Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-16 / 39. szám

1PB1. FEBRUAR IR. RENTEI? 2 A ÖOMBRADI „VÖRÖS CSILLAG'' tcrrnelőcí-oport dolgozó parasztjai őrömmel jelentették, hogy teljesí­tették vállalásukat, gyümölcsösükben a faápolást teljesen elvégezték. Jól dolgozták, hogy a termés az idén még jobb legyen a tavalyi­nál. Tehénistállójukat rendbehoz­ták, tisztaságot teremtettek, hogy a renddel, a tisztasággal Is előse­gítsék a jószágok hozamának nö­vekedését. A KISVÁRT)AI termelőcsoportban sem lebecsü­lendő eredmények születtek a kongresszusi verseny során. A Pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaik teljesítésével elérték, hogy a gazdaságosabb takarmá­nyozással 10 százalék takarmánymeg­takarítás szülessék. A tehenek tejhozamát az egyedi takarmányozás beveze­tésével három százalékkal meg­növelték! A DOMERADI állami gazdaságban e kongresszusi verseny során leg­jobb eredményt Borbély István ta­karmányos mtmkacsapatvezető érte el. Az új normát 113 száza­lékosa n teljesítette. Napi kerese­te több mint harminckét forintra emelkedett. Potyák Mihály no ven- dókáMat-,gondozó 111 százados teljesítést ért el. Rés csak Mihály ugyancsak növedékállat-gondozó hét százalékkal szárnyalta túl az új normát. Kom!ősi András takar- mányos munkacsapatvezetö a nor­ma 102 százalékos teljesítésén jár. Kulcsár Sándor tehenész azt vállalta munkacsapata nevé­ben, hogy a tehenek napi tej- hozamát tehenenként hat és fél literről kilenc literre eme­lik fel. Eddigi eredményük nem kevesebb, mint kilenc és fél liter tej tehenenként. Vállalták mé£ Kulcsár Sándorék, hogy az üsző- és bikaborjúk vá­lasztási súlyát felemelik. Vállald­eukat úgy tették, hogy az üszők választási súlya az eddigi 150 kg- lielyétt 1-60 kg- lesz, bika,borjóknál pedig’-140 helyett 150 kiló lesz a választási súly. Kulcsár Sándor tehenész munkacsapata száz szá- zilékosan teljesítette ezt a válla­lását is. A BÜDSZENTMIHALYI GÉPÁLLOMÁS a. Pártkongresszus tiszteletére in­dult gépjavítás! versenyben első helyre került. Vállalták, hogy feb­ruár 10-re minden munkagépüket teljesen rendbehozzák, arra törek­szenek, hogy, minőségi javító mun­kájuk eleve kiküszöbölje a mun­ka közben elöforáuló leállásokat. Szombaton, február 10-én öröm­mel jelenthették a Pártnak, hogy felajánlásukat száz százalékosan teljesítették, befejezték a gépja- vítási munkát! A GÉPÁLLOMÁSOK GÉPJAVÍ­TÁS! VERSENYÉBEN az éllovas büdszentmihályiakat a tiszaozaikai traktoristák követik a gépjavítás 99 százalékos ered­ményével. Harmadik a gépjavítási versenyben a gebei gépállomás, 9X.6 százalékkal. A megyei köz­pont javítási tervét 80.8 százalé­kosan teljesítette. Azonban elma­radtak a versengésben a nyirma- dal, a nagydobosi és csahold gép­állomások. Itt a traktoristák még csak 65 százaléknál tartanak! A ROMÄN NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN „KULTUR HAJÖT“ ÉPÍTENEK A turnu-severini „Augusztus 53“ folyamjáró hajógyár dolgo­zói „kultúr-hajó” építését kezd­ték meg. A hajót, amelyet mo­zival, könyvtárral és színház­teremmel látnak el, február végén adják át rendeltetésé­nek. A hajót kis villanyteleppel 'és központi fűtéssel szerelik lel. ISMERD SIEG A SZOVJETUNIÓT II. /I» Oroszországi Szorjeí föderativ Szocialista Köztársaság; Az Oroszországi Szovjet Föde­ratív Szocialista Köztársaság te­rülete mintegy 17 millió négyzet- kilométer és lakossága hozzávető­legesen 109 millió fő. 1917 no­vemberében alakult meg a Nagy Októberi Forradalom győzelme eredményeként. Az Oroszországi Szovjet Föde­ratív Szocialista Köztársaság a legynagyobb szovjet köztársaság, mind területét, mind pedig lakat­sainak számát tekintve: gazdasá­gilag is hatalmasabb valamennyi­nél; joggal foglalja el az első he­lyet a Szovjetunióban önként egyesült egyenjogú szovjet köz­társaságok családjában. Az OSZF8ZK foglalja el több mint háromnegyed részét a Szov­jetunió egész területének. Nyuga­ton a Balti-tenger határolja, ke­leten a Csendes-óceán, északon az Északi Sarkvidék jégmezői, délen Kazahsztán forró sztyeppéi. Az Oroszországi Föderáció volt az a mag, amely körül kikristá­lyosodott a Szovjetunió, ez a tör­ténelemben páratlanul álló sok­nemzetiségű szocialista állam. Az orosz nép sokszáz éves di- csőség’es történelemmel büszkél­kedik. Évszázadokkal ezelőtt az ázsiai sztyeppekről érkező mon­gol-tatár hordák ellen vívott hő- sles. önfeláldozó harcaikban orosz emberek mentették meg Európa' népeit a pusztulástól. A XIX. szá- zadban Oroszország: beláthatatlan síkságain bukott el Napoleon, a kérkedő hódító. Az orosz nép adta az emberi­ségnek Lenint, az emberiség óriá- si , lángelméjét, az egész világ dolgozóinak tanítóját és barátját, a Bolsevik Párt és a Szovjetunió megalapítóját. Oroszokon kívül tatárok, baskí­rok, jakotok, . burját-mongolok, kabardok, komik, mordvinok, üd- murtok, hakaszok, evenkek, csuk- csok, nyenyecek és más népek is laknak az OSZFSZK területén. fel a kohóipar, szlnesfémgyártás, gépgyártás és vegyiipar legna­gyobb üzemei. Az egész ország használja Magnyitogorszk vasát és .acélját, Krasznouralszk rezét, az „Uralmas” és a „Tagit” gyár gépeit, a bereznyáki műtrágyát. Szo.likámsz kálisóit és az Ural iparának egyéb termékeit. A harmadik ötéves terv elején (1940-ben) az OSZFSZK-ra esett a Szovjetunió egész ipari terme­lésének mintegy 70 százaléka. Európa egyetlen egy országa sem ér fel az OSZFSZK-val, ipari ter­melésének kapacitását, akár sok­oldalúságát tekintve. Az Orosz Föderáció a világ leg­nagyobb gabona- és fonallea-ter- meiője. A szovjet állam bőségesen ellátja gépekkel mezőgazdaságát. Az OSZFSZK földjein már a há- borúelőtti éveikben több mint 300 ezer traktor és 100 ezer kombájn működött. A kolhozokban nagy­mértékben elterjedt a micsurini mezőgazdasági tudomány élenjáró módszereinek alkalmazása. 1925-ban még csak 22 százezer­nél több lakosú nagyvárosa volt az OSZFSZK-nak, 1939-ben már 55, s közülük 19-ben 250 ezernél is több lakos élt. Az OSZFSZK lakosainak egyharmada városlakó. Az Orosz Föderatív Köztársa­ság és az egész Szovjetunió fővá­rosa Moszkva. Moszkva a világ egyik legősibb városa: nemrégi­ben ünnepelte alapításának 800-ik évfordulóját. 1939-ben több mint négymillió lakosa volt Moszkvá­nak (ennyi ember él Svájc terü­letén). A Nagy Októberi Forradalom után megváltozott a város külső képe. A szovjet kormány, a Sztá­lin elvtárs vezetésével kidolgozott terv alapján már hosszú évek óta hatalmas munkákat végeztet a város újjáépítésén, szépítésén. Nemcsak Moszkva központjában, hanem külvárosaiban is gyakori eset, hogy kis, egyemeletes há­zak helyén hatalmas, szép épüle­tek nőnek ki a földből. A város utcáit kiszélesítették, faultolták és. aszfaltozták. A Moszkva folyó fölé új, széles hidakat emeltek. Moszkvában épült meg a világ legkitűnőbb földalatti vasútja, pa­lotáknak is beillő földalatti állo­másokkal. Széles, bővizű csatorna köti össze a Moszkva folyót a Volgával. És amikor a közeljö­vőben megépítik a csatornának a folytatását a Volga és a Don kö­zött is. Moszkva városa öt ten­ger: a Balti, Fehér, Káspi, Fekete és Azovi-tenger kikötőjévé Válik. Moszkva a szovjetek országá­nak politikai központja. Itt, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjé­nek és az OSZFSZK Legfelső Szovjetjének ülésein vitatják meg és fogadják el a nép képviselői a szovjet állam törvényeit. Moszkva a székhelye a szovjet kormány­nak, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Szakszer­vezetei Szövetsége Központi Ta­nácsának is. Moszkvát vasúti, lé-, gi, táviró- és távbeszélő-vonalak kötik össze a szovjetország min- den részével. Moszkva a Szovjetunió legna­gyobb kulturális központja, a Szovjetunió káderéinak kohója. Moszkvában működik a Szovjet­unió Tudományos Akadémáija, 175 tudományos kutatóintézet, mintegy 80 főiskola, sok könyv­tár, híres múzeumok, világhírű színházak. Moszkvában több mint száz nyelven nyomtatnak könyve­ket. A Moszkvában megjelenő új­ságok példányszáma 9 milliónál is több. Moszkva ugyanakkor az ország egyik' legnagyobb ipari központja is. A szovjet rendszer évei alatt elsőrendű gépgyárak, vegyipari, elektrotechnikai és fémipari gyá­rak keletkeztek itt. Moszkva köz­vetlenül a Honvédő Háború kitö­rése előtt kétszerannyi iparcikket termelt, mint 1913-ban az egész cári Oroszország. A moszkvai I gyárak védjegyével ékeskedő szer- | számgépeket, golyóscsapágyakat I és villany lámpákat, mérőműszere­ket és vegyi termékeket, finom­mechanika? gyártmányokat és ultraszilárd öntvényeket az egész világ Ismeri. Moszkvában, a Vörös Téren álló mauzoleumt&m nyugszik. Vla­dimír Iljics Lenin, a szovjet ál­lam és a Szovjetunió Kommunista Pártja megalapítójának teste. A moszkvai Kremlben ól és dolgozik a Szovjetunió népeinek vezére, a kommunista társadal­mat építő milliós néptpmegek szervezője: Joszif Visa&áríonovics Sztálin. Nagy eredményeket ért el az Orosz Föderáció a kultúra és a tudomány fejlesztése terén is. A Nagy Októberi Forrada’om előtt az akkori Orosz Birodalom területén a lakosságnak csak mintegy 22 százaléka volt írás­tudó. Az OSZFSZK-ban jelenleg szin­te kivétel nélkül mindenki Írástu­dó. A köztársaság területén 1939- ben már 113 ezer közép- és elemi iskola működött, melyekben 21 millió fő tanult, Az OSZFSZK fő­iskoláiban ugyanebben az évben 400 ezer diák tanult, vagyis je­lentékenyen több, mint Angliában, Németországban és Olaszország­ban együttvéve. Az OSZFSZK területén a Hon­védő Háború előtt 75 ezer klub és kultúrház, 555 múzeum, 54 ezer népkönyvtár, 500 színház, több mnit 20 ezer mozi működött 6130 újság jelent meg, naponta 27 mil­liós példányszámban. Az Orosz Föderatív Köztál sa­ság, mint első az egyenlők között, kézzelfogható példát mutat arra, milyen csodatettekre képesek a kizsákmányolástól és elnyomástól megszabadult népek. Az Orosz Föderáció jo.g’g’al tölti be a vezető, irányító szerepet a szovjet köz­társaságok baráti ésr egybefont családjában. Az OSZFSZK maga köré tömöríti a Szovjetunió összeg népeit és vezeti őket a kommu­nista társadalom felépítésének út­ján. A népek, melyek ebben az egy­séges tömbben élnek, az Orosz Föderáció keretén belül autonom szovjet köztársaságokat, autonom területeket és nemzeti körleteket alkotnak és saját területük hatá­rain belül önállóan dönthetnek belügyikben. Ezekben a köztár­saságokban, területeken és kör­letekben valamennyi államhatalmi szerv és intézmény az itt lakó nép any any e-vét használja. így valósul meg’ a gyakorlat- ban a nemzetek egyenjogúsága, melyet a Szovjetunió alaptörvé­nye: a Sztálini Alkotmány mon­dott ki. .Természeti kincseit tekintve az OSZFSZK első helyen áll a szov­jet köztársaságok sorában. Az Orosz Föderáció területén isme­retes vasérckészletek (ferrokvar- cittal együtt) több mint felét te­szik ki az egész világ vasérekész- letének. Az OSZFSZK területé­nek mélyében fekszik a Szovjet­unióban felfedezett szénkészletek kilenctized része. Gazdag az OSZFSZK bauxitban, nikkelben, aranyban, kálisókban, foszforá­ban, azbesztben, grafitban és csil­lámban. Az OSZFSZK határain belül terül el a Szovjetunió erdői­nek több mint kilenctizedé. A Szovjetunióban vannak az egész világon a legnagyobb „fe­hérszén” (vizierő) készletek; ezek­nek háromnegyed része pedig az OSZFSZK-ban található. \ Csupán a szovjet rendszer állí­totta a nép szolgálatába ezt a mérhetetlen sok természeti kin­cset. A sztálini ötéves tervek évei folyamán az Orosz Föderáció te­rületén több teljesen új iparvidék keletkezett. „Második Baku”, ez a rendkívül gazdag olajvidék (Baskiria, Szarátov stb.). Kriovszk (a Kola-félszigeten), ahol a „bö termés ásványát”: az apatitokat -bányásszák. Az ősrégi Ural az ország ipa­rának messze földön híres gyöngyszemévé vált. Itt épültek Vitkán rí „kösépparasztoknak“ hitt kislakoknál két nap alatt 103 mázsa vegyesterményt találtak Hosszú ideig egy helyben állt Vitkán a terménybegyüjtés százaléka. Szinte általános szó­lammá vált a községben, hogy ,mines miből adni, már ami volt, azt beadták a község dol­gozói*’. Nem csak kulákok, de maga a községi tanács végre­hajtó bizottságának tagjai is ezzel okolták, hogy nem megy a terménybegyüjtés Vitkán. Méltán csodálkozott ezen Tóth István és Konc Elek, kis- paraszt, hiszen nekik sem ter­mett több, mint másoknak, mégis könnyedén eleget tudtak tenni az állam iránti kötelezett­ségüknek. Ez a két kisparaszt az elmúlt héten még újabb mennyiséget ajánlott fel termé­nyéből. Tóth István két mázsa, Konc Elek pedig egy mázsa kenyérgabonát ajánlott még; fel C jegyre. A HIBA GYÖKERE OTT KEZDŐDÖTT, hogy maga a községi tanács és a pártszervezet titkára nem fordított kellő gondot a begyűj­tési munka jó megszervezésére, előkészítésére. A vitkai tanácstitkár példát­lan hanyagsággal végzi munká­ját. Felületes kimutatásokat iészít, azzal igyekszik félreve­zetni a járási tanácsot. Elsősor­ban ő felelős azért, hogy Vitkán nem ment a terménybegyüjtés, könnyen vették a terménybe­gyüjtés munkáját, a kulákokkal kesztyűs kézzel bántak. Hogy mennvire így van ez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt napokban lezaj­lott esetek. A járási tanácsnak feltűnő volt, hogy hosszú idő óta egyhelyben áll a termény­begyüjtés Vitkán. Külön be­gyűjtési brigádot küldött ki a községbe, amely általános el­lenőrzést tartott. Elsősorban a kulákokat néz­ték meg, hogyan tettek eleget a terménybeadásnak. Megdöb­bentek, amikor megtudták, hogy például Újhelyi Kornél, Fórizs Imre, özv. Szabó Elekné és Kajor István kulákokat, mint „középparasztokat“ tar­tották nyilván. A Népfront Bizottsági tagok minősítették ,,középparaszttá“, ezt mondja a tanácstitkár. De ő miért nézte, miért tűrte ezt el? A tanácstitkár megalkuvó magatartását bizonyítja az is, hogy Kajor Jánosné és Fábián Endre kulákokra nem vetette ki a borbeadási kötelezettséget. Hanyagul kezelték a sertésvá­gási engedélyek, a tejbegyüjtés munkáit is. 25 MÁZSA BURGONYA A KARRIERISTA PÁRTTITKÁRNÁL Feltűnő volt a község becsü­letes dolgozóinak, hogy a párt­titkáruk sok diót vásárolt a fa­luban. Erre fel is hívták a já­rási pártbizottság és a járási tanács figyelmét. Amikor a be­gyűjtési brigád tagjai szétnéz­tek Héjisn Endre párttitkár udvarán, 4 mázsa diót, 25 má­zsa válogatott burgonyát és 12 mázsa szénát találtak nála. A postára épp akkor adott fel egy csomagot. Tartalmának, „kenyeret és gyümölcsöt“ írt. Amikor kibontották a csoma­got, több, mint tíz kiló dióbelet találtak a csomagban. Aztán a „középparaszt*’ ku­lákoknál is szétnéztek a be­gyűjtési brigád tagjai. Szabó­dnál több, mint 3 mázsa ke­nyérgabonát és nagyobb meny- nyiségű zabot, árpát és napra­forgót találtak. Hasonló meny. nyiségű termény volt a töb­bieknél is. Hat helyen két nap alatt 103 mázsa vegyes ter- ményt gyűjtöttek össze a be* gyűjtési brigád tagjai. . Bebizonyosodott tehát, hogy van termény Vitkán, csak ép­pen azoktól nem kérték szá­mon. akiknél a legtöbb volt. Súlyosan megsértették Pár­tunk parasztpolitikáját, a be­csületes kis- és középparaszto­kat Vitkán. A kulákokkal „kesztyűs kézzel“, opportunista módon járt el úgy a párt*, mint a tanácstitkár! Ez gátolta mostanáig Vitkán a terménybe­gy üjtést. Amióta leleplezték a ..középparaszt1' álarcba bujt ku­lákokat és rájöttek, hogy Lé- nárt Endre karrierista szán­dékkal furakodott a Pártba, a község több, mint 100 százalék­ban tett eleget kenyérgaboná­ból beadási kötelezettségének. (Sz. B.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents