Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

mi marm it. vábássa» 9 Érdemen volt a Part sssavára hallgatni Lbsó Lajos családja 35 ezer forintot keresett a telektanyai termelőszövetkezetben Izsó Lajos egy a .sokezer dol­gozó paraszt közül, akik. egy fél emberöltőn át urak földjén robo­toltak hajnaltól késő estig. ínség, nyomorúság, szegénység volt az osztályrészük. Izsó Lajos már megette kényé­lének javát. 73 esztendőt hagyott maga után, de ami kis jót élt, azt csak a felszabadulás óta élte. Az 1930-as évek után történt. Hideg tél volt. Izsó bácsi akkor Szántó István 226 holdas kulák- nál volt cseléd. Lakása, mint a cselédeké szokott lenni: egy kis szoba 8—10 ember részére, ők is kilencen voltak. Ablak nem volt lakásukon, hiába mondták ,,gaz­dájuknak”, hogy csináltasson rá, azt felelte, hogy így lesztek erő­sek és egészségesek, jól van ez így. Harmadmagával egy kom- mencióért dolgozott, annyit adott neki az „űr”. Hárman összesen 12 mázsa terményt kaptak egy esz­tendőre s bizony kapáláskor ke­nyér helyett burgonyát ettek, ab­ból is keveset. örült, amikor más gazdához, Kállai - Miklóshoz szegődhetett. Úgy gondolta, mégis nagyobb lesz a bére, talán a lakása is jobb lesz. Ebben is csalódott, mert itt is csak egy kommenciót adtak hár­muknak. Évi keresete 11.20 má­zsa kenyérgabona, 1200 négyszög­öl föld, 40 pengő és 20 kiló só. Iskolába? Mikor járt volna, hi­szen gyerekkora óta állandóan a sertések körül volt, a,ztán az ,,úr” sem engedte. ÉLETE CSAK AKKOR FORDULT JOBBRA, amikor a szovjet katonák elker­gették a földesurakat. Hat hold földet hasítottak neki is az egy­kori nagybirtokból, azon kezdett új életet. A réginél már sokkal könnyebb lett életé, de még min- I dig nagy nehézségekkel küzdött. Se vetőmag, se iga; még csak ekéje sem volt. Izsó bácsi a felszabadulás után mindjárt jelentkezett a Pártba, úgy érezte, ott a helye azok kö­zött, akik a dolgozókért küzde- nek. Eljárogatott a Pártba, ha olvadni nem is tudott, de sokat hallott a világ- sorsáról. Itt hal­lott először a termelöcsoportról is, de sehogyan sem passzolt ne- ki. Úgy gondolta, olyan élete van már, hogy jobbat nem is lehet kívánni sem. Budaházi elvtárs sokat beszél- getett Lajos bácsival a csoport­ról. Nem fogja megbánni, Pár­tunk neon javasol olyat, ami ne a mi érdekünket képviselné. Eleinte nem igen hajtott a jó szóra La­jos bácsi, mert még azt is mond­ták neki, hogy „megöregedtél a cselédke zésben, most tovább aka­rod folytatni ?” Abból az életből bizony egy porcikányit se kívánt, de amikor a kommunisták meg­magyarázták neki, hogy hogyan lesznek a csoportban, hajlott a jó szóra és 1949 novemberében’ be­lépett a. csoportba. AZÓTA EGY ÉV TELT EL, de ez alatt az idő alatt olyat vál­tozott Izsó bácsi családjának éle­te, hogy maga is alig akarta hinni. Nyáron, amikor nagymosás idején kiteregették a fehérnc- müeket, aztán az udvarra kifeszí­tett kötélre rákerültek , a szebbnél szebb ruhák, csak bámultak az arrajárók. Mi történt ezeknél? Miből telik ennyire nekik? Esz­tendővel ezelőtt még egy szál ócs­ka ruhát lengetett a szél a köté­lén. Talán pénzt találtak vala­hol? Bizony nagy változás, történt Izsóéknál egy esztendő alatt. A. családban, öten dolgoztak a telek- j tanyai „Vörös Csillag” termelő- szövetkezetben. I-Iogy hogyan, azt elárulja a munkaegységük és az azután kapott ö,sszeg is. Több, mint 1300 munkaegységük lett ötőjüknek. JÓ MUNKÁJUK JUTALMA KEREKEN 85 EZEK FORINT Kötegekbe rakták s úgy vitték haza a sok pénzt. A számát ők maguk se tudták pontosan, c.sak most jöttek rá, hogy miiyen £0- kát is. kerestek, amikor már min­dent bevásároltak és még min­dig 20 ezer egyszáz forint van a komótfiában. Lakásuk még most is szalma- tetős, de az egykori rideg szobá­ba boldogság költözött. Kamrá­jukban 19 mázsányi kenyérgabo­na, három és fél'mázta alma, 20 kiló dió, 25 kiló hagyma, másfél mázsa szilvából lekvár és egy két és félmázsás levágott kövérsertés van. Burgonyából is 14 mázsát, kukoricából 4 mázsát mértek ne­ki a csoportnál, mert annyira volt szüksége. Hogyne lennének boldogok, amikor mindenük biz­tosítva van esztendőre s még mennyi mindent vásároltak. Csak lábbeliből több mint 15 párat, négy nagykabátot, a lányoknak 6—7 új ruhát vettek. Biz­tosították jövő évi hízójukat is már. S a régi bútorok mellé is újak kerültek. Két új ágy, egy szekrény díszíti Izséék szobáját. Az- olajoskanna helyébe 50 lite­res zsírosbödönt is vettek és La­jos bácsi 30 évig hordott kalapja helyébe újat vásárolt. Boldogan kél, boldogan fekszik az Izsó-család, jövőre még boldo­gabbak lesznek, ha felépítik új házukat, mert az elmúlt évi ke­resetből erre spórolják a húsz­ezret. így változott meg a Tiszaháton az élet. Sz. B. BÁCSI cselédlányokat megnyomorító gró­fok ezerholdjait, részeg dáridóit, szerelmes éjszakáit. Évek múlva fogolytábor kapuja nyílt meg abban az országban., ahol vörösen derengett fel a proletárok hajnala. Rákosi Má'yás Lenin üze­netét hozta a Kovács Mihályoknak. Kovács Mihály ökle akkor kemé­nyeden meg igazán, hogy hatalma­sat üssön többi prolelártestvérével a sok úri bitangságért. A vastag köd, amely — úgy látta valaha — megülte a nyomoniságból kivezető utat, akkor eloszlott Kovács Mihály előtt. Vörös csillagot tűzött süve­gére és fizetett —• az orosz burzsu- joknak■ aztán hazajött, hogy Rá­kosi Mátyás zászlaja alatt harcoljon a szabadságért. Vilézül harcoltak. De az úri bitangok lakájai csapdái állítottak nekik, it Még keservesebb, élet következett. Kovács Mihálynak a neve sem volt már meg a szegedi Csillag börtön­ben. Egy szám volt csak. Reggelire huszonöt bot volt a koszt, nappali i.foglalkozásra" meg késsel hasogat­ták a rabok karját, hogy a friss se­bet vörös méreggel kenhessék. — De hányán elhajították még a karjukat is — meséli keserűen idősebb Kovács Mihály. — Veres festékkel öltek, hogy eltöröljék örökre az elnyomottak, a megnyo­morítottak szabadságát. A remény, a hit erős volt. Rákosi Mátyástól csak falak választották el, de a hír áttörte a falakat, a bi­zakodás fénye soha nem aludt el a szenvedők szívében. A szegedi Csillag börtön után a bukaresti internálótábor lett idő­sebb Kovács Mihály ..hazája“. Meg­szökött. Itthon esztendőkig kukori­cásokban, padláson, vermekben élt, aztán, hogy beporosodott az emlé­kezés. elölről kezdte a cselédsort. A Szovjetről, Leninről. Sztálinról, Rákosiról mindig jött a hír. S ilyen­kor idősebb Kovács Mihály össze­ült a cselédekkel, nyomorultakkal, hogy megtárgyalják életük sorát. Csendben el is énekelt nekik egy proletórnólát, rabsorról szólóit. — , Egyszer csak addig jutott el, hogy í , Margitkörúti f egyházban...“ — csendőrök jöttek. Idősebb Kovács Mihály fogatlan, összetört ember most. Fogait a csendőrök verlek ki, melllcasál ke­mény csendőrpuska horpaszíotta. Mert hát gyeplőn fogták azt, akt >,annyira szerette a szabadságol“, akinek a nevét vörös betűvel je- gyezték fel az urak korbácsos, szu- ronyos hajcsárjai. * Mégis kivirradt. Lenin, Sztálin és Rákosi népe nagy, testvéri öle­léssel találkozott. Rákosi, a drága Rákosi Mátyás a nép élére állt. A rabíartó Haas Ignácok, az ütődött. Dessewffyek világát szemétdombra hajította a nép. Földet osztoitak a kommunisták. Uj világ kezdődött. Vj, de azért keményen kellett küzdeni. Idősebb Kovács Mihály is kapott három hold szánlót és fél hold szőlőt Sóstóhegyen. Nehéz, kuiyanehéz volt elindulni. Babits József, a zsíros nagygazda még itt volt a múltból. hogy megkeserítse az új úton induló szegényemberek életét. Rászorultak, mert nem volt iga, nem veit szerszám. Hétnapi ro­botért szántott meg egy holdat! De aztán rájöttek a Babicz-félék, hogy az uzsorások nyakát megszorítja a munkásság, a Párt! Idősebb Kovács Mihály, meg a többi szegóayember pedig tudta, hogy a munkásokat, a Pártot követ­ni kell. Kovács Mihály hitt Rákosi Mátyásban. Mikor üzent neki, meg a többi dolgos parasztnak• hogy szövetkezzenek, fogjanak össze és így győzzék le a szegénységet, Ko­vács M hály ment három holdjával, fél hold sző'öjével. Ment a többiek­kel, hogy szövetkezetét csináljanak. Most itt meséli el, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet kis szobájában, milyen is az élete. Hogy mkor Fekete elvtárssal össze | kellett állniuk, mert másképp nem bírták volna megdolgozni a földet’ együtt még egy boronát is alig tudlak venn A szövetkezetben? Traktorok dolgoznak. Hatalmas a gazdaság, nagy a vagyon. Szép, gondtalan az élet. Mit is keresett idősebb Kovács Mihály a szövetkezetben? Hamar összeveti. Csaknem ezerhatsz&z fo­rint készpénz1., 338 liter bort, ami mondjuk hat forintjával számít literenként, körülbelül másfélezer forint értékű előlegét vett fel ter­ményben, húsban, gyümölcsben, egyebekben. Kovács Mihálynál tele van a kamra újig• tele van a szekrény. A rajtavaló fekete nagykabálot is most vette az őszön, veit még egy ünneplőruhát, pár bakancsot is, asz- szunynak, lánynak ruhát, cipőt, ágy- tiajakaf is. Egy tehénrevailó pénz még meg is van. Hej, ha a régi ke­serves életre gcndol az ember! Na. s vájjon mikor ölt életében Kovács Mihály egy malackát is? Legfeljebb bolhát. Az idén három kövér disznót vágott a család. A negyedik is megvan már jövőre! S most' — egész váratlanul jött az évvégi elszámolás után — még hél liter pálinkát is kapott részese­désként Kovács Mihály. És vájjon mit hoz a jövő? — Úgy érzem, mintha megfiata­lodtam volna — így mondja idő­sebb Kovács Mihály. — Jó is e- így, hisz dolgozni akarok a még nagyobb boldogságért. Mert ez lesz a jövő. .. Hej. ha úgy egyszer be­szélni tudnék Rákosi Mátyással! De el tudnám mondani neki, hogyan fordult a parasztemberek sora . -.! * Igen. Fordult, mosl fordul igazán a parasztemberek sora. A Párt, Rá­kosi Mátyás szavát követik százan, ezren, tízezren. S mindenütt hálá­val telik meg a szív, forró szere­tettel s a Párt és a nép ünnepe elölt milliók üzennek.' Idősebb Ko­vács Mihály pedig új dalra tanítja a fiatalokat: ,,Lányok, lányok öltöz. • zetek fehérbe! Szórjatok rózsát Rá­kosi Mátyás elébe! Hadd járjon ° rózsában bokáig — Éljen, éljen Rá­kosi Mátyás sokáig!“ , (Pj) A GYÜMÖLCSTERMELÉSRŐL Nemrég jelent meg a földműve­lésügyi miniszter rendelete a gyü­mölcstermelés fejlesztéséről. Ná­lunk, Szabolcs-Szatmárban küiö- nősképp jelentős az a segítség, amelyet e rendelet nyújt, hiszen nemcsak a téli almából, de más gyümölcsfajtákból is igen nagy meimyis’éget küldenek falvaink az ország asztalára. A dolgozók életszínvonalának emelkedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megnőtt az élelmiszer- és gyümölcsfogyasztás. Gyümölcs- feldolgozó iparunk növekszik, — megnőtt nyersanyagszükséglete. A gyümölcskivitel is egyre na- gyobb mennyiségű és jófajta, gyü­mölcsöt igényel. Nyilvánvaló hát, minden egyes gyümölcstermelő hazafias kötelességre, hogy a le­hető legjobb munkával igyekez­zék megnövelni gyümölcsösének hozamát, a termés minőségét, sa­ját maga és dolgozó társai élet­sorának további javítása érdeké­ben. A földrriüvélésügyi miniszter rendelete a gyümölcstermelés fej­lesztéséről, új agrotechnikai eljá­rások bevezetését írja elő. Útmu­tatásokat ad a helyes talajműve­lődre, a talajerőfeantartásra, a kártevők elleni védekezésre. Ha körülnézünk portánkon, megnézzük állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, de a ma­gános gyümölcstermelők gyümöl­csöskertjeit is, azt láthatjuk, hogy bizony sokat mulasztottak eddig gyümölcstermelőink. Nem végezték és nem végzik mindé- niitt kellő gondossággal a gyü­mölcsösökben a talajmüvelést, a trágyázást, a kártevők elleni vé­dekezést ! A gyümölcstermelési szerződé­sek kötése most folyik, vállala­tunk, a Mezőkeit a szükséges műtrágyákat is elküldte a gyü­mölcsöskertek gazdáinak. Azon­ban a kép akkor lesz teljes, ha megmondjuk: a gyümölcsgázda- ságokban folyó munkáknál ala­pos elmaradás mutatkozik. A miniszteri rendelet előírja például a talajmüvelésnél, hogy a gyümölcsösök talaját minden év őszén, legkésőbb december ti­zenötödikéig gépi, vagy fogatos talajmüvelési eszközökkel minden termelőcsoportban és állami gaz­daságban 12—15 centiméter mé­lyen meg kell szántani, »úgy, hogy a lehető legkisebb terület maradjon a fasorok közt kézi ásásra. Mindemellett legalább évenként ötszöri tárcsázással, vagy kézikapálással porhanyósan, gyommentesen kell tartani a gyü­mölcsöskertek földjét. Hogyan állunk mi a talajmü- .veléssel? Állami gazdaságaink példás munkát végeztek. Az őszi talajmunkát száz százalékosan elvégezték idejében, a trágyát is kihordták, a kéregkaparással Is elkészültek. Most a metszési munkákat végzik. Termelőcso­portjaink azonban messze elma­radtak az állami gazdaságok mö­gött. Az őszi talajmunkákkal rendben és idejében a botpaládi, kölesei, nábrádi, nagyari, géber- jéni, fülpösdaróci, túristvándi és a nyíregyházi „Úttörő” termelő- csoportok készültek csak el. A ta­vasz már a szomszédban van, azonban termelőszövetkezeteink hatvan százaléka még mindig adós a gyümölcsös őszi talajmun­kájával ! A tavaszi kéregkapa­rásnál sem jobb a helyzet. A feb­ruár közepére tűzött határidő nincs messze és termelőszövetke­zeteinkben a kéregkaparási mun­kákból alig húsz százalékot vé­geztek el. Termelőszövetkezeteinkben még az a hiányosság is megvan, hogy nincsenek megfelelő permetező­gépeik, a meglévők Is sürgős ja­vításokra szorulnak. Berkesz, Dombrád, Zsurk, Eperjeske, Szatmárököritó, Olcs- vaapáti, Napkor és Gyűrtelek termelöcsoportjai a Megyei Ta­nács támogatását várják, hozzá­értők, szakemberek segítségét. Persze mindezek mellett van- | nak hiányosságok termelöcsopoi t- i jainkban a talajmüvelés mellett az ápolásnál és védekezésnél is. De különösképp sok hibával gaz­dálkodnak az egyéni gyümölcs- termelők. A kezeletlen, pajzstet­ves fák sok helyütt nem is hoz­nak már termést. A gyümölcstermelésünk fejr lesztéséröl szóló miniszteri rende. let betartása jelentős eredménye­ket kell, hogy szüljön megyénk gyümölcsgazdaságaiban. A pontos időben elvégzett talajmüvelés, a pontos időben végzett trágyázás, permetezés, metszés, faápolá?, a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetése kell, hogy segítsen. A pártszervezetek kommunis­táinak és a pártonkívüli népneve­lőknek felvilágosító munkával kell előmozdítaniuk azt. hogy gyümölcstermelési tervünk telje­sítéséért a gyümölcstermelő szö­vetkezeti gazdaságokban, de a magános, egyéni gyümölcsterme- lök gyümölcsöskertjeiben is jcb­b."h folyjék a munka Ismertet­niiik kell a miniszteri rendelet?/!:, a rendelet. e’öí ásait, amelyeknek betartása hazafias kötelesség, kötelesség a dolgozók államává’, az egész dolgozó néppel szem­ben. Megyénkben most igen egész­séges kezdeményezés születik a Párt II. Országos Kongresszusa tiszteletére. A gyümölcstermelő dolgozó parasztok e'határoztáli. hogy a Pártkongresszus előtti héten mindenütt elvégzik az ötz- szel elmaradt talajmunkákat, a gyümölcsösökben dión kívül min­denfajta gyümölcsfánál elvégzik a koronaritkítást, a fákon lévő hernyófészkeket leszedik és el­égetik, a lisztharmattól fertőzött hajtásokat eltávolítják, a fák törzsén felcserepesedett kérgeket lekaparják, a pajzstetüvel meg­támadott farészeket drótkefékkel kefélik le s még arra is gondjuk lesz, hogy a vastagabb ágak seb­helyeit simára faragják és seb­kátránnyal kenik be. Száztíz gazdagyülésen fogják megbeszélni a fatisztogatási hét munkáját a dolgozó parasztok és versenymegállapodásokat kötnek egymással. Sokat fog behozni az elmaradásból ez a lelkes mozga­lom s gyümölcstermelőink jő munkával látnak hozzá a minisz­teri rendelet előírásainak végre­hajtásához, az ötéves terv gyü­mölcstermelés! feladatainak el­végzéséhez. Azonban szükséges még, hogy a Mezőgép-lerakat sürgősen bő­vítse ki nyíregyházi raktárát Kiss Bálint-féle permetezögépalkatré- szekkel és motoros permetezőgé­pek alkatrészeivel. Szükséges még, hogy gépállomásaink nyír­egyházi alközpontjában jól felsze­relt permetezőgép-javító műhely legyen. S szükséges még, hogy az illetékesek gondoskodjanak a múlt év -őszére ígért 25 motoros permetezőgép és 1500 háti per­metezőgép megérkezéséről, legye­nek azok legalább március else­jéig megyénk gépállomásain, hogy egyetlen gyümölcstermelő gazda­ság se maradjon permetezőgépek nélkül. Gyümölcs-termelési tervünk eredményes végrehajtását nrm utolsó sorban és nem kis mérték­ben segíteni fogja, hogy újabb, és újabb termelöcsoportok alakul­nak a megyében, földterületük­ben számos gyümölcsös is van, újabb és újabb dolgozó parasz­tok lépnek a nagyüzemi, szövet­kezeti gazdálkodás útjára, köz­tük számos gyümölcstermelő dol­gozó paraszt. Szabolcs1-Szatmár gyümö'cster- melöinek az ország legjobb gyü­mölcstermelői között kell lenniük. A Pártkongresszusra tett vállalá­suk, a gyümölcsfatisztogatási hét egy hatalmas lépés előre. A moz­galom sikereinek állandósításával: haladjanak tovább- megyénk gyü­mölcs-termelői ! Gere Lásaíó. i

Next

/
Thumbnails
Contents