Nyírbogdá- nyi Ásványolajipari Vállalatnál dol­gozik Balekics Pál is. Ö volt a pa­raffin-gyár művezetője, azé a pmraf. fingyáré, ahol a dolgozók a leg­szebb eredményt érték. el. a kon­gresszusi munkaversenyben és 54.000 forinttal teljesítették túl. felajánlá­sukat. Mosolygó arca hol itt, hol ott bukkan fel. Szívesen segít -társainak. Magya­ráz, tanít, oktat. Mindenütt megje­lenik fehér hajával és szives moso. Ipával. A rossz nyelvek az,t beszé­lik bent az üzemben, hogy amikor ■már megszüloíett!, akkor is ilyen fe­hér volt a haja. Persze. ez csak ráfogás. A TÖBBSZOROS ÚJÍTÓ Balekics Pálról van itt szó, aki hosszú ideig volt a paraffingyár mű­vezetője ,és most a vákumban dol­gozik, hogy tovább folytassa egyik kísérte,ét. Egyszerű parasztszülök gyermeke. Szalciskoláí végzett, mert így hama­rabb kereshetett és ■— több pénze nem is volt a tanuláshoz. Később egy rajzterembe került dolgozni, de nagyon vágyait a gépekhez. Ez a vágya teljesült- mikor azután Resi- cabányára ségédmüvezeiönek felvet­ték; Állandó an- tanult. Később a Péli Njt rogénművekh ez, a Shell olajhoz. Ili kezdetit megismerkedni az olajjál,. de á kapitalistáik, mint annyi más■ embernek, neki sem en­gedték, hogy beleavatkozzon mé­lyebben a munkába, — féltek attól, hág-, sokat falai ltanulni, megismeri a „gyártási titkot". Így nézett ki az a világ, mikor még a tőkések dirigáltak, iáikor a munkásnak esek a morzsa jutott tu­dásból jsl Megváltozott Balekics Pál éleiében .is sok minden a fel­szabadulás után. Ide • került a nyírbogdányi üzem­be, ahol becsületesen dolgozik. Vol­tak, akik nem mindenben helyesel­ték kísérletei', de a végén mindig kiderült, hogy neki van igaza. Ezt igazolták eredményei. Es minél job­ban meg's merte a Párt politikáját, annál inkább és annál szívesebben támogatta azt. Újításai vannak, amelyekkel már több tízezer forin­tot takarított meg . államunknak. Először azt figyelte meg, hogy a szivattyúnál a préslatpok mindig el­törnek. Azért, mert a csövekben leszakadó paraffin-darabok el tömik a nyílást, kisebb lesz a nyomás, el­törik az öntöttvasból készített prés­lap. A törés mind gyakrabban for­dult elő. Ezen segített Balekics Pál. Javaslatéra most már kovácsoltvas, ból készük a lapokat. — így azok a nyomásra csak elhajolnak. Ezzel 38—40 ezer forint megtakarítást ér­nek. el egy esztendőben. MEGJAVÍTJA A PARAFFIN MINŐSEGÉT Másik javaslata is igen sokat eredményezett. Eddig az üzemben a torony csak félhónapot járt egyhu­zamban, — közben áll', míg a szük­séges anyagot elkészítették. Minden indulásnál és állításnál veszteség lép fel. Balekics művezetőnek ju­tott eszébe, hogy kevesebb lenne a ■vesz eség, ha összegyűjtenék két hónap nyersanyagát és ügy dolgoz, nák fel együtt.. Ezt a javaslatot is el- fogadták. Azóta valóban csökkent az üzem önköltsége. Következő javaslata az volt, hogy az elhasznált vizet vezessék el a kamrák töltésére, — szintén jelen­tős megtakarítás, majd utána a sav­gyanta felhasználására tett értékes javaslata!, — ez is bevált. A kongresszusi versenyben igen szép eredményt ért el a paraffin minőségének javításával. Régi prob­léma volt az üzemben: mit lehetne kezdeni a gánccsal> amiben, sok pa­raffin marad vissza. Nagy Sándorral, a műszaki veze­tővel együtt dolgozták ki az eljárást a kongresszusi verseny ideje alatt — sikeresen. Út is voltak ellenzői a munkának. Találkoztak olyan emberekkel, akik még ma is azt az elvet vallják, hogy ,'Csalc azt hiszem, amit látok.“. Itt is ilyenek voltak, — az örökös o,kos- ködök, az örökös gáncsoskodók, akik nem segi'ik társaikat munká­jutott hanem akadályozzák. Ez nem vette el egyikük . kedvét sem. A szűrésből visszamaradt olajos paraffint — ez a gáncs — mégegy- szer melegen átszűrték a préseken és kivették belőle az olajat. 15 szá­zalékról 45—50 százalékra emelke­dett a paraffin kinyerési százaléka. ÚJABB ÚJÍTÁSRA KÉSZÜL ÁPRILIS 4-E TISZTELETÉRE A Pár kongresszusi felajánlását jól teljesítenék az üzem dolgozói, de nem állnak meg egy percre sem a munkában. Újabb versenyizerző- dések, újabb mynkafelajánlásók szü­lettek már az üzemben. Brlek'cs Pál művezető is újabb kísérletet folytat. Mikor a paraffin- gyárban dolgozott, már akkor is igen sokat járt át a toronyba, ahol a lepárlást végzik. Itt is segíteni akar, mert kevés az olaj, amit « vaxból kivonnak. Most a vállalat lehetőséget adott arra Balekics Pálnak, hogy tovább, folyassa kísérletezését. Áthelyezték a toronyba, ahol közvetlen alkalma nyílik a munka folytatására.-— Azt akarom, — mondta a mű­vezető, — hogy 15 helyett 20 száza­lék legyen a gépolaj kitermelésünk. A Pártkongresszusra teát felaján­lás jó teljesítése után már a torony is megtette az új munkafelajánlást április 4-ére. Balekics Pál művezető pedig úgy akarja megünnepelni a felszabadulás évfordulóját, hogy to. vább emeli az olajkitermelést, foly­tatja kísérleteit. A dolgozó parasztság a ver­mekből felszedett burgonyára szállítási szerződést köthet a föld- müvesszövetkezetekkel. A szállítá­si szerződést a termelőszövetke­zetekkel is a földinüvesszövetke- zet köti meg. A szerződő felár cí­mén az átadott burgonya árának tíz százalékát kapja, ezenkívül a tés címén metermázsánként hat forintot ad. Ezt az összeget * szerződés megkötésekor előlegként már folyósítja is. A burgonya termelői ára válto­zatlanul érvényben marad. A GUI baba 30, az Ella 24, az étkezési — ipari 16, a vegyes ipari burgo. nya pedig 15 forint métermázsán­ként. szövetkezet vermelési költségtérí­Kél bél természeltüéomáiiyi előadásainak programja Számos DISZ'szervezetünk természettudományos előadá­sokat szervezett. A nagyecsedi DISZ szervezetnél március hó 16-án tartják meg. Előadó Gál Mihály. A panyo.ai DISZ szer­vezetnél szintén március 16-án tartják, előadó Bányai Ferenc. A kómlódtótfalusi DISZ szer­vezetnél március 18*án tartják a természettudományos elő­adást, — az előadó Kiss József. A nyírbogáti és István-tanyai Hí iskolai legye'rm liisgszilárdításáér! A nyíregyházi II. sz. álta’á- nos iskola 3-án tartott nevelési értekezletén behatóan foglalko­zott az iskolai fegyelem meg­szilárdításának kérdésével. Az iskola nevelőtestületének min­den tagja aktívan bekapcsoló­dott a kérdés megvitatásába és a következő határozatot hoz­ták: 1. Pártunk közoktatásügyi célkitűzéseit csak akkor tud­juk maradéktalanul végrehaj­tani és győzelemre vinni, ha iskolánkban megszilárdítjuk a fegyelmet. E célból az iskola VIII. osztályos tanulóit bevon­juk a fegyelem kialakításába. 2. Jó példát kell látni a ta­nulóknak minden nevelői tevé­kenységben. Szükséges a neve­lők munkafegyelmének meg­szilárdítása. Minden nevelő a tanítás megkezdésekor, azaz 8 óra előtt 10 perccel köteles az osz­DISZ szervezetnél 18"án, az előadó Horváth Gabriella. A ti- szalöki DISZ szervezetnél a természettudományi előadás március 20-án van. Előadó Ju­hai Dezső. A túristvándi DISZ szervezetnél március 21-én tartják a természettudományi e’őadást. Előadó: Dubai End- réné. E kát héten át a termé­szettudományos előadások anvaga: „Az ember származá­sa“. tályban tartózkodni és a házi feladatokat ellenőrizni. 4. Az úttörő csapat felállítja a csapattanács fegyelmi bizott­ságát, mely hetenként felelős­ségre vonja a fegyelmezetlen, pajtásokat. 5. Az ellenőrzési könyvet fo­kozottabb mértékben használ­juk, hogy a szülőkkel a kap­csolatot ezáltal is szorosabbra vonjuk. 6. Fokozni fogjuk a szülők között á felvilágosító munkát a családlátogatásokon és a Szü­lök Iskoláján keresztül. A szü­lőket minden Szülők Iskoláján, tájékoztatni fogjuk az iskol* fegyelméről és megbeszéljük problémáit. 7. Hogy a tanulóknak a tar nulási idő alatt ne kelljen el­távozni az iskolából, az iskola úttörő csapata felállítja és megszervezi az iskolai vásárlás céljára a szövetkezetét. . A mágnások klubjában a korai órát tekintve, már igen sokan voltak. Voltak, akik arról beszéltek, hogy 1845-bsn, s 46-ban mily rendkívül rossz termés volt, s a tavaszi jelek azt mutat­ják, hogy -az idén sem lesz jobb. — Legalább ára lesz a termésnek, — mondta egy mágnás. — Pest várme­gyében akkor 22 bankó fo­rinton alul nem lehetett kapni egy mérő búzát. — De már szomorúbbak a viszonyok Be regben és Ugocsában, — vetette köz­be egy másik fiatal mág­nás. — Ha ezekről beszé. lünk, éppen olyan, mintha Kelet-India valamelyik tar­tományáról lenne szó. Ez­ért alapítottunk egy felfe­dező társaságot mi ketten, Béla barátommal, s a nya­rat avval töltöttük, s még a telet is, farsang végéig, hogy az ország különböző vidékeit megismerjük, mint utazók és világokat jelentő kalandokat szerezzünk. EL mentünk Párádra gróf ká­rolyi Györgyné látogatásá­ra, s onnan le a Heves me­gyében fekvő Ti szab őre, grőf Almássy Pali bará- tunlíhoz, aztán meglátogat­tuk a báró Wenckhsim-csa- ládot Körös-Ladányon, gróf Csekonics Jánost Zsombo­lyán, sót elmentünk Temes­várra, a buziási fürdőre, Mehádiára, ahol fényes vendégkoszorút találunk együtt... A Herkules-für­dőből, nem törődve az Intő szókkal, a Vaskapujszoro- son át leírhatatlan fáradt­sággal ereszkedtünk le a Hátszeg völgyébe, Plskllg, Komáromi Gyuri barátunk­hoz, aki ekkor ezen a jó­szágán időzött bájos fele­ségével, gróf Cstky Báli­val .., De valami volt a levegő.. ben, senki sem tudott? tisz­ta szívvel figyelni világjáró kalandjaira. Most berohan a fiatal Csetneky gróf, a Pepi, s ha’á'sápadtan kapkod ki a zsebéből egy papírlapot, és adja át Miggay Pistának. — Olvasd, olvasd! Már mindenki .megret­tent. A . bécsi események? Senki se akart már ilyen izgató dolgokról beszélni. — Pesten revolutio! A hatvani-utcai Landerer- nyomdából kiindulva, a saj­tószabadság tényleg prok_ lamáltatott. Táncsicsot ki­szabadította az ifjúság. — Petőfi negyvenezer paraszt élén áll a Rákoson! , Csupa hihetetlen hír! Né­ma csönd. — Dieser Petoefi, dieser, — dadogta, s felmutatta a papírt, amit valaki elka­pott tőle, és olvasni. kezdte az első sorokat: Dicsőséges nagy urak, hát hogy vagytok? Viszket-e úgy egy kicsit a nyakatok? A mágnás ifjak felhör­dültek, s elrettenve nevet, tek össze. POZSONYI MESE • . I , • .... ,• ' 4*. . Irta: Móricz Zsigmond. — Ezek ml vagyunk? Üj divatú nyakravaió ké­szül most Számotokra ... nem cifra, de jó szoros! A kaszinóból mindenki odatorlódott. A komoly, idősebb mágnások, akik maguk közt a legfontosabb tennivalókat beszélték meg, szintén előjöttek, s szerví­rozva állottak be a cso­portba. A fiatal felolvasó­nak éles, nagy hangja volt, s minden duplán, félelme­tesen sikított a fülükbe. Tudjátok_e, mennyit kér­tünk .titeket? Hogy irántunk emberiek legyetek, Vegyetek be az emberek sorába ... Rimánkodott a szegény nép, s hiába!-— De hol a rendőrség? Hogy merészel valaki ilyen lazító hangon ?! — Ez mégis sok! — Még csak ezután jön a java! — mondta a dado­gó fiatal mágnás, aki a pa­pírt hozta. Állatoknak tartottátok a népet, Hátha most mint állat fizet tinéktek? Ha megrohan, mint vadál­lat benneteket, S körmét, fogát véretekkel festi méla? — Das ist Skandal! Ez nem tűrhető! — El vagyunk késve! De elveszett az egész do­lognak a humora. A vers­sorok meghazudtolták, amit az emberek a versről tud_ tak. Hogy a vers, a költe­mény az érzelmek kifejezé­se, líra, epika... Szavak! Ez itt tűzvész, gyújtoga­tás. Ha ezt hallaná fogják az emberek, kész a láza­dás .,. Borzasztó ... Ki a síkra, a kunyhókból milljomok! Kaszát, ásót, vasvillákat fogjatok! Az alkalom maga magát kínálja. Ütött a nagy bos^zúállás órája. Nem lehet elképzelni, hogy ezek a föurak, akik egész életükben báTmlt is tettek, csak tiszteletben, sőt szinte imádatban része­sültek a nép részéről s ha gyűlölet volt a hátuk mii. gött, azt ök mosolyogva, szinte előnynek fogták fel, s úgy tartották, hogy kell is egy kis gyűlölet is az emésztéshez. Hogy ezek a Petőfi versét soromként mint puskalövést, bombát, robbanást érezték. Erre pe­dig még a magyar históriá­ban példa nem volt. Ezer évig hiztak rajtunk az urak. Minden sor borzalmasabb és. irtőztatóbb. Most rajtok a ml kutyáink hízzanak! Nem lehetett tovább ol­vasni. Maga a felolvasó nem hitt a szemének. Le­hetetlen, hogy ez a sor le legyen írva. Tollal, tintá­val, ahogy a szerződést ír_ ják, amit meg kel! tartani, ahogy a törvényt, amit végre kell hajtani. Csak eddig szerződést és tör­vényt csak a birtokon lévő hatalmasok érdekében ír­tak s ez... Vasvlllára valóit, aztán szemétre, Ott egyék a kutyák őket ebédre!. .. Van még ebben az or­szágban* élet, igazság, rend, jog? ... Hát ezt a gazem­bert még nem akasztottál: fel? El? Lehetetlen. Valaki kitépte a felolva­só kezéből a papirt és szét. tépte. Dühöngő kavargással változott a terem. De amikor már csillapod­ni kezdett a felbevült han­gulat, mintha új tűzzel akarnák felgyújtani a ham­vadni kezdő parázst, valaki berohant: — Petőfi negyvenezer kaszás paraszttal áll a Rá­koson! Hirtelen némaság. A legfontosabb kérdés e napokban az volt, hogy mi­ként fognak megoldatni á hűbéri viszonyok? N era1 fogják-e az izgatok a pa­rasztokat a nemesség elleni uszítani ? Kóválygó «kétségek Kerül­gették az urakat. Még soha nem gondoltak arra, hogy mennyire ellen­séges és idegen elem kö­zött élnek. Hiszen ezek a parasztok, ezek a soha ész­re nem vett, f Lgye’ amiben, nem részesített jobbágyok,, ezek mint feldühített vadak nyüzsögtek képzeletükben..; Remegés közben meglát­ják Széchenyit, aki az ut­cán éppen errefelé tartett. Széchenyi nyugodtan ment a klub termében, be­nyitotta az ajtót, és ahogy végignézett a sápadt, di­dergő. gyom orr ont ás os mágnásokon, szarkasztikus mosolygással köszöntötte őket: —; Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok? Ezen a napon volt a sza­vazás a jobbágyság felsza­badításáért. Egyetlen szó, egy ellent­mondás nélkül ment ke_ resztül a javaslat. Pedig, ha Petőfi verse nincs, ak­kor legalább is ellenzék lett volna, ha mégakkora volt ts a rémület a bécsi események miatt. (Részlet a ..Rózsa Sán­dor” című regényből.) !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents