Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-06 / 54. szám
6 1961 MÁRCIUS 6. KEDD A VILÁGMINDENSÉG TITKAI Tengerek é< óceánok Az eddigiekből tudjuk, hogy a Töld felszínét nagyrészt víz: óceán, tenger borítja. 510 millió négyzet- Kilométer a Föld felszíne s ebből mindössze 149 millió a szárazföld. A tengerek és óceánok legszembetűnőbb sajátossága, hogy egymással összefüggnek, tehát egy kikötőből kiindulva bármelyik más kikötőbe el lehet fűlni. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznünk, hogy vannak hatalmas tavak (Káspi tenger, Arai tó), amelyeknek sós a vizük, viszont nincsenek összeköttetésben más tengerekkel. A régmúltban ezek is az Atlanti-óceán leng árrendszeréhez tartózták. Négy hatalmas bemélye. dóst’ négy óceánt szokás megkülönböztetni: a Csendesaz Atlanti-, az Indiai-óceánt és az Északi Jeges- tengert. Ezek közül az első a legnagyobb. A többi tenger ezekhez az óceánokhoz tartozik (például az Atlanti-óceánhoz a Földközi-, a. Fekete-, az Azovi-tenger). A tengerek múltja 'A tenger örökös és sokféle mozgást végez. Sokmillió évvel ezelőtt a tengerek és óceánok másképp helyezkedtek cl- Sok helyen, ahol jelenleg hegyek vannak, síkságok terűitek cl, valaha tenger zúgott. A tengerek és óceánok ma is változtatják alakjukat, nagyságukat. A szárazföld egyes helyeken állandóan süllyed, más részeken emelkedik. . Ás. óceánok és hengerek fenekét leülepedett szilárd anyagrészecskék borítják. Ez a tengeri talaj, amely keletkezését tekintve két csoportra, oszlik. Az egyik talajcsoport a szárazföldről behordott; különböző anyagokból áll. Ezeket terrigenium- ■nak nevezik- Ebbe a csoportba tartozik a hullámok csapásaitól lerombolt par'.omiadék, a szelek és a fo. Ivók által a lengerbe vitt horda ék, homok, por és iszap, valamint a jéghegyekbe fagyott és a jéghegyekkel messze a tengerre kikerülő földes kavicsöA,rabok. A másik talaj- fajin a. pelágium üledéke. Ezek kiihívjuk ezt fagypontnak). A tenger sós vizében azonban később, csak —19 foknál következik be a fagyás. A mérsékelt égöv tengereiben csak télen jelennek meg a jégtáblák, egészen más a helyzet azonban a sarki tengereknél. Itt. i.élen-nyá- ron van jég. Ha'aimiis jégmezők keletkeznek s ezek állandóan mozgásban vannak. A jégfeiületek közötti közlekedésre különböző hajókat, jégtörőket építenek. A világ első jégtörőit Oroszországban építették, A tengereken hatalmas jéghegyek úsznakj ezek a sarki jégmezők hatalmas darabjai. Jéghegyek ott képződnek, ahol a jégmezők hegyekről vonulnak le a tengerbe. A jég a hegy lejtője mentén folyamatosan áramlik s a partot elérve a jégmező a tengerbe kerül. A hullámverés állandóén rongálja a jégmező szélét, hosszú repedések, rések keletkeznek rajta, amelyek megnőnek és több részre választják a jégtömböt. Tüzérségi lövegek százainak lövéséhez hason- Ütő hatalmas dörejek közepette születik meg a jéghegy, A jég óriási tömege elválik a jégmező szélétől és a tengerbe zuhan. Az áramlatok és a szél állal hajtott jéghegyek egymás után úsznak a tengerben. Vannak közöttük kétszáz méter magas és több négyzetkilométer felületű hatalmas példányok is. A jégheggyel való összeütközés végzetes lehet a hajók számúra. Például 1912-ben a Titanic“ Észak-Amerika partjainál hatalmas jéghegybe ütközött és percek alatt elsüllyedt ezernyi utasával együtt. A hullámok A tenger hatalmas hullámaitól az emberek mindig retteglek. Viszont bármilyen hatalmasak is legyenek a hullámok, ma már nem veszélye. ssk a hajókra, A korszerű hajók a legviharosabb tengeren is biztosan haladnak. A hullám úgy képződik, hogy a tenger felszínére nyomást gyakorol a szél s q szél erősségétől f üggően kisebbek, vagy nagyobbak a hullámok. A hullámképződésnél a víz részecskék nem haladnak előre, csak körpályán mozognak. Vízszintes mozgás is létrejön azonban, ha a szél hosszú ideig egy irányba fuj. Ez a szél által okozott tengeráram- lás. Régen azt hitték, hogy a hullámok igen nagy mélységben is érezhetők. Valójában azonban nem így van. A hullámzás fokozatosan gyengül. minél mélyebbre halad és csak addig a mélységig tart, amely a hullám hpsszával egyenlő. A dagály és apály A tenger partján csodálatos jelenséget láthatunk. A tenger naponta kétszer, hol eltávolodik a párttól’' hol közeledik hozzá, hol apály, hol dagály keletkezik. Egyes helyeken. az apály és dagály közti vízszintkülönbség négy méter is lehet. A legnagyobb árapályt a Fundy öbölben figyeljék meg. Itt a vízszintkü~ lönbség 16 méter. Víszo-nt vannak beltengerek (pl. a Fekete tenger), ahol jóformán alig van apály-da. eáiy. Régen foglalkoztatja az embereket, hogy hogyan keletkezik ez a. jelenség. Sikerült megállapítani’ hogy a közeli égitestek, elsősorban a Hold. másodsorban a Nap okozzák. A Hold vonzóereje erősen érezhető a Földön, hiszen viszonylag igen közel van. Természetes, hogy ez a vonzás Földünknek folyékony halmazállapotú anyagaira, az óceánok és a tengerek vizére szemmel. látható hatással van. A Hold 24 óra 50 perc alatt kerüli meg a Földet, így nyilvánvaló, hogy naponta kétszer kell apálynak, kétszer pedig dagálynak lenni. Viszont közrejá’tzik a Nap vonzása is. Vjhold idején, amikor a Hold és a Nap a Földnek ugyanazon az oldalán áll, nagyobb a dagály, el- lenkezőleg. telihold idején jóval kisebb, hiszen a két test ellentétes irányú vonzóerőt feji ki. Módosítja az apály dagályt a szárazföld is, amely akadályozza a hullámok szabad terjeszkedését. iijnhözö tengeri egysejtű élőlények maradéka Tengeráramlatok Milyen a tenger vize ? A tenger vizére legjellemzőbb, hogy sós. A viz ugyanis kitűnő oldószer s igy a természetben nincs olyan víz, amely valamely ásványi anyagból ne tartalmazna ' bizonyos mennyiséget. A tengervizek a sós ízt a bennük oldott különféle sóktól kapják. L-egivikább közönséges nátriurnkíorid (konyhasó) fordul elő » tengerekben. Nem. is valami kis mennyiségben. Ha elpárologtatnánk a tengerek vizét, a fenéken hatvan méter vastagságú sáré leg képződnék. Sok tengerparti országban — persze csak kis mértékben —• meg is csinálják ezt. .4 kloridok után legtöbb a mag- nézlumsö a tengerben. Előfordulnak még kismértékben karbonátok és szulfátok. Ezek a. szén- és kénsav SÓü Megfigyelték az emberek, hogy a !enger sótartalma szinte állandó. Éir.a szárazföldről állandóan ömle- nek bele a hatalmas édesvizű folyók. a tenger vize vajmi kevéssé változik meg. Régóta gondolkoznak az emberek azon, hogy hogyan került a tengerbe a temérdek só? Miért nem édesi'i meg vízéi a sok folyó? Hogy változatlannak tekinthető a sótartalom, 'ez annak köszönhető. Fogy a. tengerekben és óceánokban élő számtalan állat arra használja írt a folyók által behordó',t karbonátokat, hegy saját szilárd vázái felépítse, a konyhasót viszont nem használja fel Ez azonban csak másodrendű. Ebből még nem ismerjük mag, hogy miért sós a tenger. Vi" sfönt közeljárunk az igazsághoz, ha azt dinijük, hogy a rengeteg só a tengerek kialakulásának korában került még a felszínre, akkor, ami- loor kezdett megszilárdulni a földkéreg, viszont az anyagok (a sók is) még gilzállapotban voltak. Megindullak a hatalmas esőzések s a hatalmas -mennyiségű vízzel a sók is a föld felszínére kerültek. 1 tenger jetfe Fizikai iörvény, hogy a közönsé- }?s víz i) foknál fv.gy meg (ezért ís Ismeretes, hagy Anglia., Norvégia időjárása sokkal enyhébb, semmint a.zt északi, fekvése megengedné- Azt is tudjuk, hogy ezeknek az or- ízágofeíMifc partjaihoz gyakran trópusi. fákat sodor a tenger. Ml hozza, el a fákat? Mi enyhíti as időjárást? A tengeráramlat. Az étssaknyuffal- európai enyhe időjárást a. Golf á.ramla.t okozza. A meleg tengeráramlatok keletkezését a szél és a víz harca okozza, Az Egyenlítőn állandóan keletről nyugatra fújnak a szelek. Ezek megindítják a vizet. A Föld forgása következtében olyajn erők kelteikéinek, amelyek a felszíni áramlat irányát eltérítik, az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön pedig balra. Ezért tart észak felé a Golf áramlat, ahogy elhagyja a mexikói öblöt. Északon természetesen nem mterád meg ez a mteleg viz, hanem lehűl és mélyebbre ereszkedik. Megindul lenn a hideg áramlat — a~ Egyenlítő felé. Az Egyenlítő közelében újra felrpelegszik. ismét a felszínre jön s tovább folytatja végtelen körútját. Amint már említettük, az áramlatok igen nagy hatással vannak az éghajlatra. A tengeri áramlatok hő- mérséldetváltozását ismerve meg lehet jósolni az időjárást, a jég mennyiségéi és más éghajlati jelenséget is. A tenger fényjelenségei A napsugarak csupán kevéssé hatolnak be a. tenger mélyebb rétegeibe, a sugarak egyrésze ugyanis visszaverődik a felszíntől- Minél alacsonyabban áll a Nap a l&'őhar tár felett, annál több napsugár verődik vissza. Most vizsgáljuk meg a vízbe hatoló napsugarakat. Sorsuk nem egyszerű. Tudjuk, hogy ha eső után kisüt a nap. szivárványt látunk, ha a nap sugarai távolabb hulló esőcseppeken megtörnek. A fehér fényt igy bon'.’a c'ko óelemeire a tenger vize is. A vöröstől az ibolyáig különböző mélységbe .hatolnak a . su~ . garak. A pirosszínü sugarakat elnyeli a. tenger első métere. A zöld sugarak körülbelül. 100 méterre tűnnek el. Csupán a.z ibolyaszínű sugarak hatolnak mélyebbre, s 1500 méteren alul már semmiféle fény nincs. A vízi. növényeknek is szükségük van fényre, ezért van az, hogy 200 méternél nagyobb mélységben már nem élnek meg. A na.p fényén kívül más fényié" lenségek is észlelhetők- a, tengeren. Néha a tengert egyenletes, fátyolszerű fény lepi el. A jelenségei bt" zonyos tengeri baktériumok tevékenysége okozza. Különböző egysejtű lények, halak, rákok, medúzák világítanak. Ezek a. fények gyönyör, ködtelik az ember szemét békében, háború idején azonban elárulhat jak a titokban haladó hadihajókat. A tenger jelentősége A tengerek meghódítása a kultúra hajnalán is foglalkoztatta már aZ embereket. Az ókori nagy népek, a föníciaiak, a görögök a hajózásnak köszönhetik hírüket. A tenger: végtelen országút, a kereskedelmi és személyforgalom jelentős színhelye. A tenger kutatói sokat adlak a tudománynak- A földköriili utazások megcáfolhataüanul bebizonyították’ hogy a Föld gömbalakú, nincsenek szélei. A felfedező utazások vezetői elévülhetetlen érdemeket, szereztek. Kolumbus Amerikát fedezte fel. Djezsnyev, Pojárkov, Habarov, Bje. ring, Csirokov pedig ismertté tették Ázsia, Észak-Amerika csendesóccánl partvidékét: Nagyjelentőségű a tenger a hadászat szempontjából is. h hitlerista betolakodók és Japán imperialistái ellen vívott háborúban a Szovjet Flotta jelentős módon járult hozzá az ellenség feletti győzelem kivívásához. A haditengerészeti flotta a Szovjet Fegyveres Erők elválaszthatatlan része. Eddig ís őriztek és most is őrzik a szocialista ország partjait az imperialista betolakodóktól. Ismerd meg a Szovjetuniót Itjelorussx Szovjet St o dialista Köztársaság Területe 206 ezer négyzetkilométer. 10 millió lakosa van. A Bielonissz Szovjet Szocialista Köztársaság 1919 január 1-én alakult meg. A köztársaság lakosságának többsége bjelorussz. Ősrégi szláv nép ez, az oroszok és ukránok testvérnépe. Sok évszázadon át ádáz, véres csaták szín. tere volt a bjelorusszak földje. Sok idegen sereg taposta a bjelorussz földet, lengyel nemesek, tatár hordák, a svéd király vértesei, Napoleon gránátosai, Vilmos német császár csapatai. Súlyos és hosszadalmas küzdelmet vívott a bjelorussz nép a rabszolgasors, nyomor és nemzetiségi elnyomás ellen azért a jogáért, hogy szabad emberként élhessen a szabad földön. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom teremtette meg a lehetőségét, hogy a bjelorusszok létrehozzák a saját államukat. Az idősebb fivér — a nagy orosz nép segítségével — Szovjet-Bjelo- russziából gazdag, virágzó köztársaság lett, fejlett iparral és élenjáró mezőgazdasággal. 1939-ben a Bjelorussz SZSZK, hoz csatlakoztak azok a nyugati területek, ahol a bjelorussz nép édestestvérei élnek. Ezek a területek két évtizeden át szenvedtek a pánok Lengyelországának elnyomásától. T.gy tehát megvalósult a bjelorussz népnek egységes Szovjet Köztársaságban való tö_ mörül ése. A BSzSzK a Szovjetunió nyugati határán terül el, a Dnyepr, Bug, Dvina, Nyomán, Pripjaty; folyók fogják közre. A köztársaság területének több, mint negyedrészét tűlevelű fenyő- erdők és lomboserdők borítják. A Köztársaság éghajlata enyhe és párás. A Bjelorussz tavak felbecsülhetetlen tözegkésiietet rejtenek magukban. Bőségesek a BSzSzK foszforit., kaolin- és bitumen készletei is. A sztálini ötéves tervek folyamán gyökeresen megváltozott az ország egész képe. A Bjelorussz Köztársaság megteremtette saját fémfeldolgozó, gépgyártó fafeldolgozó és vegyi nagyiparát, sokféle könnyű- és éleimiSEeripari vállalatot. Több, mint 1700 új üzemet építettek fel. A köztársa. Ságnak egyik legértékesebb kincse a tőzeg. Egészen a. legutóbbi időkig lábon rothadt ei sok értékes fafajta. Egészen kezdetleges eszközökkel folyt a kátrány és gyanta kitermelése. De a szovjet rendszer évei alatt hatalmas fa- feldolgozó ipar, papír- és gyufa, gyárak, favegyipari kombinátok jöttéit létre, melyeket mind a, gazdag bjelorussz erdőségek látnak el nyersanyaggal. A hajdani vidéki városok: Mo- biley, Vityebszk, Gomel, Orsa és Bobrüjszk a szovjet rendszer éveiben hatalmas, népes ipari központokká fejlődtek. A bjelorussz köztársaság fövá. rosa MLnszk. Csupán, a szovjet rendszer évei alatt szorította ki a villamoskocsi az özönvizelöttl lö- vasútat. A város központját és közvetlen környékét most emeletes házak ékesítik. Minszk a köztársaság legnagyobb ipari köz. pontja. Egészen a hitleristák betöréséig 35 elsöosztályú üzem működött a városban. Hatalmas eredményeket ért ol a köztársaság a mezőgazdaság terén is. Immár a feledés homálya fedi múltbeli nyomorúságos bjelorussz falut, dülledező, kéménynélküli kunyhóival és re. DÓZSA MOZI Telefon: 30—86 Marié. 4—-7Jg. \ “ssíurr—szerdáig I Mágnes Miska ménytelen ínségével. A kolhozparasztok egészséges, szép házaiban kigyulladt a villanylámpa fénye. 1940-ben mintegy 10.000 traktor, több, mint másfélezer kombájn és sok másféle mezőgazdasági gép dolgozott a kolhozok földjén. Nagy munkát fordított a bjelorussz nép a sokévszázados mocsarak lecsapol ására. Régebben kétmillió hektárt foglaltaik el Bje. lorussziában a mocsarak, mindenféle betegség melegágyai. Ott, ahol régebben járhatatlan lápok terültek el, most széles levezető csatornák húzódnak. Jelentékenyen csökkent a mocsaras vidékek területe. A természettől elhó. dított termékeny földeken a kolhozparasztok immár rekordtermést érnek el búzában, kender, ben, lenben, ipari növényekben és zöldségfélékben. A hínárral, náddal és sással benőtt ingoványok helyén az új kolhoztelepek házai nőttek ki a földből. A köztársaság büszkesége: a bjelorussz len, messzeföldön híres. A háború előtt több, mint 300.000 hpktár földet borítottak el a lenvetések. A tőzeggel és foszforittal feljavított homokos talajban pompásan megterem a fürtö-slen. Sok bjelorussz kolhoz tért át ezen a vidéken teljesen új növények: kaucsuk. kokszagizcserjék, cukorrépa termesztésére. Nagy eredményeket ért el a bjelorussz nép a szovjet rendszer éveiben a kultúra és a tudomány fejlesztése terén is. Bjelorusszdá- ban egészen az Októberi Fórra, dalomig szinte az egész lakosság írástudatlan volt, nemcsak, hagy egyetlen főiskolájuk, vagy egyetlen tudományos kutatóintézetük nem volt, de egész Bjelorussziá- ban nem akadt egyetlen olyan iskola sem, ahol anyanyelvükön tanulhattak volna a gyermekek. Jelenleg alig akad Írástudatlan ember egész Bjelorussziában. 1940-ben a köztársaság 12 ezer iskolájában mintegy másfélmillió gyerek tanult. 36 új főiskolájában pedig 15 ezer diák járt. A szovjet rendszer évei alatt a nemzeti értelmiség népes csapata sarjadt ki a népből. A Bjelorussz SzSzK Tudományos Akadémiája lett a bjelorussz nép szellemi központja, melyhez 29 tudományos kutató intézet tartozik. A köztársaság, ban 207 újság milliónál is több napi példányszámiban és 12 folyóirat jelenik meg. 1920-ban nyílt meg Bjelorussziában az első Nemzeti színház, 1939-ben pedig már 23 színház, köztük a Nemzeti Operaház, működött a köztársa, ság területén. Évről évre növekszik a népművelési intézmények hálózata is. A háború előtt mintegy négyezer könyvtára, több mint 3000 klubja, több mint 1000 állandó mozija, 16 múzeuma és 22 kultúrparkja volt a köztársaságnak. A fasiszta német bitorlók dű- lása, Szovjet Bjelorusszia sok • vi. dákét változtatta romhalmazzá. A fasiszták felgyújtották és lerombolták a köztársaság városait, 9200 falut és tanyát, Németországba szállították a ipari vállalatok felszerelését, elprédálták a kolhozok minden vagyonát. 75 milliárd rubelre becsülhető az az anyagi kár, melyet a fasiszta németek a Bjelorussz SzSzK-nak okoztak. Hála a Szovjetunió kormánya által nyújtott óriási segítségnek, gyors ütemben épül újjá a köztársaság gazdasága és kultúrája. A bjelorussz földeken virágzik az új élet. BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon: 33-—22 ará-rcht« -1—7*ig Csüt.-ozerdáf? Bátor emberek
