Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-09 / 33. szám

2 1351 FEBíÍJJAE 9. PÉNTEK fl Szovieiun'é kcrMáüyának válaszjegyzéke francia ország, fnii.a és az USA kormányához a négylialsimi (árgyaiísük Eférd§sábsn Ez év január 23 én Chataigneau. Franciaország nagyköve e, Bcrbour, az USA ideiglenes ügyvivője és Ni- cholis, Nsgy-Brilannia ideiglenes ügyvivője Franciaország, az USA és Nagy-Bflliannía kormánya nevében azonos tartalmú jegyzéket nyújtott At, válaszul a Szovjetunió kormá­nyának 1950 december 30 i jegyzé­kére. Az 1050- december 30_i saovje: jegyzék a Szovjetunió- az USA, N -gy Britannia cs Frandacir.záS külügym'n'.-zterei. tanácsának összc- h'vásávnl íogia közöli, a Németor­szág demllímrízálását kimondó pots. drm; egyezmény teljesítés? kérdésé­nek megvizsgálása céljából. Ez év február 5 én Visinszk’j elv­társ. a Szovjetunió külügyminisztere fogad’a Chatalgneaut. Franciaország nagyköveiéi, Barbourt, az USA idoigienes ügyvivőjét, valamint NicholUt, Nagy-Britannia ide gien«? ügyvivőjét és átnyújtotta nekik a szovjet kormány válaszjegyzékét. Alább következik Franciaország kormánya 1951 január 23 ; jegyzéké­nél: és a s20vj?l kormány 1951 íeb ruár 5-i válaszjegyzékének szövege. A francia kormány jegyzéke • , Franc aország nagykövetsége iga- zo ja a szovjet 'külügyminisztérium 1950 december 30 i jegyzékének vé- IC.6; é3 kormánya nevében a követ. ks;ö választ adja: A írane'a kormány célja, hogy cnyhi.sí a nemiéikor: helyzetben jelenleg fennálló feszül ságet. E. cél érdekében az állomok kizöiti fő r.é- rfe.s'térésck megoldására magvitatni kívánja mindazokat a probiImákat, amelyek világszerte a békét lényé­gé hetik'. F, célból jelen válaszában sióknak az alapoknak további tanul" mányozásúra szorítkozik, amelyeken ilyen tárgyalások folytathatók lenné­nek és tar ózkod k a.tói. hogy rész­letesen megcáfolja a szovjet kor­mány jegyzékében, szereplő több f ponttal kapcsolatos, különösen Né ma országot illető állításokat. M'nt a francia kormány már több ízben és 1930 december 22-i jegyzékében is hangsúlyozta, ezek az állítások m"r/á2n alapot né külöznek. Ami a szovjet kormány v-ái a szá­ri z'.z lényedét illeii. a francia kor- műny megállapítj-a: a szovjet kor­mány nem ellenzi, hogy a négy kor. mány képviselői előzetes tanácsko- •zást folyassanak- A - jégyzék többi részét flgyelambevéva azonban a .francia kormány szükségesnek tart- ja. hogy magyarázatokat kérjen mM- . denfé e félreértés elkerülés© végett és lehetővé tegye, hogy ezek az elő­zetes tanácskozások kedvező körül­mények között folyjanak le. A francia kormány december 22 i ■ jegyzékében kijelentette, hogy a szovjet javaslat.- amely a klilügymt- nisz érek tanácskozását Németország dsmilitarlzálára problémáinak a prá. sra’ nyilatkozat nevet viselő nyilat- korat , köre iben való tanulmányo­zójára korlátozná, .elfogadhatatlan. Ki :« £?j lelte ennek indokait. Ebben a jegyzékben többek között javrsölta, hogy a külügyminiszterek tanácskozása n? csak az Ausztriával ó? Németországgal kapcsolatos lcér- désckrs terjedjen ki- hanem ölelje fel szokat az alapvelő kérdéseket-is, amelyeknek megoldása valóban ős hosszú időkr? .megjavítaná a Szov­jetunió. illetőleg az Egyesült Álla­mok, Nagy Britannia és Franciaor- siág viszonyát, továbbá kiküszöböl­né a mostani nemzetközi feszültség okait. A szovjet* kormány ’válaszában nvndössie arra mutatott rá, hogy k'sz megtárgyalni a Németország­gal kapcso atos kérdéseket. Ebben a kérdésben a szovjet kormány ismét az úgynevezett prágai nyilatkozatra hivatkozik. Ez a nyilatkozat, amint azt a francia kormány, valamint az Egyesült Államok ée az Egyesült Királyié,g kórmánya megállapította, semmi esetre sem szolgálhat korlá-. iozó mértékül, vagy alapul a tárgya, lások számára. ■ Ilymódon a szovjet kormány jegy­zéke nem mutat rá. vájjon beleegye­zek e a szovjet kormány, hogy $ négy' hatalom külügyminisztereinek tanácskozása megtárgyalja a többi kérdést is, amelyre a francia kor­mány utalt. A francia kormány hangsúlyozni kívánja. — amint ezt már december 22-i jegyzékében is megtelte —• hogy nem a német probléma a jelenlegi feszültség oka, A szovjet kormány által javasolt kérdésekre szorítkozó tanácskozás következésképpen elég- ’ télen és tárgytalan lenne. A francia kormány a fent előadot­takra tekintettel örülne, ha megtud- hatná, vájjon a szovjet kormány el­fogidja-e- hogy ezek a kérdések sze­repeljenek a külügyminiszterek álla megtárgyalható kérdések között. A francia kormány december 22 1 jegyzékében ezenkívül javasolta, n3‘ vezzék ki a négy kormány képvise­lőit, akik összeülnek és megtárgyal­ják a fentemlített kérdése kot. hogy kö ctönöszn elfogadható alapot talál­janak a négy külügyminiszter ta­nácskozása számára és megfelelő napirendet javasoljanak kormányuk­nak. A francia kormány véeménye sz® rínt ezeknek a megbízóitoknak meg kellene vlzsgálniok a szóbanforgó kérdéseket, hogy megállapítsák a pontos fogalmazást, amellyel azokat nap'rendbe ik'atják, továbbá a napi­rend sorrendjét is, hogy a tárgyalás számára kölcsönösen elfogadható alap alakuljon ki. Nem lenne felada­tuk a megbízottaknak a problémák mtgoldásának keresése- m nthogy ez a faladat magukra a miniszterekre hárul. , A szovjat kormány jegyzékében kijelenti, hogy nőm ellenzi a négy kormány képviselőinek előzetes ta­nácskozását. A jegyzék más helyei­ből azonban nőm derül ki, vájjon egy?tért-e a szovjet kormány azzal, hagy ennek az előzetes tanácskozás­nak szerepe a fent körülírt legyen. A franca kormány ezzel kapcsolato­sa örülne, ha megtudhatná, vájjon a szovjet kormány álláspontja ebben a Kérdésben egyezik e a francia kor­mány álláspontjával. Ami az előzetes tanácskozás össze­hívásának helyét illeti, a francia kormány Párist javasolja. A francia kormány ismét előter­jeszti december 22-i javaslatát. Re­méli, hogy a szovjet kormány kész megtárgyalni a jelenlegi nemzetközi fes üi s-ig fő ckai megszűnte ércnek kérdését és ezért kész a beleegyezés­re a fsntemlí'.ett kérdésekkel kapcso. sipszn. A francia kormány a szov­jet kormány részéről érkezett ezen beleegyezés vé'ele után kész az Egyesült Királyság- az Egycsü t Ál­lamok ér a Szovjetunió kormányá­nak megkérdezés,? után megállapí­tani a megbízottak előkészítő tanács, kozósa időpontját." rül. A szőttje! kormány már kije- terítette, hogy ellenzi a befejezett tényeknek ezt a politikáját. Lehet- séges, hogy ez a politika megjelel e gyes agresszív körök törekvései, nek, de a szovjet kormány nem te­heti, hogy ne fordítson figyelme: a kialakult helyzet megengedhetetlen voltára. víj Franciaország kormánya jegy- ^ ‘ zekében közli■ hogy a szovjet kormány előbbi jegyzékében érin­tett néhány kérdéssel kapcsold o- san szükségesnek tartja magyará­zatot kérni. A francia kormány többek között megkásdezi, hajion- dó é a szovjet kormány Némelor. szíg demili' arizálásámük kérdésén kívül más .kérdéseket is megtár­gyalni, bár ezúttal sem mondja, meg, tide jüanképpen milyen kérdé­sekről van szó. A szovjet kormány lehetségesnek találja, hogy a külügym’niszterek tanácsának, ülésein más kérdéseket is megtárgyaljanak, fel éve. hogy ezeket a kérdéseket a miniszterek tanácsa olyan összetételben és olyan rendben vizsgálja meg. amint ezt a Szovjetunió, az USA. Nagy-Bri­tannia és Franciaország között kö­tött potsdami egyezmény előírja. Ami a francia kormánynak azt a megjegyzését illeti, hogy a prágai nyilatkozat nem fOg:dha*ó el tár­gyalási alapul, a szovjet kormány e' kérdésben már 1950 december 30'i jegyzékébín kifejtette állás- pon'ját. Magától értetődik, a szó ír­je' kormány ezzel kapcvWosan abból indul ki, hogy a küP&gymi- niszterek tanácsa valamennyi tag. jónak egyenlő joga van, hogy, a tárgyalásra elfogadott kérdések bárme'ykével kapcsolatosan tet­szésszerinti javaslatot terjesszen a tanács elé. Franciaország kormánya ja- * * nuár 23 i jegyzékében felveti a négy hatalom megbízottai előze­tes tanácskozást feladatainak kéri désé'. A szovjet kormány .1950 de­cember 30 i jegyzékében ezt a kér. dést illetően is k'fejtette álláspont­ját. A szovjet kormánynak az a vé­leménye, hegy Franciaország, az ÚSA. Nagy.Britannia és a Szovjet­unió képviselői e,öze es tanácsko­zásának a napirend kidolgozására ke'l szorítkoznia, beleértve a kér­dések tárgyalásának sorrendjét. • Ilymódon ne tartozzék az előze­tes tanácskozás feladatai közé a napirendbe iktatott kérdések érdé. mi tárgyalása. i5 A szovjet kormány nem ellen- *** zi. hegy a négy hatalom kép­viselőinek tanácskozását 'Parisba hívják össze.“ A szovjet kormánv ugyanilyen szövegű jegyzéket in'ézett az USA és Nagy Britannia kormányához is. A szót jel kormány jegyzéke ,..4 Szovjetunió külügyminísztéríu- t ma a francia kormány 1951 Január 23-i jegyzékével kapcsola tosan a kö - ve'kezőket jelenti ki: ~S A Németország áemiliíarizálása * tárgyiban kötött postdami egyez, mény teljesítése és a négy hatalom álláspontjában e kérdéssel kapcsola­tosan mu'atkozó nézeteltérések ki­küszöbölése igen nagyjelentőségű a nemzetközi helyzetben érezhető je­lenlegi fetzüllslg enyhi étére és két­ségtelenül jelentősen elősegítené a viszony megjavítását Franciaország. Nagy Britannia, ez Egyesült Álla­mok, illetőleg a Szovjetunió között. Ugyanakkor Franciaország, az USA és Nagy Britannia külügyminiszte. reinek 1950 szeptemberében tartóit newyorki tanácskozása és a három hatalom kormányának ezt követő in­tézkedései határozottan arra irányul­nak, hogy Nyugat Németországban újjáteremtsék a reguláris német had­sereget és a fegyverkezést Európá­ban és az Egyesült Államokban oly nagy mértékben növeljek, hogy az egyre nagyobb aggodalmat kelt a lépek körében, amelyek csak nemrég élték át a második világháború megrázkódtatásait és csapásait. Éppen ezért <t szerijét kormány már az elmúlt év no-vember 3 án vállalta a külügyminiszterek taná­csa összehívásának kezdeményezé­sét Németország demllitarizálása kérdésének megtárgyalására. Amennyiben Franciaország kor­mánya — éppúgy, mint Nagy- Britannia és az USA kormánya — szintén kijelenti, hogy Franciaor- szág, Nagy.Britannia, az Egyesült Államok, illetőleg a Szovjetunió viszonyának tarlós megjavítására, továbbá a mostani nemzetközi fe­szül’ség okainak kiküszöbölésére törekszik, a szovjet kormány úgy véli, hogy ebben az esetben nem lehet alap a külügyminiszterek ta­nácsa összehívásának további halo- £tatására. QS A szovjet kormány nem hagy. * hatja szó nélkül az utóbbi hónaprkban mindenki szemeiét á 1-a lejátszódó eseményeket. A há­rom halálom külügyminisztereinek newyorki tanácskozása még csak felvetette a német fegyveres erők újjáteremtésének és a német hadi­ipar újjáépítésének kérdését Nyu­gat Németországban. Azóta azonban már sok tekintetben feltárult a hárem ha'alom e halároza'ának valódi jelentősége. Az egész világ előtt ismeretes, hegy Franciaor. szág. az ÍJSA és Nagy Britannia kormánya, illetőleg Ad'naver bonni kormánya már nem első hónapja messzemenő tárgyalásokat folytat, nak. Európa valamennyi békerze- rető népe megérti, e tárgyalások veszélyes jelentőségét. Ezzel kap­csolatban meg kell említeni azt a tényt is, hogy Eisenhower tábor­nok a revansvágyó Adenauer kor. mányával megbeszéléseket folyha­tott. Ezek a tárgyalások arról foly­tak, hegy az újjátersmtés alatt álló német hadsereget bekapcsolják az úgy nevezz: t ..Egyesült Fegyveres Erők" kötelékébe és magának Eisenhower tábornoknak kinevezé­séről e fegyveres erők főparancsno­kává, Mindez, nem fér ősszé a béke örekvéseket hangoztató híva- falót nyilatkozatokkal. Nincs sem­rni meglepő sem abbeni hegy ép­pen ennek á helyzetnek következ­tében Nyug<it-N émei országban fel­ütik fejüket a szélsőséges miliíciris- ták és revrnsvágyók> nagy jelenő- ségre emelkednek azok, akik teg­nap Hitlert szolgálták és akik a legagi'esszlvabb elemek közül ke- Tűinek ki. Az a kétségtelenül meglévő szín- dík. hogy az újjászervezés alatt álló német fegyveres erőket a ha­talmak egy bizonyos csoporlosulása engedelmes eszközeként használják fel ingatag talajra épült, minthogy Nyugat Németországban most az Adenauer és Schumacher-féle re- vansvágyóik kormányának védelme alatt egyre inkább fokozzák befő. lyásukat és nyílt uralmukat a hit­leri uszályhordozók soraiba tarto­zó, a balsikerek miatt felbőszült militaristák, akik a kia’akult hely­zetet agresszív imperialista céljaik érdekében maguk akarják kihozz, nálni. Az a körülmény, hogy ezen­kívül Európa egész sor országában és az Amerikai Egyesült Államok­ban hallatlan méreteket öltött a hadsereg növelése és a fegyverke­zési verseny, magától értetődően nagymértékben fokozza a nemzet, közi helyzet feszül’s ér ét és a né­pek körében uralkodó nyugtalansá­got. Olyan helyzet alakult ki, hogy a külügyminiszterek tanácskozását ez- sei, vagy azzal kapcsolatosan egy. re halogatják és ugyanakkor nem­csak hogy nem folyik Németország demilitarizálása, hanem ellenkező- leg. intézkedéseket tesznek a re- guláris- német hadsereg és a ngu- galnémetországi hadiipar újjáépíté­sére. Sok más lépést is tesznek az új háború erőltetett ütemű élőké. Szításé érdekében. Ha ez a helyzet továbbra is így marad, akkor a külügyminiszterek tanácsa szemmel, láthatóan befejezett tények elé ke CseitsfleváSt jegyzék az EpsiR fltlamok, Nagyiritáonía és Franciaarszá; kmayáin NyugaMémeterszág úlrafsiísgyverzése kérdésében A csehszlovák kormány szerdán azonos szövegű jegyzéket intézett az Egyzsült Államok; Nagy-Britannia és Franciaország kormányához. Az amerikai nagykövé nek át­nyújtott jegyzék a többi között megállapítja: ,,A németországi c-orr.énycg leg- u óbb:, fejleményei arra kényszerí­tik a csehszlovák kormányt, hogy újból isrncr es-e álláspontját a né­met kérdésben." A jegyzék ismertet;''a nyugati m:g zállóhatalmik politikájának kö­vetkezményeit Nyugst-Némoicr- szágban, majd ráinu,a : ,.Csehszlo­vákia biztonsága a német agresz- szíó minőm lehetőségének kiküszö­bölésé őt függ. A csehszlovák nép azonkívül tisztában van azzal hogy nemcsak saját biztonsága, do vala­mennyi európai nemzet b'zionsága is a német kérdés mego'dásáíól függ, mert ez alapvető feltétele a béke bizlositásának. A csehszlovák nép biztonságának fenyegetését látja azokban a köz­vetlen katonai in'érkedésekben, amelyek Nyugat Németország be- kapcso ásá: célo.zík a nyugat: ha­talma’.: támadó terveibe. A nyírott halalmak terveik érdekében nyu­gatnémet hadsereget szerveznek és újjáépítik a nyugainémet haditer­melést. A jegyzék ezután h-ng-úyozza. hogy az imperialisták céljukat csak úgy tudják elérni, ha az új német agresszióval kapcso’a ban felélesz­tik a revansvágyat a szomszédok re vásáré.­,A csehszlovák kormány — foly­tatja továbbá a jegyzék — teljes m2rtákb2n csatlakozik a Szovjet- un'5 kormán yán-a.k ahhoz a j;iva&- !a ához. amely n kül.ütgym,n;sz1'erék értekezésének összehívná kívánja és falhívja az Egyesül: Áramok kormányát, hogy fz értekezleten va'ó rész’vé'ellel járuljon hozzá a német kérdés békés rendezéséhez. A cs3hsz"ová.k kormánynaik szilárd meggyőződése, hogy enn~k a kér­désnek mego'dása a v'lágbtéke fenn, tartásának legfőbb fel^é.ele“ — í®- jsződ k be a jegyzék. A ioreai néplataeg ioparanesnaksagana'i Mijc’sitiése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti feb­ruár 7:én, hogy Vonzsu (Gen- sziu) körzetében a néphadsereg egységei visszaverték az ellen­ség támadását és jelentős vesz­| teséget okoztak az ellenségnek. A nyugati és a központi I frontszakaszon folytatódtak a J harcok. A néphadsereg egysé­gei visszaverve az ellenség el- ; leníámadását, súlyos csapáso­kat mérnek az ellenségre. Újabb néger-gyilkosságra készü az amerikai bíróság A New Yersey államban lévő Torontóban 1948iban halálra ítéltek hat négert. Azzal vádolták őket, hogy meggyilkoltak egy kiskereske­dőt, A fe’ső bíróság az ítéletet a'a- ki okok miatt megsemm'sí ette és az esküdtszéket új tárgyalásra u‘a- sílotta. Az első tárgyalás során 63 tanú igazolta, hegy a vádlottak minden ko távol volt a gyilkosság színhelyétől. A jogsértő ítélet an­nakidején országos feizúdüást kel­tett. Az újabb tárgyalás elüss éjén Wil- i’am L. Patterson, á polgári jogok kongresszusának országos titkára megál’apítolta, hogy az ártatlan vádlottakat újabb halálos ítélet fe­nyegeti. Ez az ügy — mondotta,— nemcsak Amer'kát érnti, hanem az egész civilizált emberiséget. Elkészülted is tavasszal már haszsiáifák a volga-doni csatorna egyes részeit A volga—dón- csatorna egész út­vonalán gyors ütemben végzik a főid és belonozó munkálatokat. A csatorna egyes részei már elkészül­tek úgy- hogy tavasszal már hasz­nálják is ezeket. A csatorna építésének útvonalán munkástelepek, valóságos kis váro­sok keletkeztek, amslyakst klubok­kal, könyvtárakkal é; üzletekkel lá'tak el. "M'rt cr vsra há «/i mimV,-» folvilr a. C'm’.janszk: vízmű építésének sz!n- helyén is. Az épiUknumkásoknak ebbsn az évben a hajózható csator­nát 13 zsilippel kell e'.lá’.niok- töl­téseket és szivattyúállomásokat kell lé’esíteniök. Roszíov, Sztálingrád és más vá­rosok munkása: lelkesedéssel vesz­nek részt a nagyszabású építkezé­sekkel kapcsolatos megrendelések leszállításában.

Next

/
Thumbnails
Contents