Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

FSBlirÄE 11 VASÁRNAP-t Kongresszusok a Bolsevik Párt történetéből fozsoDjl György plvfárs rikksorozláiiRk harmadik részi* A Sioílekíívisálás kongresszusa A szociálisul iparosi ás már az első években cyors ü ernten fejlő- díj',!. .4 helyreállítás utáni első év. ben, 1027 ben már 18 siátalékkal túl­haladta előző évi termelését. Ilyen ríjvekeüést még a leghaladottabb kapitalista állam sem ismert. Más voll azonban a helyzet a mezőgaz­daságban. Ebben az időszakban a mezőgazdaság fejlődése erősen el­maradt az ipír fejlődése és az or- stág szükségletei mögött. Elvnek döntő oka a mezőgazdaság szétfor- gácsGlU ága veit. Ez igen nagy mér­tékben akadályoz ó, a géipek és a* élenjáró mezőga:d sági technika al- kt'.marását, Lenin azt tanította, hogy .-kisgazdasággal nem lehet ki- ju'ni a nyomorból“. Lenin azt ta- nitolta, hogy a szövetkezet a leg­ér Uiűtőbb és legjobb út a parasztok számára ahhoz, hogy önként áttér- 3 nek a föld lármás megművelésére. a szocialista gazdálkodásra. így állt a helyzet a XV. párt-kon- Sresizus dőlt. Az ország legégetőbb problémájává a mezőgazdaság el­maradottsó,ga volt. Erre <z. kérdésre kellett a kongresszusnak v áloszt adnia. A XV. pártkongresszus 1927 de­cemberben ült össze. Sztálin elvtárs tovább fejlesztve Lenin tanítását, kifejtette a mező- gazdaság ko lektivizálúsinak tervéi■ ,-A kivezető út az, hogy a kis és apró paraszti gazdaságokat fokoza­tosan. de megállás nélkül, nem kényszer, hanem példamutatás és meggyőzés útján, nagy gazda; ágokba egyesítsük, a földnek társadalmi, szövetkezeli> kollektív megmunkálá­sa alapján• mezőgazdasági gépek és traktorok alkalmazásúval, a földmű­velés belterjességét szolgáló tudo­mányos módszerek alkalmazásával. Vj grandiózus feladatot jelentett ez- Mintegy 25 millió kis- és törpegaz- daság kollektivizálásáról volt szó. Ez volt a legnehezebb feladat. Az iparosítás már megteremtette a mezőgazdaság fejlesztéséhez szük­séges feltételeket. így a XV. kon­gresszus utasítást adott mezőgazda­ság kollektivizálásáw&k kifejleszté­sére. ugyanakkor a kongresszus el- határozta, hogy tovább kell erősí­teni a kuláko'k elleni harcot, A kongresszus határozatai alapján megindult a kollektivizálás kifej, lesz!.ése> melijnek sorúit egész fal­vak, kerületek dolgozó parasztjai léptek be egyöntetűen a kolhozokba- A Párt m'n-dr.nben segítségére volt a parasztságnak. Hatalmas ipari bá­zisokat, gép sé traklorállomásokat létesített a falu pépekkel való ellá­tásira. Sztálin elvtárs 1946-ban mon­dotta-: --A. kollektiv* ráció módszere a legnagyobb mértékben haladó módszernek bizonyul'!> éspedig nem- csak azért. mert megakadályozta. <*> Parasztok tönkre tél elét ^ hanem kü' Ionosképpen azért, mert lehetővé telje, hogy néhány év leforgása ólait az egész országot nagy kollek­tív gazdaságok töltsék be, amelyek- nek módjukban áll az új technika alkalmazása, fel tudják hasznúin? az -összes agronómiái eredményeket és egyre több áruprodukciót képesek adni ez országnak. Kétségtelen, hogy a kollektivizá­ció politikája nélkül nem tudtunk volna ilyen rövid idő alatt mező- gazdaságunk évszázados elmaradott, ságával végezni." A teljes kollektivizálás hatalmas nehézségek között ment végbe. A kulákc-k vad dühvei támadtak a dolgozó parasztságra» a szovjet ha­talomra. Összetörték a gépeket, fel- gyújtották a kolhozok csűreit, meg­mérgezték állataikat, meggyilkolták a kolhoz aktivistáit, párt- és szov­jet furűcc ion ár iu$a 11 , összeesküvése­ket szőttek a külföldi imperialis­tákkal. A szovjet hatalom azonban, a dolgozd parasztságra támaszkodva. végül is megtörte ellenállásukat és felszámolta az utolsó kapitalista osztályt. A XV. kongresszus nemcsak a mezőgazdaság fejlődése. a dolgozó parasztság felemelkedése, de az egész ország további fejlődése szem­pontjából is dönlő jelentőségűvé vált azzal, hogy megszabta a mezőgazda­ság további fejlődődnek útját és kiadta az ulasí.ást a kollektivizálás- ra. Az, hogy a Nagy Honvédő Hábo­rúban a szovjet mezőgazdaság an­nak ellenére, hogy volt időszak, mi­kor a vetésterület fe e a fasiszták kezén volfr fennakadás nélkül biz• tosík-nl tudta a: ország és a hadse­reg ellálásá', csak azoknak a feladó- toknak végrehajtásával valósulhatott meg, amelyeket a XV. kongresszus tűzött ki. A XV. kongresszus, mint a kötlek­tipizálás kongresszusa került be d szovjet népek történetébe. NEMZETKÖZI SZEMLE Minden héten új. nagyjelentő­ségű külpolitikái eseményekről számolnak be az újságok. Törté­nelmi időket élünk, napról napra tanúi vagyunk, hogy összemérik erejüket a háborúra uszító impe­rialisták a béke világtáborával. Válság rothasztja, felszabadító mozgalmak rémítik a kapitalista világot s vadállatí diihvel készü­lődnek az újabb tömeggyilkos- iságra, a harmadik világháborúra. Tervük útját állja azonban a bé­ketábor ereje, e’szántsága, hogy megvédi a békét, útjukban áll a Szovjetunió következetes béke- jpolltikája. Ennek a politikának nagyszerű megnyilvánulása volt ia héten fl SzGvjdiinló jegyzéke Franciaországhoz és Angliához. Az amerikai imperializmus nyu­gatnémetországi politikája miatt emel óvást a jegyzék. Keményen vádolja Trumant és nyugateuró­pai csatlósait a németországi helyzetért. Németország nyugati övezetében ugyanis olyat mü­veinek a megszállók, ami ezöges ellentétben áll a nemzetközi meg­állapodásokkal, a potsdami egyez­ménnyel, ami ellenkezik az egész emberiség érdekeivel. Pánikos gyorsasággal élesztik újjá Né­metország nyugati részén a meg­szállók a nácizmust, bünbocsána- tot osztogatnak minden fasisztá­nak, ha hajlandó amerikabarát- tágra. Es hogyne volnának haj- : indók! Hitler politikáját folytat­ják MacArthurék Kóreátoan, azt tkárják az egész világon. Hitler itán nagyon megfelelő gazda vol­ta számukra Truman amerikai ;Inök. Krupp, a hírhedt náci ágyú­gyáros az amerikaiak jóvoltából szabadlábon van. Krupp hadi- izéméi újra dolgoznak. így mutatja he a szovjet jegy­iék az amerikai imperializmus íurópai politikáját. Felemeli sza­rát minden olyan lépés ellen, «mely a náci hadigépezet fel- ámssztását célozza. Es emellett négis arra törekszik, hogy meg­gyesüt érjen el a nyugati or- z,ágokkal Németé .....' kérdésé­ben. A megegyező'tói In.ugoz'.a tott frázisokkal nem fukarkod­nak az imperialisták. Mint Sztá­lin elvtárs mondta: ,,Nekik nem megegyezésre és együttműködés­re van szükségük, hanem csu­pán a megegyezést és együttmű­ködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést s ennek bűnét a Szovjetunióra há­rítsák és ezzel bebizonyítsák, hogy lehetetlen együttműködni a Szovjetunióval. A békés frázisok mellett a Szovjetunió látja az ellenségbe« politikát, mégis készséggel vál- laija a nemzetközi tanácskozást, sőt a külügyminiszterek tanácsá­nak összehívásában kezdeménye­ző szerepet vállalt. Az imperia­listák jelenlegi politikája a halo­gatás. A béke hívéi azonban nyu­gaton is látják feladatukat: tár­gyalóasztalhoz kényszeríteni a nekivadult háborús gyújtogatő- kat. f Ázsiai országok „lázadása“ Az ENSz. politikai bizottságá­ban a napokban nagy kudarc ér­te az Egyesült Államokat. Az oly „megbízhatónak”, oly „hűsé­gesnek” tartott szavazógép fel­mondta a szolgálatot, s amerikai urainak minden terrorintézkedést igénybe kellett venniök, hogy nagy keservesen biztosítsák tör­vénytelen javaslatukhoz a szava­zattöbbséget. A Kínai Népköztár­saság „agresszorrá” nyilvánításá­ról volt szó a politikai bizottság­ban, vagyis arról, hogy nem az Egyesült Államok a támadóiéi a távolkeleti háborúban, hanem a hazáját védő koreai és kínai nép. Ennek az arcátlan javaslatnak megszavazásához csakugyan vá­logatott banditákat kellett össze­szednie az Egyesült Államoknak, hiszen az egész világ tudja, hogy nem kóreal szabadságharcosok, nem kínai önkéntesek gyújtogat­tak, romboltak, bombáztak, gyil­koltak Amerikában, hanem az amerikai intervenciós csapatok tettek mag ezer és ezer kilomé­tert, hogy Tombolhassanak, gyúj­togathassanak. bombázhassanak Koreában és Kínában. Az ázsiai országok képviselői látták, hogy a nép haragja foko­zódik az amerikai imperialisták banditizmusa miatt, ezért helyez­kedtek szembe az amerikai ja­vaslattal. Nem kapott szavazatot Austin javaslata Pakisztántól, Afganisztántól, Indonéziától, Szí­riától és Egyiptomtól sem, a Szovjetunió és a népi demokráci­ák képviselői mellett, a javaslat ellen szavazott India és Burma is. Az Egyesült Államok ak ENSz politikai bizottságában akart elégtételt szerezni azért a ku­darcért, amelyet napról napra kénytelen elszenvedni Koreában a maroknyi, de hősies kóreai nép­től és testvéri támogatójától, a kínai önkénteseidtől. Arra kellett a szégyenteljes határozat, hogy most már „zavartalanul” folytat­hassa agressziós politikáját. Szá­mításuk rossz. Több, mint az em­beriség fele helyezkedett szembe az amerikai javaslattal — nem számítva az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a többi Marshall-ország becsületes lako­sait, akik egyre erélyesebben, egyre hangosabban követelik, hogy hagyjon fel Truman hábo­rús politikájával. Az ÉNSz-bizottságban elhang­zott vita és a szavazás figyel­meztetés a világ minden béke­harcosa felé: ébereknek és erő­seknek kell lennünk, hogy meg­akadályozzuk a hatalmukat vesz­tő imperialisták gyilkos garáz­dálkodását. MEGNYÍLT BUKARESTBEN a ..szovjet ÜrménY­ORSZÄG“ KIÁLLÍTÁS A Román-Szovjet Társaság rendezésében Bukarestben megnyílt a „Szovjet-Örmény, ország’“ kiállítás. A kiállításon fényképek, tér­képek és könyvek ábrázolják, illetve mutatják be ozekat a hatalmas eredményeket, ame­lyeket Szovjet-ürményorrzág a szovjet hatalom fennállása óla elért. MA HAT ESZTENDEJE Február 11-én Debrecen dol­gozó népének hatalmas tömege tógád la a hazájába vissza ért Rá­kosi Mátyás elvtársat. Debrecen ünnepe az egész ország ünnepe volt. Hosszú.ezekérsorban vonult a közeii falvak és városok lakos­sága, hogy lássák és hallják a Magyar Kommunista Párt nagy vezérét. Az Arany Bika nagyter­me, a lépcsőház és a folyosók nem tudták befogadni a tömegei, így egyrészük a száí’.ó eiőíti té­ren hallgatta vég’g Rákosi elv- társ beszédét. Az ország egyik részén még fasiszta had tombolt, futott a győ­zelmes Szovjet Hadsereg elő!- M'ndenfeló lerombolt, leégett há­zak csonka maradványai. Fasisz­ták által lerombolt, kirabolt or­szág várta Rákosi elvtársat és sok.miliő ember, akik tőle vár­ták a segítséget, az irányítást,az útmutatást; hogyan kezdjenek hozzá a nagy munkához: felépí­teni az országok élj életet köl­töztetni a romok helyébe? Rákosi elviárstó! várták az út­mutatást és nem is csalatkoztak. Rákost elvtárs ebijen a beszédé­ben már irány'.mutatott, mit kei! tenni a - kommunistáknak, minden dolgozónak. ..... Pártunk, amely az első pillanattól kezdve az élen állott, amely mindenütt ott küzdőt1, ahol a munka nehezebb volt. amely nem kímélt a múltban és nem kímél a jelenben sem áldozatot, ebben a harcban is élen fog jár­ni” — mondta 1945 február 11-én debreceni beszédében Rákosi e’v- társ. Es azóía felépüllek a romok, n •szomorúság, a ké’ségbeesés he­lyére vdám élei költözött. Gyá­raik munkásai vidám kedvvel termelnek, a falvak népe öröm- mel aratja le a föld dús kincsét. A Párt, Rákosi elvtárs irányt mu­tatott és elvezette a dolgozó né­pet a szenvedésekből, a mcga’á­zottságbó:, a mélységből a nap­fényes boldog életre. Ahogy ezt debreceni beszédében megígérte. ff V N Ö S Ö K Martinsvilieben nőitek fel mind a heten, FeketebŐrü, vidám legé­nyek voltak. Szerettek énekeini szerették a, napol, a vidám kék eget, szerelték az életet. Hiszen még olyan fiatalok voltak. A leg­idősebb sem volt több 19 évesnél. Az első arcúlcsapást valószínű­leg mér gyermekkorukban kapták- amikor azt merték hinni, hogy 6k is embernek számítanék. Üljük egyenes volt a viilc rncsszék felé­Bűnösnek mondták őket. Bűnös­nek, mert így kívánja azok érde­ke, akik azt hiszik, hogy ezzel a halálos ítélettel ez emberek szivé­ben még nagyobb gyűlöletet éb­resztenek a négerek iránt. Azon­ban vagyon tévednek ezek. Hitle- rék méltó utódai... Az emberek jobbik része már ismeri őket. Az emberek még nem. felejtették. cl Auschwitzot, sem a dcchjcvi Rdíál­tábort. Az emberek világosan em- fékeznek Hitleré’.: fasiszta rém- uralmára. Látják, hogy a német és az amerikai, fasiszták fajelmé­lete egy 1 öböl fakad, a végtelen gyűlöl étből, az emberi jogok sem­mibevevéséből, ez emberek ke­gyetlen lei gáz isiből, elnyomásá­ból. Bűnösnek jelentette ki őket a virginiai bíróság és egymás után kerültek a villamosszékbe. Hét fiatal néger fiú, 19 éves a legna­gyobb. Mi volt a bűnök? Csak annyi, hogy azt érezték: vannak jogaik és ezeket a jogodat kivé- tel‘ék a maguk számára. Bűnös e az a munkás, aki sze} réti a szabadságát és függetlensé­gét, aki ezért dolgozni, harcolni kész? Bűnös.e az az édesanya, fjei a:t akarja-. hogy gyermekei élete boldog, szabad és napfényes le- gyen? Bűnös-e az a gyermek, aki szereti, az életet? Ha ezek nem bűnösök, akkor k* a bűnös? Azok ott lapulnak a szabadság­szobor árnyékában, ott húzódnak meg a Wdl-streeten. Ezek azt sze­retnék- hogy minden embert, aki a békéi és szabadságot védi, ép­pen úgy elpusztíthatnák, mint. azt a hét fia'al végért. Elvetemedett, emberi érzésből. kivetkőzött emberi torzok ezek : fasiszták. Azonban ők sem nyu­godtak. 800 millió* tábor áll ve­lük szemben, SCO millió becsületes- békeszerető ember. Férfiak- akik munkával, harccal védik hazájuk bekéjé'. szabadságát. Asszonyok- akik védik tűzhelyük, melegéi, bé­kéjét, gyermekek, akik szeretik az életet. Száz- és százmillió ember- aki szereti az életet, a szabadsá­got. Ezek megfékezik pusztító szándékukat. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága február 9-én közölte: Az incsoni térségben a néphadsereg egységei a kínai önkéntesek egységeivel együtt visszaverték az ellenség ellen­támadásait és nagy vesztesége, két okoztak az ellenségnek. Ha­dizsákmányra tettek szeret. A néphadsereg légvédelmi egysé­gei az elmúlt hét alatt Szöul t-s Szuvon térségében lelőttek 12 e'lenséges repülőgépt. Rákos: Mátyás: A Pártról ás Páríépí'.ésről. Pártépítés Kiskönyv­tára 24, sz. 158 oldal. Fűzve; 3 fo­rint. Rákosi Mátyás: A fordulat éve. III. kiadás. 454 oldal. Fűzve: 15 fo­rint .kötve 21 forint. Pártunk parasztpolitikájának _ vég­rehajtásában mutatkozó elhajlások és ferdítések. Előadói iroda előadá­sai 3. sz. 32 oldal. Fűzve: 1 forint. Erdei Ferenc: A termelőszövetke­zeti mozgalom helyzete és perspek­tívái. MDP pártfőiskola előrdásai 9- szám. Fűzve: 80 fillér. Szolovjov: A Sz. U. K (b) Párt­jának XVIII. konferenciája. 76 ol­dal. Fűzve: 2 forint. K’rszancv: A jugoszláv nép az amerikai imperializmus fasisz'a bé­renceinek igájában, 56 oldal. Fűzve: 1.80 forint. Prokusev: A szemléltető segéd­eszközök felhasználása ez alapfokú szemináriumokon. — Propagandista könyvtár 4. sz. 48 oldal. Fűzve : 1 forint. Trosin: A fejlődés d'a'fikf-'fcája a micsurln; bio’og ábn Sri1* oldal. Fűzve: '6.50. kötve: láúu forint. Szépirodaimi könyvkiadó: Csokonai: Doro’ttya. 88 oldal. Fűz­ve; 3,50 forint. Csokonai: Tempefő:, 108 oldal, — Fűzve: 4.50 forint. Tardos Tibor: Gyári belépő, 2-ik jav. és bővített kiadás. Lu HszLn: Szülőföldem. (E'.beszc. i-lsek.) 140 oldal. Fűzve: 11 forint, kö ve: 16 forint. ■ Uj magyar könyvkiadó: Szimonov: Gyalogosok. (Elbeszéli. £?k.) Szabadságharcos Kiskönyvtár 3 sz. Fűzve: 1.70 forint. Ifjúsági könyvkiadó: Nagy Zsuzsa: Nem hőstett. (Úttö­rő regény. 146 oldal. Kötve: 13 Ft. Gajdár: Távoli vidékek, 100 oldal. Kötve: 9.50 forint. OszVovszkij: Az acélt megedzik. 483 oldal. Kötve: 22 forint. Művelt Nép Könyvkiadó: Kudrjavcev: A molekulák mozgá- sa. (Term. Tud. Kiskönyvtár. 56. sz.) 36 o'dal. Fűzve: 1- kötve: 1.20 Ft. Tanulmányok S^tál'in-díjas müvek- r5'.. 220 o’.dab Fűzva: 13.50 forint. V'i-nrv- A h'asez'kus ballet alapjai 489 .p'dui. Kötve;, 10 fonni,, A HÉJ DCó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents