Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-24 / 46. szám

Üdvözöljük a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusát! Irta: Győré József\ MDP megyei titkár Történelmi eseményhez ér­keztünk el. Megkezdődött az ország legjobbjainak tanácsko­zása, a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusa. A pártszervezetek az arra legmél­tóbb kommunistákat küldték el erre a Kongresszusra, hogy a széles pártdemokrácia adta le­hetőséggel élve megvitassák eredményeinket, feladatainkat. ..A Kongresszus meghallgatja és elbírálja a Központi Vezető­ség beszámolóját, jóváhagyja, vagy módosítja a Párt prog­ramját és szervezeti szabály­zatát, kidolgozza a Párt politi­kai, taktikai és szervezeti irány­vonalát. Meghatározza a Köz­ponti Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát és e szerveket demokra­tikusan megválasztja,“ — mondja a Szervezeti Szabályzat a Kongresszusról. Az Országos Kongresszus a Párt legfelsőbb szerve. Hatalmas esemény a párttagság életében, a Párt éle­tében s ezekben a napokban minden kommunista figyelme a Kongresszus felé fordul. De vájjon csak a kommunis­ták ügye-e a Párt történelem­formáló Kongresszusa? Ez a Kongresszus az egész nemzet, az egész dolgozó nép nagy ügye. Amiről haladó múltúnk, haladó törekvésünk álmodott István királytól Táncsicsig, Mátyástól József Attiláig, mindazt a Párt valósította meg. Évszázadokon keresztül milliók és milliók vé­re, verejtéke öntözte a haza földjét a jobb sorsért, a szabad­ságért, a nemzeti független­ségért. Dózsa Györgyöt tüzes vastrónon égették el a jobbá­gyokat sanyargató urak, Zrinvi Miklós kiáltó hangját nem akarták meghallani, az ügyet, amiért Petőfi és Kossuth lán­golt, vérbétiporták. a Tanács- köztársaságot elárulták, vérbe- fojtoíták az idegen imperialis­tákkal paktáló horthy'bitan- gok. Zrínyi, Dózsa, Petőfi, Jó­zsef Attila álma álom maradt 1945 dicsőséges tavaszáig, mind­addig. míg a szovjet hősök el nem hozták meggyötört föl­dünkre. meggörnyesztett, ezer­szer megszenvedett népünknek a szabadságot. A Párt pedig fel­emelte a mélyből a népet, hő­sies harcban eltaposta a nép gaz ellenségeit. A Párt vezeti a ma már boldogabb életet élő né­pünket a kor felé, ahol: ,.PIa majd a bőség kosarából — Min­denki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál — Mind egyaránt foglal helyet. Ha majd a szellem napvilága — Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van i már a Kánaán!“ Az álom valóság lesz! Mi is ter­vezünk, ez azonban a valóság biztos alapján épül: Tiszalök, Dunapentele, iskolák, gyárak, termelőszövetkezeti csoportok. traktorok, kombájnok, egyete­mek, napköziotthonok és böl­csődék. A Párt nemcsak meg­valósítja a múlt legjobbjainak törekvéseit —• a Párt a jövő pártja. Méltó örököse legjobb hagyományainknak _ s annak to­vábbfejlesztője is. És a Párt e nagy küzdelmében történelmi jelentőségű állomások voltak a Pártkongresszusok. Pártunk utolsó, 1943 júniusi kongres­szusa betetőzte azt a nagy át­alakulást, amely olyan államé! teremtett, hogy „a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szo­cializmus felé.“ Az egységes munkásosztály a Párt vezeté­sével nagy győzelmeket aratott az azóta eltelt időben. A há­roméves terv diadalmas befe­jezése után nekigyürköztünk az ötéves terv megvalósításához, megalakultak a nép tanácsai. Pártunk megsemmisítette a voll kizsákmányoló osztályok,- a há­borús gyújtogató imperialisták­nak azokat a belső ügynökeit, akik merényleteket követtek el a nép hatalma ellen. Dolgozó népünk az eltelt küzdelmes évek alatt meggyőződött arról, hogy a Párt biztos kézzel, tán- toríthatatlanul vezeti a felemel­kedés felé. Meggyőződött arról népünk, hogy egyetlen erő van. amely képes győzelemre vinni a népet s ez a forradalmi erő: a Párt. Meggyőződött arról né­pünk, hogy a Párt szava egy a Párt tettével s minden tett a népet szolgálja- Ezért tudja ma népünk, hogy a Kongresszus az egész nemzet, az egész nép nagy ügye. Ez a megizmosodott öntudat, a Párt iránti határta­lan ragaszkodás és forró szere­tet nagyszerű tettekben nyilvá­nul meg. Hosszú hetek óta ké­szült üzemeink és falvaink né­pe kongresszusi' versenyben a Párt Kongresszusára. Soha nem látott eredmények születtek a verseny során üzemeinkben. Az újság, a rádió nap mint nap olyan eredményekről számol be, amelyeket ezelőtt elképzel­ni sem tudtunk. Nézzük csak megyénket! A kisvárdai Vul­kán vasöntödében Zsoltánszki György új módszert alkalma­zott a csiszolásnál és 335 száza­lékra emelte teljesítményét. A nyíregyházi Magasépítési Vál­lalatnál Koczka, Zajócz és Fá­bián sztahánovisták gyorsfala" zási módszerrel 452 százalékot értek el a tejüzem építkezésé­nél. Azonban nemcsak egy-két kiemelkedő eredmény jellemzi a kongresszusi versenyt, hanem éppen az, hogy a verseny szé­les tömegek forradalmi moz­galma lett, hogy napró’-napra új sztahánovisták születnek, hogy fokozódó lelkesedéssel törnek előre az elmaradók új győzelmek elérésére. Alig ta­lálni olyan dolgozót , üzemeink­ben, aki ne venné ki részét a versenyből. A nyíregyházi Ma­gasépítési Vállalatnál a Kon­gresszusi verseny során hat új sztabánovista lett, az Útfenn­tartó üzeménél kilenc új szta- hánovista tört előre. A nagyha­lászi kendergyárban mindeddig nem volt olyan dolgozó, cki elérte volna a sztahánovisio. rr miét. Az üzemnek most két rí.! szlahánovistája van: Nagy Júlia és Nagy Gizella. A nyír­egyházi kisvasutak nyele moz­donyvezetője' közös tanácskozás után mozgalmat indított ek minden hónapban egy napon keresztül megtakarított színnel vezetik mozdonyaikat! Azok. akik eddig a normát rosszul teljesítették, felküzdik magu­kat. A büdszentmihályi Alka* loidában, a Nyírségi OiajfeldcL .gozóban nincsen olyan munkás, !aki 100 százalékon alul íelterí­tene. És a Kongresszusi Hét alatt a. nyíregyházi Magasépí­tőéi Vállalatnál is megszűnt o 100 százalékon alul teljesítők számé. Az élenjárók nemcsak a maguk ügyével törődtek, ha" nem elvtársi segítséget nyújtot­tak lemaradó társaiknak. Oláh József, az Útfenntartó Vállalat sztahanovista .kőzúzója 21 tár­sának adta át munkamódsze­rét. akik. átlagban 30 százalék' kai emelték teljesítményüket. Ferenczi Mihály ács sztaháno. vista segédmunkásokat vett maga mellé s azokat tanítja a munka művészetére. Munkása­ink e nagyszerű lendülete, tet­tekben megnyilvánuló szeretető a Párt iránt, az öntudat növeke­dése arra figyelmeztet bennün­ket. hogy ezt a lendületet ál­landósítani kell. Tovább kell fokozni a munkamódszerát­adást. Uj ezreket és ezreket kell felemelni a sztabánovista színvonalra. Ugyanakkor a leg­fontosabb feladatok egyike: a hosszúlejáratú versenyszerző­dések megkötésének kiszélesí­tése. Ezek a versenyszerződések biztosítják a verseny állandó­sulását. a kampányszerűség ki­küszöbölését. Munkásosztá­lyunk hősies tagjai nemcsak most szeretik' a Pártot, nemcsak most akarnak teljés erőből har­colni a szocialista haza felépí­téséért, a béke megvédéséért, hanem állandóan. Üzemi párt- szervezeteinknek, szakszerve­zeteinknek s a vállalatvezetés­nek mindent meg kell tenni, hogy elősegítse és támogassa a munkások nemes szocialista vetélkedését. A munkásosztály nagy, lendü­lete mozgásba hozta mezőgaz­daságunk szocialista szektorá­nak dolgozóit is. Az újfehértói állami gazdaság dolgozói négy nappal a határidő előtt fejezték be négy traktor javítását. A mándoki gépállomás traktoris­tái 523 holdra szerződtek le. A üszadobi „Táncsics“ termelő- szövetkezet tehenészei megfo­gadták, hogy a Kongresszus tiszteletére 120 literrel emelik a tejhozamot. Tejhozamuk emelkedése ma már 350 literes. A gégényi „Ady“ termelőcso­portban felkészültek a tavaszi szántás-vetésre: kétszáz mázsa vetőburgonyájukat kiválogat­ták, megtisztították, a vetéshez minden magot előkészítettek, a gépeket kijavították, szerszá­maikat rendbetették és a trá­gyakihordással is elkészültek. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy egyre inkább kibontakozik mezőgazdasá­gunkban is a szocialista mun­kaverseny. Tovább kell táplál­ni a lendületet s a versenyt, a mezőgazdaság újítómozgalmát, a tapnsztalatcsereátadást ma­gas színvonalra kell emelni. A Pártkongresszusra való ké­szülődés nagy, lelkes napjainak hatalmas eseménye az, hogy falyainkban „megmozdult a' föld1. Pártunk helyes paraszt- .pőÜUkáju, a munkás-paraszt szövetség megszilárdulása, nagyszerű gyümölcsöket terem: új lendülettel indult meg fal- vainkban a szocializmus építé­se. Mi az az erő. amely meg­mozgatta a földet? A Párt! Minden egyes dolgozó paraszt, aki szakít a régi kisparcellás nyomorúsággal és a csoportba való belépés aláírásával köt szerződést a boldog életre, tét' tekkel igazolja azt, hogy a Párt szava igaz. Megmozdult a föld a falvainkban! Évszázados ósdi hagyományokat dobnak sutba a Párt szavára hallgató dolgo­zók és megújulva indulnak el a vidám élet útján. Turkeve, Karcag példája nyomán me­gyénkben már két szövetkezeti község van: Császló és Tiszta­berek. Mire ezek a sorok meg­jelennek, már talán Záhony is a termelőszövetkezeti községek sorába lép. Péntek délig már csak 3 középparaszt nem lépett be a termelőszövekezeti cso­portba. A csengeri járás hét községében a Kongresszusi Hét első négy napján 270 család választotta a nagyüzemi gazdál­kodás útját. Hét új csoport alakult ebben a járásban. A Ricsika-tanyán is új termelő­szövetkezeti csoport alakult. Minden nap új és új családok lépnek be a csoportokba s egy­re nagyobb tért hódít a szocia­lizmus növekedése falvainkban, tanyáinkon. Központi felada­tunk a termelőszövetkezeti moz­galom továbbfejlesztése, azon­ban ezen a téren most legyen a főfeladat. az eredmények megszilárdítása. A tavaszi mun­kák alapos megszervezésével, szervezett megindításával ala­pozzuk meg azt a fejlődést, amely a szocialista falu felé ve­zet. A pártszervezetek és ta­nácsok segítsék az új csopor" tok, a megnövekedett csoportok első lépéseit még fokozottabb mértékben, hogy ezek a csopor­tok már első tevékenységükkel is be tudják bizonyítani fölé­nyüket az egyéni gazdálkodás felett. A kongresszusi verseny során a terménybegyüjtés az egyedü­li, amelyet nem tudtunk magas színvonalra emelni, ahol gyen­gébbek az eredmények. A ta­karmánygabona és szálastakar­mány, a kukorica, napraforgó begyűjtése terén lemaradtunk. Vannak egyes kiemelkedő ered* menyek. Dombrád dolgozó pa­rasztjai a Pártkongresszus tisz­teletére 500 métermázsa ve­gyesterményt gyűjtöttek össze például, azonban nem sikerült eléggé elmélyítenünk dolgozó parasztjainkban az áldozaívál' lalás, a kötelességteljesítés szellemét. Ez népnevelőink gyengeségére vall. Ahol a nép­nevelők nem beszéltek, ott az ellenség hallatja hangját. Be­csületes dolgozó parasztjainknak meg kell magyarázni: a haza elvárja minden fiától, hogy be­csülettel teljesítse kötelességét. Az állami fegyelem betartása nem valami csendőrfegyelmet jelent, hanem azt, hogy a dol­gozók saját érdekükben, ön­ként, de fegyelmezetten, öntu* datosan teljesítik becsületbeli kötelezettségeiket saját álla­muk iránt. Eredményeink megszilárdí­tásának, a további lendületes munkának első és legfontosabb alapja: a jó pártszervezet. A pártépítési munka nem valami­féle különálló dolog a terme­léstől, hanem azzal szorosan összefügg. Ahol erős a párt- szervezet, ahol a kommunisták élenjárnak a munkában, a kö­telezettség teljesítésben, ott jól megyen a munkavergeny, ott jól halad a termelőszövetkezeti mozgalom, ott teljesítik a köz’ ségek a terménybegytijtési ter­vet. És fordítva is igaz. Erősít­sük tovább pártszervezeteinket. A kongresszusi munkaverseny­ben, a begyűjtésben sokan tet­tek tanúbizonyságot nagyszerű tettekkel arról, hogy szeretik a Pártot és hogy készek önfelál- dozóan küzdeni a nép ügyéért. A legjobbakat, a legméltóbba­kat vegyük fel a Párt tagjai, tagjelöltjei sorába. Ezekben a napokban mindenütt ünnepi taggyűlések voltak, amelyek­nek középpontjában állott a tag- és tagjelöltfelvétel. Nagy erővel izmosodott Pártunk az ünnepi taggyűlések nyomán. A nagvhalászi Kendergyár tag­gyűlésén az üzem első sztahá" novista nőjét, Nagy Gizella kendertilolót, tagjelöltnek vet­ték fel. A Vulkánban Soltész Lajost tagnak, akinek havi át­laga 208 százalék. A taggyűlés napján 252 százalékot ért el. Eperjeskén két kízéppnrasztot SZHKCJ-HlílilI a í--------—-------1

Next

/
Thumbnails
Contents