Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

Népűnk nagy terve NtogysserG dolog sz, autókor mu!*- kásáink összeülnek és megivijaiják a tervet. Megbeszélik azt', hogy mit tudniuk elvégezni a következő ne­gyedévben. vagy egy egész évben éa aattán — túlteljesítik. Mert így van. így tétjeik a debreceni Va- gongj’ánban., a biidszantmiháiyi Al­kaloidában. a kisvárdai Vulkánban, vagy a Magasépítés: Vállalatidnál. Most, Pártunk Kongresszusa, Rá­kosi Mátyás etvtórs beszéde után még lelkesebbek a tervírászí". és meg­beszélése«, hiszen olvasták, hallgat­ták. hegy mit mond Pártunk nagy vezére. Hallották, hogy az eddig hatalmas méreteket öltő ötéves ter­vünk most még nagyobb lesz. A nagy számok tovább nagyobbodnak, népünk életszínvonala pedig tovább emelkedik. Most arrél beszélnek * gyűléseken, hogy mivel ünnepeljék meg hazánk felszabadulásának év­fordulóját. Megszületnek az újabb munkaíclaj ánlások. népünk lelkese­désének bizonyítékai. Esete a mua- kafelajánlásck már Rákosi elvtárs beszédét tükrözik vissza és a kon­gresszusi munkaverseny eredmé­nyeire épülnek. Lelkesedésük még nagyobb munkásainknak. hiszen tudják már, hogy ötéves tervünk­ben meg nagyobbat és többet va­lósítunk meg, mint ast eredetileg terveztük. * Mit jelent a felemelt ötéves terv beruházása? gyorsabban emelkedik népünk Jó­léte, kultúrája. Az eredeti terv azt irányozta elő, hogy 35 százalékkal emelkedjen a dolgozó nép életszín­vonala. e helyett most 50 százalé­kos lesz az emelkedés. Mi volt a gyermekek jövője a múltban? Alig várták szülei, hogy Mcseperedjen és ha addig járt is iskolába, kivették onnan, mert szükség volt a kenyérkeresőre. Ha kikerült az életbe, nyomorúság, j rabszolga sors jutojt neki osztály­részül. Moöt- meg? Anyáink boldog mo­solya figyeli gyermeke útját. Ez a boldog, bízó mosoly azt jelenti, hogy anyáink bíznak a jövőben, nem féltik gyermeküket. Ma ezek a mosolygó, piros arcú gyermekek a jövőt jelentik, ötéves tervünk jövőjét. Tanúiba!, "nak s ha elvégezlek pariul monyaikat, tárt ka- | rokkái várja őket az üzeni. Van, | akt mérnök lesz, vagy orvos. Aki ésszel és szorgalmasan, okosam dol­gozik, abból lehet szlahánovista, kiváló munkás. Ezt jelenti most. a jövő — né­pünk jövője, amit mi szabunk meg mi gun kna'k. Uj munkások ezrei és tíz zrei indulnak el a faluból, hogy trokio-risták. segéd- és szakmunká­sok legyenek. Akik eddig segéd­munkások vo&íete, most szakmunkát tanulnak, a szakmunkások techni­kusuk és mérnökök lesznek. Min­Azt jelen á, hogy felszabadult né­pünk sokkal nagyobb feladatok megoldására képes, mint azt gon­doltuk. Azt is jelenti, hogy most j még több gyár épül, több lesz az ! ogésziéges, szép munkáslakás, kul- j túrház, iskola, orvosi rendelő, böl- : é?óde és még ki győzi felsorolni , azokat a megvalósítandó dolgoké-, ami mind népünk ügyét, felemel­kedését szolgálja. Gondoljunk csak arra, hogy öt­éves tervünk első évében a 7,6 milliárd forint helyett 10.2 jnllárdot ruház unk be — ez majdnem any- nyi, mint egész hároméves tervünk beruházása. Ki gondolna volna va­lamikor, hogy mindezt megcsinál­juk. Népünk éleiszínvonala is sok­kal. gyorsabban emelkedett, mint az; eredetileg terveztük. Nemzeti jövedelmünk az első esztendőben t’O százalékkal nőtt többel, mint Hor hyék idejében két teljes év­iized alat't. Még mindnyájan emlékszünk ar­ra, hagy milyan volt az élet — a hárommillió koldus országában —• omikor asszonyaink, gyermekeink elpusztullak a nyomortól. Az volt a kapitalista politika és azt foly- : tct’ják most is az imperialisták. Ezt szeretnék mcs; is kiterjeszteni mi­nél több országra, hazánkra, az egész világra. Mi tervbe vettük, hogy ölévES tervünkben minden fa­luba bevezetjük a villanyt — a felemelt tervvel ezt gyorsabban va­lói! juk meg —, az imperialisták azt akarják, hogy sötéisSg és nyo­mor legyen a villanyfény helyett. M; új. modem gyárakat akarunk — ők azt lerombolni szeretnék. Mi virágzó Magyarországot akarunk — ők meg rabszc'gasorba den-ött nyo­morgó népe akarnak e helyett. A mi ötéves tervünk, az új. a nagyabb,, a, 80 milliárd forintot be­ruházó ötéves tervünk a béke ter­ve, melynek segít-"éjével gyorsab­ban ems'ked'k majd az életszínvo­nal. munkásosz!ályunk ereje, mező­gazdaságunk termelése. Uj trakto­rok. ha almas kombájnok, kapáló- cs szedőgépek teszik könnyebbé a dolgozó parasztok életét, adnak em­beribb élőiét ötéves tervünk végére. Az új. felemelt terv az . jelenti, hogy gyorsabban visszük győzelemre ha­zánkban a szocializmus ügyét, hogy ' ctenki tanulhat és ötéves tervünk- ben mindenki tanulni fog. így vá­lik kultúrál! abbá. öntudatosabbá egész népünk. Erősödik hazánk. bármennyire acsarkodóik is emiatt az imperia­listáik. Tajtékzó dühvei fogadták a terv felemelését — hazánkban bol­dog ujjongáis volt. a munkások vá­lasza. Az imperialista fenevadak azt szeretnék, hogy könnyön váj­hassák mérges fogóikat a beké, or­szágokba. De ha mi erősödünk — mart erősödni fogunk —i. akkor fogaik a kemény acélba beletörnek. Minden kísérletük kudarcot vall dolgozó népünk erős helytállásén- Mi meg,mutatjuk azt is, hogy meg tudjuk védeni derűs, szép ételiün­ket. Népünk már nem egyszer tanujelét edia amnaík, hogy helyesli Pártunk politikáját, hogy kész vé­delmére kelni boldog jövőnknek. Most a Kongresszus egy újabb tanu- jels volt ennek. Soha olyan mére ű verseny még nem volt. mint a Kongresszust megelőző időben. Igaz, hogy m:gnövck d e.: felada­taink, de ezt dolgozó népünk lelke­sen vállalja, mert tudja, hogy sa­ját életét védi a feladatok meg­valósításéval. a mi feladataink na­gyok. de nem voltiak-e sokkal, na­gyobbak tani tőink, a szovjet em­berek feladatai, mikor a világon el­sőnek fogtak hozzá a terv kíszíté- séhez, szocialista hazájuk építésé­hez? De ők megvalósították azokat, nem sajnál lak samllyen áldozatot, verejtéket és mikor kellett, vérü­ket hullatták szociális:« hazájukért. Az elmaradt, hatalmas Oroszország ma már az egész világ legfejlet­tebb iparával rendelkezik, Egymás- u án valósítják meg a terveket, a feleme'kodás terveit. Most pedig a ! háború u'űns negyedik árleszállítás gyümölcseit élvezik a dolgozók, ök a mi példaképeink, azok az embe­rek. akik s semmilyen nehézségektől nem riadnak vissza. Tőlük tanultuk meg mi is, hogy ssmllyen feladat elől ne hátráljunk meg. Megnövekedtek a mi feladataink? Nem baj. annál nagyobb .lendüler- ■tel látunk annak megvalósításához. Hiszen a mi Pártunk, de az egész éle'ünknek az a legszebb jellem­vonása, hogy foh:, nem ül babér­jain. " Újabb és újabb feladatok; Sxovjet-Turkménia kolhozainak 70 százaléka milliomos kolhoz A SzoTÍcínaSó Legfelső Tanácsának pisitek délelőtti ülése Pénteken, délelőtt Mihail jasznov e’nöik'lete aliai tt a Szövetségi Tanács tartott ülést, amelyen folytatták a Szovjetunió 1951. évi állami költ­ségve tiésijervezetéoek megvitatásé;. Elsőnek Zaharij Cshubjemisvili küldött, Grúzia dolgozóinak képvi­selője szólalt fel. — Az 1951. évi állami köl.eégve- tésfcrvezet •— mondatta ■— szembe, tűnőén tükrözi vissza a szovjet ál­lam óriási sikereit és az országunk előtt álló hatalmas íaladaiictat. A Szcvje'unio míniszitertap,ácsának és a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Közpon'i Bizottságé- rtak nríliány n-appa', ezelő it közzé­tett ^ a tömegsziiks'égle i; c'ikkeli árá- naik csökkentéséről szóló határozata a Párt és a kormány szállni gon- doekodá'Siánate újabb megnyilvánu­lása a szovjet emberről, a Szovjet­unió dolgozói jóié ének és kultúrá­jának általános emeléséről. Cshubjanisvili a Grúz Köztársa­ság ragyogó felvirágzásáról számolt be. Grigorij Malehonykov küldött a Volgán épülő kujbisevi vlzúer, mű építése munkál attakról beszélt. Mi­közben - a Szovjetunióban vízierő­művek és csatamák épülnek, emel­kedik a dolgozók jóléte — az esz­telen fegyverkezési versenyi, foly­tató angol-amerikai imperialisták a loigosók vállára rakják a növekvő katonai kiadások súlyos terhét. A népek azonban nem felejtették el a legutóbbi háború borzalmait. A szovjet nép és az egész haladó em­beriség a legnagyobb helyesléssel fogáéi a Sztálin elvtárs történelmi nyilatkozatát. Bahíi Altibajeva. a Turkmen Szovjet Szocialista Köz ársasig élel­mi z?ripar! min’sztcr? Szovjet Turk­men'.; gazdi sági fejlődéséről be­szélt. Az ipar őriz lenne été az 1945. évh:z képest több, mint két­szeresére emelikfde'.t. A kö: ársará'J kolhozainak mintegy 70 százaléka milliomos ko-ihcz. Gyökeres ;n meg­változik Szovjet Turkmen'a Uípe a turkihín f kar ó na épílé.é iek be­fejezése uán. Jan Kalmberzin küldött, a Le •• Szovjet Szoclal’siia Köztársaság öl- éves ‘érvének sikeres teljesítés írói szólt. Lettország iparát a háború után korszerű szcyle. techn.kai alapon újjáépítették Felszólalt még Dmitrii Pavlov, a S lovjeiunió é'-el- mistericari m'nísz ere és Pjo.r Go- rcrtylk. a Szovjetunió mezőgazda- sági jjípgydr'ási minisztere. A Sző­ve Isi gí Tanács március 19 én dél­előtt tartja következő ülését. A nyugati Issifsílniak állásfoglalása ellentétben áll a béke érdekeire! A küjügyminissíerhely bitesek értekezletének pénteki illésé A négyhatalőm küiugyuiiniszter- heiyeUescinek tanácskozásán pén­teken elsó'nek Parodi, Franc aország képviselője szólalt fel. Ismét kije- lenteíie, hogy a Szovjetunió k ül - döítsége által javasolt napirend a- három nyugati hatalom számára el­fogadhatatlan. Davies, Nagybrllamya képviselője" hasonlóan szólalt felt Gromiko elvtárs. a Szovjetunió- képviselője felszólalásában kijelen­tette: Ha valóban valamennyien egyetértünk azzal, hogy meg kell; v.tatni a Németország demiiiiarl- zálásának kérdését, akkor - milyen alapon tiltakoznak az ellen,' hegy ez a kérdés önálló pontként szerepeljen a napirenden? Gromiko elvtárs hangsúlyozta, hegy a Szovjetunió kormánya — amint már jegyzékeiben több ízben rámutatott — a Németországra vo­natkozó potsdami egyezmény durva, megsértésének tartja a" nyugat: .ha­talmaknak Németország remiittari- zálása terén telt intézkedéseit és azokat a kísérleteiket, hogy N’vu- gaí-Némeíországot bekapcsolják, ez agresszív északallanti csoportosu­lásba. — És most azt javasolják ne­künk — mondotta Gromiko' elvtárs — fogadjuk el, hogy mindezek az intézkedések „védelmi jellegűek” és hogy azok az emberek, akiket Nyu- gal-Némeíországban a három hata­lom poiit kajának végrehajtására felhasználnak — az ÁdeháuTek, Kruppok és Hitler egyéb lakájai — csaknem békeangyalok. Gromiko elvtárs kijelentette, hogy a szovjet, küldöttség az ismer­tetett meggondolások a'apján nem tekinthet kielégítőnek' olyan napirendé*, amely nem tartalmazza Németország de- miiitar'zálásának és remilitari­mind nehezebb munkák megoldásá­ra vagyunk képesek. A Kongresszuson népünk hitet tett az építés, a bőire mallet J Gon­doljunk arra, hogy ezek a. felada­tok, amelyek most elő:lünk állnak, a boldog, szép szocialista haza ir.eg­zá'.ása rnegakadá'yozásának kérdését. Megállapította továbbá Gromiko eivtárs. hogy a nyugati hatalmak képviselői makacsul ellenz k, hogy napirendre tűzzék a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kór. dósét. Jessup, az USA képviselője teg­nap már odáig ment, —- mondotta Gronviko elvtárs, — hogy lejelen­tette: a népek nyugtalansága to­vább növekszik, ha a fegyverkezést 'megállítjuk. Mióta van az, hogy a fegyverkezés csökkentése fokozza a népek .riadalmát és nyugtalanságát? — kérdezte a Szovjetunió képvise­lője. Megállapítottá Grom'ko eivtárs, hogy a Németországgal kötendő bé­keszerződés meggyorsításáról szóló szovjet javaslat a nyu­gati hatalmak képviselőinek ré­széről ellenzésbe ütközik és hangsúlyozta, hogy a nyugati halainak ez á'lásfoglatása el­lentétben ált mind az európai béke megszilárdHasának érde­ke vei, mind pedig a némel nép érdekeivel. Gromiko elvtárs ezzel kupcsolato­san emlékeztetett a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamarája elnökségének a négy hatalomhoz intézett felhívásán:. ’ A felhívásban többek közölt ez áll: „Átível la Német országgal megkö­tendő békeszerződés az egész német nép legfontosabb kérdése, a Német Demokrat kus Köztársaság népi ka­marájának elnöksége azzal a kérés­sel fordul az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybr.tan- nia és Franciaország kormányához, utasítsák a "kiiliigyrnrisztetek ta­nácsának napirendjét megállapító, párisi o őzeies értekez'eten rész ­vevő képviselőket, hogy vegyék fel a kii iigymlíi'sz erek tanácsának na­prendjére a Németországgal még 1951-ben megkötendő békeszerző­dés előkészítésének és befejezésé­nek kérdését is.” A négy hatalom külügyminisztert tanácsa nap'rcndjenek előkészítése­kor lel tétlenül figyelembe kell ven­nünk" a"Német Demokra. kus Köz- társaság népi kamarája elnökségé­nek kihívása. — mondottá ürömiko el v társ.' A minisztertanács határozata „Dunai Vasmű“ emlékérem alapításáról A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Dunai Vas­mű éoítésében résztvevő, jó munkát végző dolgozók kitün­tetésére „Dunai Vasmű” em* lékérem alapítását határozta el. Az emlékéremnek két foko­zata van. Az I. fokozat azoknak valósításának előfeltételei. A lép­csőn az első fokot már megtettük és mcsí már felfelé vezet az út. rmo'.ynek végén őrt csillog felénk a cél. a szocializmus, n kommuniz- mu3. a dolgozóknak adományozható* akik egyfolytában két évig, a II. fokozat pedig azoknak, akik egyfolytában egy évig veitek részt az építkezés munkájában, és. jó - munkájukkal kiérdemel-* ték az emlékérem adományozá­sát. A részletes feltételeket a kohó és gépipari miniszter ál* lapítja meg. Az em'ékérmet a kohó- és gépipari miniszter adományoz-* za. az érdekelt miniszterek és szakszervezetek mégha1’gatáss után. Az adományozás évente két alkalommal történik, má* jus Vén és november 7-én, SZIIILCS-SZITHU» i < 1 ^ ^ ÜDVÖZÖLJÜK^

Next

/
Thumbnails
Contents