Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

4 1951 FEBRUAR 2. PENTER 1 A termeEőszövetkeielek fejlődés® járásainkban: Jelentős eredmények a nyíregyházi járásban Irla: Kocsány (íyuia járási párítilkár Az esztendővégi záró számadá­sok idején mérlegre került járá­sunk valamennyi termelőszövet­kezete, termelőcsoportja. A mér­leg alaposan az új, a gondtalan, szebb élet oldalára billent, meg­izmosodtak, vagyonban is nagyot gyarapodtak a szövetkezeti gaz­daságok,. Az éwégi számadás ide­je mindenütt bizonyságtétele volt annak, hogy a föld társas, szö­vetkezeti művelésének módja mennyire fejlettebb a kisparcel- lás, elavult módszerekre épülő magángazdálkodásnál. Egyetlen szövetkezeti gazdaság sincs a járásban, ahol nehéz gon­dokkal küzdenének — mint az­előtt, amikor a termelő közössé­gek tagjai még külö-n-külön vol­tak a maguk kis parcelláin. Száz­ezreket fizettek vissza köszönet tel a dolgozók államának, azokat a kölcsönöket, amelyek első lépé­seiket támogatták. S a segítő kölcsönök visszafizetése mellett üzemi, szövetkezeti alapokra tar­talékoltak hatalmas összegeket, hogy a tartalékok majd új erőt adjanak a további előrehaladás­hoz, megerősödéshez. Szép vagyona van a járás minden termelő« szövetkezeiének, a szövetkezeti tagok kamrája telt, kenyérrel, minden élelemmel jól ellátottak, szekrényültet még rosszakarattai sem lehet üresnek mondani, mert ezrekért vásárolták ruhafélét, lábbelit. Tímáron, amikor a csoportgyü- lés az esztendei munka eredmé­nyeit mérlegelte, Imre Miklós cso­porttag nem állta meg, hogy el ne mondja: mikor magában dol­gozott kis földjén, bizony még a kulákhoz is el kellett mennie dol­gozni, mégsem volt meg sokszor a betevő falat. Ruhavásárlásra sokszor gondolni sem mertek. Egy éve lesz, hog-y belépett a szövet­kezetbe, s lám, most két kövér disznót ölt, tíztagú családja semmiben sem szenved hiányt, kétezer forintot költött ruházkodásra. A holnap? Emiatt nem fáj a feje. Biztos: még szebb lesz! A nyíregyházi, kem-ecsedú-tl ,,Út­törő” csoport tagjai nem átallot­ták kiszámolni, vájjon mennyivel is több az ő jövedelmük, mint a magángazdálkodóké. Kiszámolták papíron — jól értettek hozzá, hi­szen mindmegannyi küzködött a kisgazdaság nehézségeivel. Harminc százalékkal volt na­gyobb a jövedelmük! Papp László csoporttag így keres­hetett egyedül 6060 forintot, vagy Farkas Dezső 6170-et. Nyilvánvaló hát, hogy a kívül álló egyéni gazdálkodók érdeklő­dése alaposan megnőtt szövetke­zeteink irányában. Számosán vol­tak, akik már évközben is nagy figyelemmel nézték a szövetkeze­tiek munkáját és hangoztatták, hogy: „Na, majd az elszámolás­kor meglátjuk." Meglátták, ma­guk mentek el a zárszámadási gyűlésekre, a szövetkezetek szép eredmé­nyeinek híre is úgy terjedt szét a falvakban, mint a futótűz. A másik kérdés- pedig: az év­végi elszámoláskor az esztendei munka szép eredményeinek meg­ismerése új erőt adott a szövetke­zeti tagoknak, még inkább meg­erősödtek abban a hitükben, hogy helyesen cselekedtek, amikor a Párt útmutatásait követték és' szövetkezetek az évvégi elszámo­láskor az esztendei szövetkezeti munka szép eredményednek meg­ismerése száz meg száz kívülállót erősített meg abban a hitében, hogy a felemeLkedás egyedüli útja a föld közös művelésére való tár­sulás; ugyanúgy megerősödtek lerMielőszövelkczefeink és me^DŐU kilelc i§ tekintélyük, amikor becsülettel feltárták hiá­nyosságaikat. ! így volt a gávai termelöcso- portban, ahol rávilágítottak: nem szervezték meg eléggé jól a munkát, nem osztották fel megfelelően a munkaerőt, hibáztál!, amikor nem jegyez­ték a munkaegységeket s így nem érvényesült az az elv, hogy mindenki végzett munkája arányában részesedjék az eszten­dei jövedelemből. S ami a legfon­tosabb: bírálták a. pártszervezet munkáját. Valóban, Kondész elv­társnő, párttitkár nem tudta elég­gé összefogni az üzemi pártszer­vezet tagjait, kevés gondot fordí­tottak a pártépítés munkájára, nem mozgósítottak a hibák kija­vítására. Vagy a buji példa. Rávilágított i csoporttagság: sokszor délelőtt 11 óráig is vártak a csoport elnökére, hogy megbeszéljék a napi mun­kát. A csoportelnök pedig leg­gyakrabban a korcsmában poha- razgatott. így persze nem ment minden rendjén, a munkaegysé­gek jegyzésének elmulasztása ígyenlösdihez vezetett, a keveseb­bet dolgozók is annyit kaptak, mint a jó munkások. Ismételten leszögezhetjük, hogy i. hiányosságok feltárásával csep­pet sem lett kisebb a kívülállók érdeklődése szövetkezeteink iránt. Maguk is helyeseitek: lám, a Párt ?egít kijavítani a hibákat, ame­lyeket mi magunk is láttunk. S íz a felismerés a kívülállókban, a szövetkezeti gazdaságok vagyon­iéit gyarapodásának meglátása ígyüttesem azt eredményezte, hogy újabb és újabb hírek jöttek a ter­melőszövetkezetekből és csopor­tokból: számos dolgozó paraszt kérte felvételét. Góvári például százhúszan men­tek el a csoport gyűlésre a község egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjai közül. Még azon az estén — miután meghallgatták, milyen is az élet a szövetkezetben, saját maguk néztek körül — tíz család tagjai kérték felvé­telüket. Paszabon huszonöt szívesenlátott vendég volt a csoport gyűlésén. Kívü'álló magángazdálkodók. — Gyűlés után kilenc család lépett be közülük a csoportba. Ugyancsak ilyen jelenségekről számoltak be a vezetőség-újravá­lasztásokról érkező hírek. Amikor termelőszövetkezeteink és csoport­jaink vezetőségeiket újraválasz­tották, megbeszélték, hogyan dol­goztak az elmúlt esztendőben s eltervezték, hogyan fognak mun­kálkodni az elkövetkező időkben — újabb száz és száz dolgozó pa­raszt ment el a gyűlésekre, hogy halljon a szövetkezetekről. A járás 28 termelőszövetke­zetében és csoportjában ke­rek 700 kívülálló vendéget számláltak a vezetőséget újra­választó szövetkezeti taggyű­léseken. S e gyűléseken is számos új be­lépő volt. Paszabon például négy család, Gáván kilenc család, Uj- fehértón hat csa'ád, köztük két középparaszt családja. Mindezt összegezve azonban meg kell mondani, hogy termelő­szövetkezeteink és termelőcsoport- ja-ink fejlődése, minél gyorsabb \ megerősödése nem lenne biztos, ha a dolgok maguktól folynának. Legfontosabb, hogy a szövetkezetek tagjai maguk menjenek el a kívülállókhoz., mondják el, milyen az életük a csoportokban, hogyan gazdálkod­nak, győzzék meg őket, hogy jó­módú, gondtalan életet biztosít a nagyüzemi gazdálkodás. A vencsellői, ibrányi és’ újfehér. tói termelőcsoportok például nem zárkóztak el a kívülállóktól, sőt felvilágosító munkájukkal növel­ték az egyéni gazdálkodók érdek' lödését. Száz százalékkal emelték tag­létszámukat, ■biztosították, hogy nagyobb terü­leten, nagyobb munkaerő’.étszám mai még kiválóbb eredményeket fognak elérni. Azonban meg kell mondani hogy a Járási Pártbizottság és leg­több szövetkezeti pártszerve­zet sokkal jobban is végez­hette volna felvilágosító mun­káját, sokkal jobban kellett volna a még magángazdálkodó kis- és közép­parasztok felé fordulniok. Szövet kőzeteink fejlődésének egyik leg­főbb biztosítéka, hogy minél több­ször beszélgessenek el a mi akti­vistáink és minden egyes szövet kezet! tag a nagyüzemi gazdál­kodás iránt érdeklődő dolgozó pa­rasztokkal! Felismertük a szívós felvilágo­sító munka jelentőségét és igye keztünk, hogy hiányosságok nél­kül támogassuk szövetkezeteink fejlődését, megerősödését. Külö­nösképp a Pártkongresszusra való ké­szülődés hozott döntő javu­lást. Pártszervezeteink meglátták: úgy készülhetnek legméltóbban a Párt Országos Kongresszusára, ha napi feladataikat legjobban oldják meg. Az eredmény — örömmel mondhatjuk — a lehető legked­vezőbb. r Állandóvá leli ax új fagok felvétel«* csoportja nknál. A bals'ai, vagy tiszaberceii tér- melöcsoportok életében nincs olyan hét, hogy új tagokat ne vennének fel. De általában: január 14—21-ig hetvennégy családdal gyarapodtak szövetkezeteink, Ujfehértón tizen­kilenc családdiai új csoport is ala­kult, amelynek taglétszáma pár nap alatt 54 családra szaporodott. A múlt héten újabb 64 új belépő család volt, 243 holdat vittek a szövetkezetekbe —■ és Paszabcd, Oroson újabb két termelöcsoport alakult! örvendetesen megnőtt az érdek­lődés szövetkezeteink iránt. A fa­lusi dolgozó parasztok tömegesen ismerik fel, mát jelent számukra a szövetkezés, mit jelent a fö'-C közös megművelése nagyüzemi gazdaságokban. Pártszerveze­teinknek ezután még jobban kell doigozniok, hogy szövetkeze­teink még izmosabbakká, még erősebbekké legyenek, a szövetke­zeti mozgalomban minden akadá­lyozó ellenséget, elavult, vissza­húzó maradi módot, gondolkodást elsöprő győzelem szülessék. A Szovjet Filmhét elmélyítette a szerei etet a Szovjetunió iránt Megyénkben megerősödtek ax MSZT sxervexetek Dóm mozi Telefon 30.86 Február 1—7-lg. Csüt-szerdáig. Verdi világhírű operája olasz filmen. TRUBADÜR Előadások kezdete: 4 G 8 órakor Legújabb magyar és szovjet filmhíradó. Vasárnap d. e. 11 órától matiné Megyénk dolgozói is a Szovjet Filmhét nagy sikeréről számolhat­nak be. A szovjet filmek hősei nem valami mesebeli emberek, hanem egyszerű szovjet emberek: munká­sok. kolbozparasztok. mérnökök. Azonban ezek az emberek, a szov­jet élet emberei, hősök. A munka hősei, a békéért va’.ó harc hősei. A hazaszeretetnek és a minden nép iránti nagy szeretetnek példaképei ők. Mindennapi munkánk jobb el­végzésében . segítenek bennünket ezek a hősök, a szovjet filmek hő­sei. Ezért szeretik a dolgozók min­denütt a világon a szovjet filmeket, ezért gyűlölik a szovjet filmeket az imperialisták. A szovjet filmek meg­tekintésével közelebb kerülhetünk a béketábor első harcosaihoz, jobban megismerkedhetünk Len in-Sztálin népével. A magyar dolgozó nép csak a felszabadulás után ismerked­hetett meg a szovjet filmekkel. Az­óta napról napra jobban felismeri, hogy ezek a filmek hatalmas segítsé­get nyújtanak a szocialista építő- munka során. Még jobban szereti és tiszteli mélységes megbecsüléssel népünk minden egyes dolgozója a Szovjetuniót, és Sztálin elvtársat egy-cgy szovjet film megtekintése után. Erről az egyre jobban elmé­lyülő szeretetrői. hűséges ragaszko­dásról tanúskodik az idei Szovjet Filmhét is. Filmszínházaink ünnepi díszbe öltözve várták a Filmhét megnyi­tásának napját. A mozik előcsarno­kaiban az MSZT szervezetek kép­kiállításokat rendeztek és az MSZT plakátok arról beszéltek: .,Mjt kö­szönhet a magyar nép a Szovjet­uniónak?” A fehérgyarmati MSZT szervezet tiszteletjegyet adott a köz­ség legjobban dolgozó kis. és kö- z-épparasztjainak. Szombaton este. a megnyíló napján a megye vala­mennyi moziját megtöltötték az ün- nepjő dolgozók. Az első előadások is arról tanúskodtak, hogy az MSZT aktívák jó népnevelő munkát vé­geztek a Filmhét előkészítésében. Ezeket az MSZT aktívákat a megyei szervezet megajándékozta. Keme- csén Nemes Andrást, Tiszaiakon Bodnár Gizellát. Kólán Margitét. Ibrányban Fekete Vero-nt, Nyírbá­torban Szabó Klárát, Liber Irént. Bodnár István. Fehérgyarmaton Dé. kány Istvánt Lazor elvtársat. Cse­peli Andrást. Török Máriát, Máté­szalkán Hadai Gézát. Juhász Gézát. Nagy Jánosnét Nagyecseden Sárosi Jánost, Jenei Jenőt. Nagykállóban Horváth Istvánnét, Nagy Sándort, Dombrádon Földi Istvánt. A Szovjetunió Iránti szeretet et- mélyü’.ésónek ékes bizonyságai vol­tak a Szovjet Filmhét alatt, hogy megerősödtek MSZT szervezeteink. A nagykáiló; járásban hatszáz dol­gozó lépett be az MSZT szerveze­tekbe a Filmhét alatt. A balkányi állami gazdaságban és a nagykállói I gépállomáson MSZT szervezet ala­kult. A Szovjet Filmhét alatt meg­rendezett kiállítások is hozzájárul­tak a munka megjavításához. Szá­mos községben kiállítást rendeztek MSZT tagjaink ,.A Szovjetunió szo­cialista mezőgazdasága“ címmel. Ez a kiállítás elősegítette azt, hogy. Szakolyban és Kállósemjénben ter­melőszövetkezeti csoportok alakul- janak. A Szovjet Filmhét sikerét lemérhetjük a látogatók számán is- Soha ennyi dolgozó nem léto-gatta a megye filmszínházait, mint ez alatt a hét a'.a-tt. Az egész megye területén egy hét alatt 85 és fél ezer nézője volt a szovjet filmeknek. Jó eredményt ért el a fehérgyarmati járás. Voltak azonban helyek, ahol nem fordítottak elég gondot a község vezetői a Szovjet Filmhét megren­dezésére. így például Mándo-kon, az ünnepi hét megnyitása napján nyul- vacsorával egybekötött bált enge­délyeztek a község vezetői. -Büd- szentmihályon a vadásztársulat pró­bálkozott hasonló táncmulatsággal a- ezt a község vezetői helyeselték. Nem akarták a bálok sikerét »el­rontani" a Filmhét megrendezésével — ahogyan mondották. Ezek az e'v- társak nyilvánvalóan nem ismerték fel a szovjet filmek jelentőségét, egyáltalán nem ismerték még fel a kü.túrmunka jelentőségét. A dolgo­zók rácáfoltak azonban ezekre az akad'ékoskodókra és nagy számmal látogatták meg az előadásokat. Az MSZT és a MOKÉP dolgozói becsületes, jó munkát végeztek. A Szovjet Filmhét sikere azoniban kö­telezet ts éget is jelent. A Szovjet Filmhét megmutatta azt, hogy dol­gozóink tanulni és művelődni akar. nak a szovjet emberek példáján. Arra keli törekedniük MSZT szer­vezeteinknek és a MOKÉP dobozéi­nak. hogy a megtekinteit szovjet filmeket ankélokon értékeljék ki a dolgozókkal együtt. A Szovjet Film­hét tapasztalatait használják fel a további illmpropEjgandarhuoka so­rán. A Szovjet Filmhét erőforrás volt a fiimpropa-gandisták részére is. A Pártkongresszusi előkészítő mun­ka során még jobban el kell mélyí­teni a Szovjetunió és Sztálin elvlárs iránti szerel etet. Ez a szeretet ha­talmas erő a szocializmus építésé­ben. Tegyük rendszeressé a fűm- ankétokat, a f i imkiért éke lés-eke:. Szervezzük állandóan a falvakban, is e csoportos moziiátogatásokat — necssk a termelőszövetkezeti cso­portok. állami gazdaságok, gépállo­mások dolgozói között, h-amern az utcák, a területek népnevelői. MSZT aktívái hozzák el a dolgozókat egy- egy szovjet film megtekintésére. Ezeket a kezdeményezéseket a dol­gozók örömmel fogadják majd. Suskó János MSZT megyei propagandista. Több, mint 600 dolgozó vesz részt az állasai gazdaságok szakmai íanfolvaniaiu Állami gazdaságaink nagy gon­dot fordítanak a dolgozók szak­mai és politikai nevelésére. Ezt segítik azok a tanfolyamok is, me­lyeket ez évben indítottak. A me­gyében összesen nyolc növényter­mesztési, hat gyümölcstermeszté­st, egy szarvasmarha tenyésztési, két sertéstenyésztési, négy- nuin- kagépkezelöl, négy traktorvezetői és egy szőlőtermesztési tanfolya­mot indítottak. A tanfolyamokon több mint hatszáz dolgozó, Közt if. 100 nő vesz részt. Itt rendszere­sen tanulmányozzák a szovjet agrotechnikát, foglalkoznak a fü­ves vetésforgó kialakításával, a talaj morzsán szerkezetének ki­alakítását szolgáló tavaszi talaj- sünítással. A tanfolyamok előadói az álla- nü gazdaságok agronómusai, akiit maguk is rendszeresen tanulmá­nyozzák a Szovjetunió szovhozai- nak tapasztalatait, a szovjet agro­technikát. Ezek a tanfolyamok nagyban segítik az állami gazda­ságok dolgozóit, hogy elméleti tudásukat a gyakorlatban alkal­mazva még eredményesebb mun­kát végezzenek.-o­NÉGYSZER ANNYI MOZI VAN BULGÁRIÁBAN, MINT HÉT EV­VEL EZELŐTT A bolgár kormány tervszerűm gondoskodik az ország mozi-háló­zatának kiépítéséről. E gondosko­dás eredményeképpen az utóbbi öt év folyamán Bulgáriában az 1944. évi állapothoz képest négyszeresé­re emelkedett a mozik száma. Kü­lönösen nagy a haladás a vidéki mozihálózat kiépítésében. A mozi- helyiségek sízáma 1944-ben 70 volt; számuk az idén 510-re emel­kedett. Csupán 1950-ben 115 új m-ozit nyitottak meg. A kisebb helységek számára vándormozi­kat szerveztek, amelyek 4,500.000 okos TOüyglödgsét szolgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents