Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

1MH MAJ*CT*JB M. v^FA'ÜÍ.VP 3 Ne hanyagolják el a felvilágosító munkát VILLÁM Magy község szép eredményt ért el a kenyérgabona beadásában. A félévi előirányzatot eddig már 418 százalékra telj esi teilte. Ez nagyon szép eredmény. De nézzük meg közelebbről, hogyan érte el a köz­ségi tanács a 418 százalékos teljesí­tést. Mikor a községben jártam, érdek­lőd. ean egy parasztoénitől (nem akarta, megmondani a nevét) a köz­rég életéről. A méri elmondta, hogy a felszabadulás előtt Graczka Mi­hály és Molnár Gusztávné nágybir- tokosok bitorolták a község hatá­rának nagyobb részét. Emlékszik még nagyon jól a filteres napszám­ra, a keserves napokra, melyeknek se szeri, se száma nem volt. Öröm­mel mondta, hogy a felszabadulás­kor ők is kaptak 8 hold szántóföl­det, szó osztották a nagybirtokosok földjét. Éppen most vezetik be köz- régükbe a villanyt. Szép állami gazdaság van a községben. Amikor amnlban a begyűjtés felől érdek­lőd1 lem, belefagyott a szó. Pedig erre csak büszkék lehetnének a község dolgozói. A kukorlczbagyuj- téstoai, igaz, el vannak maradva, ós hát még be lehet hozni a Icma. ratíásj. Aztán kiderült, hogy miért r.em- beszélt a begyűjtésiről szive- sen. Egy hónap alatt már kétszer számol átlóik el. Éppúgy, mint a 1 ulákokat. Pedig terményfeleslegét egyenesen a gép alól szállította b®- Díszoklevelet is kapott, mivel hogy 2fc) százalékon felül teljesítette a beadási kötelezettségét. Kukoricából n*>ki kevéa termetit, do a hátralékod ssúr beadással igyekezett pótolni. Az elmúlt héten, újra felkereste az elözáoncltoitó bizottság. Megnézték Iisz ikéozle.'ét, kenyérgabona készle­tét és addig saccolga-ttaik, hogy &zt követelték: adjon be még 50 kiló kenyérgabonát. Ha nem. akkor „ők nv.jd tudják, mit kell tenni”. V (anáesházból most is elszá-moltetésra indultak. Agj'-v. MhályíkSioz men.dk. Agócs M^hálypstk nem kettCebtJ kukoricát beadni. Csupán a házhelybe vetett kukoricát, jtt: termett egy néhány mázsa. Egy napon aztán bsáu'J.ott az elszámoltató bizottság, szétnéz­ek éj azt hagyták Agócsékmák, hogy egy szemet se merjenek töb­be;: használni belőle- mert .„le van foglalva“, 3 napon belül szállí sák bo a szövetkezeti raktárba. Agócsék o m rzállítottták be. Agócs Andrásókra pedig 65 kilő kenyérgabonát ,,vetett ki" a tanács. Agócs András Is o gép alól ezá'.lí o 1 y be összes fe- e-legét. Csupán a fejadagja maradt. így cselekedett a tanács a többi dolgozó paraszttá; is. Először az adóhátralékot kérik és ha mindjárt nem tud fize.ni a dolgozó paraszt, ;zmi 1-eg öbb esetben előfordul- le­foglalják a termésfelesleget. A felvilágosító munkáról ez a véleményük; — Nem lehet itt úgy eredményt elérni. A köve kezo helyem azért meg­próbálják. Barócsi Pál 10 holdas dolgozó paraszt, házába így állítot­tak be: — Azért jöttünk Barócsi bácsi —- mondta a tanács elnöke.- m rt hátralékban van az adóval és míg egy kis beadási kötelezett“ rége is. van. Azt tudom, de bár, miből ad­jon a, ember, ha nincs? — vála­szolta. Odajött Barócsi néni Is. Minden érdekelte. El keltett mondani, hogy milyen szépen halad az ország épí­tése. Éppen náluk dolgoztak a vil­lanyszerelők, pár nap és náluk is ég a villany. Lám. eat: is csak úgy érhetjük el, hogy a dolgozó pa­rasztok zöme becsüle,esen eleget tett az állammal szemben minden kötelezettségének. Barócsiék azt is megkérdezték, hogy mi a helyzet a világban. Bizony az amerikai impe­rialistic háborúra készülnek, de nekünk meg kell védeni a békét. Ez ped'g Barócsi néniéktől is függ — mond a a tanács elnöke. — A fene egye meg azt is, aki háborút akar. Ilyen őszintén mond­ja meg Barócsi néni. — Még most múlt el az egyik, mór másikat akarnak. Másfél órai beszélgetés után meg­értenék Barócsiék, hogy erősebb lesz az ország, biztosabb a béke, ha kifizetik az adó, és beadják a ter­ményfelesleget. — Mennyi a*z a hátralék? 105 fo­rint adó, 195 kiló burgonya. 34 kiló kukorica? Kitdsztázom. Ne tartoz­nak az államnak! Kukoricába, ha elfogadják, tudok adni 2 kiló zsírt, A burgonyát is beadom, az adót pe­dig 3—4 nap múlva kifizetem. A SciviiágosÉtó máska jó eredménnyel járt. Soha nem sza­brd hiányoznia, mert az ellenség kihasználja ezt és szembeállítja a do’.gozó parasztokat a tanáccsal. Ment van ellenség a községiben. Ott vannak a kulákak, hiába vélekedik ügy még a párttitteár, Nagy András elviére is, hogy ..nincs núnálunlk kulák, mindenki földhöz juttatott“. Az igaz, hogy mindenki kiapo.it föl­ös, a felszabaduláskor, még a ku- lák isi Például Orosi János 16 hol­das kulák 4 hold juttatott földet topott, pedig 1942 ben cséplőgépet ve' ! Vagy nézzük meg Kiszá’y Jó­zsefet. A felszabadulás előtt, 5 hold íö.dje volt» e me’lett kocsmája, füszeriizlete. Vájjon nem a község dolgozóit szipolyozta-e K'lszály Jó­zsef, miikor vízzé7 felvegyített bort mért jó drágán? Vagy azok ól. kik­nek nem volt pénzük fűszerárura, a tojást, kukoricát feleáron vette át? Igán, ezek kulákck, akik észrevét­lenül híz'ak a dolgozók verejiékes munkája után! A helyi párlsrervezet vezetőségének, a kcmmunós.álmafc és a tanácsnak fel kell venni a harcot a kulákokikal, le kell leplez­ni őket, mimódoíi gazdagodtak, a falu dolgozóinak rovására. A nép­nevelők mondják el. hogy míg Ba- rocs! Pé!er 7 holdas dolgozó pa­raszt 100 század ék on felül tetőt ele­get beadás: kö'eLezet; ságién ek, még kukoricából is 130 százalékos telje­sítést ért el. vagy Tonikó János 6 holdas dolgozó párását 3 kiló zsír­ral pótolta kukcricabeadásál, ad­dig Kiszály József kulák nem tett eleget beadási kötelezettségének, aiz adót sem fizette ki, több mint ezer forint hátraléka van. Ha a falu kommunistád, népne­velői, a tanács tagjai visszaverik az ellenség támadásait, a dolgozó | parasztok belátják, miért kell be- , adni a terményfelesleget, ltogy erő- j sebb legyen a dolgozók hazája. K. D. GÉPKOCSIVEZETŐK ! Szabolcs-Szatmárban újabb 16 gépkocsivezető kap sztakánovista oklevelet! Köszöntjük a megtisztelő cím elnyerőit! Gépkocsivezetők! Kövessétek az élenjárók példáját! Kapcsolódja'ok be a 100.000 kilométeres mozgalomba! Növeljétek gép­kocsijaitok élettartamát ! Kössetek versenyszerződést a nép vagyonának szocialista megőrzésére ! Ünnepeljétek kimagasló eredményekkel április negyedikét ! SZTAHANOVISTÁK, ÉLMUNKÁSOK ! Adjátok át munkamódszereiteket társaitoknak! Soltész Lajos, a kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgo­zója rendszeresen átadja tapasztalatait! Most Matusz Imrét segíti. Maiusz Imre már felül teljesít 200 száza­lékon ! Az elvtársi segíiség hatalmas erőt jelent a szocia­lista munkavevsenyben ! 8 vásárosnaményi, málástalftai ás bahtalóránlházi járás MksMzafíságai csatlakoztak a nyírbáiof ak versenyfetbivásáiioz A nyírbátori járás békebi­zottságai versenyfelhívást in­téztek a megye valamennyi békebizottságához: segítsük elő teljes erőnkből a tavaszi mun­kálatok jó elvégzését. A ver­senyfelhíváshoz eddig a vásá­rosnaményi, mátészalkai és baktalérántházi járások béke­bizottságai csatlakozlak. Kis- gy üléseken ismertetik a Béke Világtanácsának határozatait, valamint azokat a feladatoka', amelyeket a Párt Kongresszusa tűzött népünk elé megvalósítás céljából. Ma az ország minden ré­szében, nálunk Szabolcst S.vt * * márban is értekezletre gyűl­nek össze a földművesszövet- kezo'ek megyei küldöttei, hegy a Szövosz II. Oszágos Küldöttgyűlésének határoza­tai alapján megvitassák a földművesszövetkezetek ten­nivalóit. A II. Országos Küldöttgyű­lés úgy határozott, hogy a földművesszövetkezeti moz­galom további egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szilárd vezetés biz­tosítása — az, hogy az irá­nyító szervek közelebb le­gyenek a földművesszöve'ke- zetekhez. E határozat nyo­rr TAPASZTALATCSERE A DOBI ERDŐN (Második folytatás.) Az irtáson elindultak az embe­rek. Elöl Zsurakovszki elvtárs, a mátészalkai erdőgazdaság veze­tője, .körül a brigádosok, szak. munkáeok. Ha szép az erdő, mi­kor még állnak a büszke faóa-iá- sok, a süiü bozót szövevényét sötétzöld homállyal borítják — az erdömunkásnak még szebb, mikor a hatalmas rönkök végig nyúj­tóznak a földön, szerszámai a tíz, meg száz köbméterjét kínálják. Ahogy haladnak, szakértő szemmel figyelik a rönkök hatal­mas testét, bírálják, vagy éppen dicsérik nemcsak gondolatban, de szóban is a tíszadobi brigádosok munkáját. Kiss Bála Jánkról jött. az ot­tani gazdaságban fakitermelő munkás. Jő Ismerője a szakmá­nak, úgy tudják róla, nem tartja yélta alatt tudását. Szívesen elő. resagibi társait. így van ez rend­jén, Egy rönk körül megállnak. Látni rajta, hogy mielőtt kidőlt ez a büszke fa, elcsúszott kicsit a fűrész, ferde lett a vágási lap­ja. Kiss Béla Jánkról, mindjárt hozzá is teszi, milyen vesztesé­ges a ferde vágási lap, elrontja a rönk értékét, kisebb lesz így a gondatlanság nyomán a munka minőségét mérő szerfakiihozatali százalék. A másik rönknél a sza- kállevágást, a harmadiknál a gö_ csők eltávolítását hiányolják. Helyesen látják meg a hibákat, de igazságosan dicsérik az ered­ményeket. Valóban dicséretes munkát bi­zonyít az, hogy a tarvágásban szinte a földdel egyenlöek a tus- kők ... * Micsoda gyönyörűség! Óriási ez a Tönk, amit most körülálinak. Van henne vagy tizenkét köb­méter, ha nem több. Nem is hiszitek, elvtársak, ezt a rönköt száz méterről von­tattuk ide — magyaráz nevetve Patkó Tibor, a tíszadobi üzem­egység vezetője. Szavalt hitetlen­kedő fejcsóválások és kérdő pil- ‘ an tárok fogadják. Patkó Tibor mosolyog tovább, mintha mondaná, hogy „lám, tud­tam, hitetlenkedni fogtok.” Az­tán magyarázatba fog. — Tudjátok, sokféleképp pró­báltuk. Nyolc ökröt akasztottunk a rönk elé. Nekifeszültek, szinte az inuk szakadt, de a rönk meg se moccant. Még a kisebb rön­köket is C3ak nagynehezen von­tattuk ide a jószággal — mutat szét a földön nyújtózó rönkök fölött. — S mikor kis eső sze­merkélt? Akkor inkább a rönkök húzták visszafelé az ökröket, mint az ökrök a fát előre . . . Nevetnek. Szinte látják, hogy erőlködik négy pár ökör, szü_ gyükön, egész testükön ^pattaná- sig feszülnek az izmok, az embe­rek kiabálnak, pattog az ostor és a hatalmas testű rönk dühösen, makacsul, akaratosan megfeszíti magát. — No és mégis miként sike­rült ? — kérdezik többen s meg- megkoccantják bakanccsal, csíz. mával a hatalmas rönk oldalát. Patkó elvtárs arra mutat, ahon­nan szapora gépberregés, moto­rok zaja száll erre a koradélután­ban. — Ott vannak. Azok segítet­tek. Elindulnak mindannyian arra­felé, mindenki látni akarja azo­kat a gépeket, amelyek könnyű­szerrel elvontatták ezt közel két és fél méter átmérőjű hatalmas faóiiást. Szívet-lelket gyönyörködtető az a kép, amely e'.ápük tárul. Ha­talmas lánctalpas vontatók ru­gaszkodnak neki a partnak, nyo­mukban engedelmesen kúsznak a rönkök. Nem Is egy egyszerre! — Szovjet gépek! — mondják önkéntelenül is büszkén az embe­rek. Az egyik gép, a Sztáiinyec volt, az amelyik legyőzte az előbb látott faóriást. Sokszorta nagyobb volt az ereje, mint négy pár ököré! Ahogy állnak együtt, gyönyör­ködve f'gyelik a hatalmas K. T. 12-es lánctalpas gépet, amint négy testes szálfa elé áll, újból akadnak kétkedők. — Sok lesz négy rönk! — Nem bír meg vele! — Bízd csak a gépre! Hatal­mas ereje van annak! — De a vezetőtől is sok függ ám. Ember ül a kormánykerékná'.l Kovács Mihály elvtárs int a vontatóról, mintha meghallotta vol­na a b ztatást. Aztán gázt ad! Fel. bőg a gép, va6teste nagyot rándul, a lánctalpak makacsul rátapadnak a földre s lassan elindul. A rönkök engedelmesen kúsznak mögötte. Mind a négy! Elismerő moraj. A K. T. 12-es már a kubikgödör széléhez ért, lánctalpa, íelágaskod-' tak s úgy látszott, visszac&úsz k az egész „szere’vény”. — Most! Most megy füstbe mű­dén! — Micsoda hitetlenek vagytok! A vontató mégiscsak elindul. De a rönkök ott maradnak a part pe­remén. — Lekapcsolódtak a rönkök *~ k'áltja valaki elnyújtva. A gép ismerői nevelnek. S va'óban. látok áront felér a partra s tovább halad a K. T. 12-es, mögötte, erős drótkötél marad. Az­tán megáll a gép. Kovács elvtárs elfordít egy váltókart, a csörlő las­san fordulni kezd, A vontató ke­ményen nekivetette lánctalpa'! a földnek. Meg se moccan. A drót­kötél pattanásig feszül s a gép ereje a csőrlővel lassan felhúzza a partra a rönköket. Néhányan kiáltanak, van, ak, tap­sol. — Szovjet gép — mondja ismét valaki jó hangosan. — Erős, m nt azok, akik csinál­ták! A K. T. 12-es aztán újra ebndul, a partrayont négy rönk engedelme­sen kúszik mögötte. (Folytatjuk.) mán jött létre Gzubolcs-Szat" márban is az önálló önkor­mányzattal bíró Megyei Szö­vetség, amely a Szövetkeze­tek Országos Szövetségének tagja, irányítása és ellenőrzé­se alatt áll. Ugyanígy alakul­tak ki a járási kirendeltsé­gek. Március elejéig minden já­rásunkban megtartották a földmű vessző vei kezetek kül­döttei a járási választmányi üléseket s ezeken az értekez­leteken a földmű vesszővel ke­zetek legjobb aktíváiból meg- választot ák a megyei kül­dötteket. A megye földművesszövet­kezeteinek küldöttei ma meg­vitatják, miképp hajtották és hajtják végre a II. Országos Küldöttgyűlés határozatait s nem utolsó sorban megvi­tatják azokat a tennivalókat, amelyeket a Magyar Dolgo­zók Pártja II. Országos Kon­gresszusa tűzött nemcsak a Párt, de az egész dolgozó nép elé a szocializmus építésének nagy munkájában. A földmű vesszővel kezetek megyei küldötteinek felada­ta, hogy ma jó munkával szabják meg, miként segítik a fiatal termelőcscportok, köztük az úgynevezett spe­ciális, zöldségtermelő, gyü­mölcstermelő, dohánytermelő csoportok megerősödését, gazdasági és politikai meg­szilárdulását; hogyan fognak dolgozni, hogy a miniszterta­nács növénytermelés-fejlesz­tési határozatát megfelelően betartsák a dolgozó parasz­tok és a dolgozók hazája ja­vára növeljék földjeik ter­méshozamát; mily módon erősítik meg szövetkezetei- ket a féléméit összegű rész* jegybefizetés végrehajtásá­val, nem utolsó sorban a tervfegyelem és általában a munkafegyelem megszilárdí­tásával, miként szervezik meg a terményfelvásávlás, az árucsere-forgalmat; hogyan végeznek el minden tenniva­lót, hogy a földmuvesszövet- kezetek jó bázisai legyenek falun a szocializmus építésé­nek. A megyei küldöttgyűlés legyen előrelendítője a to­vábbi előrehaladásnak, in­duljanak megyénk földmű- vesszövetkezetei Rákosi elv­társ szavával: „előre a szo­cializmus útján, új sikerek, úi győzelmek felé!“ Üdvözöljük a földnmvesszöv eífeczetek mai megyei kiildötfgyí? lését

Next

/
Thumbnails
Contents