Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

mi MÁRCIUS 9. PÉNTEK Makszim Tank, a Sztálin-díjas szovjet költő tart előadást szombaton délután Nyíregyházán A Barátsági Hónapot Győré elvtárs nyitja meg Szovjet kuli úrküldöttség érkezett hazánkba vendégként a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából. Tudósok, költő, olvasztár jött el hozzánk, hogy segítsen bennünket a szo­cialista haza felépítésében, a békeharcban- Ez a látogatás újabb, nagyszerű megnyilvánulá­sa annak, hogy a felszabadító Szovjetunió Sztálin elvtárs állandó segítséget nyújt szá­munkra. Dolgozó népünk nagy szeretettel fogadta a szovjet vendégeket s a látogatás új erőt adott, új erőt ad a továbbiakban. Megyénkben március 10-én, szombaton délután négy órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között a Barátsági Hónapot. Ennek a hónapnak legkiemelkedőbb eseménye lesz, hogy a megnyitón megjelenik Makszim Tank elvtárs, Sztá- lin-díjas bjelorussz költő is. Szombaton délután négy órai kezdettel előadást tart az MSZT székházban „Szovjet írók a békéért“ címmel. Makszim Tank 1912-ben született Pilkovscsina faluban. Fiatal korától kezdve harcolt Nyugat-Bjelorusszia felszabadításáért a lengyel földbirtokosok elnyomása alól. A lengyel fa­siszták üldözték és 1933-ban bebörtönözték. Első verseit a börtönben írta. 1948-ban a ..Hir­dessék“ című verseskötetét Sztálin-díjjal tüntették ki. Az 1950 évi II- Összszövetségi Béke- konferencián beválasztották a Szovjetunió Békebizottságába. A Bjelorussz Szovjet Szocia­lista Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja. A nyíregyházi és a megyei dolgozók nagy örömmel és Szeretettel várják Nyíregyházára Tank elvtársat, aki életét a béke ügyének szentelte. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot ezen a napon, Győré József elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára nyitja meg ünnepélyes keretek között A megnyílói és elő­adást kultúrműsor követi. VILLÁM nyíregyházi kenyérgyár t vöröshadsereg-utb KENYÉRÜZEME! j A járásbírósági üzemi konyha tőletek kapja a ke* nyeret. Az elmúlt napok egyikén az egyik kenyérben rozsdás szeg volt belesütve! Számoljátok fel ezt a lelkiismeretlen munkát! AJ dolgozók fegyelmezettséget, minőségi munkát várnáid tőletek! ÜZEMI DOLGOZOK! „ Nagy Géza. a kisvárdai Vulkán lakatosa április % tiszteletére elhatározta, hogy félévi tervét két hónappal a határidő előtt fejezi be! A Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat paraffin é* vacuum üzemrésze szintén felajánlást tett felszabadulá«* suk évfordulójának megünneplésére! Üzemi dolgozók! Növeljétek a kongresszusi versen? eredményeit! TR AKTOR ISTÁK! Az encsencsi gépállomás traktorisíái egy hét a’atl csaknem 300 holdat szántottak fel gépeikkel. Kövessé­tek jó példájukat, segítsetek a falvak dolgozó paraszt­jainak a terméshozam növelésénél! AZ ÖNlíi GYŐZELME Tavaszi munkában a fényesliíkei „Fürst Sándor66 termelőcsoport A fényesi-itkei országút két ol­dalán zöldülő vetéseit, frissenszán- tott barázdák mind a falu dolgozó parasztjainak szorgalmas munká­járól tanúskodnak. Nem vártáik ók az esőt, így javasolta ezt a Párt is az (teszel és lám, milyen szép bársonyzöidek a vetések. A köves­ül egyik oldalán hárommégy la­kás emelkedik a homokdombok mellett. Ott van a csoport gyü­mölcsöse. Két nappal ezelőtt még hóréteg borította a tájat, de a meleg ta­vaszi napsütés egy nap aiatt el­olvasztotta a havat. Most ébred a táj, élénkül a ha­tár. Az útmenti eperfákat is tisz. togatják. Az országúton, a dü'ők- ben trágyával megrakott szeke­rek igyekeznek. Bent a községben sínes már nyoma sem a téli nyu­galomnak. Jörmek-menn ak az em­berek, az egyik villával a kézé. ben, a másik az ekét készíti elő, a dögéi úton meg már ve tógép zö.ög a szekér után. Sürgeti a jó idő a tavaszi munkát, már meg is kezdték hát a litkei dolgozó pa­rasztok. — Mi történt a csoporti agokikal, hogy ilyen kora tavasszal, amikor alig látni még embert az utcán és a földeken, ők úgy indulnak munkába, mint nyáron, a legna­gyobb dologidőben? Még három héttel ezelőtt így kérdezték egy­mástól a község egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjai. Eleinte csak figyelték, hogy reggelenként a dűlőn egész ember­sor tart a máriatelepi gyümölcsös felé. Fűrésszel, kapákkal a kezük­ben, vidáman indultak munkába a csoport tagjai. Később a cso­port lelkes munkája a kívülálló­kat is munkára serkentette. MOST IS A CSOrORTTAGOK JAKNAK A TAVASZI MUNKA ÉLÉN A gyógyszertár elé vontató ka­nyarodik az állomás felöl. Az utána akasztott pótkocsin négy-öt csoporttag áll a trágya tetején. Két vagonnal érkezett az állomás­ra és azt hordják a gyümölcsös­be. Az egész faluban, még a túlsó szélen is hallani a vontató dübör­gését, amint végighalad a falun. Egy pillanatra megállnak az ut­cán az emberek, amint elhalad mellettük. Az egyik dolgozó pa­raszt ujjával megböki a kalapját és úgy mutat a mellette elrobogó gépre: nekem is fordulhatna vagy hármat, azt hiszen, egy szemig ki tudná vinni a trágyát, Így meg húszszor is kerülni kell a tehén­nel ... Homokútra tért le a vontató, egyenest a 'kis dombok melletti házak felé tart. Három-négy koty- tyanó is van, de könnyen nyargal keresztül rajtuk a masina. A fiúk. akik a pótkocsin ülnek, nótát kez­denek. „Drága föld, szülőhazánk­nak földje...” 4- hangjukat el­kapja az enyhe tavaszi szél és bejárja vele a falut, a határt. Már a gyümölcsösbe értek, de még mindig dúdolnak: „Országról or­szágra ellenáll a aép, dolgozva harcol a békéért.” A fényeslitkei csoporttagok is úgy harcolnak. A máriatelepi 115 holdas gyümölcsösben két brigád is dolgozik. Balogh Józsi báosiék az egyik szélén, Pataki Sándoréit meg a másikon ozorgoskodnak. Negyven hold van még hátra, any- nyit kell megmetszeni és úgy ter­vezték, hogy a héten befejezik. Csattog az olló a kezekben és az elszáradt, vagy fölösleges galy- Iyak a földre hullnak. Pirosken- dös lányok, Biró Gizi, Szanyi Ilo­na, Albert Borbála és Nagy Etel kis csomókba gyűjtik össze a le­vágott gallyakat. Mindenki egy- égy fasoron halad, így versenyez­nek. A férfiak Is a kijelölt területen végzik a munkát. •— Tavaly nem így volt — mondja Fócsik Imre mur.kacsa- patvezető. — öszevi3sza mentünk, az egyik végéről a másikra baran­goltunk s bizony nem tudtuk pon­tosan megállapítani, hogy ki mennyi munkát végzett. Még vi­ták is keletkeztek belőle.-— Azért osztottuk most szét a területet minden brigád és munka­csapat részére, hogy pe történjen meg mégegyszer ilyesmi — veszi át a szót ifj. Palágyi Sándor. Egy1 percre megállnak, cigarettát csa­varnak s már folytatják is a mun­kát. Balog József nemrég lépett be a csoportba, de mert jó mun­kásnak tartották, egyhangúlag brigádvezetőnek választották. Ott dolgozik most is a többiek között. TJgy megszokta már a közös mim. kát, a csoporttagokat, mintha mindig köztük élt volna. — Jobban megy így a munka — mondja mosolyogva. — Az em­ber észre sem veszi és már este van. Olyan hamar eltelik a nap. KÉT CSOPORTBAN IS DOLGOZ­NAK A KERTBEN de egy kilométernyire szintén dol­gozik egy csapat a másik gyümöl­csösben. Oda hordja a vontató is a trágyát. Egyrészét a gyümöl­csös alá, a másik részét meg a dohány alá, melegágyhoz készítik elő. Bánát Istvánéit meg a kerék- táblában szórják a műtrágyát. Úgy határozott a csoport, hogy e héten a mákot is elvetik. A iit- kei határ minden részén találko­zik az ember a csoporttagokkal. Az egyik a gyümölcsösben, a má­sik a melegágyak körül, aztán a mütrágyaszót ásnál dolgozik. Még a kívülállók soha sem figyelték a csoportot ennyire, mint a tava­szon. Észre is vették ezt a csoportta­gok és ez még jobb munkára ser. ! kerítette valamennyinké:. Érezték: 1 enyire még sohasem érdeklődtek! eredményeik iránt, ennyit még ! nem beszéltek a faluban a cső- | portról, mint mostanában, ezen n j három-négy héten, amióta műn-1 kához láttak.. Szaporán György édesanyja más községben lakott mostanáig, de gyakran ellátogatott fiához, aki itt, Fcnyestitkén a csoportban dolgozik, órákhosszut elbeszélge­tett fiával a csoportról. ami- i kor megtudta, hogy az elmúlt év. ! ben több mint 60 vagon almája termett a csoportnak és látta gye­rekei és unokái vidám, boldog életét, ilyenkor emlékezetében le­pergett élete, a sok robot, a sok nélkülözés. Nehéz, szomorú esz­tendők vc't3k, akkor került el a községből is,' de most, hogy e1 lá­togat ide, a tájat és a falut, amelyben életének egyrészét töl­tötte, nagyon megszerette. Ami­kor még ő itt élt, egy szeg sem volt az ilyenfajta embereké a nagy birtokból, a gyümölcsösből. S most mit tapasztal? A csoport­tá gck összefogásra', a Párt útmu­tatása szerint új életet kovácsol­nak. Egy napon meg is mondta fiának: hej, de szívesen jönnék én is közétek, fiam. — Jöjjön csak, édesanyám. S most együtt mennek egyenest a gyümölcsösből a fiával a gép­állomásra. Vontatót akarnak kül­deni a bútorért, mert vissz ököl- , tözik a faluba Szaporáné, belé­pett a csoportba. * Ez a pezsgő élet, a tavaszi munka lázas üteme, melyet már •néhány hete megkezdett a cso­port, fe'keltette a falu egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait is. Már nemcsak a csoporttagok, de a kívülállók közül is napról nap­ra többen látnak munkához. Azt akarják, hogy a minisztertanács határozata szerint ők is idejében befejezzék a tavaszi szántás-vetés munkáját. , * Sz. B. m i. m u. labdarúgó mérkőzések a 10. számú TOTO-szelvc- nyen HR JÓL TIPPEL, sokat nyer! „...dolgozóink közöt* egyre többen értették meg, hogy a munka ná'unk nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dolgozók becsit étének és di­csőségének ügye.” (Rákosi Má yás.) Nehéz, nagyon nehéz öntőnek lenni. Ezt vallották a Vulkán öntői is, mikor erejüket megfeszíve dol­gozlak azért, hogy gazdáiknak, a tőkéseknek még fehérebb legyen a kenyerük, még dagadtabb a zsebük és a hasuk. Resetár János öntő még jól emlékszik ezekre a napokra, h szert 1932 óta dolgozik az üzem­ben. De mindez megváltozott és más élet kezdődött a régi népnyú- zák üzemében. Egy más. szebb, boldogabb élet megalapozói voltak azok a szovjet katonák, akik életük árán szabadí- ioílak meg bennünket a fasiszta fenevadaktól. Azóta egymásután tellek a hónapok, az évek és az idő múlásával “ változott az üzem képe is. Nem úgy, mint a tőkések idejében mikor a kutya sem törő­dött a dolgozókkal és azzal, hogy milyen az üzem, az a hely• ahol dolgoznak. Most épül!, szebb lett az üzem. Uj öntődét kaptáik, gépe­ket, am knek segítségévei könnyebb lett munkájuk. Es ahogyan adóit a népi állam a dolgozóknak, úgy egy­re több vasat termellek az üzem munkásai is. Emelkedett a termelés, jobb lett a munka, de emelkedett vele együtt a selejt is. Ez baj volt, látták a dolgozók, de az állam is felhívta rá a figyelmet. Megindult a harc a se­lejt ellen. Előbb lassan, de aztán mind erősebb lett itt is a küzdelem. Volt is eredménye. Kevesebb lelt a selejt, gazdagabb az állam, emel­kedett a dolgozók fizetése is. Kü­lönösen aztán a kongresszusi ver. senyben bontakozott ki ez a küzde­lem. Felajánlották a Pártnak, hogy csökkentik a 6 és fél százalékos selej'xt egy egész százalékkal. Ment “is volna ez, de közbejött egy mun­ka, ami nemhogy segített volna, hanem éppen visszahúzott. Mini nagyobb és nagyobb lett a rossz munka, az, amit újra kellett in. feni. Minden nap egy egy új küzdel- me!, csatát jelentett, ami vagy győ­zelmet, vagy pedig •— ami sokkal rosszabb — vereséget hozhat,. Az önlő mindent, szépen elkészít. Szi­vét, lelkét beleadja a formába> vigyáz rá, még a lélekzeét is visz- szafojija, annyira igyekszik, mikor a szekrényt egymásra teszi. Beírn i a vasat és kész. Így gondolják co. kan és így is volna, ha... mindig sikerülne. De nem ilyen egyszerű a dolog. Resetár élvtársnál is, m'kor meg­kapta az egyengető lapok készíté­sét, még január első felében, ak­kor történ; az első baj. Hétből hét selejt lelt. Így volt ez tovább is. S-án egy... 9 én egy ... 10.én már megint három, a követ­kező nap újra keltő, pedig ekkor már a kísérletezések is folytak, amit Resetár elvtárs kért. Szabó elvtárshoz, a vállalat ve­zetőjéhez ment és arra kérte. en­gedje meg> hogy megbirkózzon a seiejftel Krivecki művezető segítsé­gével. Kelten együtt• az elméleti tudás a gyakorlat és tapasztalat együttesen égiszén biztos-in ered- menyre vezet. így gondolák ők ketten és hozzáfog’ak a munkához. Tud ák, hogy a homokkal van a baj. mert az a vastag vaslemez me­legétől elégett, megolvadt és fel­marta az öntvényt is. Tehát a homok keverését kellett meg-vál .ozlatniuk. De hogyan? Ez volt a kérdés, hiszen műszer, labo. ra’.úrium nem állt rendelkezésükre» csak azt tudták, hogy meg kelj tennök, mert máskülönben alapom san lemaradnak a kongresszusi ver­senyben, nem teljesítik felajánlásu­kat, ígéretüket. Kever ek ők tlzfajta homokot is. Nem volt jó. Akkor az ön éssel próbálkoz ók. Alkalmazlak lapos ék- beön-ést, majd egy oldalról öntöt­tek, nem sikerült. Öntöttek két ol­dalról egyszerre — így sem sike­rült. Ön.öttek kis tégelyből mi*d utána nagyból — ez sem volt jó, a selejt csak marad!. Ekkor aztán tervszerűen kezdtek erősebb homokot adni. Mindert nap másfajtát használlak és megszá­mozik az egyengető lapot. Alig váriák az eredményt, ö.’c maguk lepucol'ák az öntvény', hogy minél előbb lássák és végül sikerült. A kettes számú keverék volt a legjobb — ennél egyetlen selejt sem volt. Most már könnyű volt az előzőekhez képest a dolguk. Hiszen fel rtáik c keverés arányát és 'most már pon osan, dekára kiszámítva adagolják a homokot. Nincs is selejt egyetlen darab sem. Mióla a loettes számú keverék bevált — ez ped g február 14 éré leit kész —, azóta egyetlen darab sem veszett kárba az cn vényből. Az öntés most már két oldalról, két nagy tégelyből történik — és nagyszerűen sikerül minden alka­lommal! Rese'ár elv’árs fáradozását siker koronázta. Kommun'sta célúdat os­sággal tört a cél felé és Krivecki művezető mindenben segítette. Tu­dása legjavát cdta, mert ő is szívén vise'i a nép ügyét. Tud'ák mind­ketten, hogy sok függ altéi, hogyan dolgoznak. Ma már az öntöde se. lej'je 3—4 százalék k’ózött van és Rese'ár elvi ár s 300 forint jutalmat kapott jó műnkéjáén. Mos1 újabb feladat áll előtte. Mert ilyenek a kommunisták, min­dig az újabb és újabb nehézségek leküzdésére gondolnak és azon tö­rik a fejüket, hogy érjenek el még nagj/obb, még szebb eredményt. Mikor hozzáfogott az egyengető- lapok öntéséhez, hét készült el egy ntp alatt. U ána kilencre állapítot­ták meg a normát — ma pedig már 10 et készít el selejtmentesen. Most mindnyájan arra töreksze­nek, hogy a kongresszusi verseny tapasztalatait felhasználják, jobb legyen munkájuk, így készülnek áp­rilis 4-ére. — Azt szeretném — mondja bú­csúzéul Rese ár e'viárs —, hogy ne 10. hanem 11, vagy 12 darab ké­szüljön el naponta és sikerülnie keli —. teszi hozzá kemény akarat- fí*k B. I«

Next

/
Thumbnails
Contents