Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

2 19,51 MÁRCIUS S. CSÜTÖRTÖK „Hűséggel szolgálni & népei, tarnen a szovjet tudósok igazi hivatásukat^* — Hűséggel szolgálni a aépet, ebben látjuk mi, szovjet tudósok igazi hivatásunkat. — Ez voit az első mondata Vaszilij Nyikityin elvtársnak a magyar újságírók kérdésére. A margitszigeti Nagyszállóban rendezett sajtófogadást a Magyar- Szovjet Barátsági Hónapra ha­zánkba érkezett szovjet vend igék tiszteletére a Magya.Szovj-t Tár­saság. Hosszú asztalnál, egy mis mellett ülnek Vasziiij Nyikityin akadémikus, a kü'döUeíg vezető­je, Alekszandra Balasova törté­nész, Púvei Baranov növénybioló­gus a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, Makszim Tank Sztálin-díjas bje- lorussz költö, Vasziiij Aszomov, a neves uráli acélöntő, a Szovjet, unió Legfe'sö Tanácsának íagja. Világhírű tudós, acé'öniö, törté, nész, agroblológus, költö, külön­böző munkaterületeken dolgozó emberek. De ahogy egymásután válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre, ismét felfedezzük, mint annyiszor a szovjet embe­rekkel való érintkezés során azt a nemes vonást, amely közös az acélöntőben és a világhírű akadé­mikusban, az agrobio'.ógusban és a költőben — a szovjet emberek millióiban. „Hűséggel szolgálni a népet!" — mondotta Nyikityin elvtárs. its a szovjet tudomány legfőbb sajá. tosráyáról, a tudomány és a gya­korlat széttéphetetlen kapcsolatá­ról beszélt. E'mondotta, hogy az utóbbi években az elektromos gé­pek, elsősorban a hegesztőgépek, elméletével foglalkozott és kidől, gozott olyan géptípust, amelyet ma már igen nagy mennyiségben állítanak elő. Beszélt a kommuniz­mus hatalmas építkezéseiről, a vi- zierOmütelepeínöl,. a t űriemén fő­csatornáról, amely akkora kietlen purztaoágüt, mint egész Anglia, virágzó kertté varázsol. Mi is le­hetne más feladata az igazi tu. dósnak, mint hogy tudását a nép szolgá'atába állítsa?. Nyikityin elvtárs világos, tömör fejtegetését hallgatjuk és minden olyan ért­hetővé, természetessé válik. Szikár, őszülő hajú férfi Pável Baranov elvtárn. Közvetlen ked­vessége, az a megkapó egyszerű­ség, ahogy beszélni kezd, pillana­tok alatt meleg kapcsolatot te. romt hallgatóságával. Baranov elvtárs elmondja, hogy a Pamlr-hagyságban 4000 méter magasban dolgozott egy biológiai állomáson. Ezen a vidéken egy évben csak négy-öt nap fagy­mentes. Egyébként lő—20 fokos hideg uralkodik. A Mount Blanc magasságát meg-közc'itö hegyvi­déken, hóban és szélviharban vé_ gezte tudományos kutatásait Pá­vel Baranov. Az ő kísérletei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Pamír-fensíkon az állat- tenyésztésről áttértek a növény­termesztésre. Gondoljunk arra, hogy az év nagy részében jeges Pa mír.fcnsíkon árpát, burgonyát tudi1 "t termelni es ehhez hozzájá- i ült Pável Baranov elvtárs is, aki­nek vizsgálatai a micsurini bio. lóg;-inak ezt az alaptételét igazol­ták. — lír az uráli vasutak hires mozdonyvezetőjével, Kuprianovval állci; versenyben — mondja Va­sziiij Amoszov elvtárs, érdemes .acélöntő. — Kuprtanov azt vál­lalta, hogy termelésem egész mennyiségét elszállítja. A ver­seny eredményeként szocialista vállalásomat három és félszeres, re teljesítettem. Ez Kuprianovot szintén nagyobb teljesítményre ösztönözte. Ahogyan Amaszov elvtárs sza­valt hallgatjuk, lelkes, kemény- vonású arcát nézzük, Ivanov acél­öntőre, a „Berlin eleste ’ című film felejthetetlen hősére, gondo­lunk. Úgy érezzük, hogy iámét ta. lálkoztunk vote, ö beszél hozzánk, egy a szovjet emberek milliói kö­zül. Mint ahogy ogy ezek közül a milliók közül Balasova eivfárs- nö, történész, a történelmi tudo­mányok kandidátusa, aki a marx­ista.! enínista tudomány elsajátítá­sán r.U utat mutató fontosságáról beszélt. Vagy Makszim Tank elv­társ, bjelorussz költő, aki d Nagy Honvédő Háború alatt, tollal és fegyverrel szolgálta hazáját. — A Szovjet Hadsereg — mond­ja — a hősiességnek, a szocialis­ta haza Iránti forró szeretetnek hatalmas iskolája és ezt az isko­lát a legtöbb szovjet költő Cs író végigjárta a háború nehéz évei­ben. Egész népünk forrón szereti a hős Szovjet Hadsereget. A szov­jet katonák is szeretik és nugyra- becsülik az irodalmat, hiszen a szovjet irodalom igen nagy szere­pet játszott * és játszik ma is a hadsereg nevelésében és fejleszté­sében. A néphez va'ó hűségről, a nép forró sza.etetőről beszélnek váa_ mennyien a szovjet küldöttség tagjai közül. A népért való áldo­zatkész munka, nyugodt bizton­ság érzése, amely szavaikból árad: ez a közös vonás valamennyiük­ben. Mint annyiszor, most is fel­fedeztük, hogy mennyit tanulha­tunk tőlük, a szovjet emberektől, akik nem udvariassági látogatás­ra jöttek hozzánk, hanem mint mindig, átadni tapasztalataikat, munkamódszereiket, megvitatni a problémákat, segíteni a magyar népnek, ho-gy legyőzze a nehézsé­geket. fi népiiataeg egységei és a Rísai önNéniesek az összes Mokon sziláidat! larlották állásaikat A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének íö- parancsncicsága március 6-i hadi. jelentésében a következőket közli; A néphadsereg egységei a kí­nai önkéntesekkel együtt az ösz- szes frontokon szi'árdan tartották régebben elfoglalt állásaikat. A keleti partvidék térségében a néphadsereg egységei március 6_án elsüllyesztettek két ellensé­ges hajót. Szöul térségében a Hannan fo­lyó déli partján a néphadsereg egységei több mint 280 ellenséges katonát és tisztet megsemmisítet­tek, illetve megsebesít ettek. Meg­semmisítettek két tankot és az el­lenség sok más haditechnikai fel­szerelését. I francia nentzeigyüiés Guy Hollétnek nem adóit íeüiaialmázást a kormány megalakítására A Bnégíek béliét akapii»ak A nemzetgyűlés megtagadta felhatalmazását Guy Melléttől és így nem alakíthat kormányt. A jobboldali szocialista párt fő. titkára 2SG szavazatot kapott, vi­szont a kormány a'akit éLslioz szük­séges alkotmányos többség 311 szavazatot követel mag. Guy Mol- let ellen 259 képviselő szavazott. Már a nemzetgyűlés kedd dél­utáni ülésón megmutatkozott, hogy a jobboldali szocialista ve­zetőnek alig van lehetősége kor­mányalakításra. Mind a radiká­lis, mind az MRP képviselői bizo­nyos fenntartásokkal éltek beszé­deikben a miniszt e relnökj el ölt ter­veivel szemben. Különösen az ál­tala készített választási reform, mai szemben. Előrelátható volt, hogy ennek a két pártnak a kép­viselői nem szavaznak teljes ázámban mellette. így is történt. Sok MRP és radikális képviselő tartózkodott a szavazástól. Queuilie volt belügyminisztert bízta meg Vincent Aurlol közlérsa-! ség' elnök a kormány megalakítá­sával. Queuilie a megb zást ellő- g'.dia é? azonnal elkezdte lárgya- láeait. Még egyáltalán nem bizo­ny-)* áronban, hegy Queuilie.nek sikerű: kormányát megalakítani. Változatlanul tart Franciaország­ban a dolgozók demokratikus cgy- ségkornaányt követelő mozgalma. Köve.'élik olyan kormány a'-f1! ’;- sát, amely kielégíti a dolgozók -->• gos kívánságait. A béke és szabadság harcosai or­szágos tanácsa felhívást adott ki. amely felszólítja a békeharcosokot, szavaztassák le mindenütt a legszé­lesebb összeté élű népi gyűlések résztvevőit az öt nagyhatalom béke- cgyezmínyének megkötését követelő berlini határozat mellett, gyűjtse­nek milliószámra újabb aláírásokat, a nyugatnémet felfegyverzés ellen a már eddig összes rámáit több- millió aláíráshoz, vjgül pedig a négy küiügym’.niszterhelyettes ér­tekezlete alkalmából hozzák köz tu­domásra Franciaország igaz; eko­ra‘át. A szovjet kolhozok dolgozói felhasználják a téli időszakot, hogy továbbképezzék magukat cs így a jövőben még az ed­diginél is jobb eredményeket érjenek el. Képiünkön a mold­vai szovjet köztársaság tiraszpoli kolhozának egyik oktató­termét látjuk, ahol a kolhozparasztok éppen a gyümölcster­mesztésről hallgatnak előadást. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok. Angi á és Franciaország kép- vísj üi március 5-én megkezd.ék előzetes ér lekez'c lüket, Parisban, i Ennek az ér.ekezle'.nek az a célja, hogy kídoigozza a kű.ftgymin sz.e> rek tanácsának nap'rend.ét. A‘ külügyminlsz.erek tanácsa a nemzetközi együttműködés tonlos szerve. A tanács megalakítását 1945 jún usában, a potsdami értekezleten nalározták el, ugyanott, ehoi eh fogadták, illetőleg megerősítették a német kérdés háborúuiáni rendezé­sének antifasiszta és demokral kus alapclveit s. A négy nagyhatalom külügyminisztere nem rendszeresen ülésezik, hanem — a nagyhalaim,'.k megegyezése a'apján — időről-dó­ré. A nyugati hatalmak, háborús po­étikájuknak megfelelően, igyekez­tek a tanács működését lehe c,lenné tenni s 1917 vége óta gyakorlat hág meg Is akadályozták, hogy,.eltek n.- ve az 1949 május-júniusi ülésszak­tól, összeüljön és tárgyaláséira, •folytasson az időszerű problémák­ról. A mostani ülésszak összehívását a Szovjetunió kezdeményezte a potsdami határozatok teljesítésének, megvizsgálására és a nemzeikőzil feszültség csökkentésére. Az -mpe-' rialis a hatalmak mindenáron igye­keztek a tanács mostani összehívásai élé is akadályokat gördíteni. Az Amer kai Egyesült Államok és két európai íőcsatlósa egész politikáju­kat a potsdami határoza'ok meg­szegésére és a nemzetközi feszült­ség növelésére alapozták. Nyugat- Németország újrafclfegy vérzésé a potsdami határozatok ny lt megsze­géséi jelenti s éppenúgy hozzá'ar- tozik a nemzetközi feszültséget egy­re fokozn, igyekvő ame-r kai impe- rallsla tervekhez, mint a különböző agresszív katonai blokkok' összeko. vácsolása, a japán különbéke terve, vagy a koreai intervenció. Az angol jobboldali szocialista klikknek és az egymást sűrűn váltogató, de lénye­gileg egyformán amerikai pénzen kitartott, hazaáruló franca kormá- j nyaknak ebben a játékban csak a í íejbóMnló János szerepe maradi. Az értekezlet összehívása tehát min­denképpen a Szovje’un'ó békepol ti­kárnak újabb je’entős s'kere. Ml az oka annak, hogy az impe- ( r;á: «la kormányok — hosszú jegy- ■ zékvSUúsok és egyéb huza-vona | u'.án mégs kénytelenek voltak az j előkészítő tanácskozásokat megkez- ' den’? Az. hogy az egész világ dol­gozók köztük a francia, angol és - amerikai nép Is,- erélyesen követelik ja béke íennfar’ását. Mint Pleiro j Kenni, a Béke Vlláglanács alelnöke j a Béka Hívei II. Világkongresszu- jsán mondotta, a békemozgalom ma I a hatodik nagyhatalom. Az impe- I rial’sták megkísérelték, hogy éppen. ! úgy, mint az ötödik nagyhatalmat! a Kínai Népköztársaságot Igyekez­nek a nemzetközi fórumokról k're- kesz-íqni, semmibe vegyék a halódik nagyhatalmat, a v'Iág népeinek egy­séges békeakaralát. De azért, mert az ENSZ ülésein a Kínai Népköz- lársaság képviselője helyeit egy Cslen-Tan-Fu nevű kétesmultú ka­landor ágál, a 475 m illés nagy ki nai nép Máo-Ce-Tung elvtárs veze­tésével a béketábor változatlanul -szilárd bástyája. Azért, mert a Fe­hér Ház. a Downing Street cs a Quai d’Orsay urainak és tőkés pa- rancsolóiknak hem tetsz k, a béke- mozgalom változatlanul nagyha­talom és pedig olyan erős, hogy nem lehet többé figyelmen kívül' hagyni. A békeaiáirá6ok százmillió', a Pekingiül Londonig, Newyorktój Sitlncy g kiterjedő tiltakozás a ko­reai agresszió ejlen, a népek fel­háborodása az oradouri és lld'ce: gyilkosok, meg a tevőik ele ti bak- tériumband'fák újrafelfegy vérzésé, nek kísérlete ellen, olyan tényezők, amelyeket még oly elvakult hábo­rús őrjöngök, mint Truman, Chur­chill és cinkosaik sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az értekezlet ösz- szehívása tehát kéfség'elenül nagy s kere a nemzetközi békemozgalom­nak. ; A küiügyminiszferhelyettesek elő­készítő értekezletének első napján is fény derült arra. hogy a Szovjet­unió őszin‘én a békés megegyezés^ re törekszik. Míg Daves angol kül- őgy miniszterhelyettes igyekezett megkerülni azt a miodenk' által is­mert tényt, hogy a feszültség íő- oka a nyugalnémeforezági újraíel- j fegyverzés felvetése a nyugat'' ha­talmak részéről cs a problémák (el­vetése helyett tneiiébeszéiáíisel igye­kezett ebben a kérdésben elkenni jagybr.lenffla felelősségét, addig Groni'ko szovjet küiügymlnfezíer. he ye'ies az első perctől kezdve a íőkérdésekre irányílotta a figyel­met. A Szovjetunió álláspontja vi­lágos. A német kérdés áll a nem­zetközi fes?ü!-ség gyújtópont iában, termesze'es tehát, hogy a küliigy- m:n:sztereknek elsősorban Német­ország lefegyverzéséről és a német békeszerződés megkötéséről kell tárgyalnia. Ugyanakkor mérhetetlen fontossága van a harmadik javas­latnak, melyet Grom ko a szovjet kormány nevében tetve'ett, neveze­ssen a négy nagyliatalom — a Szovjetunió, Nagybrltann'a, Fran- c.ri-rszág és az USA — fegyveres erői csökkentésének ha'adékialan !,iv ziiéiérő' szóló javaslatnak. A hál r■.!■■ u ziíók driftete» fegywke- z. - hájczái méltán kelt nyugtalan- 'óva v lág bekeszerető százmi!- i ó ban & biz nyos, hogy a béke meg­védésében felmérhetetlen jelentő­ség« vo’na ennek a lépésnek. A szovjet kormánynak ez a ja­vaslata nem új, el.en,kezűiig, azon a politikán alapul, melyet kezdettől fogva folytat a potsdami határoza­tok és a nemzetközi megegyezések Észleletben tartása alapján. A szov­jet küldöttség ismételten megkísé­relte ezeknek a kérdéseknek napi rendre tűzését az Egyesült Nenjze-' t«k Szervezetében s az emberiség előtt Amerika mai urait ierheli a fe­lelősség azér', hogy az ENSZ-ben. csatlósaik szavazógépére támasz­kodva, megakadályozták megtár­gyalásukat. Amerika mai kormányát terheli a felelősség azért, hogy m nt Hja Erenburg mondja, — „azt a szervezetet, amelyre öl évvel ez- C ött a v'lágf népei reményekkel fel­ve tekintettek, ezek az emberek mutatványos bódévá alacsonyifo'ták az iz'éste'en mls^ss'ppl és okfabomai nézők ■ számára.” A Szovjetunió, az imperial «rák minden mesterkedése ellenére, erő­jének tudatában és tudva azt. hogy a v:!ágf nVnde.n becsületes dolgozója a békéi óhaji ki. lankadatlanul har­col tovább a béke megvédéséért. Az impérlcü-lák most választás elé kerüllek. Békéről szólt» frázisok­ban edd g sem szükö küdiek, bár a mamikra erőszakolt báránybőr mögül minduntalan klcsüianf az agresfzor vérengző farka?.ábráza s. Aíos! azonban a szavak nem elegen­dők. A népek telteket- várnak. . 11a Nagybritannla- és a jelen tanácsko­záson képvise t több: ország kor­mányának valóban érdeke az. új há­ború veszélyének e!hárí*ása és a béke megszi árdítása, akkor most jó alkalmuk van ezt beblzonyi'ani azzal, hogy e fogadfák, hogy a kül­ügyminiszterek tanácsa megv tassa a négy nagyhatalom fegyveres eró’i csökkcntésének kérdését” — mon­dotta Gromiko e'v’árs. Ha az impe­rial sták nem hajlandók c dönío- íonlosságú kérdés meg'árgyalására, akkor Ismételten bebizonyítják mln- ( den jószándékú ember előtt, hogy a béke megrögzött ellenségei, hogy va'óban nem békére, hanem csak a békéről hangoztatott frázisokra van szükségük, hogy 'gazi szándcka'kat leplezzék. A népek azonban nem hajlandók tovább megelégedni frá­zisokká', a világ népeinek nem a békéről való hangzatos szónokla­tokra, hanem őszinte és Igaz' béke. politikára van szükségük.-O­SZÉPMÜVÉSZETI MUZEUM A DONYEC-MEDENCÉBEN Vorosilovgráclban megnyílt az Artyomrói elnevezett szépmű­vészeti múzeum. A múzeum­nak három osztálya van. Az egyik szovjet, a másik orosz, a harmadik nyugati művészeti alkotásokat mutat be. A kiál-’ iított műalkotások száma eléri fiz ezret. A múzeum három termében a vorpsilovgrádi művészek, szobrászok és a város művész- iskolájában tanuló növendé­kek müveit állították ki.

Next

/
Thumbnails
Contents