Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-14 / 37. szám

2

1951. FEBR'JŐH' H. SZERDA

ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT

Tárnicsaink életéből

Egyetlen ország van az egész világon, mely két vi: ágrészre i erjed k; és az emberlakto szárazföld cgy- ha:odát foglalja eL A világ legalsó munkás- és pafaszíéil-ama ez: a Szovje Szccla is;a Köztársaságok Szövetsége. Nagyki-terjedésű és hatalmas ország a Szovjetunió. Természeti gazdagsága kifogyhatatlan. Népeinek alkotó ereje kiapadhatatlan, gazdasági ereje nagy és klmeríthe- ts len. A Szovjeunlóban maguk a dolgozók a birtokosai annaik, amit ipara és mezőgazdasága termel. A szovjetek országában nircse.-. olyan gyár. üzem. vagy bank. mely egy ember tulajdonában lenne, nine5 magántulajdonban föd sem. A Szovjetunió lakos-ága majdnem teljes egészében (36.G százalék) munkásokból, kolhozokban egyesült parasztokból- az állam és szövetkezz;! válla'átok, Irt.ézmónyak tiszt viselőiből tevődik össze. így tehát nincsenek a szovje ek földjén som rabszolgák- sem kányurak, sem k zsókmá- nyiVrfc; üt csak munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek élnek. A szovjet dolgozók milliói, akik megszabadultak » tőkések és földes, uráli elnyomása ól- az emberiség történelmébe.! elsőkként váltak saját éla ük kovácsaivá és uraivá.

A Szovjetunióban élő néptömegek erofeszí esőinek gyümölcse a szocializmus felépítése, asé a társadalmi rendszeré, amelyről o'yan sokáig álmocioa'aú; az emberiség legjobbjai.

Több mint 200 málló ember él a Szovjetunióban. A Szovjetunió a szabad népek négy családja- akik nem Ismernek sem n-emze .iségi, sem osztályéin yoméat. Számra nézve a Szovjetunió lakosságét a harmadik hely illeti meg a világon: csupán Kínának és Indiának van több lakosa. Az 1926—1939-es években a Szovjetunió lakosságának évenkénti átlagos szaporodása elérte a 12 ezreléket. Ez majdnem kétszerese a nyugateurópai országok népszaporulatának.

Ha térülőiét nézzük, a Szovjetunió m'ntegy háromszor akkora, mint az Amerika! Egyestilt Állemok és tizen- n.gyszer akkora, mint Nagy-Britan- nia. Spanyolország. Olaszország és Franciaország területe együttvéve. A Szovjetunió területe 22 millió négyre tki lomé le mél is több: bele- tar,űzik fél Európa és Ázsia egy- harmada. Rendkívül változatos és gazdag a Szovjetunió természeti világa: az északi jeges vidékektől a déli tája»k pompás szubtrópikus örökzöld növényzete’g minden megtalálható benne. Bővizű folyók öntözik a Szovjetunió földjeit. Néhány szovjet folyó többezer kilométer hosszú és a világ leghatalmasabb rikíágalt szeli át. A Volga Európa letTK- gyebb folyója. Hosszúága eléri a 3700 kilométert. A Szovjetunióban rengeteg tó van. A Ká pi-tó a földkerekség legnagyobb tava. Szibériában van a föld legmélyebb tava. a BajkáMó. Mélysége déri az 1741 iné ért. Természeti gazdaságát, er. delt és fekete földjeinek területét, folyó’nak és tavainak halbőságét lé- kín ve a Szovjetunió az eleő helyen áll az egész világon. Az ország beié Hatatlan földjének méhében megtalálható minden hasznos ásvány, amit csak ismerünk a földön. Erek az ásványkészletek teljes mértékben b ztosítják a Szovjetunió rohamosan növekedő iparának szükségleteit.

A Szovje uniónak több vasérce van. mint a világ összes többi országának együttvéve. Bőségesek mangán, réz. ólom. cink, nikkel és ón tartalékai is és számos lelőhelye van ritka fémeknek. Bővében van a Szovjetunió építőanyagoknak: a legértékesebb márványfajtáknak, cementgyártáshoz szükséges nyersanyagoknak s tűzálló anyagfajtáknak is. A Szovjetunióé a világ leghatalmasabb erdős területe. Több értékes fsfajtája van a Szovjetuniónak- mint bármely más országnak- Erdeiben sokfée prémes állat tenyészik. A Szovjetunió folyól az olcsó viáener- gia kilmsríthetöllen forrásai.

Tizenhat egyen’.őjogú szövetséges »zovjet szocialista köz'ársas ágból éli a Szovjetunió, amelyek egy egységes szociális'« államot képeznek. A Szovjetunió egységes öeazszövetségi államhatalmi és államigaagaíási szervekkel rendelkezik, a szovjet köztár. .oaságok népgazdaságát az eré.iz államszövetségre érvényes állami terv alapján fejlesztik, a Szovjet Had/. Hetesetés

seregnek egysézie9 parancsnoksága ven. minden szovjet köz.ársaség polgára egyszersmind a Szovjetunió polgára.

A Szovjet Alkotmány törvényerőre emeli a Szovje unió valamennyi né. pének a függő lenségre és a szabad nemzeti fejlődésre való jogát. Mindén egyes szövetséges köztársaság- lakosságának számára és területének nagyságára való tekintet nélkül egyen'ö jogokat élvez. Minden egyes rzöv.tséges köztársaság szuverén ál. Iáim, saját alkotmánya van. saját állnmha almi szervekkel rendelkezik. melyeknek jogukban ál", önállóan törvényeket hozni és dönteni az ílleíő állam betű gyeiben. Mindegyik szövetséget köztársaságnak saját katonai alakulatai vannak, mindegyik szövetséges köztársaságnak jogában van közvetlen érintkezésbe lépni külföld: államokkal,

azokkal egyezményeket kötni s d p- Icmáciai és konzuli képviselőket kicserélni. Minthogy mindegyik köztársaság a legteljesebb mértékben szuverén, így joguk van a SZSZKSZ-ból való szabad kiválásra is. A szövetséges köztársaságokban valamennyi felső és helyi állami szerv és intézmény népének anyanyelvét használja.

Az á'áamha’alom a Szovjetunió valamennyi köztársaságában a következetes szociális;» demo-kraliz. műt) elvein alapul. A szovjetek országát maga a nép kormányozza kü-döít.ei által, akiket általános, egyenlő és közvetlen választásokon válasz'ana-k mog titkos szavazással.

dolgozták küldö-titelnek szovjetjei jelentik az államhatalmat a városokban- falvakban, járásokban, kerületekben. területeken, határterületeken. A Szovjetunió legfelsőbb

államba .almi szervei a Szovjeten!« Legfelsőbb Szovjetje a szövetsíges köztársaságokban pedig a szövatsé- »cs Köztársaságok Legfelsőbb Szovjetje. Ezeket a szovjeteket is általános, egyenlő és közvetlen választásokon, ti kos szavazással választják meg.

A szovjet dolgozók élcsapaía s Szovjetunió Kommunist (bolsevik) Pártja, amelyet az emberiség nagy vszérel, Lenin és Sztálin alkottak meg. A Kommunista Párt vezeti a szovjet nézet a szocialista rend erő- .'ilés.ért és fejlesz'őséért fo yta'oít harcában és biztosítja a kommunista társadalom sikeres felépítését.

A Szovje unió az élenjáró ipar országa. Ami a Szovjetunió ipari termelésének növekedését jelenti,

ä Szovieföi?ió Miniszíertanécsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleménye

A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményt bocsátott ki a Szovjetunió 1950. évi könyvkiadásairól. A közleményéből kitűnik» hogy e ktedoti könyvek pé dány- száma a múlt évben 1941-hez ví. ezonyítva 21 százalékkal növekedett.

A Szovjetunióban ma naponta több mint kétmillió példányban, 319 nyelven jelennek meg köny rek. közte negyven (40) olyan népnek a nyelvén is, amelynek a Nagy Ok tó bt rj Forradalomig nem volt írása. Több mint száz (100) nagy könyvkiadó működik a Szovjetunióban; szépirodalmi, gyermek- és Ifjúsági irodám!, politikai- tudományos, műszaki, mezőgazdasági, stb. kiadók. Többszázmillió példány, ban terjesztik Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy fiIkolásait. A szovjet hatalom éveiben nyolcszézhar- minchatmülió (83ö millió) példányban jerentek meg a marxiztnus-’e- n nizmus klasszikusainak müvei. Idén e müvek kiadása még további 31 százalékkal növekszik.

Igen nagy példányszámban jelennek meg a szépirodalmi müvek is.

A Szépirodalmi Művek Állami Könyvkiadója 1950 ben negyvenkétmillió (42 millió) példányban adta ki a mai szovjet írók. valamint az orosz és a világirodalom klasszikusainak munkáit.

Igen nagy figyelmet fordítanak a könyvek művészi illusztrációira. A könyvülusztrációk méltó helyet foglalnak el a képzőművészeti kiállító, tejlcoo. ,

; ezen a téren sokszorosan felülmúlja j a legnagyobb kapitalista országokat. Míg ez Egyesült Államokban 1913 és 1940 között az ipari termelés kapacitása alig kétszeresére eme'.kcde t- addig a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt az ipari rerme- lés bruttó teljesítménye tizenkétszer:; .-éré . a gépgyártásé pedig ötvenszeresére nő t. A szovje; ipar felszerelése elsőrendű. Bárme.yflü új gyára példát mutat rá, hogyan kall a tudomány és technika legújabb vívmányait az iparban alkalmazni.

A Szovjetunió rendelkezik egyben a világ-legnagyobb, legjobban gépesített és legmagasabb terraelskeny- ségű mezőgazdaságával is. Ami fejlődésének iramát illeti, a Szovjetunió szocialls'a mezőgazdasága sokszorosan túlszárnyalta a legnagyobb kapitalista országok mező- gazdaságának fejlődési iramát.

A szocialista rendszer győzelme biztosítja, hogy a dolgozók életszínvonala egyre magasabbra emelkedjen. A kultúra, a művészet a népé.

A Szovjetunió mint a munkások, parasztok és értelmiségiek baráti munkaközösségének nagy példaképe áll előttünk. A szovjet emberek l m'lk'ói közös, nagyszerű művön dolgoznak: építik a kommunista társadalmat- a szovjetek országa által elért óriási sikerek m'nd a S:ov- jetunió valamennyi népe önfeláldozó harcának és munkájának eredményeként szít’ettek meg. Az elmúlt három évtized folyamán a Szovjetunió köz Ar-a á 7-a: nagy és

d c ő utat tettek meg. Egymásnak tes vé.-i segítséget nyújtva telepítet ék saját, államukat, saját gazdaságukat, saját, formájában nemzeti, tartalmában pedig szocialista kultúrájukat. A Szovjetunió a bike hatalmas, Iegyözhste.ton. bástyája. Minden dolgozón-k meg kell ismerkednie a Szovjetunióval. A Szovjetunió éleiének állandó tanulmányozása új és új erőforrás szocialista hazánk: felépítéséhez.

A kisvávdai járási tanácsnál értekezletet tartottak a községi tanácselnökök. Az értekezleten a szabolcsbákai elnök községe dolgozó parasztjai nevében a járás valamennyi községét versenyre hívta ki a burgonyabe gyűjtéssel kapcsolatban. A laskodi tanács ugyancsak versenyre hívta járása községi tanácsait. A tiszadobi végrehajtó bizottsági titkár javasolta azt, hogy a járási tanács adjon vándorzászlót annak a községnek , amely a legjobb eredményt érts el a begyűjtésben.

*

Tiszarádon már szépen teliesi- tették a kenyérgabonabegyüjtést, azonban az árpa, zab és kukorlcn- begyüjtésnél még igen sok tennivaló van. A tanácsnak nem szabad megelégednie eredményeivel. Maga a tanácselnök és titkár Is sokszor fűja a kulákok nótáját, a „ninos”-et. A becsületesen beadó dolgozó parasztok bizonyítják, hogyr nem állja meg a helyét a „nincs”! A tanácselnöknek és titkárnak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy községük becsülettel eleget tegyen az állam iránti kötelezet-taőgnek. Ezért ők személy szerint felelősek. A tyukodiak is elhízták magukat az utóbbi időben.

*

Vitkán a. tanács megsérti Pártunk parasztpolitikáját. Számos lzu’ákot. középparajsztkónt kezel. A kulákok egyrészét középpa- rasztnak minősítették. így például közép parasztnak minősítették özvegy Szabó Elekne 32 holdas kulákasszonyt. Szabóné földjének egyrészét fiára —- aki még Iskolába jár — íratta és Így akarta megtéveszteni a nép államát. A tanács ébertelen volt ennél az esetnél is. Több éberséget és kemény helytállást az osztályharcban! — ezt várja a dolgozó nép a vitkai tanácstól is.

*

A nagy kallói járásban, mint * nyíregyháziban, szintén jó munkát végez a tanács az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemben, az iskolai fegyelem megszilárdításában. Az első negyedévben 692 tanulót nem tudtak osztályozin az állandó hiányzás miatt. Ez a szám 494-re csökkent a második negyedévben. Különösen szép az eredmény a geszícrédi Nyiri-la- nyán, ahol az előbbi hónapokban Igen nagy volt a mulasztási átlag, legutóbb pedig valamennyi tanulónak osztályozást tudtak adni. Szép még Hiri eredménye, ahol a lemorzsolódást 1.7 százalékra szorították le. A nagykálló! lányiskolában 3 (5 százalékról 2.72 százalékra csökkentették a mulasztási átlagot. Sok javítanivaló, van még Balkányban, ahol 7.6 százalék, Bökönyben, ahol 5.47 százalék mulasztási átlaga van az iskoláknak*

*

A nyírbogdányi tanács titkárának különösen erősen kell küldenie a bürokrácia ellen. Az elnnj’t napokban meglátogatta őt a megyei tanács egyik kiküldötte. Á kiküldött olyan hatalmas aktacsomót talált az asztalon, hogy ki sem látszott be’őle. A kiküldött megkérdezte: Mit keres, elvárs? „Nem passzol az irattárban egy akta, biztosan elveszett, azt kell megkeresni” — felelte a titkár.

Ez az eset nem egyszer fordul elő. A „kutatómunkába” bevonja a tanácselnököt is és a rendes munka he’yett napokig keresgetik az elveszett aktákat. Ennek következménye: érdeklődtek a titkárnál a terménybegyüjtés felöl s ő azt mondta: a kimutatás a segédnyilvántartó asztalában van, az most nincs itt, a kulcsot elvitte.

Egy egyszerű koihozparaszt-családban

Irta: Vsszil Kincse«* ukrán iró

Nemrég alkalmam volt meglátogatni a csemyigovl területen, Sztolnoje faluban a „Pracja”-koI- hoz egyik tagját, Nyikaudr Bregyuic kolhozparasztot. Alig léptem át a küszöböt, a házigazda máris sürgetően az asztalhoz tessékelt.

— Nem, ne szabadkozzék — mondta Nyikandr Feofanovlcs. — ízlelje meg a sót és a kenyeret.

A Bregyuk-családban ma hétköznapi ebéd volt, de az asztal roskadozott a sok jótól, A kenyér mellett gombával töltött, ropogós sütemény és csirkemáj került az asztalra. Majd íeüzevat® Petrovna a tejfölt, meg a zsíros horscsot, amelyben hús főtt, a sülthúst, savanyított paradicsomot, almát, lépesmézet, almabort és meggyükért szolgált fel. Az asztalon egy kissé távolabb ott feküdt a tenyérnyi vastagságú rózsaszínű szalonna.

Ebédután megindult a beszélgetés. Nyikandr Feofanovics elmondta hosszú, nehéz életét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti idők nyomorát és éhezését.

A Bregyukok szegényparaszt nemzetsége, amely ősidőktől fogva ebl>en a faluban élt, esaládl nevét is a keserű „bregyuk” szóról kapta, ami magyarul csavargót, olyan embert jelent, aki egész életében a világot járja, de nem találja meg a boldogságot.

Csak a Nagy Októberi Forradalom után Iélakzett fel szabadon Nyikandr Bregyuk. A földesúri földből akkor egy Ids darabot kapott. Legidősebb fia, Nyikoláj, aki ma az ország hires mozdonyvezetője és akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjévé választottak, még a régi, apai viskóban született, de Iskolába már az új házból járt. amelyet Nyikandr Feofanovics a forradalom illán épített telkén.

Nyikoláj ma már önállóan él.

Feleségével, Matrónával és fiával, Pavlikkal, saját házában lakik. Az öregeknél csak lányuk, Ma- ruszja maradt, alii a kolhozban dolgozik. Másik lányuk, PoUna a szúrni pedagógiai főiskolán tanul, nemsokára tanítónő lesz. Az első tanítónő a szegény paraszt családban. Fiuk, Vaszilij, a Sztálinéi területen egy szénbányában dolgozik.

De mindez — a bőség és a boldog élet nem egyszerre jött a forradalom után. A kis földílara-b nem mentette meg egyszerre Nyi- kanur Feofanovlcsot a nyomortól. Lova nem volt, s mit lehet tenni ló nélkül, még ha saját földje is van az embernek? ismét csak hajlongani kellett a falusi kulá- kok előtt. Először lovakat bérelt tőlük, aztán átadta nekik földjét felesbe azért, hogy bérbeadják neki a lovakat és a földműveléshez szükséges eszközöket.

Nyikandr Bregyuk csak akkor érezte magát sorsa igazi gazdájának, amikor a kolhozba lépett. A teljes kollektivizálás megszabadította a kulák-kizsákmányolástél a szovjet fahl dolgozó millióit. A ló és a munkaeszköz már nem volt megoldhatatlan probléma számára, éppúgy, mint a többi kolhozparaszt számára sem. A szovjet- hatalom traktorokat, kombájnokat és más gépeket küldött a fa- ’uba, amelyek jelentősen megkönnyítették a földműves munkáját. Az új gépek, a műtrágya, a magasszínvonalú agrotechnika és a kolhozparasztok önfeláldozó munkája felismerhetetlenségig megváltoztatta a csernylgovi erdős síkság homokos földjét. A forradalomelőtti időkhöz képest a kolhozban a gabonafélék terméshozama négyszeresére növekedett, a szarvasmarhák, juhok, sertések számára szűk lett a hely. Az emberek igazi jómódban, örömteli és kultúrált életet éltek.

A fasiszta megszállók lerombol-..

ták a kolhozt, elpusztították a gépeket, de nem tudták megölni a kolhozparasztoknak a szovjet hatalom, a kolhozrendszer iránti sze- retetét. Amint a falu a fasiszta rabságból felszabadult, az asszonyok, öregek, pryereke’k rögtbn hozzáláttak a kolhoz újjáéoít6«é- ho . A Pracja” szövetkezeti $az- daságot egy év alatt csaknem teljesen helyreállították. Akkor pedig megérkeztek a leszerelt katonák és a kolhoz felvirágzóit.

— Tessék, egyék! — kínál a

vendégszerelő házigazda. — Mindezt nem a piacon, vagy az áruházban vásároltuk. Az élelmiszereket a múlt évben a Kolhoz közös gazdaságában végzett munkámért kaptam, egy kis zöldségfélét meg saját konyhakertomben

termesztettom. Nekem, lányomnak és feleségemnek az Idén két tonna gabona, sok burgonya, zöldségféle, szalma, a tehénnek és sertésnek sok takarmány jutott. Na meg készpénz. Ezenkívül Ma- ruszja. aki az iparnövényeket termesztő munkacsapatban dolgozik, több mint S ezer rubelt kapott csupán mint jutalmat, a tenrnés- hozamterv túlteljesítéséért.

Feljegyeztem noteszembe Nyikandr Feofanovics adatait, do 9 megállít:

— Azt is vegye számításba, hogy családom nem nagyon jellemző a kolhozra. Nálunk kevés a munkaképes ember — csak én és a feleségem, meg a lányom. Ha nagyobb családot veszünk, sokkal gazdagabb képet kapunk. Menjen csak be bármelyik házba, nem csalódik.

A Bregyuk-család éppúgy, mint minden kolhozosalád, boldogságát a szovjet hatalomnak, a ..olhoz- rendszemek köszönheti. Ez az oka annak, hogy a koUiozpáraaz- tok olyan nagyon szeretik saját kolhozukat, szovjet államukat, a kommunizmus felépítéséért vég- .telt közös munkájukat.