Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-10 / 58. szám

8 VILLÁM ÉPITÖMUNKÁSOK! A Tatarozó Vállalatnál Varga Ferenc kSmflves Oj módszert alkalmazott a silótéglakészítésnél s ezzel 353 százalékos eredményt ért el! így fejleszti tovább a kon­gresszusi eredményeket, így készül április 4 megünnep­lésére! Kövessétek példáját! Kimagasló eredmények hirdes­sék április 4. dicsőségét! ÜZEMI DOLGOZÓK! Készüljetek újabb munkafelajánlással április 4. meg­ünneplésére! A bűdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár dolgozói megfogadták, hogy az év végéig újabb 300 kilogram morfintöbblettermelést érnek el. Ebből április 4-ig 50 kiló többlettermelést valósítanak meg! Sokezer forint megtakarítást jelent ez hazánknak! Üzemi dolgozók! Mutassatok példát! BALOGH MIKLÓS, ŐFEHÉRTÓI SZÖVETKEZETI BOLT- KEZELŐ! Az árukapcsolás törvénytelen! Dughagymát osz'ott ki a földmövesszövetkezeti bolt, de csak az kapott, aki melle négyforintcs brosúrát, va' lamint egérfogót vásárolt! Ezzel nem akadályoztad az ellenség rknamunkáját, amelyet az a közellátás terén folytat, hanem éppen ellenkezőleg: az árukapcsolás, segíti az ellenséget! Termelőcsoport fáink vezeiőí párosversenyre hívták egymást a tavaszi munkák elvégzésére Egyik legfontosabb feladata falvaink dolgozó parasztjainak most a tavaszi szántás-vetés munkáinak időbeni és jóminő­ségű teljesítése. Pártunk, népi kormányunk már jóelőre, he­tekkel ezelőtt azt javasolta dol­gozó parasztjainknak, hogy idejében, a vetőmag kitisztítá­sával. gépek rendbeszedésével készüljenek fel erre a munká­ra. Egész népgazdaságunk, de ezen belül mindenkinek saját érdeke, hogy minél magasabb terméseredményt érjen el, mert ezáltal erősödik népünk, ezáltal emelkedik dolgozó né­pünk életszínvonala. Pártunk II. Kongresszusán sok szó esett a tavaszi mun­kákról. többek között mint a mostani egyik legfontosabb fel­adatot, tűzte egész dolgozó pa­rasztságunk elé a Párt. NYIRBOGDÄNYBAN már a Pártkongresszusra való készülődés is a tavaszi munkák előkészületeinek jegyében folyt le. de az igazi lendület csak most van kialakulóban. Nem könnyű feladat — látták ezt a falu kommunistái is — hiszen közel ötezer hold a falu ossz fö’dterülete s ennek több, mint KO százalékát most tavasszal kell bevetni. Összeült hát a pártvezetőség, hogy megtárgyalja a tenni­valókat. A munka megszerve­zését a tömegszervezetekre, a tanácsra és a DÉFOSZ-ra biz" ták, a politikai irányítást pe­dig maguk vették kezükbe. Népnevelő értekezletre hívták a legjobb aktívákat, ott be­szélték meg az agitációs érve­ket. Vasárnap reggel útnak in­dullak a népnevelők. Ki ki a maga utcájára, területére ment, jó! megbeszélték a dolgozó pa­rasztokkal a tennivalókat. Es­tére pedig kisgyüléseket szer­veztek, nem volt a faluban egyetlen dolgozó paraszt, aki' hez ne jutott volna el Pártunk szava. D. Jeges Pál, László Mi­hály, Hajnal Ferenc és Mező András dolgozó parasztok büsz­kén számoltak he a kisgyülé" sen, hogy bizony ők már ve­tettek. — Sokat tapasztaltam már, hogy a korai vetés mindig- jobb termést biztosít. Az idő­járás pedig megengedi, sőt sür­geti, hogy minél előbb földbe kerüljenek a tavaszi vetőmag­vak —. így beszélt többek kö­zölt a kisgyülésen László Mi­hály. A DÉFOSZ IS fokozottabb munkához látott. Külön értekezletet tartottak a dűlőfelelősök és a mezőőrök részére, új tagokkal erősítették meg a dülőfelelös hálózatot. A tanácsházáról minden dolgozó paraszt megtudta, hogy miből, mennyit kell vetni a község­nek s már az ő kis tervüket is j elmondták a tanácsházán, a j munka programját közösen ké- j szítették el Most is a tavaszi munkáról folyik a szó a tanácsházán. Tiz- j tizenöt dolgozó paraszt a rost- ; kender-szerződéskötésről be- J szél- 10 holdat kell vetni a köz-1 ségnek belőle és nem igen j akarják vállalni. ,,Nincs neki j megfelelő talajunk, ami volt, ] arra már leszerződtünk’1. Ilyen kifogásokkal jönnek eleinte. A tanácselnök aztán részletesen; Ismertette a rostkender terme­lésével járó előnyöket. Elmon- dőtta, hogy kormányzatunk a szerződő dolgozó parasztoknak a leszállított kórótermés érté­kének 15 százaléka erejéig soronkívül zsákot. kötélárut, lepedővásznat, törölközőket biztosít a földművesszövetke­zeteken keresztül. — Ha így van, akkor íratunk mi is! És egymás után jegyez' tették fel nevüket a jelenlévők, aztán haza indultak. Az utcán trágyával megra­kott szekerek haladtak a szán­tóföldek felé. Rinzenborg István Pólyák István és Furkó Sárr dór pedig épp most jön a föld­művesszövetkezetből. Vetőgé­pért voltak, valamennyien mák vetésére készülnek. Ök hívták versenyre a falu többi dolgozó parasztjait és nem szeretnének lemaradni. NAGY SÜRGÉS FORGÁS van a földművesszövetkezetben is- Megérkezett a lucerna, vö­röshere, sárgarépa, édes csillag­fürt, mák, tavaszbúza és a der1 hánymag s azt osztják ki. A földművesszövetkezet irodájá­ban. Fekete Gyula az alakuló­ban lévő zöldségtermelő cso­portról számol be a megyeiek­nek. Örömmel mondja, hogy 32 [ tagja van már a csoportnak, de I vasárnapig, a földművesszövet­kezet megyei küldöttválasztó gyűléséig még több tagot szer­veznek a csoportba. A tavaszi munkáról is szó esik a beszá­molóban, abban is segítenek a falusiaknak a szövetkezet dol­gozói. Tizennyolc vetőgép van a községben, de már valameny- nyivel dolgoznak. A koratava­szi szép napsütéses idő gyor­sabb munkát követel, a szo­kottnál hamarabb kell elvé- j gezni a tavaszi szántás-vetés munkáit. A nyírbogdányi dol­gozó parasztok Pártunk útmu- j tatása szerint láttak munkához, j A népnevelők vasárnapi felvi­lágosító munkája nyomán két nap alatt 3 hold tavaszbúzát, 4 hold zabot, 4 hold árpát, 4 hold mákot vetettek. Fokozzák tovább eredmé­nyeiket jó munkaszervezéssel, hogy határidőre és jóminőségű munkával, a gépállomás gép­jeinek jobb kihasználásával, biztositsák idei termésük ma­gasabb átlagát. Sz. B. Szabolcs-Szatmár valamennyi járásában értekezletet tartottak a termelőszövetkezetek és tér­nulőcsoportok elnökei; a sző' vetkezeti szakszervezetek tit­kárai, a gépállomásk agronó- musai és mezőgazdászai. Az ér­tekezleten részletesen megvi­tatták a minisztertanács nö­vénytermelés fejlesztéséről szó­ló határozatát, a brigádok és munkacsapatok jó megszerve­zését és a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az előadásokhoz mindenütt hoz­zászóltak és beszámoltak a szövetkezetek eddigi munkájá­ról, eredményeiről. A régebbi termeloesoportok vezetői beszámoltak a brigádok és munkacsapatok jó megszer­vezésének jelentőségéről. Víg­vári István, a sóstóhegyi ,,Vö­rös Csillag1’ elnöke elmondta hozzászólásában, hogy már az elmúlt évben is három brigád­ban dolgoztak szövetkezetük dolgozói. Ezek állandóan verse­nyeztek egymással, közben se­gítették egymást, az erősebbek a gyengébbeket- Főleg ennek köszönhetik, hogy a brigádok évközi átlagos teljesítménye év végére duplájára emelkedett. Ugyan erről számolt be a csá­szárszállási „Alkotmány“ ter­melőcsoport elnöke is. Vadócz Laios, a nagykállói „Vörös Zászló“ termelőszövet­kezeti csoport elnöke arról be­szélt, hogy bár az elmúlt év j őszén alakult csoportjuk, de ! már ez évben megkezdik jó : tudományos módszerek alkal­mazását. Egy fél holdon fűma­got termelnek. 5 holdon pedig megkezdik a füves vetésforgót, kukoricájukat négyzetesen ve­tik, úgy ahogyan azt Hegedűs elvtárs is mondta Pártunk II. Kongresszusán. A varjúlaposi és a nyírbogát! csoportok elnökei pedig azt mondták el. hogy a vetőmagot maga a tagság biztosította c-s már hozzá is láttak a vetéshez. Minden járási értekezleten a termelőszövetkezetek és ter­melőcsoportok párosversenyre hívták egymást a tavaszi mun­kák jóminőségű és időbeni tel­jesítésére, ezen túlmenően pe­dig egész évre kidolgozzák a versenypontokat. A tavaszi munkák versenyé­be bátran bekapcsolódtak a most alakult termelőcsoportok is. A négy nyírbátori csoport egymást hívta ki párosver­senyre. A járási értekezletek mindenütt nagy lelkesedéssel értek véget, Ígéretet tettek a csoportok vezetői, hogy idejé­ben befejezik a tavaszi munká­kat. r r TAPASZTALATCSERE A DOBI ERDŐN Szép a tiszadobi határ. Őkenéztöl lefelé a Ti. sza folyásán öreg: erdőség:, nyáron sokhelyütt szinte áthatolhatatlan rengeteg:. Testébe néhol belenyúlnak a földek, eelymeefüvü pázsit, kalász- tenger, nagylányén! napraforgói-;, fácánok, fog­lyok kedvenc tanyája, a kukoricás, meg a holt­ágak, a Tisza elhagyott, töltésekkel szétszabdalt régi medrei. De szép is ez a vidék. Susog a ná­das, a víztetön ringó zöld sulyamszönyegen fürge, feketetcstü szárcsák szaladgálnak, valahol gém rikácsol, a nád között vadkacsa bujkál. A szöke- vizti Tiszán karcsútestü. csuka vadászik, a holt. ágak széles, zöld tükre alatt nagybajuszát har­csák, meredtszemíi, kövér pontyok, mohó törpe­harcsák tanyásnak. S ml tart ősik még a képhez ? Széleshasü, öreg ladikkal a tiszadobi halász. Ha kerek képpel feljön a hold, a vízparton, erdő- széleken tüzek üdvözli k, emitt fakitermelők éne­kelnek csendesen, a tűz körül, amott bográcsban rotyog már a halászlé a vörös, szúnyogkergetö lángok fölött. Titkos erdei úton a sűrűségben, szúTókát, tövist kerülgetve őzek lopakodnak ivás- ra csendesen a folyóhoz, Hej, valaha nem. gyönyörködött a szépben a tiszadobi nép. A gróf és hajcsárai ültek a nya. kán. A szegénynek keserű élete volt, nyomorult sorsa az urak kezében. Most lett csak igazán gyönyörű az erdők, vizek, nádasok minden szép­sége. Most lett csak igazán gyönyörű, mióta a szabad földeken traktor jár, nem messze, Tisza- löknél hatalmasat alkot a terv, a munkáskéz, a dobi kastély grófi szobáiban a gyermekváros ifjúmunkásai élnek vidáman, az őkenézi -kastély­ban a tanácsok dolgozói töltik szabadságukat s Dobon a ,(Táncsics” szövetkezet villamos fejő­gépet, teherautót vásárol ... * Pár napja ünnep volt a dobi erdőn. Ott, ahol valaha csak urak gyönyörére álltak a fák, ahol az árnyas erdei ösvényeken valaha öregek, gye­rekek, asszonyok cipelték görnyedt háttal robotba a fát a kastélyudvarra, ott, ahol szegényember, nek a robot idején kívül még járni is tilos volt. (A gróf őriztette az erdőt, sokszor vesszözés volt a fizetség annak, alti tilosba merészkedni mert, karnyi vastag fát vitt volna egy kis melegedés­re, vagy — mily nagy bűn volt — otthon eszká- bált csapdával vadra lesett volna.) Magának őriztette a gróf az erdőt, hogy árnyékában fel­böfögje jóllakottságát, s az Andrássy-kastély egyéb puffogtatni vágyó léhütő vadásztársaságok tivornyahelye legyen. Pár napja ünnep volt a dobi erdőn. A legjobb fakitermelő brigádok, szakmun. kások, mérnökök gyűltek össze ott tapasztalat- cserére, hogy javítsanak a munkán a haza ja­vára, jobb széria menjen az crdőkjböi a föld alá bányafának, a honnan csillogó, fekete szén jön nyikorgó kocsisorokon, épületfa az új házak, ha­talmas gyárak építkezéseinek, Tiszalökhöz, Duna- pentelérc, meg mindenfelé, ahoi nagyokat alkot a terv, a nép. Vegyünk csak most sorjára mindent, hogy tanulságos legyen a tapasztalatcsere története. * Hete, mikor megállt a vonat a dobi állomá­son, százan is voltak az érkezők. Sok erdögazda. Ságból jöttek el munkások, brigádotok, a gya­korlat nagymesterei, meg azok is, akik tudós könyvekből vettek nagy ismereteket. Mérnökök, szakemberek; aztán gazdaságvezetök, politikai felelősök. Sokuknál nagy érdeklődés, tanulnivá- gyás volt, a jobb munka végzésének akarása, másoknál, akik kevesebben voltak — nem meg­rovásképpen, sértődés ne essék —, meg vadász- fegyver, horg'ászpálca, blinker, a sörtéskalap mellé. Volt, aki a vonatban se igen beszélt más­ról, mint ami húsává-vérévé lett: miként dől a fa, hogyan kúszik fel a rönk a vontató nyomán, s mily módon emelkedik a jó munka mutatója, a szerfakihozatali százalék; volt, aki a szállás, sza- lámiskenyér, vagy a hal-kapás esélyeit latolgat­ta, esetleg a robogó vonat körül legyezőként szétterülő tájat figyelte egykedvűen a maga elé eresztett cigarettafüst függönye mögül s ke­mencesutból nézte az eseményeket. Szóval százan is voltak az érkezők. A teher, autó, amit kilencszáz forintért fogadott az Egye­sülés, hogy a kilométereket gyalogláb helyett gumikerék tegye meg, elfelejtette a vonatérke- z&3 idejét. Ez a feledékienység is különféle véle­mények nyilvánítását alapozta meg. Legtöbben azon a nézeten voltak, hogy az önköltséget az autórendelés mellőzésével Is csökkenteni lehetett, volna, s nekiindultak gyalogosan, az apostolok lován a község felé vezető keréknyomos gyalog­úinak. Közben idéztek a múltból, s megvitatták a gróf pimaszságát, mert ismerték a történetet, -hogy miért kerülte el a vasút jópár kilométerrel Tiszadob községet. (A „gróf úr” bizony nem adott volna földet a vasútért, meg a nyugalmát is fél­tette dobi birodalmában.) Mások meg — ismét meg kell mondani, hogy igen kevesen voltak —, méltatlankodtak a gyaloglás miatt, már csak azért is, mert nehezükre esett a járás, azzal az Indokkal, hogy sovány embernek fürgébb a lába. Délidöre azért csak összegyűlt mindenki az ókonézi kastélyban, az erdők itteni világa köze. pén, s ahogy a programot megvitatták a boros­tea, meg a harapnivaló mellett, nem volt mái semmiben sem összekoccanás. (.Folytatjuk.) A PART ÚTMUTATÁSA SZERINT a nyírbogdányi dolgozó parasztok is megkezdték a tavaszi munkál i**\ M \rrTU«; io \y

Next

/
Thumbnails
Contents