Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

7351 MÁRCIUS S. SZOMBAT 9 Több, mint 1600 holdon lesz az idén öntözéses gazdálkodás Szabolcs-Szafmárlian Éppen egy héttel • ezelőtt közölte Rákosi Mátyás elvtárs az örömhírt az ország népével, hogy 65—70 százalékkal emeljük az ötéves tervre előirányzott beruházásokat. Nép­gazdaságunk minden ágában még rohamosabb lesz a fejlő­dés, s többet áldozhatunk a többi között az öntözéses gazdál­kodásra is. A tervezett 118.000 hold helyett 323.0Ö0 holdat öntözünk az ötéves terv végén s ezzel, valamint a gépek fo­kozottabb munkábaállításával több, mint 50 százalékos ter­mésemelkedést érünk el. A nagyobb teljesítményű tervek természetesen Szabolcs-' Szatmárban is éreztetik majd jótékony hatásukat. Az öntö­zéses gazdálkodást már ebben az esztendőben 1600 hold föl­dön valósítjuk meg. Tiszadadán 110 hold rétet és 12 hold konyhakertet tesznek öntözhetővé. Kocsordon 12 holdon va­lósítják meg a konyhakerti, 34 holdon pedig a rétöntözést. Guiácson 12, Kisvárdán 4, Mátészalkán 6, Szamostatárfalván 6, Császárszálláson 12, Túristvándiban 6, Nagykállóban 8, Ti- szaszalkán szintén nyolc holdat tesz dúsan termővé az öntö- zéses_ gazdálkodás. Állattenyésztéss ?1 foglalkozó dolgozó parasztjainknak nagy gondot jelentett az elmúlt esztendőben is a takar­mányhiány. Kevés széna termett, mert a réteket nem kezel­hettük még korszerűen. Most Rakamazon 900. Nagyhalászon 200, Fehérgyarmaton 300, Túrricsén 50 hold rétre engednek vizet, hogy több legyen a takarmány, hogy gyarapodjék ál­latállományunk. Ezek természetesen csak egy esztendő tervei. 1951 mun­kálatai. A további tervesztendők újabb eredményeket hoz­nak öntözéses gazdálkodásunknak is. Ezen a téren is tanu­lunk a Szovjetuniótól, sikerrel alkalmazzuk az ottani tapasz­talatokat. Mi is termelhetünk 250 300 mázsa cukorrépát majd egy holdon, mint most a Kirgiz Szövetséges Köztársa­ságban. Nagyobb területen honosítjuk meg a rizsét, többet termelhetünk a vitamindús zöldségfélékből is, tehát hamaro­son érezhetjük az öntözött föld áldásait, az ember termé­szetátalakító tevékenységének,' hatását. Hagyás [arai! a loMaji DÍSZ laasháia a rezetisésválaszlás ófa? Azóta beszélhetünk közzé-' günkben élénk ifjúsági éléiről, amióta új vezetőség van a DISZ-szervezet élén. Komoly, lo’kss, munkát végez Kótajban az ifjúság, a Párt legjobb csa­patává akar válni. Főleg az ok­tatás, a tagtoborzás, a fegyelem; terén, volt hiba az. ifiúsémálí de erőt, határtalan leik" _ ' í adott a munka végzésébe ^ a tudat, hogy a Párt Kongresszu­sára készültünk. Azelőtt elhanyagoltuk szer­vezetünk megerősítését. Most már 95 új taggal köszönthettük a Kongresszus napját. A Sza­bad Nép után a Szabad Ifjú­ság terjesztéséhez fogtunk. Az eredmény, igaz, ■ lehetnp na­gyobb is. de tucatnyi előfizető­vel mégis gazdagítottuk egysé­ges ifjúsági szervezetünket. — Megalakítottuk Ifjú Gárda­csoportunkat is. meg a Sza­badságharcos Kört. ahol forró hazaszeretetre, a haza megvé­désére nevelik ifjúságunkat. A DISZ-tagok politikai tanfolya­mokon. olvasókörökön tanul­nak. Nagv megn^teltötés vo’t­számunkra, hogy a kótaji párt­szervezet 10 DISZ-tagot érde­mesnek talált a tagjelöltségre. El kell még mondani, hogy öten közülünk kismotorszerelői tanfolyamra mentek. Eredményeink a sport terén is megmutatkoznak; megalakí lőttük labdarúgó csapatunkat beneveztünk a hamarosan meginduló bajnokságra. Épül a község szép kultúrhá- za! Az ország felszabadulásá­nak hatodik évfordulóján már itt akarunk ünnepelni. De nem várjuk ölhetett kezekkel ezt a nagy ,napot, hanem segítünk is az építésben. Fiatal vezetőink szabad idejükben az úttörők­nek segítenek. Eljárnak az őrs- gyű’ésekre, megismertetik, fel­adataikkal az úttörőket. A Párt II Kongresszusa be­fejeződött. De nem fejeződhet be a mi munkánk. Minden DISZ-tagunk kötelességének tartja a parasztfiatalok moz­gósítását a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákra. Acs Ferenc. HÍREK Állandó éjjeli nappa l szol­gálatot tart a 17 9 sz. gyógy­szertár: Dózsa G.yörgy-u. 3. sz. (volt Arany Sas). Állandóan reggel 8-tol este 8-ig tart nyit­va a 1,7/5. .sz., Rákóczi-út alatti (volt II. Rákóczi) ér a 17/6. sz. Széchenyi-u. 1. sz. alatti (volt Angyal) gyógyszertár. A nyircsabo’yi általános is­kola VIII. osztályának két úttö­rője a rádió által hirdetett „Jótanulással a békéért’“ pályá­zaton díszoldeve1 et nyert. Vámosatya községben a Párt- kongresszus tiszteletére m egal a kult egy I. típusú termelőszö­vetkezet. amely a ,11. Kon-1 gresszus“’ nevet vette fel. ' NEM LESZ GONDJA a hajára, ha dauert tétet nálam. Garanciával készül. Hajfestés, szőkítés, meleg és hideg dauer, hájgyógykezelés, Marika hö'gyfodrásznál, Len n tér 1. (Nagykorona.) Eperjeske községben a Kon­gresszusi Héten S. Bástyi Jó­zsef 10 holdas ■ középparaszt, ki terménybeadásának már eddig is eleget tett, úiabb 23 és fél mázsa kenyérgabonát, 2 mázsa takarmánygabonát .és 13 má­zsa 85 ; kiló napraforgót adott be C. vételi jegyre. Nyíregyházán 1951 március 5-én. hétfőn országos kirakodó és állat vásár lesz. Vészmentes helyről mindenféle állat fel­hajtható. A nagyszekeres! konminisfák előkészíti bizottságot alakítottak Rákosi eivtárs szaval nyomán A' nagyszekeres! dolgozó pa­rasztok nagyrésze már a rádión keresztül hallgatta Rákosi eivtárs beszámolóját; azután pedig az új­ság olvasása után beszélték meg a hallottakat. Rákosi elvtárs sza­vai közvetlenül a szekeresiekhez is szóltak, ez derült ki a csü­törtök esti értekezleten. Népnevelő értekezletre gyűltek össze a pártszervezet tagjai és a legjobb pártonkívüliek. Régen tar­tottak már ilyen élénk hangulatú értekezletet, ami nem is csoda. A Párt Kongresszusának nagy ese­ményeiről, Rákosi elvtárs, Gerö elvtárs beszámolóiról folyt Itt a sző. A legfontosabb kérdés a szö­vetkezés kérdése. Soha ilyen vi­lágosan nem értették meg az elv­társak. mint most, Rákosi elvtárs szavaiból, hogy további fejlödé-, síink, a szocializmus felépítésének döntő feltétele, hogy dolgozó pa­rasztságunk rátérjen a nagyüze­mi gazdálkodás útjára. Ebben el­sősorban a párttagjainknak kell példát mutatniok, nekik kell rá­vezetniük a falu dolgozó paraszt­ságát is a falu felemelkedését hozó útra. Nagyszekeresen nem volt eddig tszcs. Eddig nem nagyon moz­golódtak a pártszervezet tagjai sem. Azon a véleményen voltak ők is, hogy „ráérünk még”. „A szövetkezetbe még be nem lépő kommunista is legyen tudatában annak, kogy této­vázása komoly károkat okoz” —- mondotta erről Rákosi eivtárs. Már pedig a nagyszekeresi elvtá - sak is a jobbat akarják. Német elvtárs szólalt fel első­nek a népnevelők közül. — Szégyen lenne — mondot­ta — ha éppen ml lennénk a fejlődés kerékkötői. Nem egy példából láthatták, hogy Rákosi elvíárs tanácsa á szövetkezésre a dolgozó parasztok javát szolgálja. Mégis szégyen lenne most, ha a sok szövetkezeti falu mellett ők még csak egy tszcs-t se alakítsanak. Már a kis- szekeresiek is elhagyták őket, 14 családdal csoportot alakítottak. Kiss Lajos elvtárs, a párttit­kár, nyomban javaslatot tett , előkészítő bizottság összeál­lítására. ő maga 4 hold föld­jével kezdeményezte, Kémet elvtárs 10 hold földjével lé­pett mellé, aztán sorban a többiek. Még zz értekezlet után megala- l:1; t hattagú előkészítő bizott­ság -ti elhatározták, hogy legké- íótr tizedikéig megalakítják a I csoportot. Hogyan lett 20§ mázsa knnnpii egy beillőn Irta: Mogyorósi János, a nagykállói „Vörös Zássió“ TSZCS alehtöStc Rákosi élvtárs és többi veze­tőink Kongresszusi beszámolói nagyon sokat jelentettek az én számomra is, sok. mindenre fi­gyelmeztettek. Az egyik legfon. .tosább dolog az volt számomra, hogy most értettem meg világo­san: ' milyen nehézségeket okoz, és milyen veszélyes lehet, hogy mezőgazdaságunk fejlődése mész- aze elmarad iparunk fejlődése mögött. Fűinek legfőbb orvosságát még az őszön megértettem, amikor 14 és fél hold földemmel beléptem a nagykállói „Vörös Zászló” terme- löcsoport előkészítő bizottságába, melynek azután alelnöke lettem. Megértettem azután azt is, hogy a szövetkezeti gazdálkodás is akkor hozza meg a várt ered­ményt, lia igyekszünk elsajá­títani n legújabb tudományos módszereket és azokat alkal­mazzuk is. Nagy öröm ért a múlt hónap 23-án, hogy résztvehettem a Me­gyei Tanácson tartott értekezle­ten, melynek a címe és értelme a tudomány és gyakorlat embe­reinek tapasztalatcseréje volt. — Ilyen nálunk még nem Is igen volt, de azt sokat hallottam és olvastam, hogy a Szovjetunióban már régen folytatják. Igaz,, ott már régen megszűnt a szakadék a tudós és paraszt között. A Liszenkó-féle krumpliter- masztésröl hallottunk . az előadás­ban. Egyforma érdeklődéssel fi­gyeltünk valamennyien, tszcs-ta- gok, állami gazdaságiak, gépállo­mások agronómusai, meg a me­gye legjobb gazdái. Nem baj az, — hallottuk töb­bek között, — ha a vetőkrumpli egy kicsit megzöldül, vagy meg is fonnyad. Meg kell egy kicsit szikkasz­tani és akkor jó vetőmag vá­lik belőle. Ismertették a Liszenkó-féle agro­technikát. Ha ekével vetjük a. krumplit, akkor az árok oldalára kell tenni, ha pedig porhanyosítő géppel vetjük, akkor az árok fe­nekére. Hallottunk a vetögumó tárolásáról. A téli tárolásnál 40— 50 centi szalmaréteget tegyünk rá és 20—25 centi vastag földet, amelyet azután a fagypont növe­kedésének megfelelően vastagi- tunk. övni kell a bem elegedéitől a prizmát. Ha befült, akkor a kúp oldalán árkot húzunk, hogy leve­gő járja át a kúpot és megaka­dályozzuk a rothadást. Hallottunk még egy módszer­ről, ami ismeretlen volt eöd'g előttünk, de a Szovjetunió'! i már jó! bevált. A krumpliszár besálózása téli takarni ány nak. Sok takarmányt tudunk majd ez­zel megtakarítani. Az állami kísérleti telep szak­embereitől és az ott f elszólaló elv­társaktól sok értékes tapasztala­tot hallottunk. Banka József elv. társ, a nyírgelsel csoport elnöke, ismertette, hogy fészcktrágyázássaJi sovány földön is milyen szép ered­ményt tudnak elérni és ugyanazon a földön fejtrá­gyázással sokkal gyengébb eredmény volt. fim magam már egyénileg gaz­dálkodó koromban bújtam a szov­jet tapasztalatokat ismertető könyveket. így már régebben rá­jöttem, hogy ha a földnek megadjuk a magáét; akkor a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép ered­ményt tudunk elérni. A 48-as esztendő is aszályos volt. Azt a módszert ismertettem az értekezleten, amellyel azon az esz­tendőn 200 mázsás termést értem él egy holdon. Búzatarlót készítettem a krum­pli alá. Tarlóhántást végeztem, majd október végén keveröszán. tást. Amikor a keverőszántás megülepedett, jó érett istállót rá- gyát szórtam, rá bőségesen és még egy holdra 120 kiló szuperfoszfá­tot. Utána novemberben a gépál­lomás traktora végezte él az őszi mélyszántást 30 centi mélyen. — Tavasszal, amikor megszikkadt a föld, elboronáltam és március közepén megkezdtem a vetést elő­készítő munkát. Tyúktojás nagy. ságú vetőgumót készítettem elő, amelyek százszázalékosan egész­ségesek,. csiraképesek voltak. Sa­ját magam készítettem egy sor- vonalozó gépet, amely egyben 20 centiméter mély árkot húzott. A gépnek három sorvonaiozója volt, úgy nézett ki, mint a kapagép lúdtalpalakú kapája. Miután az egy hold földet kisorvonaloztam, a sorvonalozástsal keresztben pétisót raktam az árokba, egy tő krum­pli alá egy jó evőkanállal. Ezt a földdel össze is kevertem. A tő­távolságot 50 centiméterre, a sor­távolságot pedig 70 centiméterre hagytam. A gyerekeim a trágyá­zás után a krumplit arra a hely­re rakták, ahol a műtrágya volt és kevés földdel letakarták a krumplit. Ezt így hagytam — fe- ledékenységböl —- és szép ered­mény mutatkozott a végén. A krumpli már két hét múlva ki­kelt az árokban. Azt tapasztal­tam, hogy a napfény besütött az árokba és a kikelést elősegítette, viszont a hidegtől, széltől óvta az árok a krumplit. Mikor már a krumpli olyan nagy volt, hogy az árokföld tetejére ért, akkor az árkot elsimítottam lókapagéppel, mint amikor töltögetik a krum­plit. Mikor már a krumpli egé­szen feljött a föld tetejére és lát­ni lehetett a sorját, megboronáb tam és boronálás után egy hétre újból lókapával meghúzattam és kézikapával ikapáltam a sorait. Rohamosan nőtt a burgonya és kapagéppel keresztben is, meg hosszában is meghúzgáltam. ,-rt Négyszer kapáltam meg lőkapá- val, kétezer pedig kézikapával. —« így értem el a 200 mázsás átla­got, még két kilós krumplik is akadtak közöttük. 1949-ben ugyanezt a módszert alkalmaztam, azzal a különbség­gel, hogy a krumpli vetése után az árkokat kapagéppel betöltöt­tem és utána lehengereltem. A hengerezés után a krumpli som jain ormok maradtak, úgy, hogy a sor között, anélkül, hogy a krumplit láthattuk volna, még' lehetett kapagéppel húzatnj. Ezt porhanyítós kapával csináltam. Miikor a krumpli kikelt, a föld C megboronáltam és a továbbiak­ban ugyanúgy folytattam, mint előző évben. A terméseredmény itt is ugyanaz volt, azzal a kü­lönbséggel, hogy apróbbak lettek a gumók, de étkezés céljaira ez lis megfelelt, mert tyúktojásnál nagyobbak voltak. Ezt a munkamódszert alkal­mazzuk most a termelőszövetke­zetünkben is, hogy minél na- gyó-bhra tudjuk emelni a krumpli . termésátlagát. Biztosra vesszük,^- hogy sikerül is ezt elérnünk, hi­szen már most látom, hogy ter­melőszövetkezetünkben mennyire ’ jobban ki tudjuk használni a tu- , dományos nagyüzemi gazdálko­dás lehetőségeit, mint a 14 hold határai között. Nagyon sokat tanultunk azon az értekezleten, mert az itt meg- 5 jelent dolgozó parasztok igyekez­tek tudásuk és tapasztalatuk leg­javát ismertetni és átadni. Na- •' gyón örülnénk, hogyha ez az igye­kezet ugyanilyen általánosan je­lentkezne agronómusaink között Is, mint ahogy az értekezleten egy pár hozzászólásban mutatko­zott. BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon: 33—22 Március 1—7-ig Csiit..szerdáig Gátőr emberek

Next

/
Thumbnails
Contents