Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-21 / 43. szám
1351 FEBRUAR 21. SZERDA 5 Éljen és erősödjék megbonthatatlan szövetségünk a szocializmust építő baráti népi demokráciákkal! Miként' segíti a% új s az 99 Achim András66 termelasxövethcxet Csüngött az eső a szürke felhőkből, de nem lehetett mondani hétfőn délután, hogy szomorú idő van. Ujfehértón a piactér házai között indúó hangja visszhangzott. A pártszervezet udvarából párosával népnevelők Indultak el. Az utcákon csoportok beszélgettek. A község határában, ezer holdakon frissen, zölden mutatkozott a vetés. A megafon új szövetkezeti tagok nevét sorolta. A határban jár az új tavasz. Fekete elvtárs, az „Achím András” szövetkezet párttitkára indulna a Mályváikértbe, hogy az ottani érdeklődőkkel a szövetkezetről beszélgessen. De húzódik az idő odabenn a pártszervezetnél, mert úgy kell noszogatni a szövetkezeti népnevelőket. Mennének is, nem Is — ráadásul a Jóval több, mint száz tagból alig húszán jöttek el, hogy „népnevelőbe” induljanak. Mondjuk úgy, hogy „ki kell értékelni”, vájjon műért nincsenek az első népnevelők között az „Achim András” tagjai. Mert általános, hogy innen is, onnan is, egyik termelőszövetkezetből is, a másik termelőcsoportbői is azt hallani, hogy inkább odahaza dolgozgatnak el, inkább maguk között tárgyalnak meg egyet, s mást, minthogy a dolgozó parasztokkal beszélgessenek el. Pedig tudják, jól tudják, mennyire érdeklődnek most a dolgozó parasztok a földművelés új módja Iránt, mennyire érdekli őket a szövetkezeti élet. minden mozzanata, a munka módja, a munka eredménye. Hát kinek kellene a népnevelők első soraiban haladni, ha nem éppen a szövetkezeti tagoknak? Hát ki tudná legjobban elmondani, milyen az élet szövetkezetben, milyen a közös munka, mit is jelent az valójában, hogy „boldogulás csak a szövetkezetben van”, ha nem a termelőszövetkezeti tagok? Igen, ők az úttörők, nekik keli visszanyujtani kezüket a többi felé, a még egyhelyben ácsorgó gondolkodók felé, hogy ,,gyertek eme, mi már kiegyengettük az új utaUb Úgy mondják f yenkor, hogy „a szövetkezet elzárkózik a kívülállóktól”. Vájjon az újfehértói „Achim András” termelőszövetkezetben nincs-e meg ez a hiba ? Vájjon nem ezért jöttek el olyan kevesen hétfőn is népnevelőbe? Maguk sem veszik észre, de elzárkóznak a kívülállóktól az „Áchim András” szövetkezet tagjai. Nagy hiba lenne, ha neon változtatnának rajta. Igaz, ha szövetkezeti gyűlés, vagy éppen kultúrműsor van náluk a központi tanyában, hívják a kívülállókat, azok jönnek is. Szép a (kultúrterem, de ha jön megyven-ötven vendég, még kicsi is. Pedig jönnék! Multkorában is jöttek messzi tanyákról! De ez még nem minden! A felvilágosító munkát nem lehet helyettesíteni vele. Csak együttesen hasznos igazán a kettő. A felvilágosító munka és az, hogy meghívják gyűlésre, kultúrműsorra, látogatóba a kívülállókat. TÜRELMES FEL VH,AGO SITÖ MUNKA SZÜKSÉGES De mi a nézet a felvilágosító munkáról a szövetkezeti tagok között? Nem is egy úgy vélekedik közülük, hogy véleményük türelmetlenségüket bizonyltja. Ha «'mennek valahová elbeszélgetni az egyéni gazdákkal, mindjárt azt szeretnék, hogy oda is kar.yarítsa nevét a belépési nyilatkozat alá az, akit felkerestek. Ha nem igy történik, nem is forszírozzák tovább. Sőt, ha eltelik jó- uár nap, talán egy hónap is, s a meglátogatott „kívülálló” csak akkor jön el belépési nyilatkozatot kérni, még meg is sértődnek, hogy „miért csak most jön, miért nem akkor szólt, mikor ott jártak nála”. Becsületes, dolgos parasztemberek az „Achím András” szövetkezet tagjai. Értenek ahhoz, hogy jó kenyérmagot termeljenek. Tavaly is jóval többet takarítottak be földjükről, mint az egyéni gazdák. Búzából például kerek hat mázsával többet hozott nekik egy-egy hold. Rozsból pedig csaknem héttel lett több holdanként, mint a kívülállóknál. Tudják hát a módját a szövetkezetiek. No, és mit gondolnak? Vájjon vetés után, ha pihennek egyet, mindjárt élesíthetik a kaszát az aratáshoz? Mindjárt tarthatják a gép csorgatőja alá a zsák száját, hogy jó kenyérmaggal hasasod- jék? Dehogyis. Sok idő telik el vetés és aratás között jó, türelmes munkával! Vájjon nem így van-e ez pontosan az agüációs munkánál ?! Sokan vannak Ujfehértón., akik keveset hallottak még a szövetkezetről. Szinte innák a népnevelők minden szavát az újról, várják a magot, mint a jói pirult föld tavasszal. S ha a szövetkezeti népnevelők felvilágosító munkájukkal elvetik a magot, nem foghatnak mindjárt aratáshoz! Ki kell kelni, el kell szépen bokro- sodnl a vetésnek, ápolgatni Is kell az új növényt, hogy szépen növekedjék. Kétszer, háromszor is ed kell menni a népnevelőknek egy-egy dolgozó paraszthoz, várnia kell, mint növekszik, érik (benne az új. Türelmes munka kell a felvilágosításhoz! Vájjon így tettek-e az „Achdm András” tagjai? Hétfőn, ahogy látszott, igen hamar kerültek vissza népnevelőből. Egy-kettőre elintézték a beszélgetéseket. S nem egy azzal jött visisza, hogy „kár volt elmenni”. A PARTTITKAR PÉLDÁT MUTAT Nézzék csak meg a szövetkezetiek párttitkárukat, Fekete elv- társat. Három-négy órát is elbeszélgetett egy-egy helyen. Csakúgy itták minden szavát a szövetkezetről, saját életéről, a többi szövetkezeti tagok életéről, munkájukról. S hétfőn — már minden szövetkezeti népnevelő hazament, mikor Fekete elvtárs hosszú léptekkel, megelégedetten indult vissza a Máüyváskertböl. Időnként nagyokat pödörinteitt bajuszán. Jó munkát végzett. Bug- lyos János ötholdas mályváskerti dolgozó paraszt hétfőn ’ estétő! már nem úgy „neveztetik”, hogy „kívülálló”. Az „Achdm András” szövetkezet tagja lett. Fekete ehr- táiis segítette új útra. Az egyik az, hogy ne legyenek türelmetlenek a szövetkezeti népnevelők. Végezzenek alapos, türelmes munkát. Gondolkodjanak azon, hogy ők is milyen hosszú ideig döntöttek a be!épé3 felöl, visszahúzta őket a régi mód, a földjükhöz, a jószágukhoz való görcsös ragaszkodás. Azt hitték, hogy a belépéssel oda a föld, oda a jószág. Pedig a belépéssel csak a szegénység, a gond lett oda. A föld, a jószág csak több lett. A szövetkezet eloszt etlan vagyona azóta 460.000 forintra nőtt. Szóval szívós, türelmes munka kell, hogy az egyéni gazdákban az érdeklődés belépési nyilatkozattá változzék. Nos, most a másik. Ahogyan ballagtunk kifelé a dűlőkön hárman, két szövetkezeti taggal a központi tanyára, büszkén mutogattak: ez a tábla is, az a nagy is amott, mind a miénk, a szövetkezeté. Nagy darab föld, szép terület. Bejárni még óra is kevés, talán ‘kicsit is mondunk vele. A tagosítás, az nagyot segített. De itt Is keresni kell a bizonyos elzárkózás okát. Igen elevenül érinti a szövetkezetieket, ha megmondjuk: „bizony, kicsit féltékenyek az elvtáreak”. Arra gondolnak, hogy most egyben van a föld, ha meg újra jönnek az új tagok, megint szaladhatnak ezer- felé, szétszóródnak megint a szántók, a rétek, minden. Ez is sokakban megállítja a lelkesedést, ha felvilágosító munkáról van szó. Rosszul hiszik az elvtársait, ha azt gondolják, hogy újból nem kérhetnek tagosítást. S akkor újból rendben lesz minden, mint volt. Ilyen hibás mézet nem vetheti vissza Ujfehértón a szövetkezeti mozga’om fejlődését, növekedését. AZ UJ TAGOKKAL ERŐSEBB LESZ A CSOPORT De még ennél Is lényegesebb a harmadik kérdés. Ahogy mondtuk, 460.000 forint körül van a szövetkezet osztatlan vagyona. Több, mint százhúsz tagra esik ez a vagyon. S ml lesz — gondolkodnak el nokan a tagok közül — ha többen leszünk? Kevesebb jut akkor egyre a vagyonból, még az Is lehet, hogy kevesebb Csák majd a munkaegységre is! Bizony — meg keli mondani — súlyos hiba lenne így gondolkodni. Mert vájjon az újonnan belépő tagok nem hozzák-e magukkal mindem vagyonkájukat és két dolgos karukat ?! Dehogynem! Az új tágek belépésével csak több lehet, csak növekedhet a vagyon, az új tagek belépésével csak nőhet a brigádok, munkacsapatok ereje, csak nagyobb lehet az eredmény s ennek nyonfán a munkaegység, a jövedelem, csak gazdagabb, boldogabb az élet! Gondolkodjanak csak el ezeken az „Achin András” szövetkezet tagjai. Fekete eivtárs, párttitfcár és a szövetkezet valamennyi komrpuniatája segítsen nekik ebben, Makhandi elvtárs, elnök is. Sok múlik azon, hogy vájjon csak húszán fognak elmenni a szövetkezet tagjai közül népnevelőbe s egy-két óra alatt összecsapják, vagy negyvenen-hatvanan, jól felkészültem, kedvvel, lelkesedéssel magyarázzák az újat, nyújtják kezüket az egyéni gazdáknak segí- t on i akar ássál, vezetik őket arra az útra, amelyen idősebb Nyíri István esztendő alatt tizenkétezer forintot keresett, vagy a többiek, akiknek soha, de soha nem volt olyan szép, gondtalan az élete, mint most, soha, de soha nem volt olyan jómódú élete, mint amilyen lesz az elkövetkező esztendőkben. ERŐSÍTENI kell a munkafegyelmet De fel kell még vetni valamit, ami ugyancsak hozzátartozik az egyéni gazdák felvilágosításához, szorosan hozzátartozik ahhoz a viszonyhoz, aminek a szövetkezetiek és a kívülállók között lenni keli. Hétfőn délután, lassan estébe hajlott már az idő, mikor kifelé igyekeztünk a központi tanyára. Nekivágtunk a Pap-tag gyalog- útjának. Megnéztük az épülő új baromfiólat, saját maguk csinálták a szöyetkezetiek. Ott van az út mellett, sokan járnak arra kívülállók. Csak dícséíhetik érte a szövetkezetieket. Ügyes kis építmény. Azonban a tanya mellett ott van a szalmakazal is és a kazalért bizony nem kapnak dícséreA béke had§erege A Sztálin nevét viselő nehéz harckocsioszlop felvonulása. S balkányi állami gazdaság dolgozói íeíiesiíeíték kongresszusi felajánlásukat Nemcsak a párttagok, de a pártonkívüli dolgozók is fokozottabb, jobb munkával, selejt- csökkentéssel lelkesen készülnek Pártunk Országos Kongresszusára. Úgy készülnek a balkányi állami gazdaság,dől. gozói is. A javítóműhelyben Vas Rezső főgépész vezetésével terven kívül kijavítottak a dolgozók egy elevátort, egy traktort, két kis motort. Vas Rezső főgépész pártonkívüli s most munkájával, a Párthoz való hű" ségével akarja bebizonyítani, hogy néhány hónap múlva méltó tagja lehet Pártunknak. A legnagyobb kitüntetés lenne számomra, ha tagja lehetnek az élcsapatnak s ezért úgy végzem munkámat, hogy ezzel kiérdemeljem tagjelölt felvételemet. A munkák kiértékelésénél a brigádok részére nemcsak jó pontot, hanem rossz pontot is írnak ki a versenytáblára- Négy tagból álló bizottság érté. keli állandóan a brigádok teljesítményét s az eredmények mellett a rossz munkát is kiértékelik. Például az I. számú traktorjavító brigád 160 jó és 20 rossz pontot kapott. A II. cséplőgép]avító brigád 150 jó és 25 rossz pontot, a III. kismotorjavító brigád 160 jó és 40 rossz pontot, a IV. számú permetezőgépjavító brigád 140 jó és 20 rossz pontot kapott. A sertéstenyésztő brigád dől. gozói Szabó Károly, Szőllősi András vezetésével azt válllal- ták a Pártkongresszus tiszteletére, hogy minden sertésnél 5 .dekagramm súlygyarapodást fognak elérni az előírton felül. Ezt a vállalást a dolgozók már az első 15 nap alatt teljesítet" ték. A falkát rendes időben etették, az abraktakarmányt beáztatták, ezzel a hízóknak a rágást megkönnyítették és a takarmányt jobban tudták értékesíteni a jószágokkal. Veres Károly, Hamszel Sándor tehenészbrigádve- zetők vállalták: a tejhozamot 50 literrel fogják túlteljesíteni. A gondos takarmányozás, valamint a gondos ápolás melleit eddig 60 li" tér tejjel teljesítették túl az előírt mennyiséget. A gazdaság dolgozói nem e’ég- szenek meg ezzel az eredménynyel, tovább fokozzák munkájukat s még magasabb eredményt akarnak elérni a közel" jövőben. tét a szövetkezetiek. Igaz, a napokban szedtek zsuppot belőle, hogy az új sertésszabadszállás tetejét megcsinálják. De a szalma- kazal nem maradt rendiben a munkások után. Úgy néz ki, mintha forgószél cibálta vo'na meg, jószág dúrta volna össze. Na, és ugyancsak a Pap-tagban egy darabka szövetkezeti földön még ott disztelenkedik a tavalyi kukorica csutkája! Vájjon ezt nem nézik meg a kívülállók? De- hogyisnem! Jó szemük van, különösen, amióta érdeklődnek a szövetkezet iránt. Azt mondják rá, hogy még Szabó tiszteletes idejében, mikor övé volt ez a nyolcvan hold, nem láttak ilyet. No, és hajlamosak mindjárt arra is, hogy elfelejtsék, Szabó tiszt elet es — amellett, hogy vizet prédikált — hatnapi robotért szántott meg egy-egy holdat a rászoruló szegényembereknek. És a központi tanyán is. Igaz, a lovak között olyan rend, tisztaság van, mint a szobában. Manci, a kanca hétfőn hozott világra egy kiscsikót. Ahogy próbálgatta, elbírja-e a lába, s vissza-viasza- esett, tiszta szalmára esett. Szóval rend van az istállóban, tiszta a jószág. A tehenek között is. De kívül, a trágya körül, meg az udvarokon lehetne nagyobb rend! össze kellene takarítani a szétszórt szalmát, elhullajíott takarmányt, s igazán nem keUene az, hogy bokor, kerítés tele legyein elszórt szalmával, vagy éppen ott taposódj’ék a szalma a sárban. Mert úgy van az, hogy jó szemük van a kívülállóknak s Pataki István, aki aláírta már a belépést, még mindig mondogatja, hogy nem bánnak azért va!aml jól a szövetkezetiek a gazdasággal! Ügyeljenek, nagyon ügyeljenek az ilyesmire is az „Aohim András” szövetkezetben. Végezzenek azzal is felvilágosítást, hogy roaszakarattal se lehessen a rendetlenséget rájukmondani. S ami meg a beszélgetéseket illeti, menjenek el minél többen az egyéni gazdákhoz, látogassák meg őket minél többször s így segítsék Ujfehértón az új növekedését! Ti