Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-10 / 58. szám
8 VILLÁM ÉPITÖMUNKÁSOK! A Tatarozó Vállalatnál Varga Ferenc kSmflves Oj módszert alkalmazott a silótéglakészítésnél s ezzel 353 százalékos eredményt ért el! így fejleszti tovább a kongresszusi eredményeket, így készül április 4 megünneplésére! Kövessétek példáját! Kimagasló eredmények hirdessék április 4. dicsőségét! ÜZEMI DOLGOZÓK! Készüljetek újabb munkafelajánlással április 4. megünneplésére! A bűdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár dolgozói megfogadták, hogy az év végéig újabb 300 kilogram morfintöbblettermelést érnek el. Ebből április 4-ig 50 kiló többlettermelést valósítanak meg! Sokezer forint megtakarítást jelent ez hazánknak! Üzemi dolgozók! Mutassatok példát! BALOGH MIKLÓS, ŐFEHÉRTÓI SZÖVETKEZETI BOLT- KEZELŐ! Az árukapcsolás törvénytelen! Dughagymát osz'ott ki a földmövesszövetkezeti bolt, de csak az kapott, aki melle négyforintcs brosúrát, va' lamint egérfogót vásárolt! Ezzel nem akadályoztad az ellenség rknamunkáját, amelyet az a közellátás terén folytat, hanem éppen ellenkezőleg: az árukapcsolás, segíti az ellenséget! Termelőcsoport fáink vezeiőí párosversenyre hívták egymást a tavaszi munkák elvégzésére Egyik legfontosabb feladata falvaink dolgozó parasztjainak most a tavaszi szántás-vetés munkáinak időbeni és jóminőségű teljesítése. Pártunk, népi kormányunk már jóelőre, hetekkel ezelőtt azt javasolta dolgozó parasztjainknak, hogy idejében, a vetőmag kitisztításával. gépek rendbeszedésével készüljenek fel erre a munkára. Egész népgazdaságunk, de ezen belül mindenkinek saját érdeke, hogy minél magasabb terméseredményt érjen el, mert ezáltal erősödik népünk, ezáltal emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Pártunk II. Kongresszusán sok szó esett a tavaszi munkákról. többek között mint a mostani egyik legfontosabb feladatot, tűzte egész dolgozó parasztságunk elé a Párt. NYIRBOGDÄNYBAN már a Pártkongresszusra való készülődés is a tavaszi munkák előkészületeinek jegyében folyt le. de az igazi lendület csak most van kialakulóban. Nem könnyű feladat — látták ezt a falu kommunistái is — hiszen közel ötezer hold a falu ossz fö’dterülete s ennek több, mint KO százalékát most tavasszal kell bevetni. Összeült hát a pártvezetőség, hogy megtárgyalja a tennivalókat. A munka megszervezését a tömegszervezetekre, a tanácsra és a DÉFOSZ-ra biz" ták, a politikai irányítást pedig maguk vették kezükbe. Népnevelő értekezletre hívták a legjobb aktívákat, ott beszélték meg az agitációs érveket. Vasárnap reggel útnak indullak a népnevelők. Ki ki a maga utcájára, területére ment, jó! megbeszélték a dolgozó parasztokkal a tennivalókat. Estére pedig kisgyüléseket szerveztek, nem volt a faluban egyetlen dolgozó paraszt, aki' hez ne jutott volna el Pártunk szava. D. Jeges Pál, László Mihály, Hajnal Ferenc és Mező András dolgozó parasztok büszkén számoltak he a kisgyülé" sen, hogy bizony ők már vetettek. — Sokat tapasztaltam már, hogy a korai vetés mindig- jobb termést biztosít. Az időjárás pedig megengedi, sőt sürgeti, hogy minél előbb földbe kerüljenek a tavaszi vetőmagvak —. így beszélt többek közölt a kisgyülésen László Mihály. A DÉFOSZ IS fokozottabb munkához látott. Külön értekezletet tartottak a dűlőfelelősök és a mezőőrök részére, új tagokkal erősítették meg a dülőfelelös hálózatot. A tanácsházáról minden dolgozó paraszt megtudta, hogy miből, mennyit kell vetni a községnek s már az ő kis tervüket is j elmondták a tanácsházán, a j munka programját közösen ké- j szítették el Most is a tavaszi munkáról folyik a szó a tanácsházán. Tiz- j tizenöt dolgozó paraszt a rost- ; kender-szerződéskötésről be- J szél- 10 holdat kell vetni a köz-1 ségnek belőle és nem igen j akarják vállalni. ,,Nincs neki j megfelelő talajunk, ami volt, ] arra már leszerződtünk’1. Ilyen kifogásokkal jönnek eleinte. A tanácselnök aztán részletesen; Ismertette a rostkender termelésével járó előnyöket. Elmon- dőtta, hogy kormányzatunk a szerződő dolgozó parasztoknak a leszállított kórótermés értékének 15 százaléka erejéig soronkívül zsákot. kötélárut, lepedővásznat, törölközőket biztosít a földművesszövetkezeteken keresztül. — Ha így van, akkor íratunk mi is! És egymás után jegyez' tették fel nevüket a jelenlévők, aztán haza indultak. Az utcán trágyával megrakott szekerek haladtak a szántóföldek felé. Rinzenborg István Pólyák István és Furkó Sárr dór pedig épp most jön a földművesszövetkezetből. Vetőgépért voltak, valamennyien mák vetésére készülnek. Ök hívták versenyre a falu többi dolgozó parasztjait és nem szeretnének lemaradni. NAGY SÜRGÉS FORGÁS van a földművesszövetkezetben is- Megérkezett a lucerna, vöröshere, sárgarépa, édes csillagfürt, mák, tavaszbúza és a der1 hánymag s azt osztják ki. A földművesszövetkezet irodájában. Fekete Gyula az alakulóban lévő zöldségtermelő csoportról számol be a megyeieknek. Örömmel mondja, hogy 32 [ tagja van már a csoportnak, de I vasárnapig, a földművesszövetkezet megyei küldöttválasztó gyűléséig még több tagot szerveznek a csoportba. A tavaszi munkáról is szó esik a beszámolóban, abban is segítenek a falusiaknak a szövetkezet dolgozói. Tizennyolc vetőgép van a községben, de már valameny- nyivel dolgoznak. A koratavaszi szép napsütéses idő gyorsabb munkát követel, a szokottnál hamarabb kell elvé- j gezni a tavaszi szántás-vetés munkáit. A nyírbogdányi dolgozó parasztok Pártunk útmu- j tatása szerint láttak munkához, j A népnevelők vasárnapi felvilágosító munkája nyomán két nap alatt 3 hold tavaszbúzát, 4 hold zabot, 4 hold árpát, 4 hold mákot vetettek. Fokozzák tovább eredményeiket jó munkaszervezéssel, hogy határidőre és jóminőségű munkával, a gépállomás gépjeinek jobb kihasználásával, biztositsák idei termésük magasabb átlagát. Sz. B. Szabolcs-Szatmár valamennyi járásában értekezletet tartottak a termelőszövetkezetek és térnulőcsoportok elnökei; a sző' vetkezeti szakszervezetek titkárai, a gépállomásk agronó- musai és mezőgazdászai. Az értekezleten részletesen megvitatták a minisztertanács növénytermelés fejlesztéséről szóló határozatát, a brigádok és munkacsapatok jó megszervezését és a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az előadásokhoz mindenütt hozzászóltak és beszámoltak a szövetkezetek eddigi munkájáról, eredményeiről. A régebbi termeloesoportok vezetői beszámoltak a brigádok és munkacsapatok jó megszervezésének jelentőségéről. Vígvári István, a sóstóhegyi ,,Vörös Csillag1’ elnöke elmondta hozzászólásában, hogy már az elmúlt évben is három brigádban dolgoztak szövetkezetük dolgozói. Ezek állandóan versenyeztek egymással, közben segítették egymást, az erősebbek a gyengébbeket- Főleg ennek köszönhetik, hogy a brigádok évközi átlagos teljesítménye év végére duplájára emelkedett. Ugyan erről számolt be a császárszállási „Alkotmány“ termelőcsoport elnöke is. Vadócz Laios, a nagykállói „Vörös Zászló“ termelőszövetkezeti csoport elnöke arról beszélt, hogy bár az elmúlt év j őszén alakult csoportjuk, de ! már ez évben megkezdik jó : tudományos módszerek alkalmazását. Egy fél holdon fűmagot termelnek. 5 holdon pedig megkezdik a füves vetésforgót, kukoricájukat négyzetesen vetik, úgy ahogyan azt Hegedűs elvtárs is mondta Pártunk II. Kongresszusán. A varjúlaposi és a nyírbogát! csoportok elnökei pedig azt mondták el. hogy a vetőmagot maga a tagság biztosította c-s már hozzá is láttak a vetéshez. Minden járási értekezleten a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok párosversenyre hívták egymást a tavaszi munkák jóminőségű és időbeni teljesítésére, ezen túlmenően pedig egész évre kidolgozzák a versenypontokat. A tavaszi munkák versenyébe bátran bekapcsolódtak a most alakult termelőcsoportok is. A négy nyírbátori csoport egymást hívta ki párosversenyre. A járási értekezletek mindenütt nagy lelkesedéssel értek véget, Ígéretet tettek a csoportok vezetői, hogy idejében befejezik a tavaszi munkákat. r r TAPASZTALATCSERE A DOBI ERDŐN Szép a tiszadobi határ. Őkenéztöl lefelé a Ti. sza folyásán öreg: erdőség:, nyáron sokhelyütt szinte áthatolhatatlan rengeteg:. Testébe néhol belenyúlnak a földek, eelymeefüvü pázsit, kalász- tenger, nagylányén! napraforgói-;, fácánok, foglyok kedvenc tanyája, a kukoricás, meg a holtágak, a Tisza elhagyott, töltésekkel szétszabdalt régi medrei. De szép is ez a vidék. Susog a nádas, a víztetön ringó zöld sulyamszönyegen fürge, feketetcstü szárcsák szaladgálnak, valahol gém rikácsol, a nád között vadkacsa bujkál. A szöke- vizti Tiszán karcsútestü. csuka vadászik, a holt. ágak széles, zöld tükre alatt nagybajuszát harcsák, meredtszemíi, kövér pontyok, mohó törpeharcsák tanyásnak. S ml tart ősik még a képhez ? Széleshasü, öreg ladikkal a tiszadobi halász. Ha kerek képpel feljön a hold, a vízparton, erdő- széleken tüzek üdvözli k, emitt fakitermelők énekelnek csendesen, a tűz körül, amott bográcsban rotyog már a halászlé a vörös, szúnyogkergetö lángok fölött. Titkos erdei úton a sűrűségben, szúTókát, tövist kerülgetve őzek lopakodnak ivás- ra csendesen a folyóhoz, Hej, valaha nem. gyönyörködött a szépben a tiszadobi nép. A gróf és hajcsárai ültek a nya. kán. A szegénynek keserű élete volt, nyomorult sorsa az urak kezében. Most lett csak igazán gyönyörű az erdők, vizek, nádasok minden szépsége. Most lett csak igazán gyönyörű, mióta a szabad földeken traktor jár, nem messze, Tisza- löknél hatalmasat alkot a terv, a munkáskéz, a dobi kastély grófi szobáiban a gyermekváros ifjúmunkásai élnek vidáman, az őkenézi -kastélyban a tanácsok dolgozói töltik szabadságukat s Dobon a ,(Táncsics” szövetkezet villamos fejőgépet, teherautót vásárol ... * Pár napja ünnep volt a dobi erdőn. Ott, ahol valaha csak urak gyönyörére álltak a fák, ahol az árnyas erdei ösvényeken valaha öregek, gyerekek, asszonyok cipelték görnyedt háttal robotba a fát a kastélyudvarra, ott, ahol szegényember, nek a robot idején kívül még járni is tilos volt. (A gróf őriztette az erdőt, sokszor vesszözés volt a fizetség annak, alti tilosba merészkedni mert, karnyi vastag fát vitt volna egy kis melegedésre, vagy — mily nagy bűn volt — otthon eszká- bált csapdával vadra lesett volna.) Magának őriztette a gróf az erdőt, hogy árnyékában felböfögje jóllakottságát, s az Andrássy-kastély egyéb puffogtatni vágyó léhütő vadásztársaságok tivornyahelye legyen. Pár napja ünnep volt a dobi erdőn. A legjobb fakitermelő brigádok, szakmun. kások, mérnökök gyűltek össze ott tapasztalat- cserére, hogy javítsanak a munkán a haza javára, jobb széria menjen az crdőkjböi a föld alá bányafának, a honnan csillogó, fekete szén jön nyikorgó kocsisorokon, épületfa az új házak, hatalmas gyárak építkezéseinek, Tiszalökhöz, Duna- pentelérc, meg mindenfelé, ahoi nagyokat alkot a terv, a nép. Vegyünk csak most sorjára mindent, hogy tanulságos legyen a tapasztalatcsere története. * Hete, mikor megállt a vonat a dobi állomáson, százan is voltak az érkezők. Sok erdögazda. Ságból jöttek el munkások, brigádotok, a gyakorlat nagymesterei, meg azok is, akik tudós könyvekből vettek nagy ismereteket. Mérnökök, szakemberek; aztán gazdaságvezetök, politikai felelősök. Sokuknál nagy érdeklődés, tanulnivá- gyás volt, a jobb munka végzésének akarása, másoknál, akik kevesebben voltak — nem megrovásképpen, sértődés ne essék —, meg vadász- fegyver, horg'ászpálca, blinker, a sörtéskalap mellé. Volt, aki a vonatban se igen beszélt másról, mint ami húsává-vérévé lett: miként dől a fa, hogyan kúszik fel a rönk a vontató nyomán, s mily módon emelkedik a jó munka mutatója, a szerfakihozatali százalék; volt, aki a szállás, sza- lámiskenyér, vagy a hal-kapás esélyeit latolgatta, esetleg a robogó vonat körül legyezőként szétterülő tájat figyelte egykedvűen a maga elé eresztett cigarettafüst függönye mögül s kemencesutból nézte az eseményeket. Szóval százan is voltak az érkezők. A teher, autó, amit kilencszáz forintért fogadott az Egyesülés, hogy a kilométereket gyalogláb helyett gumikerék tegye meg, elfelejtette a vonatérke- z&3 idejét. Ez a feledékienység is különféle vélemények nyilvánítását alapozta meg. Legtöbben azon a nézeten voltak, hogy az önköltséget az autórendelés mellőzésével Is csökkenteni lehetett, volna, s nekiindultak gyalogosan, az apostolok lován a község felé vezető keréknyomos gyalogúinak. Közben idéztek a múltból, s megvitatták a gróf pimaszságát, mert ismerték a történetet, -hogy miért kerülte el a vasút jópár kilométerrel Tiszadob községet. (A „gróf úr” bizony nem adott volna földet a vasútért, meg a nyugalmát is féltette dobi birodalmában.) Mások meg — ismét meg kell mondani, hogy igen kevesen voltak —, méltatlankodtak a gyaloglás miatt, már csak azért is, mert nehezükre esett a járás, azzal az Indokkal, hogy sovány embernek fürgébb a lába. Délidöre azért csak összegyűlt mindenki az ókonézi kastélyban, az erdők itteni világa köze. pén, s ahogy a programot megvitatták a borostea, meg a harapnivaló mellett, nem volt mái semmiben sem összekoccanás. (.Folytatjuk.) A PART ÚTMUTATÁSA SZERINT a nyírbogdányi dolgozó parasztok is megkezdték a tavaszi munkál i**\ M \rrTU«; io \y
