Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-04 / 53. szám
Híven küzdünk a béke frontién! A Béke Világtanácaa- a békeszea*ető emberiség világszervezete felhívással fordult a Szovjetunióhoz, a Kínai Népköztársasághoz, az Ams- rikai Egyesült Államokhoz, Nagy- Britanniához és Franciaországhoz, hogy kössenek békeegyezményt. Ugyanakkor a Világtenács felhívja a világ becsüle es embereit- hogy Ívjak alá a felhívást. A' nevek így válaszolnak szerte a világon erre a fe hívásra: ,.Kényszerítjük az imperialistákat arra, hogy megmaradjon a béke!“ A világ népeinek nagyobbik fele már jól tudja« hogy kik a bc-ke védőpajzsai és kik a háború Btombombás lovagjai. Vaknak vagy •gazembernek kell lenni ahhoz- hogy ne Lássa valaki az igazságot. Vájjon «z a Szovjetunió akarna-e háborút, ekinek első szava megalakulása al- katmával a béke volt? Vájjon az a Szovjetunió akarna-e háborút, zsol- doshadsereggel, ht.lerista táborno- kokkal, aki súlyos áldozatok árán* ág^z céllal verte szét a hitlerista bordákat? Vájjon az a Szovjetunió óhajtja-e a romokat, a pusztítást, az emberek szerencsétlenségét, aki hatalmas vizier (műveket épít* homoksivatagot változtat ót viruló rónákká, óki a háború befejezése óta már négyszer csökkenti az árakat a nép javára? Nem! A Szovjetunió annyit jelent, mint béke. És erről a világ százmillióinak nagyobbik fals már meg van győződve. A háborús gyuj- 1oga‘.ók, az amerikai imp or: alls iák, akiknek egyik hazugsággyára, a New York Times azt állította, hogy ötévi tervünk msgbukoU — Kínái iámr a inak, agresszornak nyilvánítottál; Nem lehet eldönleír, hogy mely'k a nagyobb hazugság. Tatán az a kinai nép akarna háborút- ■' melyik sok évszázados küzdelem után végre lerázhatta magáról az imperialista igát, saját elnyomóinak igáját és hozzákezdhetett a szocializmus boidog hajlékának felépítéséhez? ilyet csak azok állíthainak, akik a régi francia közmondás hívói: ,.A szavaka; arra használjuk' hogy megő rejtsük gondolatainkat." A világ népeinek legnagyobb része jól tudja, hogy mi rejlik az iraperial'sák kenclteljes szavai, bacsielen hazugságai mögött. Sok- sok százezer embert, aki eddig a semmittevés álmában szendergő.t. ébresztett íei a valóságra az ártatlan koreai gyermekek, csecsemők, asszonyok halálsikolya. Ha valaki meg akarná festeni az imperialista háborús gyújtogatok képét, nem találna hozzájuk hasonló véres vad- n’Ja'o’ modellnek. Az amerikai állami költségvetés 1951-re 49 milliárd dollárt irányoz elő a háború előkészítésére: Ez az összes kiadás 69 j százaléka. Az amerikai imperials- j iák keblükre ölelték a véreskezű Francot, a hóhér Tiíót. Kruppot, | Hitler halálgyárosát, Manteufel; s> a többi náci tábornokot, a japán1 ,.bak‘ériumszakértökeí‘‘, a pestis,; takonykor lovagjait. Ezek talán a ; béke após o]a:? Nem, ezek a háború kalandorai, akik azért hogy magasabbra nőjenek a dollárhegyek, hogy elodázzák e’kerülhetetlen pusztulásukat háborúra uszítanak, háborúra készülnek és Koreában már felgyuj oiták a bíkés emberek otthonait. Céljukat az ember,ömegsk megtévesztésével szeretnék elérni, mert tervük csak akkor sikerülhet, ha a dolgozók milliói engedik magukat félrevezettetni az imperialistic ól. Ez az imperialista mesterkedés azonban nem sikerül. A Szovjetunió, a népi demokráciák szabad országai nap mint nap tettekkel bizonyítják be> hogy erős pajzsai ® béke táborának. A háborús gyújtogatok nap mint nap tet.ekkel leplezik le önmagukat hogy igazi céljuk, a vérengzés, a háború, a pusztításba akárhogy is szeretnék elfelejteni a háború banditái, kénytelenek számolni azzal, hogy a világon ma már egységes szervezet; békemozgalom van. Először a világ öríénelcm folyamán. Először fordult elő, hogy az egyszerű emberek így kiáltanak egységben és erőben: nem engedjük, hogy kertjeinket, gyermekeinket és házainkat hábo.ú pusztítsa el! Az emberek kezükbe vették a béke ügyét ég kitartanak melle, te. „...a széleikőrü béke&ánynak, mely eszköz a háborús uszítok bűnös mesterkedéseinek leleplezésére- ma elsőrendű jelentősége van" — mondotta Sztálin elvíárs, a Pravda munkatársának adott válaszai során. Tagadha.atlan: vannak még olyanok, akik nem harcolnak teljés erejükkel a békéé-’, akik még mindig vakon botorkálva siránkoznak. Éppen ezért egyre jobban fokoznunk keil a békeharcot, egyre szélesebb tömegeket kell bevonnunk a békéért ví\Ot küzdelembe. Egyik fontos fegyver most a Béke -Világtenács felhívására való aláírásgyűjtés. Tö’pb száz-m’lliósn írták alá a stock- holmi békefelhívást s ezekhez mos! a Világtanács felhívásának aláírásánál újabb és újabb embertömege.r csatlakoznak Miért? Mart a fe’hí- vás új-a megmutatja: kt a bélre’barátja és ki akar háborút. Újabb milliók szemét nyitja fel és sorakoztatja a Szovjetunió vezette béketábor legyőzhetetlen hadseregébe. A népik újra megmutatják erejüket a háborúra spekuláló imperialista kalandoroknak. A békéért küzdők között a magyar dolgozók egységesen sorakoznak fel. Van mit védenünk. Nagy ünnepünkön- a Pártkongresszuson sorakoznak fel azok az eredmények, melyek virágzó országgá lették ha- | zánkat s benne a dolgozókat boldo- | gokká, Ezen a Pártkongresszuson j hangzottak el azok a számok, mó- i dosítoit ötéves tervünk számadatai, amelyek ragyogó jövőt festenek elénk. Város és falu népe egyaránt egyre magasabbra lép a felemelkedés útján. A régi városok — melyek között ott van Nyíregyháza és Debrecen is —- hatalmas fejlődése mellett új szocialista városok épülnek hazánkban olyan helyeken, aho ezelőtt nem volt más kietlen pusz- aságnál. vagy kicsinyke falunál. Dunapentele, Bodajk. Kazincbarcika. Szigetszen'mklós, Várpalota- Komló és sok-sok más hely hirdeti béká? szándékunkat. ,,Valóban a béke nagy alkotásai ezek s bár a szovjet méretekhez szerények, de együtt épülnek a sztálini korszak nagy alkotásaival, amelyek a Szov- je; unióban létesülnek a béke megerősítése és a kommunizmus műveként.’1 Sztál’ln elvtárs azt mondta. hogy a béke megmarad, ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét és nem tántorodnak el tőle. Egész dolgozó népünk felek Rákos: elvtárs ■szavaival Sztálin etvtárs szavaira, a Béke Világ anács felhívására: ,Lan-1 kadatlanul, hűen erőnket, nem ki-1 mélve küzdünk tovább, a béke front-1 ján s mindenütt ott leszünk, ahol! a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.“ i A SzGvietsniQ sorozatos fellépése nyomán ntepllapöiltak, hegy összehívjak a négy nagyhatalom képviselőinek előzetes értekezletét március 5-re Parisba Az elmúlt hónapokban a Szovjetunió kormánya több jegyzékében javasolta Francia- ország, Nagy.-Britannia és az Egyesült Államok kormányának a négyhatalmi külügyminiszteri tanács Összehívásai Válaszolva a szovjet kormánynak e tárgyban küldött február 5-i jegyzékére — Franciaország, Nagy-Britannía és az Egyesült Államok kormánya február 19-én. indítványozta a négy állam előzetes értekezletének összehívását március 5-re Parisba, hegy kidolgozzák a külügyminiszterek tanácsának napirendjei. Március 1-én a szovjet kormány közölte, hogy elfogadja a hárem hatalom fent említett indítványát. 5 Magyfir Blaiß-&sók Púríja II. fiongvcssznsiíniik kii iföldi visszhangja MOSZKVA:| A TASZSZ-iroda jelentése rész - | le esen ismerteti a Magyar Doigo- | zók Parija Kongresszusa márc us j !-i délelőtt; ülésének lefolyását és i a vitát Gerö Ernőnek az ötéves terv ; cső évi eredményeiről szóló boszá- j mólójával kapcsolatban. A jelentés i beszámolt Nagy Mária, Juhász .ló- | zseí, Nagy Imre, Czot’ner Sándor, | Gonda György, Ormós Erzsébet, ; Köböl JóZsef és Friss István fel- j szó’-aiájáról, valam ni a hol'and, a j belga és a dán t esi vér pár tok K-ép- ; viselőinek üdvözlőszava írói. PRAGA: A csehszlovák -apók folyamao- . beszámolnak a Magyar Do'gozók Párt ja II. Kongresszusáról A bralslava; „Uj Szó” a ,.Hazaiéi,?- ról” címmel hosszú részletet közöl Révai Józscinek a Kongresszuson elhangzott felszólalásából. ROMA: Az „Unita” részletesen ismeri-;:: Gerő Ernő áita-mmiriisztef beszámolóját a Magyar -Népköztársaság gazdasági helyzetéről, Gerö Ernő beszámolója — írja az .,Unita”, — új, nagyszabású győzelmekről számol be, amelyeket a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével? a Szovjetunió baráti támogatásával aratott. LONDON: A „Daily Wotker” írja: Harry Po! litt, az Angol Kommun'sla Párt főtitkára és John Mahon londoni terűéit tikár, tudósfást küldtek a Kongresszusról, mélyben többek között ezt írják: Az a jelentés, amelyet Gerö Hr nő, az ötéves terv első évében elért eredményekről adott, a termelés fokozódását, a beruházások óriási méretéit, a nemzeti jövedékim állandó emelkedését, továbbá <r nemzetgazdaság kapi a- i sta részének fokozatos összezsugorodását mutalja. A példa né’köí álló számok mutatják, hogy a népi demokrácia cgy év alatt a nemzetgazdaság terén többet alkotóit. irfn a Horthy -rendszer húsz esztendő alatt. Hétfőéi sieglet kultúrkQSdőtfség I érkezik Budapestre Délután fél 2 óraim* Debrecenen uíasnz't keresztül Hsov-et vendégeink Moszkvából elutazott a szovjet kultúrküldöttség Budapestre. A küldöttséget Vas?. I j Nyikityin aka- dém kus vezeti, tagjai: Pavel Baranov, a Tudományos Akadétna levelező lagja, Makszim Tank bjelorussz költő, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja, Vesz 11 j Amnszov neves uráli acélöntő,a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, Ale-kszandra Balasova a történ, ni tudományok kandidátusa. A küldöl'.ség részlvesz a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának ünnepségen. Szovjet vendégeink hétfőn déb' fél 2 órakor utaznak keresztül Debrecenen. 1 Magyar—Szovjet Rarál ság Hónapja alkalmából Magyarországra *‘rke*ő szovjet küldöttek életrajza Y. P. Nyikityin akadémikus, a küldöttség vezetője, 1893-ban Leningrádban szüteie t. 1949 ben lett az Akadéma tagja. Az o.'.ek romechanlka és elektromos hegesztő gépszerkesztés szakembere. Jelentős eredményeket ért el a Volta-oszlop, a hegesztés vizsgálata és az elektromos hegesz.ő- berendezéseft elmélete terén. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája moldvai tokjának elnöke. „Hirdessek” c. verskötetét Sztálln- díjjal tüntették ki. Az 1950. évi II. Osszszöve oégl Békekonferencián beválasztották a Szovjetunió béke-bizottságába, A Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság Legte >■. Tanácsának tagja. Y. M. Abhiszot sztahanovista olvasztár, a zhietr-zi Sztálin kohóművek dolgozója. Híres szláhánovisóa, ismErt újító, a kohászok országos szakmai munka versenyének kezdeményezője. Kezdeményezése sokszáz követőre talált, • színi© naponta érkeznek hozzá leve'ek a Szovjetunó üzeméből, amelyekben a kezdeményezését követő olvasztárok beszámolnak ú. eredményeikről Amoszov nemesik a termelődön jár élen, hanem e. társadalmi m :• iában is. Tagja a Szovjetunió Legfelső Szov,<‘lének. 1949-ben a Béka Hívei prágai V iágkengresszusán a SzovHlunió delegátusa volt. A Magyar—,Szovjet !hu*i<sáj( Hónapján ik megnyitó ünnepségei P. ,4. Baranov bio'ógus 1892-ben, Moszkvában született. 1943-ban lelt az Akadémia tagja. A növénytan és a növény- morfolog'a tudósa- A növényntorío- logia és bolog'a, különösen pedig az életfeltételek végső határának megállapítása terén végez tudományos kutatómunkát. A moszkvai Tájkutató Társaság tagja. .Maxim Tank (Jevgenylj Ivanovc-s Szkurko) Sz’á- lín-díjas bjelorussz köt'ü 19i2-ben született Pilkovscs'na faluban. Fiatal korától kezdve harcolt N'yúgat- bjel-orusszia felszabadításáért u 'lengyel földb r-tokosok elnyomása aló’.. A l mgyel fasiszták üldözték cs. 1933 ban bebörtönöz-ék. Első verseit . a börtönben írta. 1948-ban a A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja március 7-én kezdődik. Március 7-én, szerdán 12 órakor a Nemzeti Szaténban ünnepélyes karetek között nyitják meg a „Szovjet emberek h-irca a békéért” c. kiállítást. A megnyitón Mihály fi Ernő, népművelési miniszterhelyettes mond ünnepi beszédet. Szerdán este hét órakor a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság az Állami Operaházban ünnepséget rendez A Magyar- Szovjet Barátság Hónapja meg-, nyitó ünnepségén beszédet mond Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, az MSzT elnöke és V. P. Nyikityin akadémikus, a Barátság Hónapjára érkező szovjet kü’döttség vezetője. Ezután ünnepi műsort mutatnak be. Március 8-án, csütörtökön 12 órakor az Iparművészeti Múzeumban megnyitják a Magyar-Szovjet Társaság és a Magyar Nők 1)3 mokratikus Szövetsége által rendezett „Szovjet nők a békáért” c kiállítást. A megnyitó ünnepség; i J óborű Magda elvtárs, a közoktatásügyi miniszter első helyettese mond beszédet. mnmmúii n c~ »m szamunkból .. Sztálin elvtárs nyilatkozatának 1 fact III « i twaa aran I l"T'HjPflÍh apfwas MM 'IMMMMMBSk. visszhangja a faJLvaltban. (8. ol| 1331. III. 4. j teSSgL SvrjSg|B éji dal.) Tizennyolcra szaporodott a í VICÜüMftP szocialista községek száma. (5. olj fHöílőlUf MOH Hjl dal.) A tavaszi szántás-vetésről. íra vili ár ZSZMMESL (7. oldal.) Aliként lett 200 mázsa | l!u krumpli egy holdon? (9. oldal) ftítf- P| E wr L A w 1 _____________1
