Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-08 / 32. szám

Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről Irta: BODOGAN JANOS, a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztályának vezetője Turkevén megmozdult a föld —- ez a hír villámgyorsan terjedt ezét a falvakban, eljutott a mi megyénk legeldugottabb községei­be js. Eljutott a hir, hogy Túrke- vén és az ország még több köz­ségében százával lépnek be a tér- melöszövetkezetekbe a dolgozó kis- és középparasztok, új szövet­kezeti gazdaságokat alakítanak. De' azt sem tartották Szabolcs- Szatmár egyetlen községében sem véka alatt, hogy nálunk sincs egyetlen nap sem, amikor egy­egy termelőszövetkezetünkbe, termelöcsoportunkba ne lépne be két-három dolgozó parasztcsalád, vagy ne alakulna új termelőcso­port! Nem is lehetne véka alatt tartani azokat a győzelmes jelen­téseket, amelyek hírül adják, hogy két hete például éppen huszonegy termelöcsoport alakult Szaboles- Szatmár falvaiban, a Megyei Pártértekezletet követő héten pe­dig újabb tizennégy! Elmondhat­juk: a mi falvainkban is lassan megmozdul a föld. Megmozdul és gyorsan terjed szét az új, a jobb, hogy elsodorja a régit, a rosszat, az elavultat, a . szegényes, gon­dokkal teli életet. Soha nem volt még nálunk olyan idő, amikor falvainkban annyira érdeklődtek volna a föld társas megművelésének kérdése iránt, amikor a dolgozó parasztok között annyira ott élt volna, ott forrt volna a nagyüzemi gazdál­kodásra való társulás gondolata, mint most. •Semmi csodálatos sincs ebben. Hatalmasan megnőtt a példa ere­je! Eddig meglévő termelőszövet­kezeteink és termelőcsoportjaink fiatal életük első esztendejében szép gazdasági eredményeket ér­tek cl és olyan példát állítottak a kis parcellákon gazdálkodó dol­gozó parasztok elé, hogy a példa ereje önmagában is gondolkozásra késztetett. Gondolhattak-e vájjon valaha arra a tiszadobi dolgozó parasz­tok, hogy kis parcelláikon 18.1 mázsás búzaátlagot, 16.7 mázsás Tozeátlagot. 13.2 mázsás forgóát­lagot és 65 mázsás rostkenderá*- lagot érjenek el holdanként? Pe­dig most a „Táncsics” termelő­szövetkezet ilyen átlagot takarí­tott be az elmúlt esztendőiben. lénye minden egyes termelőszö­vetkezetünkben, a nagyecsedi „Vö­rös csillag”-ban is bebizonyoso­dott. A nagyecsediek esztendei munkájának olyan gazdag gyü­mölcse volt, hogy kerek 120.000 forint kölcsönt tudták visszafizet­ni köszönettel a dolgozók államá­nak, nem kevesebb, mint huszon­hat és félezer forintot tudtak el­tenni szövetkezeti alapra és 88.500 forintot pedig üzemi alapra tar­talékolni. Száz meg száz dolgozó paraszt van olyan, aki szövetkezetbe lé­pése után' tudta meg, mit jelent a gondtalan, jómódú élet, mit je­lent jóllakni, mit jelent űj ruhába járni. Paszabon például minden egyes csoporttag kövér disznót vágott, Kövácséknál két hízót is öltek, Kovács Istvánná meg meg­mutatja mindenkinek a szekré- nyét: három öltöny új ruha és három pár új cipő van benne, amit most vásároltak! Kovács bá­csi a sóstóhegyi ,.Vörös csillag’' termelőszövetkezet politikai isko­lája után felállt, hogy új nótára tanítsa a fitalokat. Nem sok vá­lasztja már el a hatvantól. De megfogta nemrég vásárolt új téli- kabátja hajtókáját és fiatalosan énekelni kezdett: „Lányok, lá­nyok, öltözzetek fehérbe! Szórja­tok rózsát Rákosi Mátyás elébe!” Forró szeretet érződött ki a hang­jából. Forró szeretet a Párt, Rá­kosi Mátyás iránt azért, hogy megismerhette a szövetkezeti utat, hogy semmi gond, baj nincs a családjában, jól élnek, minde­nük megvan. Maga mondta, úgy érzi, mintha megfiatalodott volna! Csoda-e hát, hogy lelkes biza­kodással indulnak a következő esztendőnek szövetkezeti paraszt­jaink, csoda-e hát, hogy ezer és ezer dolgozó paraszt gondolkodik azon falvainkban, hogyan lépjen mielőbb a szövetkezettek közé, mérlegeli, jobb volt-e eddigi éle­te, jobb lesz-e a jövő a szövetke­zetek közösségében. S a mérlege­lés vége: egy-egy új belépési nyi­latkozat! , • Megmozdul nálunk a föld! De vájjon most már minden rendjén fog menni nálunk? Korántsem így van! Elvtársaink és szövet­kezeti tagjaink is mindenütt tud-1 t------------------------------------------—— ják, hogy jó politikai munka kel- iett a szebbnél szebb eredmények születéséhez. A példa erejét bele kellett foglalni a felvilágosító munka keretébe, naponkénti be*- szélgetésekkel kellett meggyőzni a belépés felől a dolgozó paraszt­családokat, visszaverni azokat a hazug érveket, amelyeket a kulá- kok támasztottak! Sok hibával kellett megküzde- nünk s sok előforduló hibával kell még harcolnunk, hogy biztosított legyen a további’sikeres előreha­ladás. Súlyos hiba volt elvtársainknál mindenütt, hogy elfelejtették: igen sokan vannak, főként középpa­rasztok, akik szeretnék, ha első lépésük kisebb, rövidebb lenjie a nagyüzemi gazdálkodás felé. El-j felejtették, hogy igen sokan szí­vesebben ízlelnék meg a közös munkát az egyes, vagy éppen a kettes mintájú termelöcsoportok- ban! Nem magyarázták meg ezeknek az alacsonyabbfokú szö­vetkezést módoknak a jelentőse­gét Amikor Pártunk e hiányos­ságra irányította a figyelmet, elvtársaink sokkal nagyobb gond­dal foglalkoztak az l. és II. .típu­sok ismertetésével, szép eredmé­nyek születtek, amelyek cseppet sem lebecsülendők szövetkezeti mozgalmunk fejlődésénél. Legfé­nyesebb bizonyíték az újfehértói I. mintájú „öt világrész” termelő- csoport példája. Nemrég alakult meg ez a csoport, máris 76 csa­lád van együtt! Az elmúlt héten például 24 új belépő család volt, köztük öt középparaszt családja! Vagy vegyük a nyírbátori járás példáját, ahol a múlt héten éppen négy egyes mintájú termelőcso­port alakult. Nyírderzsen az új termelöcsoport 23 családja közt hat középparaszt családja van. Ugyanígy Nyírgelsén, Nyírbátor­ban és Nyírgyulajon Is. Baktaló- rántházán, Apagyon, Vasmegye­ren, Kántorjánosiban, Papon, Tyú­kodon, Kállósem jenben sikeres volt az agitáció, amikor ismertet­ték az I. és II. típusok jelentősé­gét. Ezekben a községekben mind­járt eisö mintájú termelöcsopor­tok alakultak. Azonban vessük fel azt a hibát is, amely még bizony mindig megtalálható szövetkezeti mozgal­munk fejlődésének erős gátja­ként. Elvtársaink, szövetkezeteink tagjai még mindig a könnyebb ellenállást választják, kevesebbet foglalkoznak a középparasztok­kal, mert a középparasztokhoz többször is el kellene menniük, amíg a belépésről meggyőznék őket. Pedig ott, ahol a középpa­rasztok felvilágosítását jól vé­gezték az elvtársak, a szövetkeze­ti tagok többször is elbeszélget­tek a falvak tekintélyes középpa­rasztjaival, nem maradt el az eredmény. A besztereciek példája itt a legékesszólóbb. Botos József középparaszttal sokat beszélget­tek. Nem riadtak vissza attól sem, hogy először nem részesül­tek szives fogadtatásban. Elő­szedték legmeggyőzőbb érveiket és Botos József középparaszt be­lépett a termelöcsoportba, utána saját maga fogott hozzá, hogy minél több dolgozó paraszttársát győzze meg a szövetkezés helyes­ségéről. Számosán követték. Alaposan visszaveti szövetkezeti mozgalmunk fejlődését, ha vala­melyik községünkben megsértik az elvtársak Pártunk parasztpoli­tikáját, nem követik Lenin elvtárs tanításait, rosszul végzik el a fa­lusi- politikai munka hármas fel­adatát: támaszkodj a szegénypa­rasztokra, egyezz meg a közép­parasztokkal. és egy pillanatra ee szüntesd meg a harcot a kulákok ellen! Paszabon követték el az elvtársak azt a hibát, hogy több becsületes középparasztot kulák- nak néztek és nem a kulákok el­A nagyhalászl „Vörös csillag” termésátlaga is messze elhagyta a magángazdálkodók termésátla­gát. A „Vörös csillag” szövetke­zetben búzából 14.8 -mázsás, rozs­ból pedig 16.4 mázsás átlagot ta­karítottak be. A jó talajmunka, a gépek használata* a műtrágya használata, az új módszerekkel va­ló közös gazdálkodás eredménye nem maradt cl. Nem lehet hát csodálkozni azon, hogy jól élnek, gond nélkül élnek, gazdálkodnak például a tiszadobi szövetkezetiek. Hiszen kiváló földjeik terméshozama, te­henészetük, sertéstenyésztésük eredményei sem lebecsülendők, ebben az esztendőben tejgazdasá­gukban új tejházat építenek, tej- szeparátort vásárolnak, teljesen új süldő-szabadszállás készül ná­luk. sertéshizlaldájukhoz új ke- veröházat építenek, ezreket köl­tenek új juhhodály építésére és március végén már saját teher­autójukkal fognak dolgozni. A szövetkezeti gazdálkodás fö­A szebb kenyérért indított Star ebon a nyírbátori kenyérgyár vezet A Pártkongresszus méltó megünneplésére készülnek üze­meink dolgozói. Gyorsabban fo­rog a marógép tárcsája, éleseb­ben vág a kés. A munkásosz­tály ebben a harcban segítséget kap dolgozó parasztjainktól,’ a néphez hű értelmiségi dolgo­zóktól, akikkel vállvetve har­col a jobb, a szebb életért. Ehhez a harchoz csatlakoztak a kenyérgyárak dolgozói is. Szebb kenyeret akarnak adni munkástársaiknak. A nyírbátori kenyérgyár dol­gozói indítottak versenyt azért, hogy csökkentsék a selejtet, hogy kevesebb lisztből szebb kenyeret sütnek. Csatlakozott ehhez a verseny­hez a záhonvi kenyérgyár, a nyíregyházi és fehérgyarmati üzem. Egy mázsa kenyérhez Nyír­bátorban 69.04 kiló lisztet hasz­nálnak fel és 15.27 kiló szenet a sütéshez. Átlagteljesítményüket a dolgozók 102 százalékról 104-re emelték. Záhonyban is szép az ered­mény. Itt még fafűtésű kemen­cével dolgoznak, ennek ellenére szép eredményeket érnek el a dolgozók. A környező közsé­gekből is eljönnek megnézni a szép kenyeret. Itt egy mázsa ke­nyérhez 69 kiló 20 deka lisztet használnak fel a pékek. Telje­sítményüket 102 százalékra emelték. A versenyben eddig a nyír' bátori kenyérgyár dolgozói járnak az élen. de közvetlen mögötte haladnak a záhonyiak, akik azonban az adminisztrációs felajánlásuk­nak eddig nem tettek eleget. Arra kell törekedniük a nyír­egyházi és fehérgyarmati ke­nyérgyárak dolgozóinak is, hogy emeljék teljesítményüket, csökkentsék a lisztporlást és takarékoskodjanak minden té. ren a dolgozó nép vagyonával. Értékeljék ki rendszeresen a versenyt, ami segítséget ad a versenyzőknek. Látják, hogy hol milyen hibákon kell javít?,- niok, hogy utolérjék és le i> hagyják az elsőket. len, hanem éppen a középparas*. tok ellen harcoltak! Amikor Pár­tunk rámutatott e hibára és elv­társaink foglalkozni kezdtek a paszabi középparasztokkal, éppen Kiss Mihály azelőtt kuláknak né­zett középparaszt fogott hozzá az új termelöcsoport megszervezésé­nek munkájához és maga alakí­totta meg az új csoport előkészítő bizottságit. De a másik elhajlásból sein maradtak ki egyes elvtársaink. Éppen abból, Hogy a ku’ákokat meg középparasztoknak nézték, megalkudtak velük, beszüntették a harcot népünk ádáz ellenségei ellen. így volt ez Őrön, ahol Pető Károly 53 holdas kulákot becsü­letes középparasztnak nézték. Pe­dig a dolgozók ádáz ellensége volt. Legnagyobb Hiba még mindig az, hogy legtöbb termelőszövetke­zetünk falat emel a szövetkeze­tiek és a kívülálló magángazdál­kodók közé. A kislétai „Rákóczi’’ termelöcsoport fejlődése megállt, nem gyarapodik új belépőkkel. Éppen azért, mert az a nézet ala­kult ki, hogy „elegen vagyunk már, minek jöjjön közénk újra kenyérpusztító”. Nem ismerték fel, hogy a nagyobb családban többen, még jobb munkát tudnak végezni, még nagyobb eredmé­nyeket érhetnek el. A tiszadobi „Táncsics'1 termelő- szövetkezetben lévő elvtársaink nveg azon a nézeten vannak, hogy ,ne alakítsanak új csoportot, lépjenek be hozzájuk inkább!” Mit eredmé­nyeznek az ilyen hibás nézetek’ Azt, hogy visszariasztják a dolgozó parasztokat a szövetkezéstől, gátol­ják szövetkezeti mozgalmunk fejlő­dését. Pártunk Megyei Bizottsága segí­tett abban, hogy a kívülállóktól való elszigetelődés megszűnjék termelő- szövetkezeteinknél, csoportjainknál. Leveleket küldtünk a szövetkeze teknek, megvilágítottuk e hibájukat. Leveleinket mindenütt megtárgyal­ták a javítottak. A tíszaéöki Kossuh termelöcsoportnál levelünk megvita­tása után három új belépés volt. A Pártunk II. Kongresszusára való készülődés megjavította a szövetke­zetfejlesztés munkáját. Amióta * kongresszusi készülődés lelkes moz­galma elindult, amióta elvtársaink azon igyekeznek, hogy mindennap- munkájukat a lehető legjobban vé gezzék, több mint tízezerre növeke­dett az új belépő dolgozó paraszt­családok száma és több mint negy­ven új termelöcsoport alakult. Szépek, jelentősek eredményeink. Még jobb munkával előre termelő­szövetkezeti mozgalmunk további si­kereiért! Végezzenek jó munkát elv- társaink, javítsanak az előforduló hibákon. Szövetkezeteink tagjai élje­nek ott, dolgozzanak ott a kívülálló dolgozó parasztok között úgy. aho­gyan a kívülállók közt ott él, ott forr a szövetkezés kérdése. Erősítsék további új tagokkal szövetkezetei­ket, segítsék elő új egyes, kettes, vagy hármas mintájú termelőszö­vetkezetek alakítását, segítsék elő hogy minél több dolgozó paraszt lépjen a szövetkezeti gazdálkodás új. jobb életet jelentő áljára. SZIIIUS-SZIIIÚ g í 1-------------------- -------------- ' Kongresszus verseny a mezőgaz­1951. II. 8. SP1& fiOg Iflt-ifil ffiBgl JBBHi daságban (2. oldal), — Néphadsere­" Wr-ÍBTli ( ÜPi Minim tf“nk harcosai az MDP II. Kon­*» jUl'JnlUl jPpüig! BgpaH gresszusáért (4. oldal). — A bal­lt rí SÍ íiiiár HHHHg LäjaPS /SsBpS&ití tfpfíp «gl kányák becsülettel teljesítik haza­U ‘ JJ 111 J‘ IlMd «pilisi Sgl« mIPsI iPPflfP fias kötelességüket (5. oldal). ni.8vi.32. mggm Ép m 11 teS# * — HU a sí fmmkm ^-----------------'

Next

/
Thumbnails
Contents