Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

■1 1551 TFFRUAT; 13, KKHD Garat András éSmunkás, kongresszusi küldött Gara.i András, az Országoi Pártkongresszus egyik nyíregy­házi küldötte, nem idős ember míg, mindössze 43 éves, de ke- mény arcvonásai elárulják, hogy sok küzdelmet és keserűséget hordtak magukban az utóbbi évek sok örömet adó napjaiig. Garai elvtárs ma a nyíregyházi Magasépítési Vállalat személyzeti felelőse. Garai elvtársnak szemefénye a fiatalok hatalmas serege, yala- mennyi ük sorsát, fejlődését sze­mélyes ügyéinek nézd. Azok ét is, akik még ott dolgoznak mellette, a közelében, azokét is, akik már kikerültek a-szárnyai alól és a pártapparátusban, vagy tömeg- szervezeti, állami, gazdasági ve­zető funkcióban veszik ki részü­ket az új élet építéséből. Legboldogabb percei azok, amikor ezekkel az elvtársakkal találkozik, akik az ő szeme előtt, az ö segítségével alakultak új emberré, formálódtak kommunis­tává. Vannak pedig számosán. Az elmúlt két esztendőben, több mint 40 fiatal kádert adott a vál­lalat különböző helyekre és negy­venhárom munkáskádert nevel­tek fel eddig a vállalat belső irá­nyítására. Megmelegszik Garai elvtárs szíve, amikor beszámolnak egy­egy alkalommal munkájukról, si­kereikről. Mintha saját élete, harca folytatódna bennük. Két hete volt Itthon Magyar Mátyás, akit mint kőművest küldött el munkavezetői iskolára. Ma már az építésügyi minisztérium poli­tikai előadójaként neveli maga is az új munkavezetőket. Máskor Licsák Mária, a válla­lat egykori segédmunkása üd­vözli nagy örömmel és arról szá­mol be, hogyan javítja az okta­tási munka színvonalát, mint a Járási Bizottság tagja, Balázsi .Annát, Lengyel Máriát és a többi segédmunkásokat a kőmüvesáU- vúnyokon tanította a munka, a liaza, a Párt szeretetére. Egyi­kük kollégiumi igazgatóként, má­sik mint a Megyei Bizottság munkatársa, harmadik az üzem­ben bizonyítja, hogy népünk, a munkásosztály milyen kimeríthe­tetlen kádertartalékokat rejt ma­gában. Nemrégiben fekete egyenruhás-, csillogószemü fiatalok érkeztek haza szabadságra Dunapent elé­ről. Azok, akiknek Garai András olyan sokat beszélt saját fiatalsá­gáról, a munkásosztály felszaba­dulás előtti életéről, harca iról. Ma is harcolnak a fiatalok, har­colnak a békemü gyors felépíté­séért, az új életükért, amelyhez a szovjet emberek biztosítottak szabad munkaterületet, anyagot és tapasztalatot. Garai András a kuláíkoknál kezdte. Nem hízott meg a koszt­jukon. Aztán kifutó lett a város­ban, majd 17 éves korában kő- mtivestanuló. Ma munkaruha, kl- menöruha, Ingyen teljes ellátás, fizetés járja. Akkoriban tél ide­jén narancsot, árult a városban, hogy fenntartsa magát. Volt aztán esztendő, mint 1931­ben, amikor összesen 9 hetet dol­gozott, azt Is leginkább ínség- munkán. Erdei szamócán élteit akkoriban napokon át. 1934-ben hat héten át folytattak bérsztráj­kot, 37-ben a 8 órás munkaidőért harcoltak. Három sztrájkban vett részt Garai elvtárs, háromszor győződtek meg róla, hogy ko­moly változás nem lesz Itt addig, amíg a kizsákmányoló úri bitan­gok, ellenségeink vezetik az or­szágot. De megértették azt is, hogy az csak úgy lehet, ha szívó­san szervezik erre a harcra szak­társaikat. Sokat beszéltek erről a Eujtos-utcai összejöveteleken. Akadtak köztük gyengébbek. Amikor egyik sztrájk alkalmával figyelmeztették a munkába álló Hegedőst és társát, hogy a kö­zösségnek ártanak ezzel, az csak vállat vont, hogy pénzt kell haza vinnie. Bajdik vállalkozó pedig, aki a koncot féltette, rendőrt ho­zott rájuk. Garai elvtársék már akkor Is tudták, hogy nekik van igazuk, amikor a harcot, a nél­külözést választották. Garai elvtársnak volt igaza akkor is, amikor 1948-ban a ter­melékenység emeléséért szállt harcba, 1948 őszén Jeles elvtárs­sal együtt érték el a munka so­rán a .180 százalékos eredményt és kapták meg az élmunkás ki­tüntetést 1949 márciusában. Azóta persze sokszorosát telje­sítik ennek a Magasépítési Válla­lat dolgozói. Azóta Salvjugin és Makszámenko elvtársaktól tanult módszerekkel dolgoznak a legjob­bak. 178-an teljesítették már eddig kongresszusi felajánlásaikat a vállalat dolgozói közül. A dolgo­zók 37 százaléka teljesített 100 százalék alatt, ma már csak 7 százalék. Garai elvtárs szüntele­nül járja a munkatelepeket, se­gíti a felajánlások teljesítését, ismerteti a kongresszusi verseny állását és a Szabad Nép olvasói­nak számát jelentősen felemelve, már 100 dolgozót vont be három csoportban a Szabad Nép baráti körébe. Mint a Megyei Oktatási Bizott­ság tagja, a kemecsei járás poll- tilcai aktatáusi munkáját segíti. Ugyanakkor a városi Pártbizott­ság megbízásából állandó támo- gat ást nyújt a MÁV forgalom pártszervezetének. Most az Országos Pártkon­gresszuson újabb eredmények, si- kerek kiharcolásával akar részt­venni. UJ SZAKMAI TANFOLYAMOK LUPENI-BAN Lupeni-ban az elmúlt napokban megindították az elsőfokú szakmai képesítő tanfolyamot. A 45 beirat­kozott csillést a háromhónapoe tan­folyam elvégzése után segédvájá­rokká minősü k. A másod- és har­madfokú tanfolyamokra 80 hallgató iratkozott be. Pár nap múlva meg­kezd1 k a képesítő tanfolyamot az elektromechanikai szakmában is. Az év első negyedében 380 bányaműn- kas fogja tátogatni a szakmai tan­folyamokat. Hős példaképünk: Sárvári Endre A munkásífjúság nagy vezetője és tanítómestere, a magyar független­ség hős harcosa 1913-ban szüléiéit Budapesten. Ságvári polgári család­ból származott, de igazságérzele és szabadságszere'.ete korán az elnyo­mottak közé vonta. Egye'emi tanul­mányainak elvégeztével azonnal Csatlakozott a munkásifjúság moz­galmihoz és rövidesen annak -ve­zető személye. az Országos Ifjúsági Bizottság tagja lett. Ekkor már a Kommunista Párt tagja volt. Ságvári 1937-ben megszervezte a ■munkásifjúság rohamát a nyilasok Tompa utcai bűntanyája ellen. Ö maga vezette a rohamo'. amelynek során az ifjúmunkások puszta kéz­zel verték szét Iiémeri Nagy Imre terrorbandáját. Horthyék rendőrsége lecsapott az ifjúmunkásokra és közel százat tar­tóz 'attak le közülük. Schweinitzerék pribékjei vadállati kegyetlenséggel kínoztálc Ságvdrit, de 6 összeszorí­tott fogakkal hallgatott és igazi hősként viselkedett. Horthy bírósá­ga 8 hónapi börtönre ítélte. Ság- várit azonban nem ijesztette el kín­zás és a. börtön a további harctól. Alighogy kiszabadult, újult erővel át ott neki a küzdelemnek. Fárad­hatatlanul, kora hajnaltól késő éj­szakáig dolgozott, szervezett, töm­ött. Szemináriumaiban a kérlelhe- etlen, megalkuvást nem tűrő har­cosok százait nevelté határtalan izeretelre a fiép iránt és izzó gyűl­öletre a fasizmus és a reakció él­én. Az ifjúmunkások rajongásig sereit ék. a tűzbe mentek volna írté. Egy elvtárs Ságvárit így jel- emezte: .Fndriröi mindenki azt slszi, hogy ő a legjobb barátja.“ És 'bben van is igazság, mert őbenne ninden elvtárt a legjobb barátjára alá It, Ságvári vezetése ajat! az ifjúsági mozgalom, politikailag és szerveze­tileg is egyesítette a kommunista és szociáldemokrata munkásifjókat,. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy az ifjúmunliísok tömegeit a fasiszta szellem nem tudta megfer­tőzni, hogy az ifjúsági mozgalom a hős harcosok százait adta a magyar függetlenségi harcnak A munkásifjúság egységének meg­teremtése mellett fáradhatatlanul dolgoznak a parasztifjúsággal való szoros kapcsolat kimélyítésén is. Minden évben megszervezte augusz- tus 20-án a parasztifjak országos találkozóját. Illegális kapcsolatot tartott a vidékkel, szervezőket kül­dött le. levelezett velük és szemi­náriumokat szervezett számukra. Nem volt boldogabb nála, amikor sikerült egy egy újabb vidéki kap­csolatot találnia. Amikor az ország függetlensége veszélybe került, Pártunk irányítá­sa mellett teljes erővel nekilátott a függetlenségi mozgalom megszer. vezésének- A függetlenségi harc első tömegmegmozdulásának — amelyet a Kommunista Párt szerve­zett —ő volt az egyik legfőbb mozgatója. Ságvári szervezte meg 1941 október 6-án a Batthyány- eml ékmécsesnél a munkás, paraszt és értelmiségi ifjúság első közös akcióját és tüntetését a magyar függetlenség ügye mellett. Ugyan­csak ő volt az egyik főszervezője az 1941 halottak napi nagy tűnte, lesnek a Kossuth mauzóleumnál és az 1942 március 15-i Petőfi téri tömegdemonstrációnak. amelyben először lépett fel egységes harci frontban a munkásság, parasztság és értelmiség, hogy tiltakozzék a háború ellen és tüntessen a függet­lenség és a béke mellett. Horthyék 1942 tavaszán lecsaplak a függetlenségi harcot vezető Kom. munista Pártra. Százával hurcolták el a legjobb harcosokat. a ma gyár nép legjobb fiait az Andrássy lak­tanya klnzókamráiba. Ságvári buj­dosóéba kényszerül. A magyar Gestapo vérebei ádáz dühvei keres­ték. Fényképe minden csendőrségi nyomozónak ott volt a zsebében. De ő dacolva minden veszéllyel, reggeltől estig az utcákat rótta, egy nap 10—15 illegális találkát is le­bonyolított, Lakása nem volt, esté­ről estére másutt aludt, űzött vad volt saját hazájában. A legnehezebb időben is csupa derű és biztatás volt, amely csak olyan embernél volt lehetséges, aki összeforralt, eggyé vált népével, akinek törhe­tetlen hitet adott ügye igazának és győzelmének biztos tudata. Igazi’ irlg-vérig kommunistánál lehetséges ez, olyannál, mint amilyen Ságvári Endre volt. 1944-ben 6 szerkesztette a kom­munisták illegális újságát, a ,,Béke és Szabadság“ -ot. A negyedik szám anyagát is összeállította már, ami. kor egy besúgó segítségével nyo­mára akadtak Pasaréten, 0 Nagy­féle cukrászdában. Ságvári jól tud­ta, mi vár rá és fegyvert rántott o rátörő pribékekre. Egyet lelőtt közülük, egy másikat megsebesített• amikor a kijárat felé hátrálva, le. terítette a gyilkos golyója. Úgy tör­tént, ahogy életében megfogadta: nem került élve a hóhérok kesébe. Fegyverrel a kezében halt meg, halálával is utat mutatva a magyar ifjúságnak. Tanú’jón a magyar ifjú­ság Ságváritói hazaszereietct. Sze­resse a szabadságot úgy. ahogy Ság­vári szerette és álljon ki a béke megvédése mellett olyan hittel, mint amilyen hittel Ságvári adta életét a magyar szabadságért. A jó népnevelő munka eredménye A jó népnevelőmunka nyomán mind jobban megértik dolgozó pa­rasztjaink a terménybegyüjtés je­lentőségét. Tiszabezdéd" dolgozó k s- és középparasztjai a Kongresz- szus tiszteletére minden felesleges kenyérgabonájukat felajánlották. Révész Ferenc 12 holdas középpa- raszt, aki már eddig is 200 száza­lékban tett eleget beszolgáltatásá­nak, újabb 500 kg-ot, Drablk Imre 300 kg-ot aján'ott tel. Kertész Já­nos 6 holdas dolgozó paraszt 290 százalékban már eleget tett köte­lezettségének. Újabb 500 kg-ot, minden íeíesieges kenyérgabonáját beszolgáltatta. Kői Ferenc, Péter Mhályné, K’ss János, Kobori Gyu­la szintén szép eredményekkel büsz­kélkedhet. A megyei kultúrverseny műsora Szombat délután 4< órátát (február 17) I. „EGY A JELSZÖNK A BÉKE I HARCBA, BOLDOG JÖVŐÉRT MEGYÜNK.” 1. Köztársasági induló. Záhonyi ÁVH. 2. Ünnepi beszéd. Gosztonyi Ig­nác elv-társ, a Megyei Tanács- elnökhelyettese. 3. Népdalok, Sztáün-kantáta. Besztereci énekkar. 4. Vastag András: Októberi fény. Jelenet. Mezöladányi szín­játszócsoport. 5. Orosz tánc. Gáva. 6. Sásdi Sándor: Vendel bácsi ismerőse. Jelenet. Szamostatár- f alva. 7. Verbunkos. Mérkvállaj. 8. Komejcsuk: Ambrőzl Tár­nák versenye, jelenet, Encsencs. 9. Leánytánc, Biri. 10. Földes Mihály: Mélyszán­tás, jelenet, Cégénydányád DISz. 11. Szulikó: Tomboljon hát a harci tűz, OlcsvaapáJtl énekkar. 10 perc szünet. 12. Fehér Klára: Jámbor Jere­miás, jelenet, Büdszentmihály, 13. Leánykarikázó, Aporllgeti tánecsoport. 14. Pap M., Szentgyörgyi E.: Szálláscsinálók, jelenet, Nylrma- dai AMG. 15. Századok árnya leng, ten­gerészdal, Záhonyi AVH ének­kara. 16. Nyerges Ágnes: így még jobb, jelenet, Napkori AMG. 17. Magyar népi tánc, Záhonyi 1 AVH. 18. Erdélyi István: Szabad Föld, jelenet, Ftilpösünróc. 19. Sztálin kantáta, Záhonyi AVH érekkara. * Vasárnap, február 18-án, reggel 8 órától. II. „1FJCSAG, MIÉNK AZ ÉLET’” 1. úttörő induló, nyíregyházi úttörő-zenekar. 2. Énekszámok, nagykál’ói gimnázium énekkara. 3. Afinogenov: Kis unokám, jelenet, tiszadobi Pedagógus Szak­szervezet. 4. Mártogatós, helyi népi tánc, napkori úttörők. 5. Neuwach: Régi dalocska, Kodály: Táncnóta, Három népdal (helyi gyűjtés), Leány-brigád in­duló, Sárközi: Dal a békéről, nagyecsedl úttörö énekkar. 6. Fagyejev: Ifjú Gárda, IV. felvonás, nyírbátori DISz. 7. Dunajevszkij: Szabad szél, szólóének, Gábor Áron, a nyíregy­házi Zeneiskola növendéke. 8. Népi tánc, gergelyigurnyai DISz. 9. Fehér Klára: Az első győze­lem, jelenet, nagykállói DSFOSz. 10. PáTos tánc, ófehértói DISz. 11. Énekszámok, a nyírbátori úttörők énekkara. 10 perc szünet. 12. írói munkaközösség: Kul­túrotthont építünk, paposi jelenet, paposi DISz. 13. Cigánytánc, mátészalkai Zalka Máté kultúrotthon tánc­csoportja. 14. Énekszámok, büdszentmihá- lyi úttörök énekkara. 15. Helyi gyűjtésű népi tánc, nyírlugosl állami gazdaság. 16. Kemény György: A nép fiai, jelenet, a kótaji DISz. 17. Beregi kopogós, helyi gyűj­tésű népi tánc, Tákos. 18. Énekszámok, fehérgyarmati úttörő énekkar. Vasárnap, február 38-án 2 órától. III. „ZUGNAK MAli A TRAK­TOROK, SZÁNT, ARAT A GÉP...” 1. Szovjet Himnusz, Már új vi­lágunk épül, ibrányi kultúrotthon énekkara. 2. Nyerges Agnes: így még jobb, jelenet, a kékl kultúrotthon csoportja. 3. Helyi gyűjtésű népi leány- tánc, kemecsei kultúrotthon tánc- cscportja. 4. Földes Mihály: Mélyszántás, jelenet, gemzsei DISz. 5. Helyi gyűjtésű tiszamenti leáhytánc, tiszalöki MSzT. 6. Fehér Klára: Jámbor Jere­miás, jelenet, f.-gyarmati Mnck-z. 7. Orlaindi: Visszhang, Farkas: Baranyai lakodalmas, mátészal­kai gimn. énekkara. 10 perc szünet. 8. írói munkaközösség: Dübö­rög a titkár, szamosszegl DISz. 9. Kemény csáTdás. szamosalji leánytánc (helyi gyűjtés), Cé- génydányád-Nagytanya. 10. György Miidós: Adós, fi­zess! jelenet, tiszadobi tszcs. 11. Szovjet dalok, nyirmihálydi énekkar. 12. írói munkaközösség: Akik megértették egymást, jelenet, nagydobosi DISz. 3 3. Fergeteges, helyi gyűjtésű népi tánc, Szatmárököritó. 14. Szabolcsbákai énekkar. * Vasárnap, február 18-án este fél kilenckor. IV. „PARTUNK. TÉGED RAJONGVA SZERETÜNK i” 1. Szovjet Himnusz, Magyar Himnusz, Máv. fúvószenekar. 2. ünnepi beszéd, Győré József elvtárs, MDP megyei titkár. 3. Aczél Tamás-: - Néppel cs a Párttal, vers, a népművelési mi­nisztérium kultúrautobuszának színművésze. 4. Sztálin kantáta, a Kiss Fe­renc tanítónöképző énekkara énekli, vezényel Vikár Sándor, szólót énekli Ági Gézáné, kísér a nyíregyházi honvédzenekar. 5. A kultúrverseny győztes színjátszó csoportja. 6. Csajkovszkij: Chanzonetta, Veress: Nógrádi verbunkós, he­gedűn előadja dr. Marssó József, zongorán kísér Sztraky Tibor. 7. Rachmaninoff: Tavaszi ára­dás, Muss-zorgszkij: Hopak, Ko­dály: Zöld erdőben, énekli Agl Gézáné elöadómüvésznö, zongorán kíséri Sztraky Tibor. 8. A kultúrverseny győztes énekkara. 10 pere szünet. 9. Liszt: Erdpzsongás, Hacsa- turján: Kardtánc, zongorán elő­adja Sztraky Tibor zongoramű­vész. 10. Mozgalmi dalok, előadja a nyíregyházi honvéd énekegyüttes. 11. Kispuska- és monokli-jele­net, a népművelési minisztérium kultúrautobuszának művészegyüt­tese. 12. Dunajevszkij: S-abad szél, szólóének, előadja Gábor Áron, zongorán kísér Sztraky Tibor. 13. Népi táncok, a nyíregyházi honvéd táncegyüttes. 14. Blauted: Szovjet bányász­dal, Vas L.: Táncnóta, Tardos B.: Tied az ország, előadja a nyír­egyházi dolgozók vegyeskara, ve­zényel Krscsák László, zongorán kísér Vikár Sándor. 15. A kultúrverseny győztes tánccsoportja. 16. Intemacionálé, a nyíregy­házi dolgozók vegyeskara és az előadás közönsége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents