Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

Révai József, Kovács István, Horváth Márton és Kádár János elvtársak felszólalásai az MDP II. Kongresszusán

Révai elvtárs: Kulturális és ideológiai területen is megkezdtük a felzárkózást a />olitikai és gazdasági

téren elért nagy eredményeinkhez

Pártunk II. Kongresszusán hétfőn. a Rákosi Mátyás elvtárs beszámolójával kapcsolatos vita során felszólalt Révai József elvtáré. népművelési miniszier, a Párt főtitkár- helyettese és kulturíj': s életünk kérdéseiről beszélt. Többek kötött a következüket mondotta:

Rákosi elvtárs beszámolójából elénk tárultak a Párt előtt álló döntő, nagy feladatok. Ezek a fe'ada- tok: terakni a szocializmus alapjait nemcsak a városban, hanem a faiun is. Megerősíteni Pártunkat és, á’lamunkat, ltogy szervezetileg és ideológiailag képesek legyünk e feladat elvégzésére, az országban élesedő osztáíyharc és a feszült nemzetközi helyzet viszonyai között.

A szocialtemus győzelmes felépítése azonban lehetetlen a kul- íúrforradalom feladatainak megoldása nélkül.

A prolcíárd ktatúra lényeges funkcióhoz tartozik a kultúrforra- daiom végrehajtása. Sztálin elv- iárs tanítása, hogy a proletárdiktatúra feladatai közül a szocializmus teljes győz-elmé'g terjedő időszakban a homloktérbe lépő fe'.ada- Tőű. Tiőze ' tartozik - mini mondja

— ..a kultúrforradalom szervezése'’. ..az állami szervek kulturális nevelő munkája.”

Hogyan áll naiunk a kuliúrforra- drl.om ügye? Vájjon az-e még ma is a helyzet, mint 1918-ban. am kor Rákosi elvtárs megállapította, hogy kulturális és ideológia területen vagyunk legjobban elmaradva, hogy ezon a területen a legnagyobb még az ellenség befolyása?

A helyzet azóta megváltozott. Kulturál's és ideológiai területen -'s megkezdtük a felzárkózást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez. A killtúrforrada- iom Is meg ndult és vannak komoly erdményeink a páríoktatásiól a tudományig, a közneveléstől a művészetig.

A Párt ideológiai munkája, propaganda rs ági tár ió

Az állam kulturális nevelőmunkája csak akkor lehet sikeres, ha a Párt neve'.őmunkája terén a dolgok

— nagyban és egészében — rendben mennek.

Révai elvtárs utalt páríoktatásunk és ag'tácsónk eredményeire, majd így folytatta:

De azért ne hallgassuk e! — az étert eredmények mellett — propaganda- és agitáclós munkánk komp-v hiányosságait.

Még mind’g nem küzdöttük le számos pártszervezetünkben és vezető pár.szervünkben azt a magatartást, amely másodrendűn« tartja, lebecsüli a politikai oktatást és ay. oktató kádereket. Komoly h'á- nyosság, hogy elmélet és gyakorlat szoros egységét páríoktatásunk anyagában és módszerében még mindig nem sikerült következetesen megvalósítanunk- Helyes az. hogy pártoktatásunkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetet tek ntiük alapnak és .mintának. Dinem helyes az, hogy még nvndig nem támaszkodunk eléggé saját tapasztalataink elméleti feldolgozására: Oktató kádereink kapcsolata a gyakorlati előtte', a Párt mindennap: politikájával még-., mindig elég laza. Ennek, fő oka az, hogy felelős pár tf unke’:,onárjusa'nk. pár tilt káraink nem ellenőrzik eléggé a pártoktatást, néni gondoskodnak eléggé az elmélet és. gyakorlat -szoros kapcsolatáról pűríiskoiá nkbán. Komoly hiányosság, hogy párlsajtónk — és ez alól a Szabad Nép sem kivétel — nem támogatja céggé a párt- oktatást, az ideológiai nevelés munkáját.

AgHác’ós munkánk igen komoly hiányosságaira Politikai Bizott-só-. gunk 1950 november 21-i határozata hívta fel á figyelmet. A népnevelő munka jelentőségét még mindig’ sokan lebecsülik. Agitátoraink. népnevelö'nk sokszor nem ismerik az életet, az illető üzem vágy falu dolgozóinak konkrét prob é- máit. Kevéssé vagy nem elég alaposan ismerik a Párt és kormány határozatai és azokat a konkrét, fő tételeket, amelyek mellett e határozatokat meg kel! valósítani. Ezért sokszor nem (udnak a dolgozók kérdéseire vagy kételyeire helyesen felelni. Sokszor valami küA közök fs t

Révai József ezután át-: ért a közoktatás kérdéseire. Részletesen ismertette köznevelésünk .eredményeit- e téren Az egyes iskolatípusokban tanuló diákok száménak emelkedéséről- a közép, és főiskolán tanuló diákok szociális össze, ételének fa* villásáról szólott.

1948 ’49«ben a középiskolákban a munkás- és dolgozó parasztgyerme- kek aránya csak 40 százalék volt, 1S49 50-ben 54 százalék, az Ide: tanévben már 67 százalék. Egyedül a munkásgyermekek aránya a következőiképpen javult évről évre:

1948 49-faen 17 százalék volt csupán,

1949 50-ben 30 százalék, 1950 51-ben 41 százalék. Az egyetemeken és főiskolákon két évvei ezelőtt a munkás és dolgozó paraszt hallgatók aránya csak 35.5 százalék volt. az idei tanévben 46.5 százalékra emelkedett- az elsőéves egyetemi hallgatóknál pedig 57.7 százalékra. Ez az; jelenti, elvtársak, hogy megvetettük az alapja' a munkásosztály, a dolgozó nép új szocialista értelmisége kialakításának.

Ezután tankönyvkiadásunk eredményeit, a szakérettségi tanfolyamok ügyét ismer,ette.

Sikerrel veti,ük fel a további harcot a köznevelés területén, garázdálkodó ellenséggel.

Elértük továbbá azt hogy a magyar pedagógusok zöme felénk fordult- lelkiismeretesen és odaadóan dolgozik és komolyan kiveszi részét népünk kulturális felemelésének nagy munkájából.

Megkezdtük egyelem: oktatásunk reformját, amelynek célja volt főiskoláinkat a tervszerű ás fegyelmezett tanulás és oktatás, a szakemberképzés intézményeivé átalakítani. E reform keretében bevezettük valamennyi egyetemen és főiskolán a marx:zmu»-ien: n:zmuä oktatását az öászes tanfolyamokon.

Hogy közoktatásunkat még inkább a szocialista kul; úrforradalom szolgálatába állíthassuk; a: következő feladatokat kell megoldanunk:

1. Le kell küzdenünk az iskola, az

okiatási munka meglehetősen elterjedt lebecsülését Elsősorban' gazdaság: szerveinknek, ipari minisztériumainknak kell megérteniük, hogy' az iskola: termelés: kérdés is, mer: a mtgíe'eiően képzett és a megfelelő számú szakember nélkül ötéves tervünk megvalósítása lehetetlen.

2. Meg kell javítanunk az iskolai

lön leges kiagyalt és elrontott nyelven beszélünk a néppel. Kialakulóban van. nálunk, sajnos, valami különleges „pártnyelv”, helyesebben valamiféle: bürokrata tolvajnyelv, ami színtelen és szagtalan, nyaka- tekert és élettelen és ami eltasziija tőlünk a tömegeket. Hiányossága agitációnknak, hogy sokszor elmarad a dolgozóktól, lelve és báíorta- lanul nyúl hozzá olyan állítólag „népszerűtlen” kérdésekhez, amelyeket a nép maga jól megéri és amelyekre bátran válaszol.

A jó propagandista és agitátor elvíársak sohasem felejtkeznek meg arró., hogy az államot segítik vezetni akkor, amikor szorosabbra fűzik a Párt és a tömegek kapcsolatai. Hogy valaki jó kommunista-e, azt elsősorban munkáján, termelés: eredményén kell mérni. De ugyanakkor azon is, mennyire segít felsorakoztatni a dolgozókat a Párt mögé.

is kérdései

oktatás színvonalát az ál;alános iskoláié! a főiskolákig. Általános is- ..kálóiak .elég jelentős része ma még e-tic keretében van. meg. nerí az egyes tárgyakat nem szakosított pedagógusok tanítják. Általános a panasz, hogy a középiskolákban a matematika és a fizika tanításának színvonala túl alacsony, ami később megnehezíti az egyetemi tanulmányokat. Sok a panasz, hogy a középiskolákban túl kevés tárgyi ismeretekre tani anak és túl sok a földrajzórán- éppúgy, mini- a történelemórán és a nyelvórán az általános politikai frázis. A tantárgyaknak ez az „átpolltizálása” (ez a szó is ahhoz a színtelentte: t és szagtalanított. bürokratikus tolvajnyelvhez tartozik) különösen a tanulók alsó korosztályainál vezet fölü.tébb nemkívánatos eredményekre.

3. Szigorú tanulmány, regjeimet és rendet kell teremtenünk az iskolákban, .az egyszemélyes felelős vezetés elve alapján. Mi küzdöttünk és továbbra is küzdeni fogunk az iskola: reakció eilen, amely túlterheléssel, maximalizmussal próbált és próbát gátat vetni a munkás- és dolgozó paraszt gyermekek tanulásának. De fel kell lépnünk a fegyelmezetlenség és lazaság eilen az iskolában- mégha munkás- és paraszt- gyermeki! kről 1 van is szó. Mi azt mondjuk nekik: mutassatok példát lanuimánvi fegyelemben és előmenetelben és érdemeljétek ki jó tanulással a nép államának rátok fordított. gondoskodását. 1950 51-ben 160 millió forintot fordítottunk diákjóléti célokra. 14.000 középiskolás diák é! diákotíhonökban. 15.000 középiskolai tanuló és 18 500 egyetemi hallgató kap ösztöndíjat. Aki nem érti meg. hogy .a tanulás: munka a haza érdekében, az nem méltó ezekre az áldozatokra.

4. Foiytalnunk kel! iskolarendszerünk szakosítását a ’ középiskolákban és a főiskolákon egyaránt. Az ok.aíás szakosítása persze nem szabad, hegy az általános műveltség rovására történjék. A szocialista gazdasági és termelési szakember ke '. hogy -Ismerje népe történelmének, nyelvének, irodalmának azt a minimumát, amely nélkül nem lehet, valód; kuitúrember. országos látókörrel, szociális a öntudattal.

5. Az ország szakember-szükeég- leie az ötéves terv előirányzatainak felemelése, a szocialista építés meggyorsítása következtében jóval nagyobb lesz, mint amennyi eredeti ■tervünkben szerepeit. Ennélfogva ötéves köznevelési tervünket is iel ke’ 1 eme mink. El kei! érnünk, hogy a középiskolások létszáma az ötéves terv-időszakban az előirányzott 45 ezer helyett 77.00Ü-rel emelkedjék. El kell továbbá érnünk, hegy az egyelem: és fö'skoiai hallgatók szánta az eredetileg előirányzott 8000

helyett mintegy 30.000-re! emelkedjékEzek a számok azt mutatják, hogy ötéves tervünk nemcsak az iparosítás terve, nemcsak a mező- gazdaság szocialista átszervezésének terve, nemcsak az életszínvonal: emelésének terve, hanem egyben a szaktudás és az általános műveltség nagyarányú emelésének terve Is!

Tiidomáicvo« élet, művészet, irodalom

Államunk eddig soha nem látott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a magyar tudósokat. Bőkezűen gondoskodik a tudományos kutatás fel tételeiről. Népköztársaságunk 1950-ben 200 millió forintot fordított, 1954-ben, az ötéves terv u'oisó évében 490 millió forintot fog fordítani a iudományos kutatás előmozdítására. 1948 óta ösr- szesen 61 új tudományos kutató- intézetet szerveztünk. 1949-ben és 1950.-ben egyedül a mezőgazdasági tudomány területén 30 új tudományos kutató ntézetet létesítettünk.

Népi demokratikus államunknak ez a nagyvonalú gondoskodása a tudományról nem., „ypjj hiúbava'ó. Az utóbbi években, különösen a terméé sze'tudományok és a műszaki tudományok területen jelentős eredmények születtek.

Hála és köszönet Eteti meg azokat a tudósunkat, akik felismerték és munkájukkal bizonyították, ltogy a tudomány szolgálata: a nép, a haza, a ezocia’izmug szolgálata. (Taps.)

• Az új légkör a magyar tudományos életben mutatkozik abban is, hogy a magyar tudomány megkezdte a fordulatot a gyakorlat felé.

Néhány évvel ezelőtt, még 1948 körül, művészeti életünk tele volt mindenféle burzsoá személtei. Burjánzóit a formalizmus, a nyugati dekadens művészet utánzása. Elmondhatjuk. hogy ezen a területen is döntő változás történt. Pártunk érdeme, hogy ezt a frontáttörést az irodalom, a képzőművészet, a zene, a színművészet, a drámairodalom terén ideológiailag előkészítette és irányította.

Művészetünk túlnyomórészben a jelen felé fordult. Egyre Inkább az új, ezocializmust építő ember válik művészetünk hősévéFeltétlenül pozitív jetengég, hogy nemcsak új művészi tehetségek jelentkeznek, hanem az öregebb művésznemzedék legjobbjait is rabul ejti az új élet szépsége, ők is kezdenek az új valóság ábrázolóivá, a ml életünk’ új igazságainak hlrde- iöivé válni.

Egyszóval: művészetünk minden területen _ láthatjuk a 6Zocial.sía

realizmus friss, egészséges, fatal hajtásainak növekedését.

Pártunk teljes erővel támogatja és támogatni fogja szoc’ai.sta-real's- ta művészetünk fatal hajtásainak további fejlődését, annak tudatában, hogy a művészet egyik legfontosabb eszköze népünk nevelésének. Pártunk e támogatásának nem utót. só sorban a segítő bírálat formájában kell megnyilvánulnia.

Uj irodalmunk igyekszik az új valóságot, az új embereket ábrázolni, de nem elég mélyen, ném elég sokoldalúan. A hősök, a cselekvő emberek sokszor vérszegények, papírmaséfigurák, nem jelte- jB'fik. ban.’-m árnyékol;. • Az modal- inunkban ábrázolt élet szegényebb — és tegyük hozzá — szürkébb, tehát unalmasabb, m'nt a valóságos élet. F.z pedig csökkenti irodalmunk hatását és nevelő erejét.

Kpülő új világunkat lehetetten ábrázolni Pártunknak a valóságot és az embert egyaránt átgyúró forradalmi szerepe nélkül. De ez korántsem jelenti, hogy az életet és annak problémáit «zabad lenne azonosítani a Párt életével és a párt- funkcionárius problémáival. Az :ro dalmi pártosság nem abban áll, hogy a nép ételét a pártéi?, puszta anyagaként, függelékeként ábrázol, juk. liánom megfordítva, hogy a Párt életét, vezetőszerepet, funkcionáriusait úgy ábrázoljuk, m'nt szerves részé: népünk életének,

mint népünk legjobb embereit, nem külön, hanem együtt a népéleti«'. Irodalmunkban már utat tört az az igazság, hogy pozitív hősöket, a ■szoc ateizmust épííő új embert keli középpontba állítani. De még nem tört eléggé utat az az igazság, hogy a szocializmus építése nem sima és egyszerű dolog, hanem bővelkedik nehézségekben, harcban, konfliktusokban.

íróink — és ez vonatkoz'k mű* vészeinkre általában — még ur.-.d'g nem tanulnak eléggé a haladó magyar klasszikus EuHíúrá.ól. Peri g van tőle mit tanúin'. Az új szocialista ku'-tűra csak akkor lesz valóban népi kultúrává, ha tudatosai visszanyúl ehhez a k'asszikus örökséghez. Persze, bírálattal.

kulturális iömcginorgalotn

Torz képet festenék kibont,akozó kultúríoéradaimunkrót, ha csak a tudomány és a művészet felső régióiról beszélnél; és n?m adnék képet arról az alapról, népünk széles tömegeiben mutatkozó kulturális föllendülésről, amelyre ezeknek a felső régióknak rá kell épülniük- Eddig még soha nem látott ludás- vágy hevíti dolgozó .népünket- a kultúrára való szomjúság milliókra terjed ki.

Ismertette Révai elvtárs Lenin, Sztálin és Rákosi — a magyar és szovjet írók müveinek hatalmas I páldányszámalt. majd könyvtáraink, lói szólt:

1948 ban — hogy csak a faluról

beszéljek —1 csak 600 vándorkönyv. tárunk volt, 1950-ben már 1600 állandó fausi könyvtárunk van, 450.000 könyvvel. Az ötéves terv. folyamán, tehát 1954-ig 4000 népkönyvtárunk lesz. könyvtár lesz minden faluban, gépállomásán, álla - mi gazdaságban és termelőszövetkezetben. Ma 2359 üzemi könyvtárunk van, egymillió köie lel. Az ö’.sves terv utolsó évében 3400 üzemi könyvtárunk lesz 3 millió kötél tel.

Hatalmas fejlődés- mutat kultúr. otthonaink kiépülése. 1949 ben piák 74 kultúrotthonunk Volt, lP5olber.

| már közel 600 1851-ben a kul'úi

I otthonok i-’Z.íiV'i nv írgj H • ’ -i : '

saMUMHiHü | - - -