Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-15 / 38. szám
' 1351. FEBRUAR 13. CSÜTÖRTÖK Járásaink a tepménybegyüjiés mérlegén A terménybegyüjtés alábbi versenytáblája azt mutatja, hogy a kenyérgabona mellett a többi terményeknél alaposan lemaradtak a megye járásai, falvai. Alacsony a terv teljesítés és az átlag- eredmények — a számos, szép példát mutató dolgozó paraszt magos beadási eredményei mellett is — igen gyengék. Általános tapasztalat, hogy a falusi pártszervezetek kizárólag a helyi tanácsok feladatának tartják a terménybegyüjté»*, úgy gondolják, hogy a. begyűjtéssel kapcsolatos mindennemű munkát a tanácsoknak kell végezniük. Természetesein fontos szerepük van a tanácsoknak a temiénybegyüjtésben, de a politikai munka, a felvilágosítás irányítását a pártszervezeteknek kell végezniük, a pártszervezeteknek kell megszervezniük! Minden más nézet hátulütője, hogy nem halad jól a terménybegyüjtés! Sokhelyütt durván megsértik a Fárt parasztpolitikáját, sokhelyütt kényszerrel gyűjtik be a becsületes dolgozó parasztok, kis- és középparasztok felesleges terményét is. Ezzel nem a terménybegyüjtés ügyét segítik elő, nem a falu szocialista építésének munkáját támogatják! S éppen a falusi pártszervezetek tennivalója, hogy éberem őrködjenek, no forduljon elő Ilyen hiba, kitartó felvilágosító munkával serkentsék feleslegeik beadására, hazafias kötelességük jó teljesítésére a dolgozó parasztokat! A KENYftRGABONA-BEGYÜJ- TfiS EREDMÉNYEI JÁRÁSAINKBAN Heti terv- I teljesítés 'élévi terv- teljesítése %-ban %-ban 1. Mátészalkai 218.7 136 2. Nyírbátori 124.6 109 3. Kisvárdai .161.3 104 4. Nagykálló 112.3 75.5 5. Kemecsei 152 75 6. Csengeri 42.5 50 7. Blóránth. 96.5 49 8. Nyíregyháza 44.8 47.6 9. Tiszátok! 79.7 42.5 10. Fgyarmati 38.6 42 11. Nyíregyházi 80.1 40.1 12. Vnaményi 89.9 35.5 Megyei átlag 92 62.5 AZ ARPABEGYÜJTfiS MENYEI JARASAIM ERED[BAN Heti terv- I teljesítés "élévi terv teljesítése %-ban %-ban 1. Mátészalkai 5.7 17.4 2. Nagykállói 10.3 2.5' 3. Kisvárdai 4.5 2.2 4. Vnaményi 3 1 5 5. Fgyarmati 2.3 1.1 6. B'óránth. 3.3 0.9 7. Csenged 1.1 0 9 8. Kemecsei 1.3 0.8 9. Nyíregyháza 0.9 0.6 10. Nyírbátori 0.9 0.6 11. Nyíregyházi 0.3 0 2 12. Tisza’öki 0.3 0.2 Megyei átlag 2.2 1 A ZABBECiYÜJTÉ EREDMÉNYEI JARASAI s NKBAN Heti terv- teliesítés-élévi terv teljesítése %-ban %-ban 1. Nagykálió; 2. B.-lórántházi 23.8 8.— 16.6 6.— 3. Nyírbátor: 5.9 5.5 4. Mátészalkai 13.3 5.— 5. * Keniecsei 95 4.9 6. Fehérgyarmati 10.— 4.9 7. Csenged 9.1 4-5 8. K svárdal 11.5 4.4 9. V.-naményi 13 — 4 — 10. Nyíregyházi 1.9 2-2 11. Tiszatöki 2.3 1.— 12. Nyíregyháza v, 2.3 0.5 Megyei átlag 10.4 4.4 A KUKORICABEGYO EREDMÉNYE! JARASAI JTÉS NKBAN Heti terv'- l teljesítés "élévi terv teljesítése % -ban %-ban 1. Mátészalkai 55.4 30.4 2. Csengén 21.5 11.8 3. Ksvárdat • 6.6 9.2 4. B.-lórántliázi 12.3 0.5 5. Nyíregyháza v. 1.2 6.1 6. Fehérgyarmati 10.1 7. Nagykár ói 8.3 5.5 5.5 7. Nagykállói 8.3 ő.l 9. Nyírbátor! 7.7 5.— 10. Kemecsei 10.— 4.7 11. V.-naményi 6.4 3.— 12. T’szalöki . 6.1 2.8 Megyei átlag 15.7 9.7 A záhonyi népnevelők nemcsak a gyűléseken, hanem egyéb agitá- cók során is felhívják az üzem dolgozóit a munka verseny és az űnyagtakarékossáp jeentőségére. Ez eredményezte aztán, hogy Orosz József váltóőr k’hivta versenyre az ■összes váltóőröket és vállal'a munkaszázalékának 10 százalékos emelését, va'.am nt 5 százalékos anyag- lakarékosságot is. A NAPRAFORGOBEGYUJTÉS EREDMÉNYEI JÁRÁSAINKBAN 1. Kisvárdai 2. Tisza löki 3. Nyíregyház 4. Mátészalka 5. Nyírbátori C. V.-naményi 7. Kemecse 8. B.-lórán'házi 9. Nagykállói 10. Csengeti 11. Fehérgyarmati 12. Nyíregyháza v. Megyei átlag leti terv- teljesítés Félévi terv teljesítése %-ban %-ban 78.5 57.4 28.2 42.7 20.2 26.— 28.4 20.2 34.— 18.1 23.— 14.8 17.5 14.7 13.6 10.6 10.4 8.2 4.8 6-6 i 6.1 4.6 V. 3.7 4.4 23.1 19.1 A SZÉNABEGYÜJTÉS JÁRÁSI EREDMÉNYEI Heti terv- teljesítés Félévi terv teljesítése %-ban %-ban 1 • K svárda* 41.5 20.7 2. Mátészalka: 45.4 16.4 3. Fehérgyarmati 18.9 15.8 4. Kemecsei 428 15.— 5. Nyíregyházi 28.8 142 6. Csenged 16.3 10.5 7. NyTegyháza v. 26.9 9.7» 8. Nagykállói 8.1 8— 9. T szalök 4.4 6.8 10. Nyírbátori 14.— 6.5 11. V.-naményi 21.7 6.2 12. B.-Iórántházi 15.4 5.2 Megyei átlag 23.8 11.4 AZ ÖSSZES TERMÉNYEK BEGYŰJTÉSI ÁTLAGA JÁRÁSAINKBAN Heti terv- Félévi terv teljesítés teljesítése %-ban %-ban 1. Kisvárdai 47.2 31-5 2. Mátészalkai 45— 25.3 3. B.-!órán‘házl 32- 16.7 4. Nagyká’ló 26.— 16-5 5. Nyírbátor: 24.— 16.1 6. Kemecse: 30.6 115.2 7. Fehérgyarmati 14.8 13.2 8- Csengeni 14.5 13.1 9. Tisza’.öki 15.1 11,1 10. Nyíregyházi 16.— 10 9 11. Nyíregyháza v, 11.4 10.4 12. V.-namény: 20.9 8.— Megye: át’ag 24.5 15.7 fl fiatal értelmiségi káderek nevelése terén a világ egyetlen országa sem hasonlítható a Szovjetunióhoz A Szovjetunió Minisztertanácsa melleit működő Központi S'.at'szt - kai Hivatal összesítést készített az 1950. évi állami népgazdasági terv teljesítésének eredményeiről. Ezek az adatok a szovjet nép kulturális színvonalának újabb emelkedéséről, a népoktatás és a fc sőok atás ie- rfiletéri elért újabb eredményekről tanúskodnak. Szergej Kaftánov, a Szovjetunó íe'sősoklatás: min'szlcre, a TÁSZSZ tudósítójával folytató't beszélgetése során a következőket mondotta: — Nagy megelégedéssel töltenek el bennünket a közoktatás terén elér: eredmények. A Párt és a szovjet kormány mindent meg tett a tömegek kulturális színvonalának emelkedéséért és ennek következtében hatalmas sikereket értünk el ezen a téren. A Szovje'unióban év. röl-évre többet áldoznak a szoc ál's és kulturáh's szükségletek fedezésére. így 1950-ben több. nr'nt sz>. húszm Uiárd (120 mi! iárd) rubeit 'irányozlak elő kulturá'ts és szociális célokra, ebből körüibeül hat- vanmilliárd (60 mii'árd) rubelt a közoktatásra, A háború e'ölt körülbelül három évre (1938—39—40) együttvéve irányoztak eö ugyan- ilyen összeget — hatvanegy és fél- m'iiárd (61.5 milűárd) rubelt A háború utáni években a Párt és a kormány állandó gondoskodása eredményeképpen jelentősen bővült az isko'ahá'.ózat. A háború utáni ötéves tervben 1950-ig száz- kilencvenháromezer (193.000) hétosztályos és középiskola felállítását vették tervbe. Jelenleg a Szovjetunióban körülbelül keltöszázhúsz- ezer (220.000) általános iskola működ k. 1950 végén a hétosztályos éskö- zép'skolákban, technikumokon és más szakiskolában harminchét (37) m'llió hallgató tanult, vagyis négy* millóval (4 millió) több, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztak. Ezekben a tanintézetekben a tanárok száma e'éri az egy- mill óhatszázezret (1,600.000). Ez a szám nyolcvanezerrel (80-000) szárnyalja túl az 1949-ben működő tanárok számát. A Szovjetunióban a felsőoktatás is hatalmas méretekben fejlődött. Az utóbbi évek alatt száztizenkét (112) új főiskolát létesítettek, köztük hetvenhárom (73) tanárképzőt. A Szovjetunióban összesen nyolcszáznyolcvan (880) fő skola működik. A főiskolákon körülbelül egy- milüókettőszáznegvvenhétezer hkllgató tanúi. 1949-hez viszonyítva a baliga ók száma száztíz enö le zerre! (115.000), a háború előtti 1910-es évhez viszonyítva ped g több, m'ftí négyszázezerrel (400.000) emelkedett. A Szovjetunióban egyet'en olyan köztársaság s ncs, amelynek ne tenne saját főiskoláig. A fiatal értelmiségi káderek előkészítése terén a világ egyetlen országa sem hasonlítható a Szovjetun óhoz. A Szovjetunió több szakembert képez ki, m nt Európa, Afrika. Ázs'a és Ausztrália összes kapital sít országa együttvéve. Magában Moszkvában több diák tanul, m nt Európa bármely Országában. A fő sko'.ák további fej ődésének távlaiait érintve, Szergej Kaftánov nvn'szter rámutatott, hogy már most sok évre előre elkészítik az ipar fontosabb ágazata , va'amlnt a mezőgazdaság és a kultúra számára a káderek nevelésének fejlesztés: tervét. Uiabb főiskolába* nyitnak meg Moszkvában, Habarovszkban, Penzában, Novoszl- bTszkben, Irkuíszkban és a Szovjetunió más városaiban. A. Szovjetunióban hatalmas építkezések folynak. Újabb főiskolákat, laboratóriumokat létesítettek, a d ákok, professzorok és e'őadók részére po- dlg lakóházakat építenek. A szovjetek országa m'ndent megtesz, hogy a sztálini alkotmánynak meg- fele’ően, minden embernek egyaránt módja legyen a tanulásra. SZÖFIÄBAN FELAVATTAK A GEORGI DIMITROV-MUZEUMOT A bolgár fővárosban Dimitrov egykori lakóházában a napokban avatták fel a Georgi Dimitrov-múzeumot. A látogatók máris ezrével keresik fel a múzeum termeit. Nagy érdeklődéssel szemlélik a Dimitrov munkásságát és életét bemutató fényképsorozatot. Ebben a sorozatban érdekes felvételek mutatják be Dimitrov találkozásait Leninnel és Sztálinnal, a világ proletáriátusának nagy vezetőivel. Gergelyiugornyán is utat tör magtíetah as új Nem n?gy község Gerge’.y'ugor-' nya, de itt :s éppúgy támad az ellenség, mint a többi községben. Hogy mennyire így van ez azt m sem b'zonyitja jobban, in ni a két- he*es vándortanfo'.yam ideje alatt lejátszódott eset. Még január másod'k felében ni'« ment a faluban, hogy a hónap végén. január 31-én kéthetes mező- gazdasági vándortaniolyam kezda- d;k Gífgetylugrnyán. A kommu- n's'ák és a tanácstagok jóeore bejárták a község dolgozó t, megmagyarázták, hogy időszerű mező- gazdaság: dolgokról tanulnak majd a tanfolyamon. Nagy érdeklődéssel várták a tanfolyam megkezdését a faluban. Es az eső előadás után k'derült az ellenség híresztelése: aki résztvesz a tanfolyamon, <azt erőszakkal bekényszerítik a csoportba. Másnap korán reggel már több, mint tíz népnevelő járt házról- házra és megmagyarázták a dolgozóknak: a csoporiba csak önkéntes «'határozással léphetnek be. Az ellenség híreszteli az ellenkezőjét. Aznap este már 90, aztán 95 és egy hét múlva már 120 dolgozó látogatta rendsze-esen a tanfolyam©:. Sok m'ndenről szó esett. Az ö‘- éves tervről, a tavasz munkáról, a mélyszántásról, a gépi munka előnyéről, de legtöbb még's a szövetkezeti gazdálkodásró'. Huszonhét kérdést tellek fel egy este Kovics Imre tanfolyamvezetőnek. Arra kérték többek között, hogy magyarázza meg, hogyan működ k az első típusú csoport. Be kel', e adni a jószágot, hogyan részesülnek a jövedelemből, van-e adókedvezmény és hogy ml történik a k sliaszonbérleti földekkel, ha be'épnek a csoportba? Kovics Imre szép sorjában műdén kérdésre bő válasz: adó11. O'yan világosan megmagyarázta, hogy még a leghóe1 ler.ebbek ;s bó- ílnlgatíak fejükkel a végén. Még a főzésről is szó esett. , — Egész b ztosan tudom, hogy figyelték a szomszéd községben csoporttagok éle'é'. M'ndenk! odahaza főz és azt eszik, ami éppen jól esik neki. Az egy k sarokban szót kér egy szürkekabátos ember. — Elvtársak, munkatársak! Valamennyien olvashattuk, de a mi pa- rasztküldötteink is e’mondták, hogy a Siovie’umóban, ahol már egész körzetekből áll a kolhoz, milyen bo'dogan élnek a kolhozok tagjai. Ná'unk is boldog lesz az étet. MEGALAKUL A CSOPORT A FALUBAN T zenegy óra már e'mult s lassan hazafelé indulnak a dolgozók. Szűcs Károly és még vagy "öt kommu- n sta hátramarad. mond'a, hogy ha te belépsz, akkor én :s követtek. Pá'. Gyu’a e'v'árs és Kiss Mihály tanácselnök !s érz ezt. Nem Is télováznak soká. E'határozták, hegy másnap be 's lépnek és új tagokat győznek meg. A következő héten, nVkorra már tizenhármán lettek, valamennyin egybejötlek és miután aláírták a be'épési ny latkozatot, megalakították az I-es típusú csoportot, megválasztották a vezetőséget Is. A TANÁCSELNÖK ÉS A PÁRT- TITKAR IS BELÉPETT — erről beszélt másnap már a község apra ia-nagyja. Szombati Gusztáv ku'ákhoz s hamar eliufott a csoporlalakulás híre. Újabb rémhír terjedt e! a községben. ..Majd ősszel eivá'/k. hogy ki dolgozza a földet. Ha nem fér'ek a bőrötökben. hát lássátok a következményét!” Valósággal megíé'említették a kutákok a község öntudatlanabb dolgozóit. A pártszervezet sem nézte a ku- lák'ámadást téten. Ufra felvilágosító munkára űdtilGk. És hogy mennv're félrevezették a dolgozókat a községben a kulákok, azt Tóth Mlliálvnéná! tapasztalták a legjobban. Reszketett a kezében az o ló, rmrdnem elejte'te. arrikor a csoportról kezdtek beszéln' nel<!. És a szomszédának már azt be'zélle, hogy ..kényszerí'eni'' akarták a csoportba. Küzdelem alakult ki az új és a rég: között. A TANFOLYAM ZÁRÓVIZSGÁJÁN ÚJABB KÉT BELÉPŐ Jó háromszázan jö'tek el kedden este a tanfolyam záróvizsgájára. Férfiak, asszonyok, DlSZ-iíjak .és úttörők egyaránt szép számmal képviselték magukat. A ks isko'a- padok kevésnek b:zonyuhak, többen az ajtóban, vagy a padsorok háta mögött álltak. Szűcs Károly pár titkár üdvözölte a megjelenteket, majd Kovics Imre tanfolyamvezetőnek adta át a szót. Majd az úttörők énekének hangja csendült a bekérő', az egyre boldogabb éleiről. Szava'a'ok. énekek, mind megváltozott életünkről szóltak. Az emlék'ap és a könyvek kioszlása után két dolgozó paraszt kért ezó', — Arra kérem az elvtársakat, hogy engemet is vegyenek be a csoportba — mondta Fejes • Bertalanná. — Én is szeretnék be!épn: — állt fel másod knak Gál Sándor. Egy pülanatra csend támadt, de k s idő múlva hangos taps csattant. És a záróünnepélyt a megyei kulíúrdon- tőbe készüo DISZ-fiák tánca zárta be. — Nekünk kell megkezdeni — mondja a titkár elvtárs. — Dur József középparaszt szemembe meg- mégis előretör. Nehezen blrkóz'k Gergelylugor- nyán az új a rég ve!, de azért az új Ir'jÉH Sz. B. A nyíregyházi MADSZ asszonyok a Pártkongresszusért A nyíregyházi MNDSZ asz- szonyok úgy készülnek fel Pártunk II. Kongresszusára, hogy növelik az aktív békehar- cosok számát és a kívülálló dolgozó asszonyokat is szervezetükbe tömörítik. Tagtoborzást indítottak be az egyes MNDSZ csoportoknál. A városi szervezet felajánlotta, hogy a Párt- kongresszusig 300 új tagot szervez be az MNDSZ-be. Vállalásuk teljesítésében tevékenyen résztvesznek az egyes csoportok. A tagtoborzásban a III. csoport jár az é!en. Taglétszámukat 100 újbelépővcl emelték. A II. csoport eredménye 43 új MNDSZ tag. Az egyes csoport MNDSZ asszonyai eddig negyven dolgozó nőt vontak be a szervezeti életbe. Ezeket az eredményeket tekintve a nyi- egyházi MNDSZ asszonyok csakhamar teljesítik tagtoborzási felajánlásaikat. A termelés területén is becsülettel helyállnak- Növekvő százalékokkal, a takarékossági mozgalom kifejlesztésével fejezik ki szeretelüket a Párt iránt. A Fehérnemű var ró Vállalat MNDSZ asszonyai eddig 25 métermázsa szenet takarítottak meg. A PÁBTOKTATÁS HÁZA HÍREI Február 16-án pénteken délután 6 órakor tartja meg Kriv- da Anna elvíársnő a »Bolsevik Párt Útja“ következő előadását a Páríoktatás Házában. Az előadásra felhívjuk úgy a párttagjaink. mint a pártonkívüli érdeklődők figyelmét. Február 17-én, szombaton délután 5 órakor „ A művészet és irodalom szerepe a tömegek nevelésében“ címmel tart előadást Szántó Miklós elvtárs, a Központi Előadó Iroda tagja. Az előadás meghallgatására fel. hívjuk a megyei, járási, városi propagandisták, pártvezetőségi tagok, tömegszervezeti funkcionáriusok figyelmét.
