Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-03 / 28. szám

4 1SS1 FEBRUAR 2. SZOMBAT Büszke 9 örömteli Jelentések a megyei pártértekezleten... Ä megye dolgozói forró sze­rzetét hozták el a megyéi párt­értekezletre a kü’döttek, a me­gye legjobbjai. S amikor ezek a küldöttek felszólaltak, arról a boldog életről beszéltek, ame­lyet a Párt teremtett meg a Szovjetunió, Sztálin elvtárs se­gítségével. Volt cselédek, nyo­morúságos tanyaházak, volt la­kói üzentek a küldöttekkel: kö­szönjük a szép életet a Párt­nak! M. Tóth Gyula elvtárs, a ti- szadobi termelőszövetkezet kül­dötte ezeket mondotta büszke örömmel: „A zárszámadáskor már 20 forintos munkaegység jutott a csoport tagjainak. Ez­előtt egy évvel még nem volt semmi vagyonunk és most már gazdaságunk 100.000 forinttal haladta meg az egymilliót! Vol­tak hibáink is. Nem törődtünk 3 kívülálló dolgozókkal, ma­gunkba zárkóztunk. A Párt se­gített abban, hogy felismerjük a hibánkat. Egy évvel ezelőtt 34 család dolgozott a csoport­ban, ma már 81 család vallja magát szövetkezeti tagnak ...“ Török Gáspár, a fényeslitkei termelőszövetkezeti csoport küldötte is boldogan újságolja: Tíz darab motoros permete. lőgénet kaptunk és válaszul megfogadtuk: 13 mázsás gabo- náátlaeunkat 25 százalékkal Emeljük*’. Zakor András elvtárs arról neszéit, hogy Laskodon meg- icgyszereződött a csoport ereje. A Nagvhalász-telektanyai .Vörös Csillag“ munkájáról számolt be Budaházi István üvtárs: ,,24 forintos munkaegy­sége volt a csoportnak és 100.000 forintot üzemi tartalék­lak tettek félre. Soha nem volt lyen jó életük a csoport tag* :>inak. Izsó Lajos csa’ádiával együtt 38.000 forintot keresett. Id. Bodnár András 26.500 forin­tot. Ezek az eredmények alátá­masztják Rákosi elvtárs sza* vait, amikor azt mondta, hogy a dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyedüli útja a nagyüzemi gazdálkodás útja. A mostani jobb életünket a Pártnak, Rákosi elvtársnak kö­szönhetjük. Javasolom, hogy üdvözöljük táviratban a mi szeretett Rákosi elvtársunkat!“. Mint a fergeteg úgy zúgott fel a taps és éljen, Budaházi elvtárs szavai nyomán. Rádi Ferencné, baktalóránt- házi dolgozó parasztasszony emelkedik szólásra és ezeket mondja meghatott szavakkal: „A múltban cselédasszony vol­tam. A felszabadulás hozott em­beri életei. A családomnak a Szovjetunió, a Párt adott nyolc hold földet. Most továbblépek eggyel, mert látom, hogy ez javamat szolgálja és hazatérve belépek a termelőszövetkezeti csoportba“. Fiatalok a Pártkongresszus sikeréért! Mnnliáhan az új DISZ vezetőségek A záhonyi MÁV forgalmi DISZ szervezet ifjúi lelkesen készü­llek a Pártkongresszusra. Méltóan csak úgy készülhetnek fel i nagy napra, ha munkájukban élenjárnak és a százalékokat minél magasabbra emelik. Az ifjak megértették az előttük álló feladato­kat. 75 ifi tett felajánlást a Pártkongresszus tiszte'etére. Többek között Arnovszky József vállalta, hogy százalékát 120-ról 123-re emeli fel. Arnovszky ifjúmunkás mostani százaléka már 159 száza­lék! Orosz István váltókezelő ifjúmunkás vállalta a Pártkongresz- szus tiszteletére, hogy eddigi 125 százalékát 145 százalékra emeli fel. Orosz István váltókezelő ifjúmunkás ezt a vállalását túlteljesí­tette. Százaléka már 155 százalék. A záhonyi MÁV forgalmi DISZ szervezet vezetősége nagy gondot fordít a szervezet megerősíté­sére. A vezetőség vállalta, hogy 30 új taggal erősiti meg szerveze­tét a Pártkongresszus tiszteletére. * A záhonyi MÁV átrakó DISZ szervezete vállalt», hogy a Párt­kongresszus tiszteletére kilenc if jübrigáöot alakit. A megalakait kilenc ifjúbrigád egymásközott versenyez a kongresszusi zászlóért. Vállalta még ezenkívül a szervezet 80 Szabad Nép új előfizető szervezését, hogy kiszélesítsék a Szabad Nép olvasóhálózatát, hogy minél több ifjúmunkás olvassa a Szabad Népet. Ifjúmunkásaink kezében erős fegyver a Szabd Nép. Jó munkát végeznek a záhonyi átrakó DISZ szervezet tagjai a tagtoborzás terén. 43 új taggal erősítették szervezetüket. Jó mun­kát végzett Bodi Ilona, aki egymaga 15 ifit szervezett be a BISZ szervezetébe, • A záhonyi építkezés DISZ szervezete sem marad le a kon­gresszusi versenyben. Negyven ifjú tett különböző felajánlást a Pártkongresszus tiszteletére. Váradi Lajos DISZ vezetőségi tag vál­lalta, hogy 20 "új" taggal erősíti meg a DISZ szervezetet. oati imáiéi lain ImLtmíLete Moszkvától 250 kilométerre, a ■.jazéni kerü'et ribnovi körzetében, íz Oka meredek partján terül el Cuzmínszkoje. Ebben az ódon orosz aluban. mint a többiben is. a f°r- Kdaiom előtt a földesurak és a diákok voltak hatalmon, övék ’olt a legjobb íö’.d, a szsgénypa. ásítok napszámból tengették nyo­morúságos életüket. Az Októberi Forradalom gyökere­in megváltoztatta a fa'.u helyzetét, Nemcsak anyagi jólé c:, de szocia- ista kultúrát: kötelező iskolai ok­r.táfrt. technikai tudást, újságot, tönvvri, rádiót és művészetet Is doit a falunak. így történt KuzmLnszkojeban. a iiillomos . Lenin"-kolhoz területén ■ 5. Ebben a faluban, ahol a nagy­úr okosok idejében telje* vö t a udatianság. most három iskola, .ultúrház, rádióállomás, poüklini- posta, könyvtár, hatalmas vízi .rőmü. szülőotthon, stadion és m-3 ok egyéb van. ami városi jellegű- •é teszi. Minden kolhozparaszt ker­es házban lakk Kuzmdnszkojeban. hol a villany, a rádió, a telefon s a vízvezeték mindennapos, meg- zokott jelenség. A szeretett szovjet állam, mely ép- és traktorállomásokat Iéfcesi- ett s mezőgazdasági gépekkel látta' ,1 s falvakat, Kuzminazkojct is fel- irágoztafta. Kuzminszkoje kolhozparasztjai ál- andóan emelik kulturális színvona- űkr.t. Minden házban van húros, "agy fuvÓ3 hangszer, sok helyütt lian’no. vagy zongora is. A zene ián1! régi szereietüket most juttnt- lalják igazán kifejezésre. Blasova s Talanova kolhozparasztnők irá- ;yitják a falu nagy .kultúrcsoport- át. mely gyakran sze/epel kitűnő .lőadásokkal és színpadi művakire 1 ! kolhozklub színpadán. Szovjet rók darabjai mellett klasszikus einrrriveke így Shakespeare . Othello“-ját is nagy sikerrel mu­tattál: be. Othellot Rozskov kolhoz- paraszt. Desdemonát Haritonova kolhozparasztlány játszotta. Amellett, hogy rundon kolhozpa­raszt külön könyvtárral rendelke­zik, a falunak tízezer kötetes nyil­vános könyvtára is van, ahonnan azokat a szépirodalmi, mezőgazda­sági. tudományos, politikai műve­ket és egyéb könyvujdor.ségokat kölcsönzik ki a kolhozparasztok' melyek saját könyvtárukban nin­csenek meg. A könyvtár álltai gya­korta rendezett olvasóit?nfererc:á- kon a kolhozparasztok százai vesz­nek részt. Nemrégiben például Azsajev „Távol Moszkvából** című könyvének olvssólkonferenciáján a 178 résztvevő közül 63 hozzászóló fejtette ki íréi yen átgondolt felszó­lalásában véleményét a nagyszerű regényről. Kuzminszkoje Inkád a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomig még olvasni sem tudtak. A földes­urak és csendőrök garázdálkodása idején kizárólag szűkös megélheté­sükkel törődtek. Most a postás na­ponta friss újságokat és folyóirato­kat visz a kolhoz minden házába, mert a falusiak figyelemmel kísérik az ország belügyeit és mindazokat az eseményeket, melyek a határo­kon túl történnek. Az érdeklődők­nek a falu kulíúrházában minden Moszkvában megjelenő újság és folyóirat rendelkezésükre áll. A forrada'om előtt Kuznrinszkojeban csak a fö'tíesúr. a pap és a csendőr fizetett elő újságokra, melyeknek létezéséről a parasztoknak fogalmuk sem volt. A kolhozprrgszlok szabad Idejü­ket a kultúvházban töltik, ahol több kultúrkör és a legújabb Elme­ket bemutató mozi áll rendelkezé­sük-e. A kelhoz stedten jáb?n nyáron gy-kran rendtznek labdarígi-. ko­sárlabda-. röplabdamérkőzéseket, futó-, ugró-, nehéz és könnyű atléta versenyeket. Télen a ko'.hozparasz- tok, nők és, férfiak százai csatolnak fel sítalpat, vagy korcsolyát, ösz- fzel a gyakori esőzések ellenére is tartanak néhány barátságos . ver­senyt a stadionban. Igen népszerű a Politikai és Tu­dományos Ismereteket Terjesztő Társaság, Siegln tanító által veze­tett helyi csoportja, melynek mun­kájában tevékeny résztvesz a falu értelmisége. Állandó előadói közé tar'ozik Oresztov orvos. Ariova or­vosnő. Govoruskia kolhozainak s'b. Csak az elmúlt év folyamán több mint száz előadást tartottak a nemzetközi helyzetről, agro- és zoo- techn’kai kérdésekről, tudományos prob'(mákról, a szovjet kormány politikájáról, a Szovjetunió és más népek békcharcáról. a Szovjetunió­ban folyó hatalmas kommunista épí'kezesekről valamint a népé de­mokratikus országok gazdasági és kulturális fejlődéséről. A kőihez rá­dióállomása sok előadást közvetít A mikrofon előtt hivatásos előadók mellett egyszerű kolhozparasztok is beszámolnak munkatapasztalataik­ról és időnként a kolhoz kuTúrcso- portja is szerepel. Mindaz így van valamennyi szov­jet kolhozfaluban. Amit Kuzmin­szkoje faluban elértek, ragyogó bi­zonysága annak a hatalmas átala­kulásnak. mely a szovjet falvakban a szovjet hatalom idején végbe­ment. Bizonysága annak is, hogy a szocialista kolhozrendszer milyen nagy mértékben eraelte a paraszt­ság annyagi és kulturális színvona­lát s mi mindent tett azért, hogy a mezőgazdasági munkát egyszintre emelje az ipari munkával és meg­szüntesse a falu meg a város kö­zötti különbséget. 1 (A. Kerdoda) A aaepek nem felejtenek Mindössze hat esztendeje lesz a tavaszon, hogy a német fasiszták fegyverei elhallgattak az Oderá­nál, s a Távolkeleten is megsem­misült a verhetetlennek hitt ja­pán hadsereg. Amerre a szovjet katonák léptek, nem volt az el­lenségnek megállása. Az elnyomás igájától megszabadult népek hosz- szú sora, a béke után vágyó egész emberiség liirdeti, hogy a Szovjetunió a világtörténelem legnagyobb jelentőségű fegyverté­nyével győzött ellenei felett. Nürr.bergben nemzetközi tör­vényszék ült össze, hogy ítélkez­zék hatmillió ember gyilkosai, a legfőbb háborús bűnösök felett. Potsdamban a szövetséges nagy­hatalmak megegyeztek Németor­szág leszerelésében, a fasizmus maradványainak kiirtásában, a békés, demokratikus, egységes Németország megteremtésében, fis az elmúlt hat esztendő alatt a Szovjetunió a békerendezéaben is beváltotta azokat a reménye­ket, amelyeket a világ népei táp­láltak a szociü. izmus országa iránt. Németország keleti részé­ben ember lett az ember, megva­lósultak a demokrácia vívmányai, a földreform, a gyülekezési, szó­lés és sajtószabadság. Ebben az országrészben méltó büntetést kaptak a fasiszták s a Szocialista Egységpárt eredményesen harcol a fasiszták által félrevezetett nép demokratikus átnevsléséórt. Meg­született a Német Demokratikus Köztársaság, s küzd az egységes Németországért, küzd azért, hogy egész Németország területén be­csületesele, békeszeretöek legye­nek az emberek, hogy egész Né­metországban a demokrácia elvei érvényesüljenek. Igon, mindezért küzdeni kell, kemény csatákat kell megvívni. Nyugatnémetországba ugyanis befészkelte magát az amerikai imperializmus, s háborús tervei­ben nem kis szerepet szánt ennek az országnak. Eisenhower, tábor­nok, Truman európai halálvigéce nagy figyelemmel „tanulmányoz­ta” dicstelen európai körútja so» rán a nyugatnémetországi helyze­tet. Itt nemcsak Truman bonni helytartójával találkozott, hanem Heusingerrel és Speldellel is, Hit­ler egykori tábornokaival. Miért kell Eisenhowemek fa­sisztákkal tárgyalnia, mi után kutat a világtörténelem szemét­dombján? Egyszerű a felelet. Az imperialistáknak minden olyan emberre szükségük van, akik gyűlölik a népeket, akiket fel­használhatnak tervezett világhá­borújukhoz. „Borítsunk fátyolt a múltra, feledjük el a régi dolgo­kat” — ez az amerikai imperia­listák jelszava, ha német kebel- barátaikról van szó. A nyugatné- metors'zági amerikai hatóságok szabadocbocsátották Kruppot, Hitler hírhedt fegyvergyárosát, s vissza is kapja halálgyárait. Akik látták a „Titkos megbízatás” cí­mű szovjet filmet, azok számára nem meglepetés MacCIoy főbiztos eme intézkedése. Amerikai és né­met kapitalisták kebelbarátok vol­tak már a második világháború­ban is. Knrppé-k az angolszászok­tól wolíramet és más hadianya­gokat kaptak. Az egyáltalán nem zavarta a pénz embereit, hogy Hitlert erősítik, hogy a szövetsé­ges Szovjetuniónak még nagyobb véráldozatokat kell hoznia a ,győ- ze1 emért. Bünbocaánatot osztogatni a leg­nagyobb háborús bűn ősöknek, fe­ledni a múltat: ezt tudják Ame­rika urai. Dé vájjon hogyan fe­ledjenek a népek? Tekintsék meg nem történtnek Ukrajna gazdag mezölnek tönkretételét, azt, hogy a „kis , földön” halál, pusztulás virágzott a náci csizmák nyomán ? Szovjet anyák feledjék el, hogy a fasiszták megölték gyermekeiket? Szovjet emberek feledjék el, hogy a fasiszták lerombolták a gyára­kat, vízzel árasztották el a bá­nyákat, tönkretették a virágzó mezőgazdaságot ? Feledjék a le­tarolt erdőket, a millió és millió szovjet hört, akik meghaltak a vi­lág békéjéért? A lengyelek feled­jék el Varsó pusztulását, a cseh­szlovákok ne emlékezzenek többé a lidicei vérengzésre ? Hatmillió halott hozzátartozói nyugodjanak bele mindenbe és ölhetett kezek­kel várják újabb milliók pusztu­lását ? Az auschwttzihez és bu- chenwaldihoz hasonló haláltábo­rok felállítását? Feledjék el a franciák, hogy rövid idő alatt Im­már háromszor szenvedtek a po­rosz militarizmustól? Feledjenek el Európa népei minden szenve­dést, ne emlékezzenek töíbbé a háboríts nyomorúságra, országaik kifosztására, az újjáépítés nagy nehézségeire ? Nem, nem lehet felejteni. A Tá- vólkeleten békés koreai házakra dobták a háború lángcsóváját az amerikai imperialisták. A váro­sokban, a falvakban, egy helyen meg lehet találni Varsó, Buchen­waid, Lidice minden szenvedését. Minden emberi mivoltukból kivet­kőzött fenevadak tombolnak Ko­rea földjén és ugyancsak igyekez­nek, hogy a vér, a szenvedés min­dennapos legyen Korea határain, túl is. Makronizcsz haláltáborai, Titoék kényszermumkatelepei. Franco börtönei mutatják: a ka­pitalista országokban gúzsbakö- tik a népeket, üldöznek minden szabad gondolatot. Krupp üzembe helyezett gyárai, a fasiszták szá­mára hirdetett bünbocsánat fi­gyelmeztetnek minden becsületes embert: ne engedje, hogy újra há­borús fenevadak garázdálkodja­nak a világon. Amerika imperial listáit csak az érdekli, hogy több és egyre több legyen a haszon. Mit törődnek ők milliók és száz­milliók életével, békéjével! Nem lehet felejteni és a népek nem felejtenek! Hallotta ős látta Eisenhower úr, hogyan fogadták Európában? Csak a nácik lelke­sedtek érte. A becsületes, bátor békeharcosok falragaszokon, táb­lákon, tüntetéseken követelték: „Eisenhower takarodjék haza!’’ Azt hiszi, hogy valakit is megfé­lemlített See’ba, a véreskeaü csendőr, amikor a tömegbe löve­tett? Azt hiszik az imperialisták, hogy megakadályozhatják a Szov­jetunió, a népi demokráciák sza­bad életét? A kis Korea példája eléggé meggyőzően mutatja, hogy pusztulás vár a szabadság elnyo­móira. Mi építeni akarunk, nem, rombolni. Ezért harcolunk a bé­kéért, ezért hívunk minden becsü­letes embert a béke táborába. Abba a táborba, amelynek leg­jobb harcosai a Szovjetunió, Sztá­lin elvtárs győzelmes vörös lobo­gója alatt menetelnek. Abba a tá­borba, amely az Igazságért har­col, s ereje is van hozzá, hogy megvédje az igazságot, kiharcolja a békét.---------o-------­100 holdon onlözéses kertészete! létesített a vasmegveri sllsmi gazdaság A vasmegyeri állami gazdaság kemecsei üzemegységében 100 ka-* taszteri földet szántottak íc! s trá­gyáztak le az elmúlt év őszén. Ezért a területen öntözéses kertészetet létesítenek. A kertészethez szük­séges 500 melegágy elkészítését az üzemegység dolgozó' vállalták a Pártkongresszus napjáig. Az öntö­zéshez a Nyírvízcsatornából fog­ják vezetni a vizet. A csatornák el­készítését hélíőn meg is kezdk az üzemegység dolgozói s a tavaszra, m'ro a palánták kiültetésre kerül­nek, már el is fognak készülni. A Szovjetunió 3 kerekű traktort kü'd az üzemegységnek. Ezzel a traktorral a konyhakerti kapásnö­vények között végz'k majd a mun­kát az üzemegység dolgozói. Az öntözéses kertészet m'nd a nyír- bogdánvi, m'nd ped;g a nyíregy­házi telepek zöldsége'.látását fog­ja majd b’ztosítani. Megyénk több állami gazdasá­gában is létesítenek konyhakerté­szetet. Dombrádon, Ujíehértón, Csaho'.con és Nyírlugoson szintén termelnek majd konyhakerti növé­nyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents