Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap Ma kezdődik hazánkban a Ma­gyar-Szovjet Barátsági Hónap seb­ből az alkalomból kuitúrküldöitség érkezett hozzánk a Szovjetunióból- A Magyarországon tartózkodó szov­jet emberek különösen nagy ünnep­pé, jelentős eseménnyé avatják ezt a Barátsági Hónapot. A tavaszi nap­fény meleg© nyomán új élet sarjad a földeken. A szovjet kultúra új erőt és szépséget árasztott felénk és áraszt szakadatlanul s ez áradó fény nyomán népünk magasabbra léphet a felemelkedés útján. De nemcsak a kultúráról van itt szó. A tudósokkal, költővel együtt sztaha­novista acélöntő is érkezett hoz­zánk, hogy meglátogassa Ozdot, Dósgyőrt, az RM*t cs újabb győ-‘ zelmekhez nyújtson segítséget. Es amikor ma forró szeretette! látjuk vendégül, a szovjet embereket, Sztá. !in e’.vtárs küldötteit, újra emléke­zünk Bikovra, Dubjágára, Pányinra, Makszime-nkóra, Bárgyinra, Tylho- novra, mintha ők is itt lennének. Valójában itt is vannak. Ha gyor- sabhan vágnak esztergályosa'nk, iia gyorsabban szőnek szövőnőink, ha új rekordokat érnek el mozdonyve­zetőink, ha új lendülettel emelked­nek gyáraink, iskoláink és ku:tar­hazáink fa'a:, lia tudósaink és kül­— fi nk új, nagyszerű alkotásokkal se­gítik a nép ügyét, akkor ez azt je­lenti, bogy a szovjet emberek min­den percben velünk vannak, hogy egy pillanatra sem szünk meg a segítség, amely a Szovjetunióból felénk árad, B-ernáth György elvtárs mon­dotta Záhonyban -a szovjet vendé­gek ícgadásáná : „Ezt a helyet, ahol Önök magyar földre lépték, Záhony falucskát, dolgozóink „kin­cses kapunak” nevezik azért, mert ezen a kapun keíesztül áramlik hoz­zánk az a mérhetetlen értékű segít­ség, amely alapja szoca’.ista építé­sünknek.” Valóban „kincses kapu” — Záhony. A vasérccel együtt a szovjet tapasztalatokat hozzák ma­gúkká! a szovjet emberek, hogy megngathatötlan bástyája lehessünk a szocializmus építése, a béke meg­védése frontjának. ,,A magyar népi demokrácia s'kereinek egyik döntő összetevője mindaz a baráti segít­ség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és aki­től ez a segítség nem egyszer ki­indult, magának Sztálin elvtaí snaTT’ — mondta Rákosi elvtárs a Kon­gresszuson. v Dolgozóink, akik nagy-nagy lel­kesedéssel készülnek c Hónap nagy­szerű eseményeire, még közelebb akarnak kerülni a Szovjetunióhoz, még többet akarnak tanulni a szov­jet emberektől. Felismerték, hogy a Szovjetunió nélkül nemcsak sza­badság nincs, hanem nincs szocializ­must építő v'rágzó ország, nincs dolgozók hazája, nincs függe'ren, önálló Magyarország, A Szovjet­unió az életet jelenti. Azt az éle­tet, amelyről nagyjaink, Qózsa, Pe­tőfi oly sokat álmodtak. Azt az éle­iéi, amelyet a Szovjetunió segítsé­gévei a kommunisták teremtettek, meg Dózsa és Petőfi örökségét' to­vábbfejlesztve; Nehéz lenne eldönteni azt, hogy melyik területen adott több segít­séget, a Szovjetunió. Az eddigi Ba­rátsági Hónapok alatt kiemelkedett az a támogatás, amelyet a Magyar Népköztársaságnak a Szovjetunió kulturális téren nyújtott. Forradal- —osi'ó ha'ása van népünk kultú­rájára a szovjet tudomány és mű­vészet eredményeinek, de nem ki­sebb a hatás magukra tudósainkra és művészeinkre, a legk’sebb falu kultúrmunkására Is. Nemrégiben zajlottak le a Téli Falusi Kultúr- verseny megyei bemutató1. A szov­jet kultúra termékenyítő hatása nélkül, a Szovjetunió nélkül nem kelhettek volna életre a szatmár- ököritói, nagytanyai táncok, a ti- szamenti leánytáncok, a sok-sok népdal, népi. nemzeti kultúránk megannyi drága k'ncse. Á szovjet tudomány és művészei eredményei segítenek tudósainknak abban, bogy levetkőzzék a kozmo­polita maradványokat. Ezek az cred- 'rnényok megrríuiatják. hogy a szov­jet tudomány, ellentétben az impe­rialista világot kiszolgáló ..tudo­mánnyal”, amely az amerikai Moris- son fizikus szerint Is: „egy újabb és még borzalmasabb háború fegyver- mestereként áil az emberiséggel szemben” —- a szovjet tudomány a béke, az alkotás, az élet tudomá­nya és művészete. A hozzánk érkezett küldöttségben van Baranov elvtárs is, aki növény- biológus. Nem azon gondol.kc.dk, hogy miképpen lehetne több embert kiirtani, több szántóíödet bombák- kel íelszaggatn: hanem azon, hogy m ként lehet a kietlen pusztaságo­kon; magas fennsíkokon olyan nö­vényeket meghonosítani, amilyenek olt soha nem teremhettek, A szov- je1 emberek azt is megmutatták számunkra, hogy a tudomány és művészet csak akkor nevezheti ma­gát tudománynak és művészetnek, ha nem emel válaszfalat maga és a nép között. Felbecsülhetetlen az a segítség, amit a szovjet emberek könyveken, filmeken keresztül nyúj­tanak számunkra- Nagy boldogság és öröm, amikor a magyar kulíúr- munkások; dolgozók milliói azt mondhatják Révai elvtárssal együtt: „Az új magyar kultúra nemcsak mintaképének teknti a szovjet kul­túrát. hanem — nemzeti jellegze­tességeinek megtartása és fejlesz­tése melleit — egyre inkább össze­forr vele.” A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja, amely még szorosabbra fűzi a Szovjetunió l-rántl barátságunkat, még jobban elmélyíti népünkben a szeretet és tiála érzéseit, megsok­szorozza eredményeinket. Felbecsül­hetetlen segítséget nyújtanak a ha­zánkban tartózkodó szovjet embe­rek, hogy dolgozó népünk megvaló­síthassa azokat a feladatokat, ame­lyeket a Párt Kongresszusa tűzött ki. Kibővített ötéves tervünket si­keresebben tudjuk teljesítem. Nö­vekedni fog mezőgazdaságunk ter­méshozama. Uj lendületet vesz kul­túr Forröda’.munk. Es mindezek ered­ményeként még szilárdabban, még elszániabban altjuk- meg helyünket a Szovjetunó vezette béketábor ránkeső frontszakaszán, Makszlm Tank, bjelorussz költő a Magyaror­szágon töltött első-napon mondotta: „A béke ügyét nem adhatjuk ki.a kezünkből.” Mi, erőnk tudatában, annak tudatában, hogy a béke leg­főbb őrzője a legyőzhetetlen' Szov­jetunió, annak tudatában, hogy ve­lünk együtt a békéért harcol a vi­lág minden becsületes embere, egy­ségesen fogadjuk meg a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap megny tá- sán: a béke ügyét nem adjuk ki a kezünkből! i II szovjet kormány javasolja, hogy Németország áemlanzáüsinak, a német békeszerződés megkötésének és a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kérdését tűzzék a külügyminiszterek tanácskozásának napirendjére fl küliigyminiszterhelyctfesek értekezletének első ülése Március 5-én megkezdődött Pá­riában a Szovjetunió Franciaor­szág, az USA és Nagybritannia külügyminiszterhelyetteseinek ér­tekezlete. Ez az értekezlet a kül­ügyminiszterek tanácsa napirend- jének kidolgozása céljából össze­hívott értekezlet első ülése. A tanácskozáson a következők vesznek részt: A. A. Gromiko, a Szovjetunió küliig^minisztevhe- lyettese, A. Parodi, a francia kül­ügyminisztérium főtitkára, az Egyesült Államok részéről Jessup nagykövet, Nagybritannia részéről E. Davies, a külügyminiszter par­lamenti helyettese. Az értekezlet résztvevői megálla­podtak, hogy a négy hatalom kép­viselői felváltva fognak elnökölni. Az első ülésen A. Parodi elnökölt. Davies, Nagybritannia képvise­lője kijelentette, hogy ennek az előzetes tanácskozásnak egyedüli feladata, hogy összeállítsa a napi­rendet a külügyminiszterek taná­csának küszöbönálló ülése számá­ra. Nagybritannia képviselője en­nek ellenére a nagyhatalmak kö­zötti viszony megromlásáért a Szovjetunióra próbálta hárítani a felelősséget. A nemzetközi helyzet feszültsége okainak kérdésével foglalkozva, megkerülte a döntő fontosságú kérdést, nevezetesen azt, hogy a nyugati megszálló ha­talmak remilitarizálják Nyugatné­metországot. A. A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője kijelentette: — Feltétlenül fontos megha­tározni a négy hatalom mi­niszterei által megtárgyalan­dó kérdések körét, mert a kérdések körének .meghatáro­zásától jelentékeny mérték­ben függ majd, milyen Irányt vesz a külügyminiszterek ta­nácsának munkája. A szovjet kormány legutóbbi jegy­zékeiben már kifejtette Németor­szág demiiitarizálásának kérdésé­ben elfoglalt álláspontját. A szov­jet kormány abból indul ki, hogy á Németország demüitarizálásáról szóló potsdami egyezmény teljesí­tésének és Németország remilita- rizálása megakadályozásának, kü­lönösen nagy jelentősége van az európai, de nemcsak az európai béke megszilárdítása, valamint a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítése szempontjából. A Szovjetunió képviselője, mint rágalmat utasította vissza Davies- nek az a'kijelentését, hogy „fél­nek a Szovjetunió fegyveres erői­nek agressziójától”. Gromiko rámutatott, hogy elfo­gadhatatlan Nagybritannia képvi­selőjének az az állítása, hogy Nagybritannia kormányának sem­miféle agresszív szándéka nincs. — Nehezen fogadható el — mondotta — hogy a fegyver­kezési verseny, Nagybritannia és több más ország fegyveres erői létszámának állandó nö­velése, a nyugatnémetországi fegyveres eröli megteremtése, a Németország reiniütarizálá- sára irányuló intézkedések mögött békás szándékok rej­lenek. Közismert, hogy a fegyverkezési versenyt folytató államok jelenleg nemcsak fenyegetőznek az agresz- szióval, de folyik is az agresszió As Nagybritannia résztvesz ebben az ag’resszióban. — A szovjet kormány — foly­tatta Gromiko — úgy véli, hogy a Németország demdlitarizálá-áról szóló potsdami egyezmény teljesí­tése és Németország remllitarizá- Iásának megakadályozása hatal­mas jelentőségű a béke megszi­lárdítása szempontjából és meg­javíthatja á viszonyt a négy ha­talom között. — A szovjet kormány vélemé­nye szerint — mondotta — a kő­vetkező kérdéseket kell a külügy­miniszterek tanácsának napirend-, jére tűzni: 1. Németország demilitarizálá- sáról és Németország remiiitari- zálásának megakadályozásáról szóló potsdami egyezmény végre­hajtása a négy hatalom által. 2. A békeszerződés megkötésé­nek meggyorsítása Németország­gal és ennek megfelelően a meg­szálló csapatok kivonása Németor­szágból. i 3. Az európai helyzet megjaví­tása és a négy hatalom — a Szov­jetunió, az USA, Nagybritannia és Franciaország fegyveres erői csökkentésének haladéktalan meg kezdése. — A szovjet küldöttség által a külügyminiszterek tanácsá­nak ülésszakára javasolt első kérdés jelentőségét már az is megszabja. — mondotta Gro- niiko — hogy a négy hatalom a potsdami egyezménylHMt meghatározott kötelezettsége­ket vállalt. Ezeket a kötelezettségeket teljesí­teni kell, mert teljesítése Európa népeinek -— közöttük a német nép­nek is —- létérdekeit érinti. — Nagyjelentőségű — folytatta a Szovjetunió képviselője — az európai helyzet1 megjavításának kérdése, valamint a négy hatalam. fegyveres erői csökkentése hala­déktalan megkezdésének problé- mája is. Ita Nagybritannia és a jelen tanácskozáson képviselt többi ország kormányának valóban érdeke az új Imboni veszélyének elhárítása és a béke megszilárdítása, akkor most jó alkalmuk van, hogy ezt bebizonyítsák azzal, hogy elfogadják, hogy a külügymi­niszterek tanácsa megvitassa a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kérdését. Hogy a három nyugati hatalom kormánya hogyan viszonyul ehhez a szovjet javaslathoz, azt meg­mutatja majd, mennyire komolyak az európai helyzet megjavítására, a nemzetközi helyzet feszültségé­nek enyhítésére, valamint a Szov­jetunió és a jelen tanácskozáson résztvevő többi állam viszonyának megjavítására irányuló szándé­kaik. Gromiko felszólalása után az USA és Franciaország képviselője az ülés bezárását javasolta. A következő ülésre tegnap dél­után 3 órakor került sor. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának titkársága közli Johannes D'eckmann, a népi kamara elnökének nyilatkozatát: „Mivel a Németországgal meg­kötendő békeszerződés az egész német nép legfontosabb kérdése, a Nemet Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnökség© azzal a kéréssel fordul a Szovjefun'ó, az Amerikai Egyesült Államok,. Nagy- britannia és Franciaország kormá­nyaihoz, utasítsák a külügytn'nisz- terck értekezletének napirendjét megállapító párisi előzetes értekez­leten résztvevő képviselőiket, hogy vegyék fel a külügym'niszterek ér­tekezletének napirendjére a Német­országgal még 1951-ben megköten­dő békeszerződés előkészületeinek és befejezésének kérdését is. • A békeszerződésnek a következő a-tapc iveken J:et' nyugodnia: Német­ország.' demit ita r'z álása és demokra­tizálása, Németország egységének helyreállítása, a szabad külkereske­delem Ó6 a békés célokat szolgáló termelés szabad fejlődésének enge­délyezése, valamennyi megszálló csapatnak a békeszerződés aláírásá­tól számítolt egy éven betű! való kivonása Johannes Dieckmann. a Német Demokratikus Köz- íársaság népi kamarájának eínöke. 0­3z indiai parlamentben botárorafof nyújtottak be Hyugat-k'émeiország felfegyverzése elten Az indiai parlament elé hét­főn határozatot terjesztettek, amely a legélesebben tiltako­zik Nyugatnémetország remili- tarizálása ellen. SZflfiöíCS-SZUÉi B f MAI SZAMUNKBA. j ____________ Első jelentések a tavaszi mun­A Német Demokratikus Köztársaság (Vi­li ívasa a négy nagyliataiom kormánvaihox A Nemet Demokratikus Köztár­saság népi kamarája 1951 márc:u« 2-án javasolta a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlésének, hogy a fenti kérést együttesen '.er­jesszék a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Francia- ország kormányai elé. -Miután a Né­met Szövetségi Köztársaság nem­zetgyűlése erre. a javaslatra nem válaszolt, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának el­nöksége ezt a kérési a maga ré­széről a négyhatalom kormányai­hoz inlézt

Next

/
Thumbnails
Contents