Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-09 / 57. szám
R szovjet javaslatok megfelelnek valamennyi békeszerető nép érdekelnek- szögezte !e Gromiko elvtárs, a külügyminiszter- helyettesek párisi értekezleten Március 7-én a négyhatalom külügyminiszter helyettesei foly attak tanácskozásukat. Az ülésen A. A. Ciromiko elvtárs, a Szovjetun ó képviselője elnökölt. Az előző napi ülésről nyilvánosságra került részletek azt bizonyítják, hogy az USA küldöttsége és az ame- rika'akat alázatosan kővető francia és brit küldöttség a külügyminiszterek lanácsára olyan napirendet igyekszik ráerőszakolni, amely megkerüli a béke és biztonság főproblémáit. Gromiko eivíárs, a Szovjeíun 6 képviselője szembeszállt a nyugati hatalmak képviselőinek állításává! és lejelentette, hogy i három hatalom javas'atai nem irányozzák elő azoknak a legfontosabb kérdéseknek megtárgyalását, amelyek valamennyi békeszerető népet, de különösen a hitleri agressziótól szcnvede't európai népeket nyugtalanítják. Ezek a kérdések: Németország de- mllitarizálása, valamint remihtar'- zálása megakadályozásának, a négy haiaiom fegyveres erő' csökkentesének, a Németországgal kötendő békeszerződés meggyorsításának s ezzel kapcsolatosan a megszálló csapatok Németországból történő kivonásának kérdései. Gromiko elvtárs hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslat harmadik — az európai helyzet megjavítására és a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének haladéktalan megkezdésére vonatkozó pontja konkrét feladatokat tűz k'. amelynek megoldására a külügyminiszterek tanácsának küszöbönálló ülésén a négy ha'a omnak törekednie kell. Kitért Gromiko eivíárs arra a tényre is, hogy a három nyugat' hatalom javaslataiban nem szerepel a megszálló csapatok Németországból való kivonásának kérdése, — Joggal tesszük íe! a kérdést — mondotta — nem azt tartják-e szem előtt ezek a kormányok, hogy a németországi megszálló csapatok kivonásának kérdése ugyanúgy öltöződ ;ék el, mint a japán: megszá'-j csapatok kivonásának kérdése. Közismert, hogy az USA lévaiak» ktp- vseiöi nyil án durva nyomást fejtenek ki a japán kormányra abból a célból, hogy határozott ígérete; préseljenek ki arra vonatkozóan, hogy az amerikai csapatok a békeszerződés megkötése után is japán területen maradhatnak. Lehet -- mondotta Gromiko elvtárs, — hogy ta'án Németországgal kapcsolatosan is ilyen valamire gondolnak. A Szovjetunió képviselője meg-, cáfolta Jossupnak azt az állítását, hogy a szovjet javaslatok nem tűzik ki Németország egysége kérdésének megvitatását. — A békeszerződésről, a békeszerződés megkötéséről szóló kérdés mego'dása egyben Németország egysége problémájának, az egységes, békeszere'ő, lemokrálikus német állam megteremtése prob'émáiának meg- o'dását is je'enti a potsdami egyezmény határozatainak megfelelően — jelentette ki Gromiko elvtárs. — Németország egységének és a Németországgal kötendő békeszerződésnek kérdését több mint öt éven át tárgyalták és ennek ellenére sem oldották rr.eg a két feladat seme'yl: két sem. A Németországgal való békeszerződés megkötésére és ennek megfelelően a megszálló csapatoknak Németországból való k - vonására vonatkozó szovjet javaslat éppen, abban különbözik előnyösen a három hatalom képviselőinek javaslataitól, hogy előírja az emii- lett szerződés megkötése meggyorsításának szükségességét. Gromiko elvt-árs ezu án öltért a szovjet küldöttségnek arra a javaslatára, hogy tűzzék napirendre Németország demii tarizálásának, valamint re- m'litarizálása megakadályozásának kérdését. A Szovjetunó kép- v -.e'ője kijelentette, hogy a négy hatalom ezen a téren határozott kötelezettségeket vállait, amelyeket teljesíteni ke l. Ennek ellenére Nyugai-N'émetor- szágban az- egész világ sietnei'áiíá- ra folyik a német hadiipar, a német fegyveres erő űjjáteremtése. Ujjá- szíilet k a német rnilit'arizm.us azoknak az erőknek aktív részvételével', amelyekre Hitler az agresszív háború kirobbantása során támaszkodott. A négy ha;a!om közti viszony megjavításának, a nemzetközi beke megszilár'ditisának és az európai helyzet rendezésének óhaját hangoztatni és ugyanakkor ellenezni Németország demilifarizálása kérdésének napirendre tűzését, ez azt jelenti- hogy pusz;a deklarációkkal akarjuk elintézni az ügyet,' Gromiko elv társ befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet javaslatok, melyeknek célja az európai béke megszilárdítása, megfelelnek valamennyi békeszere- 1ö nép érdekeinek' mert ezek a ja- vasiatok világszerte a béke és biz- lonság megóvásának legégetőbb és legaktuálisabb problémáit érintik. A március 7-i ülésén — mint közük — Gromiko elvtárs kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nem fog tiltakozni az ellen, hogy Ausz:- r iával kötendő szerződéit önálló pontként napirendre tűzzék- feltéve, ha napirendre tűzik az Olaszországgal kötött békeszerződés Triesztre vona,kozó része teljesítésének kérdésé1. Hozzátette Gro-mrko eivíárs, hogy az USA. Nagy-Brit annxa és Franciaország megsértették az Olaszországgal kötött békeszérző- dístm mert jogellenesen angol amerikai ka'onai támaszponttá változtatták Triesztet. Minthogy a három nyugati halalom kormánya továbbra is megsérti -az Olaszországgal kötött békeszerződésben vállalt kötelezettségeket. nem lehetünk meggyőződve. hogy teljesítik az Ausztriával kölendő szerződés kötelezelf- segelt és hogy Ausztriát a szerződér megkötése után nem változtatják valamilyen ürüggyel angol- am erikái katonai támaszpontja, amint ezt már Trieszttel megte ték. Jessup- az'USA képviselője-követelte, hogy csakis Ausztria kérdését tűzzék napirendre és: kijelentette, hogy nem ért egyet ózzál a -javaslattal, hogy egyidejűleg Trieszt kérdését is napirendre tűzzék. Bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a ké‘ kérdés nem áll kapcsolatban egymással. Gromiko elvtárg válaszolt a nyugat: hatalmak küldötteinek és tényeket -sorolt fel, amelyek bizonyítják, hogy az osztrák szerződés halogatása a nyugati hatalmak bűne. A vitát március 8-án délutáni ülésen foly, attak. fiz 1951. évi költségvetés a kommunizmust építő szovjet nép sikereit tükrözi 4 Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé tér tesztelték az 1951. évi költségvetést Március 7-én este 7 órakor a Kreml nagytermében a Legfelső Tanács két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiség: Tanács együttes ülést tartót;. A jelenlevők viharos éljenzéssel fogadták Sztálint és legjobb munkatársait. Az ülést Mihail Jasznov. a Szövetségi Tanács elnöke nyiiotta meg. A Szovjetunió 1951. évi állami költ- ségveésl tervezetéről Arszenlj Zverjev. a Szovj,elunté pénzügyminisztere számolt be. A Szovjetunió állami költségvetésének tervezete, melyet megtárgyalás és jóváhagyás céljából a Szovjetunió ' Legfelső Tanácsa elé terjesztetlek, megfelel a népgazdaság fejlesztése 1951. évi állami tervének és hivatott arra, hogy pénzügyi forrásokkal biztosítsa a szociális a gazdaság tovább: fejlődését, a dolgozók jólétének és kultúrájának emelkedését —- mondotta. Az 1951. évi állami költségvetés és a muH évi költségve.és végrehajtásának eredményei visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeke; a szovjet nép Lenin Sztálin Pártjának vezetése alatt a kommunista társadalom építésében és a szovjet haza hatalmának megért Isi lésében ért el. ti Szavlelimio doSyDzéi sikeresen teljesítenék a háború utáni sztálini ötéves terv feladatait Az ötéves terv az ipari termalés növekedését 1950-re 48 százalékban irányozta elő az 1940. évihez viszonyítva. Ezt a feladató, jelentősen túlteljesítettük. Az ipar össztermelése r.z ötéves terv uiolsó évében 73 S? Sz ele tikra 1 haladta túl az,1940-es év szír.vonatát. Az ipar: termelés tervét 1950-ben 102 száz..lé,:ra teljesítettük. Az ipar özszícrrr..'éso 1949 hez viszonyúvá az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett. Nagy sikereket ért el a szocialista mezőgazdaság is. A mezőgazdaság össztermelése túlhaladta a háború- előtti színvonalai. A dolgozó tömegek anyagi és kulturális életszínvonala a háború- előtti időszakhoz képest jelentősen emelkedőt!, ez legvllágcsabban a Szovjetunió ncmze.i jövedelmének növekedésében jut. kifejezésre. Az állami költségvetés bevételei a háborúutáni ötéves terv esztendei alatt az 1945. évi 302 milliárd rubelről 1950-ben 422.1 milliárdra emelkedtek. A Szovjeiunió állami köt ségvetésének kiadósai ugyanezen idő alatt az. 1945. évi 298,6 milliárd rubelről 1950-ig 412.7 millárd rubelre emelkedtek. A háborúuláni ötéves terv minden évében, miként a megelőző években is. a költségvetést úgy teljesítet,ék, hogy a bevételek jelentékenyei felülmúlták a kisdíjasat Az állami költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére fordító,t kiadása: az 1945. évi 74.4 milliárd rubelről 1950-ben 157.4 milliárd rubelre emelkedtek és az ötéves ;erv alatt összesen 708.1 milliárd rubelre rúgtak. Szociális és kulturális célokra az elmúlt öt esztendő alatt az állam 5245 milliárd rubelt fordító t. A szovjet állam kiemelkedő eredménye; a népgazdaság fejlesztése és a pénzügyek tovább: megszilárdítása terén szemléltetően megmutatják a szocialista gazdasági rendszer óriási fölényét, az önmagát ■túlélt kapitalista rendszerrel szembeni A kapitalista országok gazdaságién pénzügyi helyzete mindinkább romlik, különösen az imperial's:»!; agresszív politikájának eredményeként. Zverjev a továbbiakban rámutat arra, hogy az • a fegyverkezési verseny- amely az imperialisták számára nagy hasznot hajt, maga u'á-n vonja egész gazdaságuk á állítását háborús vágányokra, maga után vonja a közszükségleti cikkek termelésének csökkentését és a dolgozó tömegek további elnyomoro- dását. Egészen más a helyzet a szocializmus építésének útján hairdo népi demokratikus országokban. A népi demokratikus országok, hála a nép- lömegek munkalendületének. valamint a Szovjetunió állandóan megnyilvánuló támogatásának. nagy eredményeket értek el a szocialista gazdaság építése és pénzügyeik megszilárdítása terén. Ezekben az országokban az állami költségvetések egyre emelkednek és végrehajtásuk során a bevételek íú'szár- nyaljáik a kiadásokat. A pénzügyminiszter áttérve a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetésének jellemzésére, hangoztatta, hogy az 1851 évre a Párt és a szovjet kormány nagy feladatokat tűzött ki a Szovjetunió népgazdasága további fejlesztésére A meglévő gazdasági tartalékok maximális kihasználása alapján biztosítani kell a népgazdaság valamennyi ágának új- hatalmas fellendülését. A folyó évben fokozódik a befektetések összege az . iparban és ' a merőgazdaság más ágaiban. Nagyszabású munkák indulnak meg a kommunizmus hatalmas építményein. A jóváhagyásra elő erjesztett 1951. év: állami költségvetés bevételi oldala 457 milliárd 992 millió rubel és kiadás: oldala 451 milliárd 503 millió rubel. A bevételek 6 milliard 489 millió rubellel haladják meg a kiadásokat. , Az állam: költségvetés bevételeinek növekedése 1951-ben főképpen a szocialista gazdaságból származó bevételek növekedése ú'ján történik, amelynek alapja a termelés további kiszélesítése és a termékek önköltségének csökkentése. A költségvetés kiadási oldalával foglalkozva Arszenyij Zverjev meg- - állapította, - hogy a pénzügyi forrásokat a szocialista üzemek állandó és forgó, alapjainak kibővítésére, a szociális feladatok és a kultúrafejlesztés széleskörű programjának megvalósítására, valamint a szovjet haza védelmi képességének további megerősítésére fordítják. A népgazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezésére előirányzott ösz- szegek az előző évekhez hasonlóan, a szovjet költségvetés kiadási oldalának legfon osabb tételeit alkotják. 1951-re ezeket a kiadásokat 178.5 milliárd rubelban irányozták elő. A kommunizmus anyagi alapjainak , megteremtésére irányuló hatalmas sztálini program a befektessek ovábbi növe'é-ét és e befekte éeek hatékonyságának fokozását követelik meg. A bef elítélésekre 1951-bep 132 milliárd rubelt irányoztak elő. A mezőgazdaság és erdőgazdaság pénzügyi szükségleteire .lő'rány- zolt összeg 1951-ben 49 nvií'árd tube', 4.8 milliárd rubellel több. m'nt 1950- ben. Az állami költségvetés b'zíosit'a az anyagi alapot a mezőgazdaság gépesítésének további fejlesztésére cs mezőgazdasági kultúra emelésére. 1951-ben a szoc'áüs és kulturális intézkedésekre előirányzóit összeg 120.8 milliárd rubel, azaz az állami költségvetés összes kiadásának20.8 százaléka. A szociális és kulturális intézkedésekre e'őirányzott k adási összegből közoktatásra 59 milliárd rubelt, közegészségügyre és testnevelésre 21.9 milliárd rubelt, a társadalombiztosításra 22.3 m'liiárd rubelt, a sokgyermekes és egyedülálló anyái* ái'ami segélyezésére 4.1 milliárd tube 11 fordítanak. Az állam 1951-ben a tudomány fejlesztésére 8 milliárd rubelt for-' dít. A miniszter a továbbiakban as ország védelmére e!ő:rányzott ösz- szegrői beszéli. A szovjet kormány, miközben nagyszabású gazdaság', szervező és kulturális nevelőmunkát végez — napról-napra gondoskodik szocialeta hazánk védelmi képességének további erősítéséről. Szocia- I sta hazánk áll annak az igazságos küzdelemnek az élén. amelyet valamennyi ország dolgozói folytatnak a tartó« bekéért és a népek együttműködéséért. Az Egyesült Államok 1951—52. évi költségvetésében — mutatott rá a miniszter — katonai célokra több. mint " 50 m'liiárd dollárt irányoztak elő. Ez az összeg majdnem 50-sze- reseaz Egyesült Államok háborúelőtti katonai kiadásainak. Anglia és Franc'aország szilién óriási arányokban felemelte katonai költségvetését. Ugyanakkor a Szovjetunió éberen őrködi; ha árainak védelme felett és intézkedéseket tesí a szocialista állam védelmének további erősítésére. Az ülésszak elé terjesztett 1951. évi állami költségvetés a Szovjetun ó fegyveres erő’nek fenntartására 96.4 milliard rubelt irányoz elő. Az ország védelmére előirányzott összeg az állami költségvetés össz- kiadása'nak 21.3 százaléka. Ezzel szemben a háborúelőtti 1940-e-s évben ez az arány 32.5 szá- zalék volt. A szovjet költségvetés kiadásainak túinyornórészét, mint fentebb rámutattam a népgazdaság fejlesztésére és a szociá'.'s és kulturális intézkedésekre fordítjuk. Beszéde végén Zverjev a következőket jelentette ki: — A Szovjetunió 1951. év' költségvetése, — amelyet megerősítés végett a Legfelső tanács elé terjesztettünk. o szükséges anyagi eszközökkel biztosítja a szovjet állam szocialista gazdaságának tovább: fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését és a szovjet állam védelmi képességének további erősítését. Egyáltalán nem kétséges, hogy 1951- ben a szovjet nép, élcsapata, a Bolsevik Párt köré tömörülve, új nagy sikereket ér el a gazdasági és kulturális építés terén, a nagy vezér és tanító. I. V. Sztálin vezetésével, a kommunizmus felé b'ztosan haladó hazánk hatalmának erősítése terén. SZflBöLCS-SZÄTHÄRI 1 __________ ■■ költő tart előadást Nyíregyházán
