Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
( B 1931 FÉBÜtrAR 27 tTTDI) minden körülmények között a legkeményebben fognak helyt állni a békéért és a szocializmusért folytatott harcban. Dávid Ferenc, a szolnokmegyei Pártbizottság titkára e termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről beszélt. 1951 január 1-én 120 termelő- csoport volt Szolnok megyében, jelenleg 240 van. Kétezer család- volt január 1-én, jelenleg több, mnt20 ezer család van a termelőszövetkezetekben és 150.000 kát, hold területen folytat társasgazdá kodást. Ezek az eredmények igazolják, hogy a dolgozó parasztok, a középparasztság is nagy érdeklődést tanúsít a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Ahol központi kérdésként foglalkoznak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével, ahol kellő, alapos agitác'ó folyik a dolgozó parasztság között, ott a parasztság nagy többségét meg lehel nyerni a nagyüzemi gazdálkodás számára. Ahoi nincs fejlődés, ott megállapítottuk, hogy abban a községben a járási pártbizottság nem gondoskodott arról, hogy a Párt határozatait végrehajtsa. így a meglévő csoportban pl. nem fizették ki a föld járadékot, nem Ismerték a Párt és kormányzat által megadott különböző kedvezményeket, nem ismerték az I. és II. típusú csoportoknak a jelentőségét. A csoporton beiül szekta-szellem uralkodott. A Írbák feltárása és tisztázása illán elhatároztuk, hogy megjavítjuk a termelőszövetkezeti mozgalom féjiesjtWséi. Vállaltuk, hogy Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusára Turkeve mezővárosát termelőszövetkezeti várossá fejlesztjük. A'apos és jól kidolgozóit terv után láttunk hozzá a feladatok végrehajtásához és napok alatt minden várakozást fe’.ülmú'ó eredmények szüle'tek. Amikor a feladat elvégzésének legnehezebb szakasza- hoz értünk, am'kor arról volt szó, hogy a régi b rtokos parasztságot, középparasztságot is be kel! vonni termelőszövetkezetbe, lejött hbzzánk Rákos: elvtárs és közvetlen segítséget, útmutatást adott további feladataink elvégzéséhez. Átsegített bennünket a mutatkozó nehézségeken', aminek az lett az eredménye, hogy hamarosan Karcag és később K’süjszállás maga is termelőszövetkezeti város lett, Rákosi elvtárs figyelmeztetett bennünket, nehogy elhízzuk magunkat, nehogy, elvakhsának bennünket az elért eredmények. Vigyáznunk ke’l arra, nehogy az önkéntesség elvét, a Párt parasztpolitikáját megsértsük, mert a legkisebb presszió, .a legkisebb kényszer akadályozza a termelőszövetkezetek egészséges fejlődését és megszilárdítását, Rákosi elvtárs útmutatása alapján megértettük, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése csak harc közben mehet végbe, hogy minden nap szívós munkát ke'l folytatnunk, hogy a kulákság, az ellen, ség oldaláról leválasszuk a dolgozó parasztságot, hogy megszüntessük a kulákság politikai befolyását. Fokozott pol t'kai éberségre van szükség az osztályellenséggel szemben, mert a kulákság napról-napra meg próbál befurakodni a csoportokba s a csoporton belül bomlasztani. A mi eredményünk is azt mulatja- hogy a mezőgazdaság ezocfaüsti átszervezése érdekében a falun nagy erők és nagy lehetőségek álln-K rende.kezesünkre. Ha ezeket az erő- ke* és lehetőségeket a jövőben jobban kihasználjuk, akkor feltétlenül meg fog gyorsulni egész mezőgazdaságunk fejlődés?. A mező- gazdaság szocialista fejlődése sok úi 'problémát vei fel. ' Elsősorban pár,b'zottságaink megerősítését, termelőszövetkezeti párt szervezeteink megszMárdításűt kel! nap rendre tűzni. Másik döntő fe'ada*. hogv az elért eredményekét megszilárdítsuk és b'zíosifsuk, hogy megyénk több: területén is a termelőszövetkezeti mozgalom tovább fejlődlek. Ezeken a területeken többet kell törődnünk az egyénileg do'gozó parasztokkal, ezen bellii a középparasztsággal' Meg kell javítani a köztük folytatott politikai felvilágosító munkát, a legjobb egyénileg dolgozó parasztokat Pártunk felé keli irányítani. A további eredmények nagymértékben -járási és városi pártbizottságaink és községi titkáraink munkájától függnek és nem utolsó sorban a .megyei b'zoílsájránvi'ásán és segítségén múlnak Járást pártbizottságainkat, községi és termelőszövetkezeti pártszervezeteinket meg kell erősíteni, mert ez most következő alapvető feladatunk. Murvánkban lelkesít az a tudat, hogy Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs közvetlen segítséget nyújt munkánkban. Mindent el lógunk követni, hogy a Kongresszus határozatának jó végrehajtásával Szolnok megyét még előbbre vigyük a szoc:a!izmus építésének útján. Ratkó Anna elvtársnő elnök ezután lü perc szünetet jelenteit be. Farkfis Mihály elvtárs hozzászólása Szünet után Farkas Mihály, vezérezredes, honvédelmi miiűsz- ter, a Párt főtitkárhelyettese szólalt fel. Amint a mikrofonhoz lépett, a kongresszus küldöttei a néphadsereget éltették. Tisztelt Kongresszus! Kedves elvtársak és elvtársnök! Pártunk II. Kongresszusa a nemzetközi helyzet olyan időszakában tartja tanácskozásait, amelyre a béke és háború erőinek gigászi küzdelme nyomja rá bélyegét. Az amerikai imperialisták so- dorják a világot egy újabb Iiáború felé. Velük egy követ fújnak az angol-francia imperialisták. A háborús uszítók táborához tartozik Tito és bandája is. Tugisriá- Via, Tito aljas árulása következtében a háborús gyújtogat ás egyik legveszedelmesebb tűzfészkévé vált Európában. Farkas Mihály ezután az amerikai imperialisták Korea népe elleni rablótámadásáról beszélt. Ismertette a népek szabadsága ellen a harmadik világháború ki- íobbantására irányuló terveiket. Azonban — folytatta — a történelmi helyzet, amelyben az imperialisták háborús terveiket valóra akarják váltani, merőben más, mint mondjuk a második világháború előtti helyzet volt. Rákosi elvtárs beszámolójában már rámutatott arra, hogy ma a szocializmus, a demokrácia, a béke erői nagyobbak, mint a kapitalizmus, a háború erői. A háború erői mindjobban elszigetelődnek a széles néptömegaktö1, a béke, a szabadság erői pedig gyarapodnak. Az emberiség nagy szerencséje, hogy az 1917-es TV agy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként, a nagy Sztálin bölcs vezetése alatt a Szovjetunió a világ leghaladottabb, legszervezettebb, legszilárdabb és leghatalmasabb birodalmává fejlődött. Az emberiség nagy szerencséje, ho<-y a Szovjetunióban kialakult az a legyőzhetetlen erő, amely a kommunizmust győzelmesen építve, nap mint nap bizonyítja, hogy a kapitalizmus fölött eljárt az idő, hogy a jövő a szocializmusé, a kommunizmusé. Ma már mind erőteljesebben a szocializmus és a béke erői határozzák meg az emberiség fejlődésének útját és irányát. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a Szovjetúnióban kialakult az a tapasztalt, harcokban megaciiosult élcsapat, amely a világbéke frontját vezeti. Az emberiség külön nagy szerencséje, hogy ennek a kipróbált élcsapatnak az élén ott áll a mi szeretett Sztálin elvtársunk, aki győzelemről győzelemre vezeti a békéért folyó nagy világcsatát. (A küldöttek felállnak, ütemes taps: Éljen Sztálin!) Ilyen élcsapattal és ilyen kipróbált vezérre!’ c?ak mi, a béketábor harcosai büszkélkedhetünk, ezért vagyunk erősek és legyözhetetlenek! Ezután Farkas Mihály elvtárs beszélt a Szovjetunió több, mint háromévtizedes következetes harcáról a békéért, ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a második világháború után a béke megszilárdítására tett. A Szovjetúnió kormányának javaslatait a béke biztosítására-- mondotta — az amerikai imperialisták, akik Hitler babéraira vágynak, Szakadatlanul elutasítják. Ugyanezt teszik angol-francia csatlósaik is. Mindennek dacára azonban a Szovjetúnió vezetése alatt a világbéke frontja lankadatlan erővel tovább viszi a harcot a háborús gyújtogatok ellen. Semmi kétség, elvtáraak, hogy ez a mi harcunk, végső fokon a háborús gyújtogatok végérvényes vereségével, a békefront történelmi jelentőségű győzelmével fog végződni! (Nagy taps.) Merőben más a helyzet azért is, mert Ázsia leghatalmasabb birodalma, a közel 500 milliós Kína, kiszakadt az imperializmus rendszeréből. Ma a Kínai Népköztársaság Mao-Ce-Tung elvtárs vezetése alatt a demokrácia, az emberi haladás és a béke egyik legdöntőbb tényezője. (Taps.) Merően más a helyzet továbbá azért is, mert kialakultak’ és megerősödtek a fiatal népi demokratikus országok, amelyek a hatalmas kinai birodalommal együtt a Szovjetúnió köré csoportosulva, közös erővel viszik a harcot a háború ellen a kikéért. De merőben más a mai világ- helyzet, amelyben az 'mperia’is- ták egy újabb világháború kirobbantására készülnek azért is, mert az emberiség történelmében először lépnek ez:. vezetten a világ porondjára nic.guk a népek, hogy felvegyék a harcot az imp?* riaiizmue e’len. li"gy biztosítsák a tartós bekét, r ■ Eudást, az alkotómunka fü'títitelt. Mindezek a tényezők kotlátok közé szorítják az imperialista háborús gyújtogató’: próbálkozásait és ha jól harcolunk, ha jól megszervezzük a békéért folyó harcunkat, megaka dál yozha t j uk, hogy az imperialisták kirobbantsák a harmadik világháborút. „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette”, —- mint Sztálin elvtárs mondotta a Pravda tudósítójának adott válaszaiban. Semmi kétség nem fér ahhoz, — tisztelt elvtársak, — hogyha ezek a tényezők nem léteznének és nem hatnának, úgy ma már lángban állna a világ. Ma nem azért van béke, mert az imparialisták még nem akarnak háborút, hanem azért, mert erős a Szovjetúnió és erős a világ békefrontja! Az imperialisták azonban mindennek ellenére nem mondanak le gonosz háborús terveikről. Ellenkezőleg! A koreai provokáció óta soha nem látott és nem tapasztalt méretű eszeveszett fegyverkezésbe kezdtek. Az imperialisták azóta meggyorsították a háborúra való készülésük ütemét. Ez azt jelenti, hogy a népek sikeres békeharcának ellenére a háborús veszély nem csökken, hanem tovább nő. Bennünket, magyarokat a nemzetközi helyzet ilyetén való átalakulása közvetlenül azúr; is érint, mert déli határainkon ott ólálkodik az imperialisták üvete- mült, sötét, gyilkos provokátora, Tito és bandája. Amerikai módra a fasiszta Tito is a „béke bajnokának” csapott fel. Mindez természetesen ködösítés, a népek megtévesztését célozza, Keresi a naiv embereket, akik lépre mennének neki, csak nem találja őket. Ma Jugoszláviában közel 700—750 ezer ember van fegyverben. Ez a szám azt jelenti, hogy Tito a Jugoszlávia á'tal mozgósítható haderő több, mint 30 százalékát már békében fegyverben tartja. Ilyen fegyveres erőt csak olyan kormány t^art fenn békeidőben, amelynek támadó szándéka van. Es mi ismerjük Tito terveit, mi tudjuk az áruló Rajk- peréböl, hogy Tito már 1947-ben, 1948-ban Rajk és bandája segítségéve! be akart törni hazánkba. Terve azonban kudarcot vallott, mert Pártunk, Rákosi clvíárs vezetése alatt lelep’ezta Rajkót is és gazdáját, Ti-tót is. (Taps.) Ti- tónak támadó tervét azok a számok is bizonyítják, amelyek a magyar határ megsértéséről számolnak be. 1950. év folyamán a titóisták államhatárunk ellen az alábbi határsértéseket követték el: Szárazföldön 769 esetben, vizen egy esetben, levegőben 25 esetben, összesen 1950-ben 795 esetben sértették meg a titóisták hazánk államhatárait. A határáé rt esek száma állandóan növekszik. Ilan- kovics janicsárjai, a kémek és di- verzánsok százait dobják át határainkon. Azonban, államvédelmi hatóságunk, államvédelmi határőreink éberen őrzik hazánk szent határait és tömegesen teszik ártalmatlanná az átdobott titóista kémeket és provokátorokat. (Nagy taps.) Világos, hogy Pártunk és kormányzatunk helyesen intézkedett, amikor gondoskodott arról, hogy ilyen körülmények között jobban kell biztosítani határaink sérthetetlenségét mindenféle titóista provokációval szemben. Ivíi népünk számára nyugalmat és békét akarunk és ezt minden eszközzel biztosítani is fogjuk! Titó felduzzasztott, Je rosszul ellátott és silányan fe'ezere.t hadseregét most Trumanck vették kézbe. Truman sietve amerikai élelmet, benne sok rossz pó* anyagot, tojásport, szárított halat, dohos szárított tésztát, babot küldött Titónak, hogy azzal biztosítsa a hadsereg élelmezését. Tojásporért, szárított halért, babért adja cl Tito az amerikai imperialistáknak, a jugoszláv nép fiainak százezreit ágyútö'telékként. De semmi kétség, hogy Titó eisná- mítja magát és végső fokon c 1* Csang-Kai-Sek sorsára iog jutni. Erről beszél az a kis epizód is, arai nemrég a határmentén játszódott 1c. Az egyik AV. határőrünk beszédbe elegyedett a jugoszláv határőrség járőreivel cs ova a kérdésre, hogy meddig fogjátok míg nyakatokon tartani az áru-ó xitöt, a jueroa&.áv járőr tagjai előbb körülnéztek, é.<? akikor meggyőződtek, hogy senki sincs közelükben, nyugodt hangen kijelentették: „Legyetek nyugodtak. már nem sokáig”. (Hosszantartó nagy taps.) Ezek az ismeretien jugoszláv határőrök nemcsak a saját, de sok tízezer jugoszláv katona lagbensfcbb érzését juttatták kifejezi j.e. Ért az érzést « jugoszláv nép fiaiban sem Titó, sem Raokm.cs janicsárjai semmiféle eszközzel nem fogják tudni elfojtani. Az amerikai fegyveres <rók vezérkara már elkezdte a jugoszláv hadsereg felfegyverzését, de semmi kétség afelöl, hogy a Jugoszláviában basáskodó amerikai vezérkari tisztek és az amerikai fegyverek csak még jobban kinyitják a jugoszláv hazafiak, katonák és tisztek szemét és növelni fogják a Titó-eilenes elkeseredést a hadseregben is. Tisztelt elvtársak! A háborús veszély fokozódása komolyan felveti népünk számára a honvédelem kérdéseit is és az azzal kapcsolatos tennivalók helyes és időben való megoldását. Mi továbbra is és még fokozottabb erővel, mint eddig, harcolni fogunk a békéért, de a béke megvédése a mai nemzetközi helyzetben éppen a következetes békepoiitikát folytató állam számára kötelezővé teszi, hogy komolyan gondot fordítson a honvédelemre, az ország függetlenségének, a nép szabadságának megőrzésére. A béke- szerződés Magyarországnak lehetőséget adott, hogy hadsereget tartson., Mi éltünk ezzel a ’.ehetőséggel, figyelembevéve ennél a feszült nemzetközi helyzetet. Elvégzett munkánk eredményeként kijelenthetjük, hogy a hadsereg, amelyet létrehoztunk, létszámban teljes egészében megfelel a békeszerződés által meghatározott keretnek és nem lépi túl. De helyénvaló arról beszélni, hogy hogyan szegik meg a békeszerződést r ap, mint nap az imperialisták. Ismertette Farkas Mihály elvtárs Nyugat-Németország felfegyverzésének tényeit és utalt arra, hogy Japán felfegyverzését is elkezdték az amerikai imperialisták, majd így folytatta: Es nézzük csak meg elvtársak, hogy őrködik az amerikai imperializmus afelett, hogy pl. Olaszország betartja-e a békeszerződést. Olaszország számára a békeszerződés összesen 300 ezer; főnyi haderőt engedélyezett. Amint látják ez nem kis szám és mégis az amerikai vezérkar egyenes követelésére, komolyan felemelték Olaszország engedélyeseit haderejének. állományát. Olaszország fegyveres ereje ma a következőképpen tevődik össze: A szárazföldi haderő 300 ezer, az engedélyezett 230 ezer helyett. A légi haderő személyi állománya 60 ezer, áz engedélyezett 25 ezer helyett. A haditengerészet személyi állománya 16 ezer, íz engedélyezett 25 ezer helyett. De még ez a felemelt létszám sem elégíti ki az amerikai vezérkart. Eisenhower tábornok legutóbbi nyugateurópai körútja r Rómába is ellátogatott és •— mint tudjuk — elégedetlenségét fejezte ki Pacciardi olasz hadügyminiszternél .afölött, hogy az olasz hadsereg sem minőségileg, stern mennyiségileg nem fejlődik kielégítően. Ezek a tények — enyhén szólva — azt látszanak igazolni, hogy az amerikai imperialisták semmibe sem veszik az á.taaiK aláírt békcszsrzödást. A békeszerződés megszegése as irnoer'a'ista hatalmik részéről egy bizonyítékkal több amellett, hegy mindin nemzetközi megáDapstíást felrúgva, az krmerlaüs'ák gyor* ü’tmbin dolgoznak a harmad'k vi- lé gbá V; or j e 1 ők é &sí lése n. M i/n ele z• e'v'ársck, Figyelembe kell vennünk* hn eredmény-ésen - holy: akarunk állni a irrmsstfcözi békefront, magyar arcvinaién, figyssek éribe cf.enül ellentmondást Iá nak a békéért folyó harcunk 6; honvédelmünk biztositáss között. Nincs itt elvtársak, semmiféle ellent mondás! A ml kormányunk békepoiitikát folytat ős a békét akarja biztosbä- ni nemcsak népünk, d? az egész emberiség számára. Do miután az imperialista hatalmak minden erővel egy harmad'k világháború ki- robban'áf ára vetitek irányt, körmi nj’unk kénytelen országún.'-- saját népünk védelmének b'z'osi ására intézkedni. Tudatában kell tennünk annak, elvtársak, hogy nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép, a hatalom birtokosa, sz ország gazdája. Felel ezért' az országér • felel határainak sérthetetlenségéért és felei nemzete függetlensége megóvásáért. A hatalomra jutott munkásosz ály- nak, dolgozó népünknek, a szocializmus építésével párhuzrmösan szent kötelessége, különösei a jelenlegi nemzeközi helyzetben a honvédelemről való gondoskodás ;»■ Tehát a béke megvédése és a honvédelemről való gondoskodás elválaszthatatlanok egymás ól. kiegészítik egymást. Nem tudnánk a békét eredményesen megvédeni, elvtársak- ha elhanyagolnánk a honvédelmet. Hivatkozni akarok itt Rákosi elv- társra, aki égjük beszédében félreér hetetlen világossággal megmutatta, hogy a béke védelme és a honvédelem erősítése egy ugyanazon kérdés két oldala. Farkas elvtárs beszélt arról, hogy Pártunk magaar ása a hadsereg szervezésével kapcso'atban a fel- szabadulás után nem vált mindig ugyanaz. Amíg a munkásosztály végérvényesen nem hódította meg a poiitikai hata'mat. nem fejlesztettük a hadsereget, mert a belső . reakció felhasználhatta volna a hatalomért küzdő munkásosztály ellen. Pártunk- —folyt,atta— Rákos; elvtárs kezdeményezőiére akkor tért rá hadseregünk építésére, amikor egyrészt a politikai hatalom szilárdan a munkásosztály vezette n épünk kezébe ment át és másrész*, amikor az imperlalis'ák fokozott háborús politikája világossá tette számunkra. hogy gondoskodnunk ke.l hazánk védelméről is. Itt. elvtársak, nagy tanítómeste. rönkre- Leninre szeretnék hivatkozni, aki az orosz bolsevikok viszonyát a haza védelméhez a következőképpen határozta meg: ..Amikor mi az e nyomott osztály képviselői voltunk nem viszonvul- i tunk komolyan a haza vídslméhez.
